Nógrád Megyei Hírlap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-27 / 199. szám

Pesten lakik, a faluban bemutatóháza van Bujáki viselet kiállításon A legszebb darabok lesznek láthatók A színpompás bujáki népviseletet csodálhatja meg a közönség a pest- szentimrei közösségi ház szeptember 17-én 16 óra­kor megnyíló kiállításán. A ház PIK Előtér Galériá­jában a bujáki szárma­zású Kusnyárné Molnár Erzsébet gyűjteményének legszebb darabjai lesznek láthatók. Kusnyárné a néphagyomány szelle­mében él és tevékenyke­dik, a hagyományápolás nála nem csupán a jelleg­zetes öltözet részeinek megőrzésében merül ki: „kincseit” szívesen megmutatja mindazok­nak, akiknek ezzel örö­met szerez. Bujáki háza egyben kiállítóhely is, a pesti bemutató létrejötte pedig azt a törekvését, reményét fejezi ki, mi­szerint a viselet annál to­vább marad viselet, minél több csodálója akad. A kiállítást Balogh Jánosné Horváth Terézia néprajzku­tató nyitja meg. Vasárnapi eskü vés, ünneplés családi körben Volt jegyző, anyagbeszerző, színész és rendező, dolgozott a bányában A színes élet Isten áldása az emberen A kor, amelyet megélt, még nem matuzsálemi, de sokan szeret­nénk megélni ezt a hetvennyolc évet. Kissé hajlott alakja hol itt, hol ott tűnik fel a városban. Leginkább azonban a telkére jár szívesen, amely nemcsak rendezett, de tele van más tájakról származó növényritkaságokkal is. Németh Lászlóról kevesen tudják, hogy párját ritkító színes életet élt eddigi életében. Karancskeszi Mindkettejük vállára több mint hét évtized súlya nehe­zedik, de olyan teher ez, amely sok örömöt is magá­ban rejt. Három gyermeket nevelt fel dolgos élete során a Karancskesziben élő Má­kos házaspár. Béla bácsi bá­nyászként kereste a ke­nyérre- valót, felesége - lánykori nevén Paska Paula - a háztartást vezette, (vezeti ma is), ellátta a ház körüli munkát, és a jószágtartással is bajlódott. A házimunka mellett a kertművelést — olykor családi segítséggel - ma is feladatának tekinti a két idős ember. Életük csen­desebb hétköznapjait ezen a hét végén ritka alkalom, bensőséges ünnep koronázza meg: házasságkötésük fél évszázados évfordulójához „aranyospár” érkeztek. Arany lakodalmu­kat augusztus 29-én, vasár­nap tartják Karancskesziben. A szertartás a 11.30 órakor kezdődő szentmise után lesz, ennek keretében meg­erősítik az ötven évvel ez­előtt tett esküjüket. Ottho­nukban szűk családi körben emlékeznek a fiatalkori es­küvőjükre, s amiről még nem tudnak: kellemes meg­lepetésben lesz részük... A szűk családi kör ese­tükben azt jelenti, hogy há­rom gyermekük és az ő cse­metéik is velük lehetnek: a Mákos házaspárnak hét unokája és két dédunokája van. A legkisebbek kislá­nyok, egyikük öt, a másik másfél éves. Szeretetteljes ünrífeplést kívánunk az arany lakodalmasoknak!-Tősgyökeres nógrádi vagyok én, az életem Pásztóról indult el, de kötődöm a szépséges Cserhátszentivánhoz is, hiszen nagyapám ott volt megbecsült kovácsmester - vallja magáról. Megtetszett az írása A kis suhanc gyerek hamar megismerte a munka keserveit, de megízlelhette a szépségeit is. Kezdetben kőművesmester ap­jának segített, persze csak a megkopott vakolat leverésében. S ilyen bizony akadt az akkor még nagyközség Pásztón ahol illett rendben tartani a házakat, különösen a főutcán.-Emlékszem rá, hogy mi­csoda szenzáció volt akkor egy- egy vásár - idézi az emlékeket. - Akkor kaptam meg a kis ru­hámat, cipőt, szóval felöltöztet­tek a szüleim. Mindig örültem a rendes holmiknak, mert szeret­tem tetszeni a lányoknak - teszi hozzá hamiskás mosollyal. Laci bácsi a pásztói elemi is­kolából a polgáriba ment, hogy végül a hatvani gimnáziumban érettségizzen. Éppen jövőre lesz a hatvanéves érettségi ta­lálkozójuk.