Nógrád Megyei Hírlap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)
1999-08-30 / 201. szám
2. oldal SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép PÁSZTÓ 1999. augusztus 30., hétfő m A millennium része a nemzetiségi kultúra is Sámsonháza ünnepi díszben (Folytatás az 1. oldalról) a feleségét. Jelen volt Etelka Riba, az Országos Szlovák Önkormányzat alelnöke, dr. Egyedné Baránek Ruzsenka, a Magyarországi Szlovákok Szövetségének elnöke, a megyei közművelődési és turisztikai intézet munkatársa. Ellátogattak a fesztiválra a környező községek polgármesterei és a budapesti Szlovák Kultúra Házának igazgatója is. Külön köszöntötte a polgármester a közép-szlovákiai Hrochot község hagyomány- őrző csoportját, hiszen a két község között évek óta élő a kapcsolat. A mostanra időzített együttműködési megállapodás aláírása azonban elmaradt, mivel a hrochoti polgármester családi okok miatt kénytelen volt távol maradni. Első alkalommal vett részt az ünnepségsorozaton a szlovák nagykövet, aki köszöntőjében utalt rá, hogy a magyar millennium egyúttal a magyarországi szlovákság ünnepe is, értékei között megtalálható a szlovák kultúra is. Külön említést tett a helyi gyönyörű templomról, hiszen - mint a tiszteletes úrtól megtudta - Kossuth Lajos volt az egyik főfelügyelője. Gyermekkori emlékeként idézte fel magyarul: - „Kossuth Lajos azt üzente, elfogyott a regimentje... ” A versikét a közönség fennhangon folytatta, ami azt mutatta - jegyezte meg Stefan Markus tréfásan -, hogy mégsem fogyott el a regimentje, itt él Sámsonházán is! A programban a mátra- mindszenti, a kisnánai és a helyi hagyományőrzők is felléptek, volt rendőrségi bemutató, s bemutatót tartott a Diósdi Történelmi Bajvívó Egyesület is. A fesztivált utcabál zárta Sámsonházán. (T.N.L.) A résztvevők együtt éltek a programmal fotó: r. t. Veres Zoltán bravúrja az Egyesült Államokban - Váratlanul jött az MI-2-es Gúzsba kötött fellegek, légi huszárok ismételték. Természetesen felszálltak a Cserhát Repülőklub sárkányrepülői is, valamint a legnagyobb hangú gépmadár, az „Ancsa”, Szentkirályszabadjáról, fedélzetén ejtőernyősökkel. Veres Zoltán, a nap hőse lapunknak elmondta, hogy nagy idén egy Guinness-rekorddal növelte hírnevét, hiszen először történt meg, hogy valaki parányi - 360 lóerős - sportgépével kötelékben repüljön egy Boeing-737- essel. -280 km-es sebesség mellett fél órán keresztül repültünk Budapest felett, ráadásul azzal a FÖTÓ: RIGÓ pilótatársammal, aki egy baleset során elveszítette egyik lábát. Majd részt vettem az USA-beli Burlingtonban a „Wings & Wheels” („Szárnyak és kerekek”) lé- gishowján. Itt a kategóriámban a legjobbnak ítéltek, az összetett tetszési indexet is én kaptam, vagyis abszolút győzelmet szereztem egy kölcsöngéppel. Zoltán Bátonyterenye után a szlovákiai Trencsény felé irányította Szuhoj-26-osát, ahol egy elhunyt barát emlékére tett egy kört, majd Sliacba készül egy nemzetközi repülősnapra. Vasárnapi programjaként ő szállította haza Milánóból a magyar kajakkenu válogatottat. Elárulta, hogy a millennium kapcsán még hallunk róla... (németh) Semmi sem zavarta az érdeklődők szórakozását A prognózisok ellenére ragyogó napsütés köszöntött a 3. Kaiser bátonyterenyei repülőnap több ezer nézőjére. A szombati show sztárvendége ezúttal is Veres Zoltán műrepülő világbajnoki bronzérmes pilóta volt, ám váratlanul feltűnt egy MI-2-es rendőrségi helikopter is.