Nógrád Megyei Hírlap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-18 / 192. szám

4. oldal Gazdaság 1999. augusztus 18., szerda Kevesebb megtakarítás. Az idén júliusban a háztartá­sok nettó pénzügyi vagyoná­nak növekedése kismérték­ben elmaradt az idei átlagos havi értéktől. Júliusban 87,7 milliárd forinttal gyarapo­dott a háztartások vagyona és a hónap végére elérte a 4736,8 milliárd forintot - derül ki a jegybank keddi tá­jékoztatójából. Az MNB je­lentése szerint tavaly július­ban a növekedés értéke 138,4 milliárd forint volt. Követelések bejelentése. A Reálbróker Értékpapír­forgalmazó Kft. volt ügyfelei a felszámolást végző Ratis Pénzügyi Gazdasági és Szol­gáltató Kft.-nél jelenthetik be követelésüket augusztus 24-én éjfélig. Versenyhelyzet. A telepü­lésüzemeltetéssel kapcsola­tos szolgáltatásokat teljes egészében nem lehet priva­tizálni, de mindenképpen versenyhelyzetet kell terem­teni. Erre Szegvári Péter, a Miniszterelnöki Hivatal he­lyettes államtitkára hívta fel a szakemberek figyelmét a Székesfehérvárott kedden megrendezett országos te­lepülésüzemeltetési konfe­rencián. Semmi változás. Kedden a bécsi tőzsdén annyi em­lítésre méltó esemény tör­tént, hogy a VA Technolo­gie részvényének ársüllye­dése az elmúlt napok veszteségei dacára is foly­tatódott, ez alkalommal 2,5 százalékot ért el. A VA cso­port acélgyártó vállalko­zásának, a Stahl-nak a részvénye viszont 2 száza­lékkal drágult. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 384,01 Euró 252,93 Japán jen (100) 209,51 Svájci frank 157,92 USA-dollár 240,43 Átváltási arányok: 1 eur : 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. FELVESSZÜK A RITMUSÁT £ CIB BANK 3100 SALGÓTARJÁN, RÁKÓCZI U. 1-9. Telefon: (32) 520-150 Érvényes: 1999. augusztus 13-t6l BETÉTEK VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE Lekötési Idő Éves kenut, 1M Ft lelett (%) (EBKM) 1 hét 8,000 (8,11 2-3 hét 10,500 (10,65) 1-2 hó 12,500 12,67) 3 hó 12,500 12,67) 6 hó 12,000 (13,17) Folyószámla 3,00 (3,04) MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE SO E Ft—5 MFt 5-10 MFt 10 M Ft felett Setétek éves kenut (%) EBKM éves kenut (%) EBKM éves kenut (%) EBKM 1-2 hó 13,000 (13,18) 13,125 (13,31) 13,250 (13,43) 3 hó 13,000 (13,18) 13,125 13,31) 13,250 13,43) 6 hó 12,500 (12,67) 12,625 (12,80) 12,750 (12,93) CIB Classic Magánszámla étre szóló kamat*: éves kenut (%) EBKM 0-100 EFt-ig 3,500 3,55 100 E Ft-500 E Ft 6,000 6,08 500 E Ft felett 10,500 10,65 A KINCSEM betét kamata magánszemélyek részére (min. 50 E Ft) * éves kenut (%) EBKM 3 hónap 13,500 13,69 6 hónap 13,000 13,18 12 hónap 12,500 12,67 Lejárat előtti visszaváltás esetén: 30 napon belül: 0% 30 napon túl: fix 5% A KINCSEM 2000 kötvény (min. 100 E Ft) tvet kamat (%) EHM* 1 hó 13,000 13,00 3 hó 13,500 ' 13,50 6 hó 13,000 13,00 12 hó 12,500 12,50 ' Az EHM kamatai az éves kamattal megegyezőek. HITELEK Érvényes: 1999. augusztus 13-tól Éves kamat (%) HUF prime rate 16,250 Lombardhitel magánszemélyek részére 300 E-5 M Ft-ig 19,250 5 MFt felett 18,750 CIB^)0640 242242 A BANCA COMMERCIALE ITAUANA CSOPORT TAGJA Vadász szakácsok - pohárral A Gazdasági Minisztérium nem támogatta a rendezvénysorozatot Az Országos Vadásznapok ’99 rendezvénysorozat részprogramja­ként meghirdetett „Vadászok bora” országos borverseny a hét meg­hirdetett kategóriában, százegy magyar bor részvételével