Nógrád Megyei Hírlap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-24 / 196. szám

2. oldal Megyei Körkép PÁSZTÓ 1999. augusztus 24., kedd Megmaradnak-e a nógrádi falvak a fejlődés sodrásában? - Nagybárkány (4.) A szabadság nem járhat törvénysértéssel Tizenhármán jelentkeztek falugazdának Nincs döntés Dorogházán (Folytatás az 1■ oldalról) A csaknem negyven megje­lent előtt először az ez évi költségvetés időarányos végrehajtásáról esett szó, valamint azokról, a község életét meghatározó felada­tokról, köztük a különböző pályázatok benyújtásáról, amelyek közvetlenül, illetve áttételesen minden doroghá- zait érintenek. A falugyűlésen felsorol­ták azt a tizenhárom sze­mélyt is, akik pályáztak a helység falugazdája címre. A lakosság részletes ismer­tetőt kapott a jelentkezőkről, ám a megjelentek elsősor­ban arra voltak kíváncsiak, hogy az önkormányzat kit akar jelölni a tisztségre. Minthogy a résztvevők nem szavaztak meg egyetlen konkrét jelentkezőt sem a feladatra, egy erre a célra létrehozott különbizottság tovább tanulmányozza a pá­lyázatokat, hogy a lehető legjobb döntést lehessen hozni a szeptember 6-i kép­viselő-testületi ülésen. A falugazda egyébként csakis helyi lakos lehet, aki széles körű szociálpolitikai feladatkört lát el a doroghá- zaiak érdekében, egyebek között megszervezi, irá­nyítja, és a páyázati pénz ál­tal biztosított gépkocsi se­gítségével akár le is bonyo­lítja például az idősek ré­szére a gyógyszerbeszer­zést, vagy az ebéd házhoz szállítását. b. m. Augusztus 28-án falunap és baráti találkozó „Szülőföldünk Erdőkürt” Az önállóság fontos dolog, de a tapasztalatok szerint összefogás nélkül egy kis vagy közepes település nem boldogul.-Az önkormányzatiság mű­ködési szabadságot jelent - fej­tegeti Balya András polgármes­ter -, létében benne van az ön­állóság, de ennek is vannak kor­látái. Minden önkormányzat­nak joga van az együttműkö­désre, összefogásra.- Itt van például a nagybár- kányi fogorvosi rendelő esete. Eldöntöttük, hogy közösen működtetjük, tehát közösen fe­lelünk érte. A társközségek mondhatják tehát, hogy keve­sebb anyagi hozzájárulást ad­nak hozzá. Ehhez joguk van, ez a szabadság. De olyan sza­badság nincs, hogy nem tőrö­dének a fogorvosi rendelő költségvetésével, ez már tör­vénysértés.- Sok önkormányzat össze­téveszti a szabadságot a tör­vénysértéssel. A szabadsággal nem tudnak bánni. Ezen a két dolgon dől el minden. Ebből adódnak a differenciák. Kultúra = tévé? A vidéki élet teljesebb kom- formitásához az anyagiak mel­lett a kultúra is hozzátartozik. Ezt vidéken szinte kizárólag a televízió jelenti. A polgármes­ter azt mondja, hogy a rend­szerváltással kissé háttérbe szo­rult a kulturális élet, de már ta­lán mozdul valami. Az ünnepe­ken az iskolásokra számíthat­nak, ők szavalnak, énekelnek, műsort adnak.- A felnőttek visszahúzódtak a közösségi kultúrától - jegyzi meg. - Nemcsak nem művelik, nem is igénylik. így van ez az olvasással is. A televízió ugyan sokat adott, de sokat is elvett az emberektől.- Hagyományok vannak-e?- Az évfordulós hagyomá­nyos ünnepek is sokat veszítet­tek rangjukból. - Nem megyek sehová, ide se jöjjenek, mond­ják például a vendégségről.- Kényelmessé váltak az emberek. Már a lagzit is Salgó­tarjánban rendeztetik meg, mert itthon fáradsággal jár. A romák gyakran már az első áldozós kislánynak is lakodalmat tarta­nak, mert nem számíthatnak rá, hogy lesz-e később, mert úgyis megszökik a lány. Szerény növekmény- Milyen a faluban élő lakosság iskolai végzettsége?