Nógrád Megyei Hírlap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-25 / 197. szám

1999. augusztus 25., szerda Világtükör 9. oldal II. János Pál pápa személye­sen avatja fel szeptember 30-án a római Szent Péter-székesegyház frissen felújított homlokzatát. Az 1,2 milliárd forintos restaurálás során kijavították azokat a káro­kat, amelyeket a légköri szennye­ződés, a szeizmikus rezgések, a hőmérsékletingadozás és a ké­sőbbi, nem mindig helyénvaló beavatkozások okoztak. A majd­nem futballpályányi nagyságú homlokzat egyre jobban előtűnik ezekben a napokban, amint bont­ják az állványzatot. Elképzelhetőnek tartja John Howard ausztrál miniszterel­nök, hogy a nemzet nevében bo­csánatot kér az őslakosoktól az előző kormányok asszimilációs kultúrpolitikája miatt, amely alapján több ezer bennszülött gyermeket szakítottak ki eredeti családjából. Ausztrália 386 ezer őslakosa az ország lakosságá­nak 2,1 százalékát teszi ki, élet- körülményeik azonban lényege­sen rosszabbak, mint a lakosság többi részének. Egyre inkább romlik a chilei kormány szerint Augusto Pino­chet volt diktátor-elnök egészsé­gi állapota, és kétséges, hogy ki­bírna egy hosszadalmas bírósági tárgyalást - közölte hétfőn Juan Gabriel Valdes, a dél-amerikai ország külügyminisztere. Pino­chetet 10 hónapja tartják házi őrizetben Londonban Spanyol- ország kiadatási kérelme alap­ján. Chile a volt diktátor szaba­don bocsátását követeli „embe­riességi okokra”, megrendült egészségi állapotára hivatkozva. Abdelaziz Buteflika algériai elnök nem változtatott az Izrael­hez fűződő kapcsolatokra vo­natkozó álláspontján azután sem, hogy a múlt héten találko­zott Ehud Barak izraeli minisz­terelnökkel. Az algériai államfő kijelentette: országa csak akkor teremt kapcsolatokat Izraellel, ha az kivonja csapatait Dél-Li- banonból és a Golán-fennsíkról, s maradéktalanul tiszteletben tartja a palesztinok nemzeti lét­hez fűződő jogát. A tanévkezdés elhalasztását fontolgatják több romániai me­gyében az illetékes hatóságok a főként az iskoláskorú gyereke­ket sújtó vírusos agyhártyagyul­ladás miatt. A román egészség- ügyi minisztérium legfrissebb adatai szerint június 1-től augusztus 22-ig 3 ezer megbete­gedést regisztráltak, a betegek csaknem kétharmada iskolásko­rú gyerek volt. Tűz ütött ki kedden leszállás közben az UNI Air tajvani légi- társaság egyik McDonnel- Douglas 90 típusú utasszállító gépének fedélzetén a tajvani Hualian repülőterén. A repülő­gép-balesetben 28 ember szen­vedett égési sérüléseket, három utas állapota súlyos. Az ukrán függetlenség napja. Látványos katonai parádét rendeztek Kijev központjában, a Krescsatik sugárúton Ukrajna nemzeti ünnepe alkalmából. A parádét - amelyet megtekintett Leonyid Kucsma államfő is - a tengerészek menete zárta. fotó: feb/reuters Jelcin szerint példaértékű az orosz-kínai együttműködés Ma tanácskoznak a „Sanghaj i ötök” Példaként állította más országok elé az orosz-kínai együttműkö­dést Borisz Jelcin, hangsúlyozva, hogy Moszkva és Peking barát­sága nem irányul harmadik ország ellen. Az orosz elnök a sanghaji ötök - Kína, Oroszország, Kirgizisz- tán, Kazahsztán és Tádzsikisz­tán - kedden megnyílt kétnapos biskeki csúcsértekezlete alkal­mából nyilatkozott kirgiz lapok­nak. Jelcin kiemelte, hogy Moszkva