zajlott le. A díjak odaítélésekor a kiváló minőségű bor és a hozzátársí­tott, vadból készült étel együttes hatása számított. Számos jó bor azért esett ki a versenyből, mert termelőik olyan étellel indítot­ták, amellyel az nem harmoni­zált. A díjnyertes borokat a nagyközönségnek szeptember 4-én a Hortobágyon, az Orszá­gos Vadásznapok keretében sor­ra kerülő I. Vadászati Gasztro­nómiai Fesztiválon mutatják be. A kulturált vadászati szokások terjesztéséért is tevékenykedő Vadászati Kulturális Egyesület által szervezett vadásznapok au­gusztus 19-től több mint két hé­ten át az ország különböző pontjain zajlanak. A főrendez­vény szeptember 4-én lesz a Hortobágyon, ahol számos szó­rakoztató és szakmai program mellett hivatalosan is kiosztják a borverseny győzteseinek díja­it. A gasztronómiai fesztivál cél­jai szorosan kapcsolódnak a va­dásznapokéhoz. Az asztali örö­mök élvezete mellett a vadászok a kulturált borfogyasztás szoká­sait igyekeznek terjeszteni. Csekő Sándor, a szervezőbi­zottság elnöke elmondta, hogy az országos vadásznapi rendez­vénysorozattal hiába pályáztak, a turizmus fejlesztéséért felelős Gazdasági Minisztérium nem támogatta a vadásznapokat, pe­dig a rendezvénysorozat nem a vadászoknak, sokkal inkább a hazai és a környező országok „laikus” közönségének szól. A Gazdasági Minisztérium tulajdonában lévő Magyar Tu­rizmus Rt. illetékese elmondta, a pályázatokat független bíráló- bizottságok értékelik szakmai szempontok alapján. A rendel­kezésre álló pénzügyi keret ta­valy négyszázmillió forint volt, az igények pedig ennek négysze­resét tették ki, ezért csak az álla­mi támogatásra leginkább érde­mes rendezvények kaphattak se­gítséget, azok, amelyek a leg­több devizabevételt hozzák. A vadászatot hátrányos megkü- lönbözetésben nem részesítik. A lakáspolitika alapjai Egy családcentríkus társadalompolitikának közpon­ti eleme a lakáspolitika. A családok életmódját, köz­érzetét leginkább az határozza meg, hogy milyenek a lakásviszonyaik, s ha azokkal elégedetlenek, meny- snyi idő alatt és mekkora anyagi áldozattal tudnak azokon változtatni. A lakosság jövedelem-felhaszná­lásúnak, megtakarítási céljainak középpontjában a lakásberuházás, -felújítás, -változtatás áll. Ezek a beruházások a nemzetgazdasági beruházások ötö­dét jelentik. Ugyanakkor a lakásépítés, továbbá az ahhoz tartozó infrastruktúra megteremtése fontos konjunktúraélénkítő szerepel játszik. A lakáspolitikának, vagyis az állami támogatási és kedvezményezési politikának tehát nemcsak a meglévő lakások karbantartásának finanszírozási kérdéseire, a lakásalap bővítésére kell kiterjednie, hanem a lakásépítési költségek alakulására is. Fi­gyelmet kell fordítania a saját tulajdonú és a bérla­kások arányára, de arra is, hogy milyen település- formák lennének kívánatosak. Bár számos okból ki­emelt szerepet követel magának a fiatal házasok ott­honteremtésének támogatása, az életkor és a csalá­di struktúra változása, a családok felbomlása más­más lakásnagyságot, telephelyet kíván meg az érin­tett családoknál. Arról sem feledkezhet meg a lakás- politika, hogy egyre több az egyszemélyes háztartás. Minden, a jövőre, a változtatásra irányuló kon­cepció a jelen helyzet elemzéséből indul ki. Nálunk ma négymillió-ötvenezer lakás van, vagyis körülbe­lül 170 ezerrel több, mint a háztartások száma. Eb­ből azonban nem következik