-Nem igazán dicsekedhetünk. A hatvanas évektől napjainkig azok az emberek, akiknek sike­rült középiskolát és felsőbb is­kolát végezni, elmentek a köz­ségből - válaszol gondterhelten Balya András.-Nyilván sokakat vonzott a munkahelyükkel járó szolgálati lakás is. Aki itt maradt, az in­kább ingázik. Az utóbbi évben végző nyolcadikosok például kivétel nélkül középiskolába mentek.- S ők vajon visszajönnek-e?- Nagyrészt igen, de ha itt laknak is, munkát máshol kap­nak és vállalnak. Nyolc év óta fáradozom azért, hogy a jegyző helybeli lakos legyen. Nem tud­tam elérni, hogy valaki állam- igazgatási főiskolára menjen. Azt vallják, hogy senki sem próféta a saját hazájában.-Hány házasságot kötöttek tavaly?-Általában 10-12 házassá­got kötnek egy évben.- S hány gyerek születik évente?- A gyereklétszám 14-15, az elhalálozás 2-3 fővel kevesebb. Szerény növekmény mutatko­zik a népesség javára. Minden évben. Bízom benne, hogy ez nemcsak a kisebbségre lesz ér­vényes. Vallásosak és ateisták- Milyenek most a szigorú fa­lusi erkölcsi viszonyok?-Ezeket mindig az anyagi helyzet határozza meg. Aho­gyan növekszik az emberek gazdagsága, úgy kopik a tör­vénytisztelet. Bár ezt nem lehet általánosítani.- Erezhető-e a kivagyiság?- A gyorsan meggazdagodók körében előfordul. Akik talán nem is a munkájukból, hanem az ügyeskedésből szerzik a pénzüket. Talán maguk is meg­lepődnek, hogy milyen gyorsan meg lehet gazdagodni. Erre fel­vágnak, ami nagyon idegesíti a többieket.-A falvak népe minden időkben vallásos volt. Itt vallá­sosak-e az emberek?- Nálunk általában hívők az emberek. Vannak vallásosak, szimpatizánsok és ateisták. A szomszéd településeken a val­lásosság erőteljesebb, mint ná­lunk. Az egymáshoz közeli négy település katolikus vallású, de gyakori a papváltás. Legutóbb két-három hete ment el a régi pap. A polgármester szerint en­nek több oka van. Azt beszélik, hogy a hívek egy része akar pa­rancsolni a lelkipásztornak. Nagybárkány ban működik vadásztársaság, sportegyesület. A legnépszerűbbek a labdarú­gók, akik a megye háromban tisztességesen szerepelnek. Az itteniek helyben nevelik a focis­tákat, vagy a környékből szedik össze. De lehet sakkozni meg, asztaliteniszezni is. A helybeliek anyagi helyze­tét, felfogását méltán bizonyít­ják a polgármester által mon­dott adatok:-A faluban 134 személy- gépkocsi és 200 lakás van. Mindenütt működik tévé, sok helyen kettő-három is. Mondják, hogy az egyik vál­lalkozó nemrégiben öt és fél millió forintért vásárolt egy kisbuszt. A szövetülések azon­ban nem nyerték meg a tetszé­sét, ezért helyébe bőrülést csi­náltatott 600 ezerért. Öröm és bosszúság- Öröm itt polgármesternek lenni? - kérdezzük végül Balya Andrást.-Annak örülök, hogy a tö­rekvők, ha lassan is, de gyara­podnak. Nem lehet nagyon rossz a helyzet, hogy ha az egész községben nincs olyan ember, akinek ne lenne fedél a feje felett. Ez öröm. Persze akad bosszúság is, de azon meg igyekszünk mielőbb túl lenni, s lerendezni. Balya Andrást legutóbb harmadszor választották meg polgármesternek. A közösség vele szembeni bizalma abban is kifejeződik, ahogyan három­szor megválasztották.-Valóban - mondja. -Az első választáson az állampolgá­rok 51 százaléka szavazott rám. A másodiknál 75 és a legutób­binál 98 százalék szavazatot kaptam. De mi lesz legköze­lebb? (Vége) Pádár András A szlovák kisebbségi telepü­lési önkormányzat, az Er­dőkürti Művelődési Kör és az Erdőkürtért Egyesület - az elmúlt évi elhatározás nyomán - augusztus 28-ra, szombatra falunapot és ba­ráti találkozót szervez. A program 10 órakor kez­dődik, amikor fogadják és re­gisztrálják a hazaérkezetteket a művelődési házban. 