és Peking „nem valaki­vel szemben, hanem egymás ér­dekeit szem előtt tartva egyesíti erőfeszítéseit”. A sanghaji ötök szervezetéből nem lesz olyan re­gionális tömörülés, amely má­sok ellen irányul - szögezte le az orosz elnök, aki a tervek sze­rint ma találkozik Csiang Cö-min kínai államfővel, majd részt vesz a tanácskozáson. Moszkvai lapok értékelése sze­rint az orosz-kínai kapcsolatok különösen a Jugoszlávia elleni NATO-csapások után erősödtek, hiszen a Kreml arra a következte­tésre jutott, hogy Keleten kell szövetségeseket keresni. Ez kész­tette Jelcint arra, hogy részt ve­gyen a tervezett megbeszélésen. Orosz-kínai csúcstalálkozóra legutóbb tavaly novemberben ke­rült sor Moszkvában, Jelcin be­tegágyánál. Az akkori nem hiva­talos megbeszélés azonban elég rövidre sikerült A „szobafogság­ra” kárhoztatott orosz államfő idén csak kétszer járt külföldön egy-egy napra: februárban a jor- dániai király temetésén, illetve jú­niusban a G-7 kölni csúcsérte­kezletére utazott el néhány órára. A sanghaji ötök csúcstalálko­zóján az orosz küldöttség tagja Igor Ivanov külügy-, Igor Szer- gejev védelmi és Mihail Fradkov kereskedelmi miniszter, továbbá Vjacseszlav Trubnyikov, az orosz felderítés vezetője, Konsztantyin Tockij, a határőrség igazgatója és Leonyid Dracsevszkij FÁK- ügyi miniszter is. Baleset a La Manche csatornán. Összeütközött Anglia partjainál a Norvégián Dream nevű utas- szállító és az Ever Decent nevű tankhajó. Ez utóbbin tűz ütött ki. A szerencsétlenségnek három köny- nyebb sérültje van, az utasszállítónak sikerült Doverban kikötnie. fotó: feb/reuters Albán blokád Koszovóban Közös békefenntartó erők a Balkánon? Orahovac albán lakosai a német, a holland és az orosz békefenn­tartókkal folytatott keddi tárgya­lás után is fenntartották a koszo­vói város körüli blokádot, s nem engedték be az orosz egységeket. A német parancsnokság alatt ál­ló orosz KFOR-egységeknek már hétfőn át kellett volna ven­niük a hollandoktól a város el­lenőrzését, ám az albán lakosok lezárták a városba vezető uta­kat, és nem engedték be őket. Tiltakozásukat azzal indokol­ják, hogy a koszovói háborúban orosz zsoldosok is harcoltak a szerbek oldalán, és legalább két albán férfit megöltek a város­ban. Az orosz külügyminisztéri­um keddi nyilatkozatában a „nemzetközi közösség ellen in­tézett nyílt kihívásnak” minősí­tette, hogy az orahovaciak lezár­ták városukat az orosz béke- fenntartók elől. Koszovói kiürítik a szerbek, már csak harmincezer van belő­lük a tartományban. Mindössze a terület északi részén lévő há­rom település rendelkezik szá­mottevő szerb lakossággal - kö­zölte kedden Genfben Kris Janowski, az ENSZ menekült- ügyi főbiztosságának (UNHCR) szóvivője. Az ENSZ-tisztviselő szerint bekövetkezett az, amire menekültügyi szakemberek már korábban figyelmeztettek: az al­bánok menekülését a megtorlás­tól félő szerbek tömeges elván­dorlása követte. A NATO illetékesei a jövő évtől kezdve közös parancsnok­ság alá akarják helyezni a béke- fenntartó műveleteket Boszniá­ban és Koszovóban. A javaslat célja a katonai erők jobb ki­használása, valamint az, hogy csökkentsék a békefenntartó műveletekben részt vevő orszá­gok terheit. A szlovák elnök az ellenzék kezdeményezése ellen Nem lesz népszavazás Rudolf Schuster