feltétlenül, hogy or­szágos szinten nincs mennyiségi lakáshiány, mert az üresen álló lakásokkal szemben esetleg nincs kereslet. Ennek oka egyaránt lehet a telephely ked- vezőtlensége, vagy az alacsony komfortfokozat. A problémák abból származnak, hogy kevés új lakás épül. A lakosság mobilitása ebből következően ala­csony. Ugyancsak gond, hogy a lakások elhaszná­lódása gyorsabb, mint a felújítás üteme, a saját tu­lajdonú lakások túlsúlya és szaporodása a szociá­lis lakásjuttatást gátolja, a támogatási rendszer pe­dig kusza. A lakáspolitika a támogatási rendszert kívánja összhangba hozni a kívánatos lakásnagyságra, tu­lajdoni összetételre, új lakásépítésre, illetve a felújí­tásra vonatkozó elképzelésekkel, s az e célra reáli­san mozgósítható családi forrásokkal, illetve a hitel- kínálattal. Bácskai Tamás Kevesebb bor terem az idén Növelik a szőlőtermelők központi támogatását Az elmúlt három esztendőben komoly előrehaladás volt tapasztalha­tó a bormarketing területén - hangsúlyozta tegnap Tamás Károly, a földművelésügyi tárca közigazgatási államtitkára a XXVI. Országos Borverseny ünnepélyes megnyitóján. A háromnapos rendezvényen 574 bor közül választják ki a legjobbakat. Az államtitkár a továbbiakban el­mondta: az országban 130 ezer hektárnyi szőlőültetvény van, amelyből mintegy 100 ezer hektár a termőterület. A szakemberek­nek évek óta gondot okoz az elha­nyagolt szőlőkertek állapota. Az uniós csatlakozásig évente mint­egy 2-3 ezer hektár jó minőségű új telepítésre lenne szükség. A fajta­váltást az agrártárca ötvenszázalé­kos, vissza nem térítendő, vala­mint 40 százalékos kamattámoga­tással segíti. Tamás Károly szerint a piac megdolgozásával, kiállításokon való bemutatókkal, a marketing­munka javításával kell a magyar borok hírnevét öregbíteni. A tárca képviselője rámutatott: az elmúlt három évben jelentősen javult a borok marketingje, példaként em­lítette a cserszegi fűszerest, amely Angliában tavaly 2500 nevezett borfajta elől vitte el a pálmát. Fel­hívta a figyelmet az Agrármarke­ting Centrum tevékenységére, amelynek segítségét a borok nép­szerűsítéséhez a kistermelők is igénybe vehetik. Az államtitkár a szakemberek adataira hivatkozva az idei bortermést - a korábbi 4- 4,5 millió hektoliterrel szemben - 4,2 millió hektoliterre becsülte. amelyből várhatóan 1,2-1,3 millió hektoliter kerülhet exportra, mint­egy 100-105 millió dollár érték­ben. A külpiaci értékesítési lehető- ‘ségekkel kapcsolatosan felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz piaci válság miatt a hagyományos, tehát az uniós és a szomszédos orszá­gok piacai mellett újakat kell fel­kutatni. Például el kell juttatni a magyar borokat a Távol-Keletre is, hiszen az ottani fogyasztók érdek­lődnek boraink iránt. Végül bejelentette: a földműve­lésügyi kormányzat az idén mint­egy 220 ezer hektoliter bor lepár­lását támogatja. Ezzel az intézke­déssel segíteni szeretnék a szőlő- felvásárlást, illetve a termelőket, hogy megszabaduljanak azoktól az elfekvő asztali fehérborkészle­tektől, amelyeknek az értékesítése gondotokoz. (újvári) Megállt a tehénállomány csökkenése Tejpiaci helyzetkép Idén nőtt a tehénszám a múlt év végihez képest, június elsején 413 ezer darabot tartottak nyilván szemben a múlt decemberi 407 ezerrel - tartalmazza a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium legfrissebb összegzése, amelyet