11-től 12 óráig a résztvevők a teme­tőt keresik fel, ahol emléktáb­lát állítanak „az itt születettek, de máshol nyugvók emlé­kére.” Az ünnepi megemlékezés, műsor, koszorúzás és ökume­nikus kenyéráldás a hősi em­lékműnél 12 órakor kezdődik. Meghívott díszvendég s ün­nepi beszédet is mond: dr. Kövér László miniszter. Köz­reműködik Köles Éva népdal­énekes és Bánffy György szín­művész. 13-tól 14 óráig tart az ebéd, 14-től 15 óráig a programban séta a faluban szerepel. 15 órakor labda­rúgó-mérkőzés és sportprog­ram keretében mérik össze tudásukat a kürtiek. 17 órakor kezdődik a gálaműsor. Ebben is fellép Köles Éva és Bánffy György, valamint Uicz Zsu­zsanna mesemondó és a galga- hévízi néptánccsoport és páva­kor. Kísér a Galga zenekar. 19 órakor lesz a vacsora, amelyet 20 órától bál követ. A rendezvényre a szervezők várják az Erdőkürtön élőket és az onnan elszármazottakat. NÓGRÁD INDUSTRIAL Pásztói Regionális Kiállítás és Vásár, 1999. október 1-3. Bemutatkozási lehetőség megyénk cégeinek és vállalkozóinak Pásztó Város Önkormányzata 4 éves együttműködési szerző­dést kötött a miskolci székhelyű Vásáriroda Kft.-vel a Nógrád Industrial Pásztói Regionális Kiállítás és Vásár szervezésére, rendezésére. Az évezred utolsó nógrádi szakmai seregszemlé­jére 1999. október 1-3. között kerül sor a helyi Dózsa György Általános Iskolában. A Vásáriroda Kft. 1993-ban alakult, s meghatározó szerepet tölt be Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a kiállítás- és vá­sárszervezésben. Miskolci rendezvényeik mellett öt éves együttműködés alapján jött létre a Tokajhegyaljai Gazdasági Napok rendezvény-együttese, az Ózdi Termékbemutató és Vásár, az Abaúj Expo és az 1996-ban megvalósult Csongrád Industrial Szakvásár is. A cég a Magyarországi Kiállítás- és Vásárszervezők Szövetségének és a Magyarországi Rendez­vényszervezők Szövetségének „A” kategóriás minősítésű tagja. A pásztói kiállításról, előkészületeiről és a programok­ról Mogyorós Zoltán ügyvezető igazgatót kérdeztük.- Melyek a Nógrád Industrial alapgondolatai, ha úgy tetszik, célkitűzései?- Valljuk, hogy egy kiállítás és vásár a legmegfelelőbb PR-eszköz egy régió gazdaságának bemutatására. Célunk - a pásztói kiállítások eddigi értékeinek megtartása mellett - a rendezvény rangjának növelése. Az országos elismertség erő­sítése érdekében - megőrizve a vásár kereskedelmi jellegét - célszerűnek tartjuk a szakkiállítások ötvözését. Magyar áru­magyar termék szakkiállítást, élelmiszeripari szakkiállítást, építészeti-épületgépészeti szakkiállítást, könnyűipari szakki­állítást és általános vásárt tervezünk az október 1-3. közötti rendezvényen, számítva elsősorban a helyi, környékbeli és a Nógrád megyei vállalkozók részvételére.- Mit remélnek a pásztói kiállítástól, az Önök nógrádi bemutatkozásától?- Az évtized magyar gazdaságára új vállalkozások soka­ságának születése a jellemző. A sokaságból nem kevés, amelynek vezetői már felismerték, hogy kiállításokon megje­lenni muszáj. A vásárok szükségességére tehát nem kell bizo­nyíték. Nincs a világnak olyan eldugott sarka, ahol a termelő, a kereskedő ne tudná: meggyőző, hatásos módon piaci jelent­kezését kiállításon, vásáron történő részvétellel biztosíthatja. A figyelem felhívásának, a meggyőzésnek, a versenytársak között történő reális elhelyezkedésnek egyedül ez a kiemel­kedő eszköze képes meghatározott időben, meghatározott he­lyen a marketingkommunikáció teljes fegyvertárát beverni. A