Nógrád Megyei Hírlap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-07-08 / 183. szám
6. oldal Mozaik 1999. augusztus 7„ szombat Jó megfejtés, szerencsés nyertes Elmúlt heti rejtvényünk meg- sebbet. Ezerforintos vásárlási A mai rejtvény megfejtését au- fejtése: Tényleg olcsó étterem utalványt nyert: Bató Krisztina, gusztus 12-ig küldjék el szer- volt, azért ehettél volna keve- Bátonyterenye, Ózdi út 54. sz. kesztőségünk címére. Templomaink története Barokk eredet — BERCEL A helység elnevezése (Berzel, Berchel), feltehetőleg törzsi eredetű, egykor a magyarsághoz csatlakozott és velük kalandozó, Volga menti bolgár-török népcsoport Brsulá neve után. Felvetődhet még a „Bércéi - bozótos terület”, esetleg a berchel személynév is. Templomáról 1679-ben a Canonica Visitatió már tesz említést, melyet „romos állapotúnak” írnak le, de már a plébános nevét megemlítik. Solti László előtt és a török időkben csak licenciátus működött a hódoltság idején csaknem tönkrement templomban. említett Solti (némely helyen Sóky) László plébánossal. Bércéi templomát Szent Péter és Pál apostolok emlékére szentelték fel, egykori egyházlátogatási jegyzőkönyvek szerint 1779-ben az Úr Szent Testének Társulata is bekapcsolódott a hitéletbe. A negyvenes években Sélley Ferenc volt a A török háború után elsőként állíttatta helyre Dvomikovich Mihály püspök. 1761-ben épült fel az új templom, Baltazár József építőmester közreműködésével. A barokk épület egyhajós, keletek, középtomya kissé előreugrik. Oromfala ívesen csatlakozik az órapárkányhoz és a gúlasisakos toronyhoz. Keskenyebb szentélyrésze enyhén nyújtott, egyenes zá- ródású főbejárata feletti szemöldök-párkánya alatt Migazzi Kristóf, váci püspök címerével. A mai templom ugyanis az ő költségén épült - a fenti évszám néhol 1752- 67-re módosul, tervezőjének pedig Oswald Gáspárt említik a hivatalos iratok, - maga a torony csak 1812-ben készült el, szintén váci mesterek munkájaként. Egykor, az Árpádok idején az Aba nemzetség sarjai ülték meg a települést. A török időkben maga Rusztem basa - talán ő telepítette ide Gül Baba módjára a „rózsás Bércéi” elnevezést kiérdemlő, illatosán pompázó virágokat? - majd a váci püspök a birtokosa. Mária Terézia kegyeltjének, Migazzi püspöknek a címerén kívül a főoltárt is hasonló dísz, Altban váci püspök címere ékesíti. A déli sekrestye 1767-ből való, a felette lévő oratóriumot Berczelly kegyúri család építette a XX. sz. első éveiben, saját célokra. Az északi részen hasonló sekrestye-oratórium épült az 1930-as évek előtt a Székesyek számára. (Ezek az építési többletek kissé megtörték a „barokkos eredetet.”) Klasszicista jellegű plébániaháza a XIX. sz. első felében épült, tomácos épület. A földszintes, téglalap alapzatú ház helyiségei boltozottak, az udvari homlokzat előtt újabb kori támfalat építettek. Eredetileg a községnek volt már plébániája 1696-tól, a fent berceli plébános. Ellátta a fíli- ákat, Galgagutát, Nógrádkö- vesdet, Vanyarcot, a nyolcvanas évektől Szabó József püspöki tanácsos és Deák József káplán voltak a fenti falvak papjai, majd 1983-tól Czom- bos József püspöki tanácsos a plébánosuk. A berceli templom és plébániaház a harmincas és a hatvanas években, illetve 1975-ben lett felújítva, főoltárát 1980-ban restaurálták. Az 1790-es eredetű, vörös homokkőből faragott, barokk Szenvedő Krisztus (Vir Dolo- rum) szobor ugyancsak a falu nevezetességei közé tartozik, akárcsak a több itteni kastély és kúria. D. F. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A SALGÓ VAGYON Kft. (3100 Salgótarján, Bajcsy-Zs. út 16-18.) hivatali helyisége 3100 Salgótarján, Bajcsy-Zs. út 16-18. I. em. vagyonhasznosítási csoport (06-32/316-531, fax: 06-32/311 -396) egyfordulós, nyilvános pályázat útján meghirdeti a Salgótarján megyei jogú város tulajdonában lévő alábbi ingatlanokat: ÍJ Cím: Salgótarján, Bem út 2-3. Hrsz.: 1247/2. Megnevezés: telekingatlan, 4352 m2 Induló án 48 000 000 Ft. Pályázati csomag 50 000 Ft+áfa értékben átvehető a kiíró hivatali helyiségében munkanapokon, 14 óráig. 