a tejpiac helyzetéről állítottak össze. Elsőrendű feladat a szakembe­rek szerint annak a mintegy 300 millió liter többlettejnek az el­helyezése, amelyet belföldön már nem lehet értékesíteni. E piaci probléma megoldásában a tárca szerint a termékpálya vala­mennyi résztvevőjének szerepet kell vállalnia. A minisztérium a belföldi pia­ci feszültségek oldására, az ex­port növelése érdekében rende­letet tervez megjelentetni egyes tejtermékek exporttámogatásá­ról. E körbe tartozna egyebek között a sajt, a vaj és a tejpor. Az akció támogatására mintegy 650 millió forintos költségvetési forrást biztosítanak. Az extra tej minőségi támo­gatását literenként 4 forintról 5-re tervezik emelni, ehhez 700 millió forintos állami támoga­tást kíván biztosítani a tárca. A szükséges rendeletek előkészí­tése most folyik. Emellett a mi­nisztériumban lépéseket tettek annak érdekében is, hogy sza­bályozottabb legyen a tej és tej­termékek behozatala: Ennek ér­dekében monitoringrendszer bevezetését tervezik, illetve szi­gorítani kívánják az állat- és élelmiszer-egészségügyi ellenőr­zéseket. A további intézkedések közt szerepel a szociális tejellátás biztosítása és az iskolatejprog- ram bővítése. Az iskolatej-ak- ciót a minisztérium a jövő év­ben az egész ország területére ki szeretné terjeszteni. Jelenleg az akció öt megyére - Szabolcs- Szatmár-Beregre, Borsod-Aba- új-Zemplénre, Hajdú-Biharra, Hevesre, továbbá Somogyra - és Székesfehérvár városára ter­jed ki; várhatóan szeptember­ben Bács-Kiskun megyében is elkezdődik. A pénzügyi tevékenység a legkifizetődőbb Nőtt a reálkereset Az idei év első felében 16,3 százalékkal emelkedett a brut­tó átlagkereset, a reálkereset pedig 3,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A bruttó nominális átlagkereset ebben az időszakban 72 760 forint volt - közölte kedden a Központi Statisztikai Hivatal. Júniusban a bruttó átlagkere­set a nemzetgazdaságban 14,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket, 76 847 forint volt. A nettó át­lagkereseteknél a júniusi ősz- szeg 49 820 forint, ami 11,4 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A legjobban fizető ágazat az idén az első félévben is a pénzügyi tevékenység volt, bruttó 158 940 forinttal. A vegyiparban 105 390, a villa­mos energia, gáz-, gőz-, vízel­látás területén 96 510, a bá­nyászatban 87 270, a közigaz1 gatásban, a védelemnél és a kötelező társadalombiztosítás­nál dolgozók esetében 86 330 forint volt a bruttó átlag. Ugyanakkor a legrosszabbul fizetett terület a szociális ellá­tás: mindössze 45 470 forint volt az átlagkereset, míg a tex­tília, textiláru, bőrtermék és ci­pőgyártásban 45 570 forintos havi átlagkeresetet mutatott ki a KSH. A szálláshely-szolgál­tatásban és a vendéglátásban dolgozók bruttó havi átlagke­resete 47 540 forint volt. Kevesebb alma termett A legutóbbi termésbecslés sze­rint az idén 360-400 ezer ton­nás almatermés várható ha­zánkban - jelentette be Kovács Lajos, az Alma Terméktanács újfehértói központjának infor­mációs menedzsere tegnap. A gyengébb, a tavalyinál 50-90 ezer tonnával kevesebb termést a kedvezőtlen időjárás rovására írják. A hidegebb tél után tavasszal a belvíz pusztí­tott az ültetvények egy részé­ben, majd májusban hűvösebb és csapadékosabb volt az idő, így mérsékelt virágzást köve­tően a terméskötődés is gyen­gébb lett. A nyári időszakban a kánikulai