partnerek ugyanis tudják, hogy sehol olyan teljes körű tájé­koztatást nem kaphatnak kínálatukról, a műszaki fejlődés irá­nyairól, mint egy kiállításon. Hiszünk abban, hogy e gondo­latsort Nógrád megye vállalkozói is magukénak tudják. S még egy nagyon fontos dolog: a kiállítás látogatója. Az érdek­lődő ember elengedhetetlen feltétele egy jó kiállításnak, mely csak akkor sikeres, és akkor éri el célját, ha létrejön a találko­zás a kiállítók és a látogatók között. Szeretnénk, ha ez Pásztón is bebizonyosodna, ezért továbbra is várjuk a kiállítani szán­dékozó Nógrád megyei cégek, vállalkozók jelentkezését.- Meghatározható-e egy kiállításon való megjelenés célja? Kiknek szükséges, fontos kiállítani?- Az olyan cégeknek, akik ismeretlenek vagy kevésbé is­mertek a piacon, egy kiállításon való megjelenés nagy lehető­séget nyújt a potenciális partnerek megtalálásában. Ha már ismert a cég, de új termékkel, szolgáltatással szeretné bőví­teni tevékenységi körét, vagy éppen forgalmát szeretné nö­velni, ebben az esetben is segítséget jelent egy kiállításon való részvétel. Nem hagyhatjuk ki a partnerkeresést, mint másodlagos célt és azokat a cégeket, nagyvállalatokat, akik­nél igény a megjelenés. Szinte minden szakmában van olyan vásár, ahol „nem lehet nem ott lenni...”. Remélem a pásztói kiállítás is ilyen lesz.- Lesznek-e kísérőprogramok a pásztói kiállításon?- A Nógrád Industrialon olyan szakmai kísérőrendezvé­nyeket valósítunk meg, melyekkel lehetőség nyílik a szakmai tapasztalatcserére, az információáramoltatásra. Terveink sze­rint „EU-kontakt” üzletember-találkozóra és befektetési fó­rumra - „A közlekedés, az önkormányzatok és a turizmus kapcsolata” elnevezésű konferenciára és a Gazdasági Minisz­térium beszállítói programjához igazodó szakmai napra is sor kerül a rendezvényen. Természetesen sok kulturális és sza­badidős rendezvény is kíséri a programsorozatot. Mint ismert, a rendezvény fővédnöke Katona Kálmán közlekedési, hírköz­lési és vízügyi miniszter.- Milyen feltételekkel kínálják a kiállításon való rész­vétel lehetőségét?- A megjelenés költségeit a térséghez igazodva, jelentős kedvezményekkel állapítottuk meg, s szándékaink szerint a térség gazdasági és társadalmi szervezetei számára további kedvezményekkel válik lehetővé a bemutatkozás. A pásztói önkormányzat például a helyi vállalkozóknak 25%-os ked­vezményt biztosít a területbérleti díjból, azon kisvállalkozók­nak pedig, akik nem önálló, hanem közös standon mutatkoz­nak be, 50% a kedvezmény mértéke. (PR) EGYÜTT MA A HOLNAPÉRT! NÓGRÁD INDUSTRIAL Pásztói Regionális Kiállítás és Vásár 1999. október 1-3., Pásztó, Dózsa György Általános Iskola KIÁLLÍTÁSOK: * magyar áru-magyar termék szakkiállítás * élelmiszeripari szakkiállítás * építészeti, épületgépészeti szakkiállítás * könnyűipari szakkiállítás valamint általános vásár SZAKMAI PROGRAMOK: * JEU-Kontakt" üzletember találkozó és befektetési konferencia * A közlekedés, az önkormányzatok és a turizmus kapcsolata - konferencia * Gazdasági Minisztérium beszállítói programja - szakmai nap Jelentkezési határidő: 1999 szeptember 10. Bővebb információ: Vásáriroda Kft., Miskolc, Görgey A. u. 19. Telefon: 46/412-003, 411-203 Ön se maradjon le az évezred utolsó Nógrád megyei szakmai kiállításáról! Lánc, lánc, „Gyermeklánc”... Halász Etelka a hitről, a lelkesedésről és az akaratról Egészen sajátos tábort vert a nyáron Baglyasalján a hétközi diákotthonban hét vállalkozó szellemű peda­gógus és különböző korosz­tályú diák, fiatal. A tábort Halász Etelka vezette, aki „civilben” középiskolai ta­nár és elnöke a Gyermek­lánc Alapítványnak. Öröm másoknak (is)- Miért volt ez a maga nemé­ben sajátos tábor?