szlovák allamfo kedden bejelentette: nem teljesí­ti az ellenzék 430 ezer aláírás­sal alátámasztott követelését, és nem írja ki a népszavazást. A referendum szorgalmazói­nak két céljuk van: elérni, hogy egyrészt Szlovákiában a hivata­los érintkezésekben egyedül a szlovák nyelvet lehessen hasz­nálni, másrészt ne engedjék meg a stratégiai vállalatok pri­vatizálását. A szlovák államfő bejelentette: rövidesen olyan törvénymódosítást kezdemé­nyez a parlamentben, amely le­hetővé tenné, hogy hasonló döntések előtt az államfő az al­kotmánybíróság véleményét is kikérhesse. Szlovákiában erre egyelőre nincs lehetőség. Cél a végső Dagesztánban az orosz had­sereg egységeinek többnapos ostrom után sikerült megtisz­títani több települést is az iszlám fegyveresektől - közöl­te az orosz belügyminiszté­rium egyik szóvivője Mahacs- kalában. A vahabiták kezén már csak két dagesztáni település maradt. Tandóért több napja súlyos har­cok folytak, s az orosz védelmi minisztérium még kedden reg­gel is óvakodott megerősíteni azt a hírt, hogy a falut - amelyet a múlt hét végén zártak harapó­fogóba a szövetségi erők - sike­rült bevenni. A szóvivő hangsú­lyozta azonban, hogy a légierő és a tüzérség csapásai minden A két ellenzéki párt, a HZDS és az SNS elnöke, Vladimír Meciar és Ján Slota egyértelműen nemtetszésének adott hangot. Ezzel szemben Mikulás Dzurinda miniszterelnök kijelentette: „Tiszteletben tartom az államfő döntését. Személyes vélemé­nyem szerint helyesen döntött.” Az elnöki bejelentés után Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke elégedetten nyilatkozott: „Fontos döntés volt. Egyébként sem lett volna szerencsés, ha az államfő egy olyan népszavazást ír ki, amit az alkotmánybíróság esetleg al­kotmányellenesnek minősített volna.” Bugár szerint Szlová­kiában sajnos ezek után sem nyugszanak meg a kisebbség­ellenes kedélyek. győzelem ellenállást megtörtek Tan­dóban, amely stratégiai jelentő­ségű magaslat, hiszen a botlihi repülőtér közelében található faluból ellenőrizni lehet az Csecsenföldre vezető egyetlen közutat is. A védelmi tárca korábban ha­tározottan cáfolta és propagan­dafogásnak minősítette azokat az értesüléseket, hogy a musz­lint fegyveresek visszahúzódná­nak Csecsenföldre. Erre állító­lag Sámil Bászjjjev főparancs­nok adott volna parancsot. A szövetségi erők állítása szerint a botlihi járásból nem tudnak kitörni a szélsőségesek, s a ka­tonai akciókat a muszlim ban­dák teljes megsemmisítéséig folytatják. Egyre több a természeti katasztrófa A ugusztus közepén tornádó tépte le az épületek tetejét az amerikai Utah államban. Hongkongból vasárnap este óta 61 földcsuszamlásról érkezett jelentés, a Sam tájfunt követő esőzések, áradások következté­ben a volt brit gyarmaton zárva maradtak az iskolák, a köz- intézmények. A törökországi földrengés következtében már tizennégyezer fölé emelkedett a halottak száma. Az ENSZ Gyermekalapja 27 tonna segélyt és egy különleges szakértőkből álló csoportot küld Törökországba. Az UNICEF szerint a szülők által átélt trau­ma a gyermekek alapvető bizton­ságérzetét veszélyezteti. Az egy héttel ezelőtt bekövet­kezett súlyos földrengés pusztí­tásai nyomán Törökország is­mét fejlődő országgá válhat, el­veszítve az utóbbi másfél évti­zed gazdasági fellendülése