meleg sok helyen váltott ki gyümölcshullást, s jégverések is csökkentették a termés mennyiségét és rontot­ták minőségét. Kovács Lajos szerint a piac változatlanul nem ítélhető meg, jelenleg még az sem ismeretes, hogy lesz-e exportálási lehetőség. A hazai feldolgozóipari kapaci­tás 550-600 ezer tonna, s 25- 30 ezer tonna étkezési alma tárolására is lehet számítani. A legnagyobb hazai termő­tájon, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 170-180 ezer tonna almatermést becsülnek. Ez 50-60 ezer tonnával kevesebb a tavalyinál. A többi nagyobb tájkörzetben, így Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj- Zemplén és Vas megyében ha­sonlóképpen egyötödével, egyharmadával kevesebb ter­més várható. Megújuló internet-cégek Világszerte folyik a verseny az internet-látogatókért. Ez talán azért van így, mert egy­re többen ismerik fel az inter­net hirdetéspiaci jelentőségét, tehát a nagy multinacionális cégek Magyarországon is egyre-másra nyitják a portálo­kat. A hagyományos hazai szolgáltatók is mind gyakrab­ban jelentkeznek új technikai megoldásokkal. A szolgáltatók egyre inkább az üzleti élet aktív résztvevői­nek igényeire összpontosíta­nak, tehát nem a napilapok és a hagyományos portálok ve­gyes technikáját követik. Első­sorban gazdasági, piaci, tőzs­dei, jogi információkat kínál­nak azoknak, akiknek fontos, hogy mindig a legfrissebb érte­süléseket használják fel üzleti stratégiájuk kialakításához. Ehhez természetesen az is kel­lett, hogy az üzleti szféra ma­gatartása megváltozzon, a ko­rábbi, inkább elutasító alapál­lást ugyanis általános érdeklő­dés váltotta fel. Ma már alig alakul valamirevaló vállalat, amely ne rendelkezne állandó internet-hozzáféréssel. A szolgáltatók egy része a keresőmotorok korszerűsíté­sében látja a modernizáció út­ját, és annyiban igazuk lehet, hogy a jelenlegi keresők több­sége egyelőre csak egyfajta strukturálatlan információhal­mazzal képes ellátni az inter­net-használókat. Adjunk sze­mélyre, illetve felhasználóra szabott hírcsoportot - ez lett a szolgáltatók új célja. (a) Több a látra szóló betét A forgalomban lévő készpénz mennyisége és a hitelintézetek jegybanki tartalék- és egyéb fo­rintszámláin lévő összeg éves növekedési üteme 16,2 száza­lék volt júliusban. Ez 1,5 szá­zalékpontos mérséklődés az előző hónaphoz képest - de­rül ki a Magyar Nemzeti Bank előzetes adataiból. A bankrendszeren kívüli készpénzt és a látra szóló fo­rintbetéteket tartalmazó pénzügyi mutató - az úgyne­vezett Ml aggregátum - az előző év júliusához képest 17,2 százalékkal emelkedett, így növekedési üteme az elő­ző havihoz képest 1,8 száza­lékponttal gyorsult. A széle­sebb értelemben vett pénz- mennyiség, az úgynevezett M3 éves növekedési indexe 0,7 százalékponttal, 117,4 százalékra emelkedett. A vállalati hitelek állomá­nya a hetedik hónapban 2129,1 milliárd forintot tett ki. Ez csupán mintegy 20 mil­liárd forintos növekedés a jú­nius végi adathoz képest. A vállalati betétek az év hetedik hónapjának végén 1041 milli­árd forintra rúgtak, szemben a június végi 997,7 milliárd fo­rinttal. A háztartások (azaz a lakosság és a kisvállalkozók) együttes kölcsöneinek összege 412,5 milliárd forintot muta­tott július 30-án. A háztartá­sok betéteinek értéke 2775,7 milliárd forint volt, ellentét­ben az előző hónap végén el­ért 2766,6 milliárddal.

Next

/
Thumbnails
Contents