- Nemcsak ez, a tavalyi is az volt Tatabányán. Azért, mert egységet alkot a játék, a szórakozás, a kirándulás és a munka. Itt is ismerkedtünk a környékkel, jártunk Salgótar­jánban a bányamúzeumban, megnéztük a salgói várat, s itt Baglyasalján Németh Sándor amatőr csillagásszal is talál­koztunk.- Természetesen dolgoz­tunk is minden nap, kézmű­ves-foglalkozásokat tartot­tunk. Ebben a helybeli vezető óvónő Báti Jánosné volt se­gítségünkre. Kosarat fon­tunk, gyöngyöt fűztünk, ko- rongoztunk.- Ám ami igazán sajátossá tette a tábort, az az volt, hogy a részt vevő harminc gyer­mek az ország különböző te­lepüléséről érkezett. Azokat hívtuk meg, akik a legsikere­sebb munkákat küldték el az alapítványnak.- Pályázat, tábor, alapít­vány. Hogyan kapcsolódnak ezek össze egyetlen folya­mattá?-Az alapítvány kapcsolja össze azzal, hogy a gyerme­keket megismerteti a saját munkával készített ajándék örömével, a munka értékének élményével. Azzal, hogy a gyermek ne csak akkor örül­jön, ha ajándékot kap. Akkor is, ha ő maga okoz örömet másoknak. Most nincs olyan gyermekszervezet, amelyik mindezt fontosnak tartaná, jóllehet a gyermekek szá­mára az.- Ebből a gondolatból szü­letett meg elsőként a Mikulás Alapítvány, majd 1990-ben a Gyermeklánc Egyesület, vé­gül a Gyermeklánc Alapít­vány. Tíz hintaszék- Mi van az alapítvány mögött, hogyan működik?- Húsz pedagógus össze­fogott, béreltünk Budapesten egy pincehelyiséget, gondol­kodni és dolgozni kezdtünk. A hasznos ötleteket sorra megvalósítottuk. Pályázato­kat írtunk ki a gyerekeknek, hogy készítsenek ajándéko­kat és küldjék el nekünk. Szponzorokat kerestünk, hogy segítsenek. Emlékszem, egy vállalkozó tíz összerak­ható hintaszéket adott. Ezzel indultunk és évről évre sike­rült egy kicsit továbblép­nünk. Tavaly még kaptunk támogatást az államtól, de mostanra ez megszűnt. Vi­szont jó néhányan nekünk ajánlották személyi jövede­lemadójuk egy százalékát. Emellett dolgozunk és a gyermekek ajándéka is sza­porodik. Ötödik esztendeje babaházat nyitottunk a Hun- gexpo területén. Vigyázunk azokra a gyermekekre, akik­nek szülei éppen a kiállítást csodálják. A kiállítás szerve­zői, rendezői most már szá­molnak velünk és természe­tesen fizetnek is- érte. Nem vagyunk egészen szegények. Hit és akarat- De nem is gazdagszik meg az alapítvány.- Valóban nincs mögöt­tünk vagyon, de nem is ez a célunk. Ha csak nem tekin­tem vagyonnak azt az egy­millió forint értékű játékot, amelyet a gyerekek készítet­tek a nyári táborokban és a szponzoroktól kaptunk. Majd Mikuláskor, karácsonykor azokhoz a gyermekekhez jut­tatjuk el, akik e nélkül aligha kapnának ajándékot. S min­dennél nagyobb értéknek vé­lem azt a hitet, lelkesedést és nagy-nagy akaratot, ami mindannyiunkban megvan s előre viszi, szélesíti mozgal­munkat.- Maradt még egy kérdés: honnan ez az erős kötődés a gyermekmozgalomhoz ?-Mindig is gyerekek kö­zött dolgoztam. Annak idején Budapesten voltam úttörőtit­kár. Amikor a mozgalom megszűnt, nem a politika irá­nyába fordultam, ahogyan ezt sokan tették akkoriban, ha­nem a gyermekmozgalomhoz. Ma is azt gondolom, hogy az úttörőmozgalomban voltak olyan értékek, amelyeket kor­szerűsítve érdemes tovább­vinni. Természetesen a munka tartalmi részére gon­dolok és nem a szervezeti fel­építésre, hiszen az ma már nem lenne életképes. v. g. & - MHÜI Wm®

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents