Nógrád Megyei Hírlap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-19-20 / 193. szám

Ötvenegymillió forint sorsa Határőrségi segítség Dejtámak A balassagyarmati térség huszonnyolc települését képvi­A újjáépítési munkák keretében a BM-Határőrség is fel­selő polgármesterek találkoztak Szügyben és döntöttek a vállalta részvételét a károk elhárításában: mégpedig a fejlesztéseket szolgáló pályázati pénzről. 2. oldal Nógrád megyei Dejtáron. 3. oldal Ipolyvecén rangadóra készülnek A hét végén a listavezető Jobbágyi látogat az alaposan megerősödött újonchoz . . . Esélylatolgató a megyei lab­darúgó-bajnokság megyei I. osztályában. 15. oldal NOGRAD MEGYEI HÍRLAP BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS TÉRSÉGÜK NAPILAPJA 1999. AUGUSZTUS 19-20., CSÜTÖRTÖK-PENTEK X. ÉVFOLYAM, 193. SZÁM ÁRA: 39 FORINT, ELŐFIZETVE 29 FT On jól jár, ha előfizet! Megtakarít és még nyerhet is! „Hála néked fejedelem!” ~K Tincs még egy olyan ünnepe a magyar nemzetnek, mint au- 1V gusztus 20-a, amelyhez oly sok fogalom társul kezdve a ke­reszténység értékrendje szerint méltán szentté avatott István ki­rály nagy formátumú karakterisztikus személyiségének, az ál­lamalapítás, országépítés dicsőséges tettének méltatásától, el­ismerésétől, a betakarított termés, a jövő záloga előtti tisztelet- adásig, az új kenyér megszegéséig, megáldásáig. Ez az ünnep azonban eredendően első királyunkról, Géza fiáról, Vajkról - aki Szent Adalbert prágai püspöktől nyerte el a keresztségben az István nevet, s akit 1000 karácsonyán koro­náztak meg - szól, mert ő alapozta meg a magyarság állam- szervezetét, ő szakított a pogány hitvilággal és ő tette az első lépéseket abba az irányba, hogy az ország szerves része lehes­sen Európának. Róla szól ez az ünnep azért is, mert fiához, Imre herceghez írott intelmeiben - a többi között - az igazság, a türelem, a könyörületesség erényeinek gyakorlását taná­csolta. Bár kemény ember hírében állt, szellemi örökségként hagyta fiára, hogy éljen harmóniában környezetének különböző rangú embereivel, ne legyen gőgös, úrhatnám, békéden, mert az előbb-utóbb bukáshoz vezet. Kell-e mondani, mennyire időt állóak voltak ezen intelmek évszázadokon át, s mennyire aktuálisak manapság is, mint aho­gyan nemcsak magyarságot lehet(ett) István királytól tanulni, hanem más népek megbecsülését is. -„Az egynyelvű ország gyenge és esendő" — vallotta s e felfogásával nem keresztezte hazája érdekeit, sőt azokat szolgálta igazán. Harmonikus életvitel: talán ebben szenvedünk ezekben az időkben leginkább hiányt. Akinek nincs mit ennie, akinek nincs hová lehajtania a fejét, aki a kilakoltatástól retteg, aki súlyos beteg, akit valamilyen természeti vagy családi katasztrófa ért, értelemszerűen perben-haragban áll a világgal, de ki tudja mi­ért, az sem boldog felhőtlenül, akinek van mit a tejbe aprítania, akinek nem árnyékolják be mindennapjait tragédiák, drámai szituációk. Szeretne még többet birtokolni, még jobban, még nagyobb biztonságban élni. Közhely, de ilyenkor újra ki kell mondanunk: meg kellene hát végre tanulnunk örülni akár az apróságoknak is. Az egészségnek, a jó szónak, a természeti és művészi szépnek, sőt a mások boldogságának, sikereinek is. Meg kellene tanulnunk - nemcsak dolgozni másként, a piac dik­tálta kemény követelmények szerint - hanem önfeledten kikap­csolódni, szórakozni, lazítani is, egymással - családban és azon kívül is - jól érezni, elengedni magunkat. A Szent István-napi ünnepségek sok helyütt párosulnak ilyen­fajta magatartásra ösztönző programokkal (is.) Megannyi al­kalmat kínálnak a baráti együttlétre, a jó ízű beszélgetésekre. Használjuk hát ki a lehetőségeket, s az ünnep napjain, óráin töltődjünk fel, gyűjtsünk erőt a dolgos mindennapokra! Higy- gyük el, hitessük el: bár a körülményeket csak részben mi ala­kítjuk, valamennyien sokat tehetünk saját kedvünk, hangula­tunk jobbra fordításáért! Aligha számít ünneprontásnak e szo­lid késztetés, annál is inkább mert csak ily módon érhető el, hogy az újabb nekifeszülések idején az ünnep jótékony hatását érezzük és élvezzük. A tizenhat esztendővel ezelőtti augusztus 20-án, a budapesti Királydombon mutatták be Szörényi Levente és Bródy Já­nos magyar rockoperáját, az „István, a király"-t. Ebben a.pá­ratlan sikerű darabban van néhány szép dal, amelynek címét szívesen idézzük most ide, mondandónk megerősítésére: „Adj békét Uram", „Gyarló az ember”, „Unom a politikát”, „Hála néked fejedelem!” Csongrády Béla Romhányban gondolnak a megelőzésre Helyreállítás - pénz nélkül A legutóbbi felhőszakadást sze­rencsére nagyobb baj nélkül tisz­ták meg a romhányiak, a júniusi- júliusi viharok azonban mintegy 12 milliós kárt okoztak a nyugat­nógrádi községben, beleértve a mezőgazdasági, az önkormány­zati illetve magántulajdonban ke­letkezett károkat is. A megyei „vis maior” keretből eddig 333 ezer forintos támogatást kaptak. A településen most azon dolgoz­nak, hogy még egyszer ne okoz­hasson hasonló helyzetet a víz, ám a pénz roppant kevés. Egy he­lyi vállalkozó végzi a medertisztí­tást, árokmélyítést, ám a költség- vetésben csak az intézményfenn­tartásra van pénz, így a központi támogatásban bíznak. Szent István ünnepe - Bobály Attila salgótarjáni szobra az államalapító királyra emlékeztet, a tűzijáték pedig immár Hollókőn is augusztus 20-a szimbóluma lett az évek során, (ünnepi összeállításunk 5-n. oldal) fotó: rigó tibor Ünnepi ülést tartott Nógrád Megye Közgyűlése - Elismeréseket, díjakat adtak át „Be kell hozni lemaradásunkat” Ünnepi megyegyűlés színhelye volt tegnap Salgótarjánban a megye­háza, ahol a testület az államalapító István királyra emlékezett. Au­gusztus 20-a magas elismerések átadásának is ünnepe, így került sor a Szontagh Pál-, a Perliczi János- és a Veres Pálné-díjak átadására. Az ünnepi közgyűlést a balassa­gyarmati Madách-díjas rézfúvós kvintett műsora vezette be, majd Tőzsér Zsolt levezető elnök kö­szöntötte a megjelenteket. Au­gusztus 20-a alkalmából Becsó Zsolt, a megyegyűlés elnöke mondott ünnepi beszédet. A szó­nok hangoztatta, hogy ezúttal „nem valamely alkotmányt” és nem is csupán az új kenyeret, ün­nepeljük. -Mi most I. Istvánra, az államalapító királyunkra em­lékezünk. Becsó Zsolt beszédéből kitűnt, hogy ma nem gondolkodhatnánk egy modem polgári társadalom felépítésén, ha Vajk, avagy a ke- resztség után I. István nem szervezi a komák megfelelő ál­lammá a letelepedett magyar­ságot. Nem beszélhetnénk talán európai csatlakozásról sem, ha ő akkor nem sorolja be az általa megszervezett új államot az eu­rópaiak közé. István nagysága természetesen kihatott az utó­korra, s ennek csúcsa, amikor 1803-ban szentté koronázzák. Ma is jó néhány település ne­vében szerepel a „szentkirály” előtag, számos templom viseli államalapítónk nevét. (Folytatás a 3. oldalon) Sok az iszap - Csak nehogy újra essen! Nagy vizek hordaléka A vízáradat levonulóban, de nagyon markáns nyomokat hagyott maga után megye- szerte a hétfő éjszakai felhő- szakadás. Az érintett önkor­mányzatok részben vagy