- Rendbontás nélkül, jó időben zajlottak a programok - mondta el lapunknak a főszervező Nándori Ferenc repülős őrnagy. -Engem is meglepett, amikor az MI-2-es leszállt: rutinellenőrzést végzett az esemény színhelyén. Ám amikor régi pilótabarátom, Hatala János alezredes szállt ki a gépből, megnyugodtam, sőt, a repülőshow egyik csemegéjeként néhány figurát is bemutatott a közönségnek. A területfejlesztési tanács és a házigazda város által támogatott repülősnap - amelyre kilátogatott Becsó Zsolt , a megyegyűlés elnöke és dr. Balázs Ottó. Bátonyterenye polgármestere i#-, a szói kásoknak megfelelően Hangonyi János modellreptetésével kezdődött, majd Gál Sándor kötötte gúzsba a fellegeket egy JAK- 52- es műrepülőgéppel. A Malév pilótáját a Sky-huszárok követték, kötelékrepülő bemutatóval, s az igen látványos léggömbvadászattal. A három Zlin azonban csak vadkacsának tűnt ahhoz képest, amit az utánuk következő Veres Zoltán produkált. A programokat délután megA repülőshow sztárvendége megtiszteltetés érte, amikor augusztus 20. alkalmából átvehette a „Bátonyterenyéért” aranygyűrűt. A „hazajáró” Malév-pilóta A kitüntetett pilóta gondolt lapunk olvasóira is ... Válságban a Galga menti mezőgazdasági vállalkozások - Idegenek vásárolnak bérelt földet Termelni és eladni is nagyon nehéz! A Galga menti dimbes-dombos, jórészt agyagos földek sokszor nem azt adták az évszázadok során, amire számítottak művelőik. A gondos munkát azért meghálálták és jutott a termésükből eladásra és a kamrába is. A nagyüzemi mezőgazdaságba kényszerítő intézkedéseket ezen a tájon sem fogadta kitörő örömmel a falvak népe. A tűz- zel-vassal megszervezett téeszek - míg volt állami támogatás, valahogy csak boldogultak, - de mikor a működőképesekhez hozzácsapták a vesztességessé vált üzemeket, becsődölt a sok faluból összetákolt nagyüzemek sora. Arról nem is szólva, hogy a saját falujában még csak eldolgozott a tagság, de hogy buszozni kellett idegen földekre, az a lélektelen munkát jelentette. Kártyavárként omlottak A valaha eredményesen működő berceli, nógrádkövesdi mezőgazdasági téeszek is így jártak és a változások, a privatizáció bekö- szöntével kártyavárként omlottak össze. Az is igaz, hogy nem a nagyüzemi mezőgazdaságra kiképzett és megfelelő gyakorlatot szerzett szakembereken múlott az egész, ők életük teljében talajt vesztettek lettek, vagy jobb esetben mezőgazdasági vállalkozásokba fogtak. A kevés közülük, a nagyüzemek maradványaiban maradt, sok esetben megkeseredve birkóznak a mostoha évekkel, lehetőségekkel. Bercelen, a hajdani Vörös Csillag Téesz maradványait Osto- róczky Józsefné vezeti, akiről jó tíz éve, mint Nógrád első női elnökéről írt a sajtó. Férje, aki mezőgazdászként, elnökként is dolgozott, a közelmúltban hunyt el infarktusban, így gondjaival magára maradt. Szövetkezete 1995- ben megszűnt és a maradványaiból bérelt ezerhektámyi szántón gazdálkodik a kft. Ehhez megvásárolták a volt szövetkezet gépparkjának egy részét a felszámolótól. Egy-két kedvezőbb év jött, akkor vásároltak egy Rábát és két MTZ-t és munkagépeket 27 millió forint értékben.- Már megbántuk, mert az elmúlt év és az idei veszteségek miatt fizetési gondjaink vannak - kesereg Ostoróczkyné. Megemlíti, mikor elnöknek nevezték ki Bercelre, a 3200 hektár szántó és erdő, rét, legelő közel kettőszáz aktív dolgozónak adott megélhetést. Most 29 ember munkahelyét jelenti az ezer hektár bérelt szántó. Az egyetlen ipari üzemük, a galván-festőmű- hely rendelés híján vegetál, főleg azért, mert a nagy megrendelőnek számító salgótarjáni tűzhelygyár önállósította magát és a balassagyarmati Tóth András aluradiá- tor-gyártó is saját festőüzemet létesített. A kisebb megrendelések pedig nem szolgálják azt a célt, amit annak idején az üzem létesítésével terveztek. Az ezer hektáron meghatározó a gabona. A kedvezőtlen ősz miatt csak 150 hektár őszi búzát vetettek és 60 hektár tavaszi búzát. A 200 hektár tavaszi árpa mellett nagy területen vetettek napraforgót, amit nem tartanak szerencsésnek, mert később gyomnövényként keserítheti meg a növénytermesztők életét. Nem jövedelmező Most sávokban szárad el, aminek ugyan kutatják az okát, de ha meg is találják, az a terméskiesésen már nem változtat. A búzából úgy 20 hektár a belvíz miatt aratatlan maradt és ugyanennyi repcével is ez a gond.-Nem is tudom, melyik növény ad egyáltalán jövedelmet, - mondja gondterhelten a kft. elnöknője. Majd arról beszél, hogy a bérbeadó földtulajdonosoknak vetettek kukoricát és krumpliföldet biztosítanak számukra. A földbérletért aranykoronánként fizetnek búzában vagy pénzben. Leépülőfélben- Az idén járnak le a szerződéseink és nem tudjuk, jövőre mennyi földet bérelhetünk, mert sokan értesítésünk nélkül eladták a földet. Egy solymári számítógép-programozó vagy 200 hektárt vásárolt meg és rajta kívül mások is megvették a helyiek földjeit. Olcsó pénzért keltek el és mi bizonytalanságban maradtunk - kesereg Ostoróczky Józsefné. Egy agronómussal, a szécsényi Nagy Sándorral látják el a vezetés gondjait. Állattenyésztéssel nem foglalkoznak. A telepet egy pesti kft. vásárolta meg, de ott is leépülőfélben van a húsmarhate- nyésztés.- Belefáradtam, szeretnék már kiszállni a mezőgazdaságból - mondja búcsúzóul az elnöknő. * * * Galgagután a házánál álló terepjáró mutatja, hogy otthon tartózkodik a szövetkezet elnöke, Simon László. A termetes, őszülő férfi régi motorosa a szakmának. A környék szinte valamennyi gazdaságában dolgozott növény- termesztőként, főagronómusként, elnökhelyettesként és első számú vezetőként is. A falvak határait úgy ismeri, mint a tenyerét. Több gazdaság szétesését megélte, köztük a hét falu határában gazdálkodó romhányi téeszét is, amelyik egyik példája az értelmetlenül, lélektelenül szétvert, nagy veszteséggel felszámolt gazdaságoknak.- Gyalázatos idő van. Termés sincs és füves minden - panaszkodik Simon László. A csapadékos ősz miatt csak tavaszi búzát tudtak vetni . A 75 hektár búza 28 mázsa körül adott és magtárban várja a legtöbbet adó vásárlót, akiknek 2500 forint alatt nem adják oda. Leszerződték viszont a 130 hektár tavaszi árpát, amiből a 22 mázsás termés hozhat pénzt a kasszába. A 270 hektár napraforgót az időjárás megviselte, nem hozza a vártat. A Galgagutai Mgtsz Nógrád- kövesd néven gazdálkodó szervezete 800 hektár bérelt szántón gazdálkodik és ugyanehhez tartozik még 120 hektár erdő is, azt nem művelik. Az elnök mellett Simák Ferenc mindenes telepvezetőként dolgozik. A traktorosok között Bágyon Ferenc már a ’60- as évektől szántja a határt, ugyanúgy, mint kollégája, Gimró Pál, aki most teherautót vezet, vagy Hega János és társaik. Megszűnt támogatások Rendszeres pénzt a százas tehenészet ad, amelynek tejét Vácra szállítják. Ezt szolgálja a 34 hektár lucerna, 56 hektár füves here és a 60 hektár silóterület. Az állat- tenyésztésnek megtermelik, ami kell, még eladásra is jut. A 308 férőhelyes szakostelepre még férne tehén, de pénz kellene hozzá és támogatás, de az egyelőre csak húsmarhára van.- Május elsejével megszűnt a tejtermelő tehénre az állami segítség, így tőlünk is elvontak 8-10 millió forintot - mondja gondterhelten Simon László. A jelenlegi mezőgazdasági támogatási rendszertől többet vár, olyat, ami gyakorlatilag is segíti a termelőt. Jövőre több búzát szeretnének vetni, amihez a vetőmag megvan. A 800 hektár földbérletért 10 kg búzát, vagy annak árát fizetik a tulajdonosoknak aranykoronánként. De ők is úgy jártak, mint a környékbeli gazdaságok, hogy felvásárolják idegenek a bérelt földjeiket. A 800 hektárjukból már 200-at megvettek, aranykoronánként 4 ezer forintért. Ez a 18 aranykoronás földekért 80 ezer forintos árat hoz az eladó zsebébe, aki most örül, de ha nő a föld értéke, kesereghet. Bizonytalan jövő A szövetkezet jövője így bizonytalanná vált, de az új tulajdonosok sem örülhetnek. A földkiadó bizottság itt sem töltötte be maradéktalanul a feladatát, mert az egyes birtokok még osztatlan közös tulajdonban vannak és a vevő legjobb esetben csak a táblát ismerheti meg, de hogy abban hol a megvett „föld”, azt csak a többiek hozzájárulása döntheti el.- Most a birtokrendezésre van támogatás, de ennek se eleje, se vége, - legyint keserűen Simon László. Azt is panaszolja, hogy a marhának és a tejnek nincs ára. Most literenként három forintot levonnak fuvardíjra a vevők, az intervenciós alapot majd két forintra emelték, ez öt forinttal csökkenti a tej literenkénti árát.- Mikor Tamási János volt az elnök Bercelen, a nagy téeszben, azt mondta, hogy - Laci, mindig egy évet kell megcsinálni. - Nem hittem el neki, de most már én is ezt mondom. Most már előre látni egy évre se lehet. Itt semmit sem lehet tudni: se az árakat, se a termést, se az időjárást, csak a költségeket. Mohorai vagyok, és több mint 30 éve taposom a környékbeli földeket, amelyeken elődeink is nehezen éltek meg, és most én sem látok biztató jövőt ezen a környéken a mezőgazdaságnak, pedig „a föld az életem!” - mondja Simon László. Szabó Endre Csoportos tárlat Asztaltársaság Salgótarján - A Balassi Bálint Asztaltársaság, Művészeti Egyesület 1999. évi csoportos kiállítása szeptember 2-án, csütörtökön 16 órakor nyílik meg a Balassi Bálint Könyvtár Bóna Kovács Károly Galériájában. Az egyesület alkotóinak műveit Korill Ferenc, a József Attila Művelődési Központ igazgatója ajánlja a közönség figyelmébe. A megnyitóünnepségen közreműködik: Vajda Szilárd. Új kertészet Gyarmaton Foglalkoztatásbővítő beruházásba kezd a Balassagyarmati Városüzemeltetési Kft. A város határában, a Szabadság úton a volt kertészetet kívánják újra beindítani. Lévén az ingatlan évekig használaton kívül volt, már nem gondolkodhatnak felújításban, azt gyakorlatilag újra kell építeni. Használhatatlan a vízvezeték-hálózat éppúgy, mint az üvegházak, de nincs fűtési lehetőség sem. A kft. 7 millió 656 ezer forintot nyert a megyei területfejlesztési tanács pályázatán, ami a teljes bekerülési költségnek körülbelül a felét teszi ki, hiszen csak egy mobil, fűthető fóliasátor önmagában kétmillió forintba kerül. Az újbóli megnyitás után legalább tíz embert foglalkoztatnak majd a kertészetben.