ré­vén elért küszöbországi státusát - állapították meg a szakértők. Gazdasági visszaesés Az augusztus 17-ei földmozgás a legsúlyosabb természeti csa­pás, amely Törökországot újabb kori történetében érte. Az izmi- ti olajfinomító elpusztulása nyomán 35 százalékkal csök­kent a benzingyártás. A gazda­ság vesztesége több mint a felét teszi ki az ország 1998-ban elért exportbevételének. A természe­ti csapás éppen azt a térséget sújtotta, amely gazdaságilag a legfejlettebbnek számít. Törökországban egyébként szinte mindig reng a föld vala­hol. A legveszélyeztetettebb te­rület az ország keleti vidéke, Anatólia földje: 1970 óta ki­lenc, a Richter-skála szerinti ha­tos erősségűnél nagyobb ener­giájú földmozgást tartanak szá­mon a krónikák. Ezek együttes kárértéke megközelíti az egy- milliárd dollárt, a halottak szá­ma mintegy tizenkétezer. A mostani izmiti tragédia tükrében világos, hogy a tekto­nikai erők gigászi játéka keve­sebb áldozattal járt volna, ha az építési vállalkozók lelkiismere­tesebbek, és a házak nem omla­nak össze kártyavárként. Vulkánok, forgószelek Évente ötvennél több vulkán tör ki, forgószelek következté­ben milliók válnak földönfutó­vá a világon. Tartós szárazság­tól vagy éppen árvíztől szenved a lakosság. Az emberiség fele földrengésektől különösen ve­szélyeztetett övezetekben él. Lehetséges-e a védekezés a sokasodó természeti katasztró­fákkal szemben? A potsdami geofizikai kutatóközpontban évek óta dolgoznak tudósok a természeti csapások előrejelző rendszerének megteremtésén. Az időben érkezett figyelmezte­tés révén 350 ezer életet men­tettek meg 1991-ben a Fülöp- szigeteken, amikor a vulkánki­törés elől sikerült biztonságba helyezni a lakosságot. A szeizmikus aktivitás folya­matos mérésének eredményei­ből, a tűzhányók által kibocsá­tott gázok összetételéből, a kör­nyék domborzati változásaiból annyi ugyanis már megállapít­ható, hogy a vulkán erősebben működik. Előrejelzés műholddal Az előrejelzések nélkülözhetet­len eszközei a műholdak. Segít­ségükkel meghatározható a vul­kánok infravörös sugárzása, ez­által pedig a hőmérséklete. Re­mélhetőleg rövidesen már a Föld összes tűzhányójáról szol­gáltatnak adatokat a szatellitek. A földrengések jelzése még ennél is nehezebb, mert elké­pesztő gyorsasággal következ­hetnek be. A tudósok most olyan rendszer megteremtésén dolgoznak, amellyel idejében ki­kapcsolhatok a tűz- és a robba­násveszélyes berendezések, leál­lítható a közlekedés az össze­omlástól fenyegetett hidak előtt. A különösen földrengésveszé­lyes Japánban szeizmográfháló­zatot építettek ki; Törökország­ban viszont mindössze 25 ren­gésjelző állomás működik. A nagy árvizek előrejelzése jóval egyszerűbb: meghatároz­ható az a kritikus mennyiségű csapadék, amely nagy valószí­nűséggel súlyos áradásokat okozhat. A legfejlettebb a vihar-előre­jelző rendszer, amellyel százez­reket figyelmeztetnek a forgó­szelek érkezésére. A műholdas, számítógépes észlelések alapi­ján nagy pontossággal jelezhe- tők előre a tornádók, a ciklo­nok, a tájfunok, a hurrikánok. Csakhogy például a harmadik világ országaiban máig szinte megoldatlan a lakosság riasztá­sa; ha helyenként meg is törté­nik, sokan csak akkor veszik komolyan, amikor már késő. (kenesei-kulcsár)

Next

/
Thumbnails
Contents