- Érettségi után jó egy évig még apám mellett segédkez­tem, akkor már egy kicsit ko­molyabb kőművesmunkán. Cserhátszentivánban a község­házát javítottuk az édesapám­mal. A főjegyzőnek valahogy megtetszett az írásom, a beszé­dem, vagy a megjelenésem és azt mondta az apámnak, marad­Nyugdíjas ismerősöm, Kovács Pali bácsi állított meg a napok­ban egy érdekes hírrel.- Képzelje el, nálam két éve nincs burgonyabogár a kertem­ben - újságolta büszkén. Részletesen elmesélte, hogy hiába szórta ki a drága vegysze­reket, a bogarak eltűnnek egy időre, azután újra jön az invá­zió. Ezért elhatározta, hogy kü­lönféle szereket, próbál ki a vé­dekezésben, de egyszerre csak egyfélét. Kikísérletezi, hogy mi lenne hatásos a csíkos hátú fa­lánk rovarok ellen. Valójában 1997-ben talált megoldást. Fia­tal borzag szárát és leveleit le­darálta, a levét kinyomkodta és mintegy két kilót tett tizenöt li­ter vízbe, amiben két napig ázott. Ezt permetezte ki. Ez úgy május végén, júniusban történt. Igaz, a szemek nem tapasztalta különösebb hatását, de 1998- ban már egyetlen bogarat sem talált. így azután permetezni sem kellett a szerrel. S ezután lepődött meg igazán, mert bur­jak ott írnoknak a községházán, s ha egy évig ott maradok, az ő javaslatára okleveles jegyző lesz belőlem - folytatja élettör­ténetét. A jegyzői felvételi vizsgán a Pest-Komárom-Nógrád me­gyei jelentkezők közül, mint legjobb Kassára jutott a jegyzői tanfolyamra.- Jegyzői munkásságomat Zagyvapálfalva községben kezdtem, mint adóügyi jegyző. Itt csak a községi költségvetés elkészültéig voltam, utána ugyanilyen célból áthelyeztek Jobbágyiba, ahol a szarvasge- dei községi költségvetést is el­készítettem - mondja a pantal- lós korszakáról. Ekkor azonban nagy változás történt az életében. Mivel a bátyja a Hirsch és Frank Vasön­töde és Tűzhelygyárban dolgo­zott, az ő unszolására ott hagyta a jegyzőséget.- őszintén szólva egyébként sem tetszett a dolog - indokolja a váratlan lépést. Vendéglátós poszton Ám, de a hivatali munkától ez­után sem tudott szabadulni. Ki­próbálta magát az acélárugyár­ban, majd a zagyvapálfalvai bányagépgyárban, dolgozott vendéglátónál és a recski érc­bányánál. A munkahelyei közül a leg­jobban tetszett neki a vendéglá­tós anyagosztály-vezetői posztja. Mivel a cég gépellátá­sáról is neki kellett gondos­gonyabogarat az idén sem talált a növényeken.-Elgondolkodtatott a dolog és bementem a megyeházára a mezőgazdászokhoz, akik a ba­lassagyarmati növényvédősök- höz irányítottak - folytatta a történetet - Ott is érdeklődéssel fogadták a hírt. Kértem, hogy egy szakemberük jöjjön ki ve­lem a földemre, hogy hivatalo­san is megállapítsa valaki a va­lóságot. O is megtapasztalhatta, hogy egyetlen krumplibogár sincs. Pali bácsi nem hiszi magáról, hogy feltaláló, ilyen babérokra nem is vágyik. Ő csupán azt akarta, hogy valamilyen szerrel elvegye az étvágyát a rovarok­nak. S mivel a borzagról tudja, hogy igencsak keserű a nedve, ezért próbálkozott ezzel is. Vé­gül is sikerrel.- Szeretném tudni, hogy mi lehet ebben a borzagban, ami elűzte a bogarat, s ha még nem foglalkoztak ezzel a hivatalos szervek akkor megérné, mert kodni, roppant nagy ismeret­ségre, nagyszerű kapcsolatokra tett szert. Hitetlenkedve hallga­tom a történeteket, s azon tö­röm a fejem, hogyan érthetett ez az ember ennyi mindenhez.- A dolog egyszerű - magya­rázza. - Amikor a tűzhely­gyárba kerültem, az utca másik oldalán ott volt a gépipari tech­nikum. Elvégeztem azt is. Ak­kor lehettem negyvenegy-né- hány éves. Hasznosan, kellemesen Külön története van az utasellá- tós munkahelyének. Egy presz- szógépajánlat kapcsán a cég egyik főnökének megtetszett a magabiztos fellépése, szakmai jártassága és osztályvezetői ál­lást ajánlott neki. Elfogadta.-Végül elvállaltam a mun­kát, s ott dolgoztam öt évig - mondja. - Nagyon szép élmé­nyeim fűződnek ehhez az idő­szakhoz. Akkor a feleségemmel bejártuk Európát. Igyekeztünk mindig hasznosan és kelleme­sen tölteni a szabadságunkat. A nyugdíjaséletéről így be­szél.- Sosem voltam otthon ülő, kényelmeskedő ember. Ezért nem sokkal a nyugdíjba vonu­lásom után elmentem biztosí­tási ügynöknek. Nagyon tet­szett, egy-két év után egy másik cégnél folytattam, ahol még si­keresebben működtem. Ezzel a munkával majd egy évtizedet töltöttem. Közbevetem, hogy valaha volt ő kultúrigazgató is.- Akkor a tűzhelygyárban dolgoztam. Ott kezdtem észre venni, hogy valamiféle színészi hajlam is szorult belém. A kul- túrháznak én lettem az igazga­tója, egyben színjátszó rendező lám megvan a hatása. Persze én is szeretném tudni, hogy mi ez, mit hoztam össze. Telefonon érdeklődtem az ügyben dr. Koncz Lászlótól, a Nógrád Megyei Növényegész­ségügyi és Talajvédelmi Állo­más igazgatójától, aki nagyon szívesen állt rendelkezésünkre. Bevallom, hogy részletes tu­dományos felvilágosításáról nemcsak hely hiányában nem adhatok számot, de nem is vál­laikozhatom rá, mert az általa elmondottak meghaladják az ismereteimet. Az igazgató lé­nyegében azt mondta, hogy vannak olyan növények, ame­lyeknek a fitoncidjai képesek elpusztítani bizonyos kártevő­ket. Gondoljunk csak a csa­lánra, fokhagymára. Ámde ezek a természetes anyagok nagyméretekben nem alkal­mazhatóak, mert hatástalanok. Ezek a népi „gyógymódok” használhatóak s kiskertekben s természetesen használják is na­gyon sokan. - p. a. ­is. A legelső komoly darab, amit rendeztem Három a kis­lány címet viselte. Később a rendőrségnél is vállaltam szín­játszó-rendezői szerepet. További életének célját ab­ban látja, hogy a hátralevő éve­ket az aranyos, drága feleségé­vel bajok nélkül tölthesse. Nem véletlen ez az óhaj, hiszen az élet mindkettőjüket igen súlyos betegségekkel próbálta meg. A fiuk, lányuk és az unokák kapcsán a mai fiatalságról is beszél.-Nevelni kell a fiatalságot, amiben a példamutatásnak és a szeretetnek van szerepe. A fia­talok a családban és az iskolától kapják az indíttatást a tisztessé­ges, becsületes életre. Ehhez hozzátartozik a munka szere- tete, ha van - teszi hozzá szo­morúan - a kötelességtudat és a következetesség. Bárhol jár­tam, a gyerekekre mindig kellő időt szántam. Nevelő és szá­mon kérő szülő igyekeztem lenni. Ismét ezt tenné Laci bácsi megjegyzi, hogy neki már idegen a színes haj, a tulipirosra, lilára festett kör­mök. Fenyegetőnek tartja, hogy ezt már a kislányok is viselik. Meg a divat! A szoknyákból csak az sz betű látszik. Pedig sosem volt prűd, s bigott máni­ákus. A változatos életére emlé­kezve ezt mondja.-A kedvünkre való színes élet az Isten áldása. Ha most visszafiatalodhatnék és módom lenne újra kezdeni, ismét ezt tenném. De a tapasztalataim alapján sokkal jobban csinál­nám. Pádár András Tolvajűző díszmadár A szirénázó rendőrautó hangját utánozva futamí- tott meg tolvajokat egy madár a szicíliai Messi- nától nem messze fekvő Pattiban. Két férfi a villamosmű­vek alkalmazottjának adva ki magát bekéredzkedett egy idős asszony házába. Pepj, a kalitkában tartott nagy testű kelet-ázsiai ve­rébféle, amelyet Olaszor­szágban indiai rigónak hív­nak, megneszelte, hogy ál- villanyóra-leolvasókról van szó és előbb a szomszédok beszédét, az Aida kezdő szólamát, majd egy rendőr­autó szirénáját utánozva késztette távozásra az al­kalmas pillanatra váró bű­nözőket, megmentve a nagymama előző nap felvett nyugdíját. A hangzavar ha­tására a tolvajok elszeleltek, még mielőtt a gazdája elő­kereste volna a régi villany- számlákat. Természetes védőszerre lelt a kísérletező kiskerttulajdonos A bogár étvágyát akarta elvenni MINDEN IDŐK LEGMAGASABB LOTTONYEREMENYE \ÜSr VÁRHATÓ EZEN A HÉTEN AZ ÖTÖSÖN! SZERENCSEJATEK RT.

Next

/
Thumbnails
Contents