tel­jes stábbal szerdán is a vízká­rokat mérték és a lakosság sorsát némiképp enyhítő in­tézkedések sorát végezték. A helyi önkormányzatok terüle­tén talpon a legtöbb ember, társain próbál segíteni az, aki ezúttal megmenekült a bajtól. Pásztón, a fő folyások szer­dára már medrükben folydogál- tak, ám a talajvíz változatlanul magas. Amint arról a város al­jegyzőjétől értesültünk, az ön- kormányzat összes szivattyúja bevetésen, s állandó működés­ben a fővárosból hozatott többi négy is. A vízállás érzékelteté­séről talán elég annyi, hogy a 21-es főút tepkei elágazójánál az út mindkét oldalát nagy ki­terjedésű vízfelület lepi, min­den sziszifuszi munka ellenére is. Víz, iszap, hordalék - na­gyon nagy a kár egy egész vá­rosrészben. Ecsegen is egyvégtében szi­vattyúzzák a vizet, ami aztán alattomban visszatér a pin­cékbe. Kérdés, meddig állnak ellent a küzdelemnek a lakóé­pületek, hogy a talaj vízzel te­lítve. Bár a patak vízszintje apadóban, a parti keiteket'még mindig a víz uralja. A becsült kárérték itt sok millióra rúg. Kisbágyonból is visszavo­nult az ár, a patak, mint rende­sen, mostanra már nincs sod­rásban. A kertek terményei vi­szont sok köbméter iszappako­lásban fekszenek, s a labdarú­gópálya is még mindig víz alatt. Kifejezetten tartanak attól is, hogy a palotási tó vízszintjének 1,5 méteres emelkedése miatt a tó Bágyon felé fordult. A kár nagy e faluban is. Csakúgy, mint a tó másik végén, Palotáson is, ahol szer­dán öntött ki a patak. Termést itt sem takaríthatnak már a családi gazdaságok, rothadóban minden, már a gyümölcsfáknak, az erre­felé honos meggynek is megártott a sok víz. Jó, hogy a falusi ember olyan szívósan türelmes. Inkább halkabban, mint hangosan, csak morgolódik az odaveszett kony­hakerti növényekért. Mit is te­hetne egyebet, hiszen arról még ez idáig nem is szólt a fáma, az ő káruk hogyan térülhet meg va­laha is. Az már ismeretes, az ag­rártárca ígérvénye szerint, hogy az ennél nagyobb volumenben gazdálkodókat, akiket vízkár ért, hektáronként 18-26 ezer forintos újrakezdési támogatással segítik, gazdálkodóknak hektáronként Bujákon is szivattyúznak rendületlenül, a tűzoltóság szakembereinek tanácsára előbb az ásott kutakét, majd a pincéket árasztót. Több millióra rúg itt is a kárérték, mert mos­tanra - a kertek terményei, a vízbetegségtől szenvedő gyü­mölcsösök mellett - már, a víz­kár érte házak, több helyen 2-3 centimétert is megsüllyedtek. Szirákon még ennél is na­gyobbak a gondok, itt már az előző két nagy esőömlés követ­kezményeként, az összeomlás határán azok a házak, ahonnét az önkormányzat két családot kitelepített. A hétfőit követően további három család kénysze­rült otthona elhagyására, élet- veszélyessé vált állaguk miatt. Az önkormányzat nekik is, mint az előzőeknek, a tulajdo­nában álló ingatlanok falai kö­zött biztosított átmeneti szál­lást. Igaz, utóbbi családok kö­zül egy fogadta el a felajánlást, de így is rászorulók lakják most (Folytatás a 3. oldalon) Karnyújtásnyira otthonától Hogy ne fusson ki az időből... Ezért jó, ha tudja... már csak 1999. augusztus 31-ig, léphet be magánnyugdíjpénztárba, mert a nyárvégi határidő után a választásra már csak a pályakezdőknek lesz lehetőségük. Korlátlanul élhet velünk... ha az OTP Magánnyugdíjpénztárat választja, nem kell aggódnia nyugdíjas évei miatt, mert az ország legnagyobb bankja áll Ön mögött. Helyben vagyunk... hiszen az OTP Magánnyugdíjpénztárba a lakóhelyéhez legközelebb lévő OTP fiókban is beléphet.

Next

/
Thumbnails
Contents