2./ Cím: Salgótarján, Görbe út Megnevezés: Családi házas építési telek (6 db) Induló án 800 Ft/m2+telekalakítási költség. 3.1 Cím: Salgótarján, Bartók Béla út 12. Ftrsz.: 1766. Megnevezés: (volt óvoda) 758 m2 hasznos alapterület. Induló án 28 500 000 Ft+áfa. Javasolt funkció: kereskedelmi, szolgáltatási, egyházi, egészségügyi, szálláshely. 4.1 Cím: Salgótarján, Béke krt. 38. Hrsz.: 2918. Megnevezés: (volt iskola) 505 m2 hasznos alapterület. Induló án 19 200 000 Ft+áfa. Javasolt funkció: kereskedelmi, szolgáltatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális. A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari tevékenység. 5.1 Cím: Salgótarján, Budapesti út 38. Hrsz.: 6568. Megnevezés: (volt óvoda) 343 m2 hasznos alapterület. Induló án 8 440 000 Ft+áfa. Javasolt funkció: kereskedelmi, vendéglátó, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális. A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari tevékenység. Az ajánlatokat az ingatlan megnevezés pályázata megjelöléssel, zárt borítékban a vagyonhasznosítási csoport, I. em. 3. sz. helyiségében, 1999. augusztus 16-án, délután 14 óráig lehet benyújtani. A versenytárgyalás lebonyolítására a benyújtást követő 15 napon belül kerül sor a kiíró hivatali helyiségében. A kiíró fenntartja magának azt a jogot, hogy az eljárás bármely szakaszában a pályáztatást indoklás nélkül eredménytelennek nyüvánítsa. Az ingatlanok előzetes egyeztetéssel munkanapokon megtekinthetők. A pályázattal kapcsolatos további információ a 06-32/316-531-es telefonon szerezhető be. js Madarak a tornyokban - Természetvédelem Ausztriából Mentőszolgálat vörösvércséknek Ausztriában többé remélhetőleg nem fordulhat elő, hogy a tornyokban fészkelő vörösvércsék veszélybe kerüljenek egy esetleges épület-renoválás során. A mentőakció néhány hete kezdődött: egy figyelmes polgár észrevette, hogy Bécs Simmering kerületének egyik felállványozott templomtornya körül kétségbeesetten köröz egy vércsepár. Értesítette azt a hivatalt, amelyet környezeti ügyvédi irodának neveznek, a hivatal pedig az állatorvostudományi egyetemet hívta segítségül. A rövid idő múlva a helyszínre érkező szakértők megmentették a teljesen legyengült fiókákat, amelyekhez a szülők a sűrű, és még le is takart építési állványzat miatt nem tudtak hozzáférni. A vércsefiókák Haringseebe, egy olyan intézménybe kerültek, ahol kimondottan ragadozó madarak mentésével, gyógyításával, felnevelésével foglalkoznak. A négy kismadár néhány nap alatt megerősödött, gyorsan megtanult repülni, s ma már újra szabadon él. Ezzel azonban az elkötelezett környezetvédői magatartásról híres Ausztriában az ügynek még nincs vége: a környezeti ügyvédi iroda írásos tájékoztatót nyomtatott, s eljuttatta azt minden olyan fővárosi és Bécs környéki cégnek, amely épületek renoválásával, állványozásával foglalkozik. A tájékoztató felhívja a figyelmet arra, hogy bár a vörösvércse Ausztria egyik leggyakoribb ragadozó madara, védelemre szoml. Márpedig az állványozások gyakran végzetes csapdát jelentenek a madaraknak, különösen a fiókáknak. Ezért kérik az építő vállalatokat, hogy ha fészket találnak munka közben, értesítsék vagy a környezeti ügyvédi irodát, vagy az állatorvostudományi egyetemet: a szakértők haladéktalanul kiszállnak, s anélkül, hogy akadályoznák a munkát, megmentik a vércséket. A vörösvércse eredetileg s^iklaodukba rakta a fészkét, de már régen beszokott a városokba, ahol főleg a padlásterekben tornyokon költ. Megjelent a Lakáskultúra őszi különszáma! Tűzfalak árnyékában Lépcsősor és tűzfal határolja a sok leleménnyel kialakított nyári hűsölőt /
