Nógrád Megyei Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-12 / 160. szám

4. oldal Gazdaság 1999. július 12., hétfő BÁT: Heti összefoglaló A Budapesti Árutőzsde ha­táridős pénzpiacán a 27. hé­ten lanyha forgalom mellett mindössze 7782 kontraktus került új tulajdonoshoz a nyílt kikiáltásos kereskedés során. Az üzletkötések érté­ke 1,76 milliárd forint volt. A brókerek leginkább az amerikai dollárt és a japán jent, valamint az eurót ke­resték. A dollár 0,6-1,35 fo­rinttal erősödött. A júliusi határidő jegyzése 245,35 fo­rintot ért el. A német márka árfolyama ellentétes irány­ban mozgott, mint a dolláré, 0,3-1 forintot veszített érté­kéből. A júliusi határidőre 128,4 forintot ér a német fi­zetőeszköz. Az euró elszá­molóárai szintén csökken­tek 0,45-2,8 forinttal. Az egységes európai devizát októberre 257 forinton je­gyezték. A gabonaszekcióban a pénzügyivel ellentétben élénk volt a forgalom, ami 3293 kontraktus adásvéte­lét jelentette. A forgalom összértéke elérte az 1,3 mil­liárd forintot. A búza elszá­molóárai szinte minden jegyzés esetében 1000 fo­rinttal növekedtek. Ez alól csak a jövő év augusztusi és szeptemberi lejárat volt a ki­vétel. A kukorica ára vi­szont jelentős mértékben csökkent, ugyanúgy, mint a takarmányárpáé. A búza augusztusi elszámolóára 21700 forint tonnánként, a takarmánykukorica októbe­ri jegyzése 14800 forint, a takarmányárpa augusztusi elszámolóára pedig 14600 forinton áll. Bizakodóban A GKI szerint júniusban meg­tört a jég, s az ország gazdasági helyzetét egy év után először az eddiginél kedvezőbbnek ítélte a lakosság. A múlt hónapban a májusihoz hasonló áremelkedést érzékel­tek az emberek, de inflációs vá­rakozásaik erősödtek. A felmérés arról tanúskodik, hogy júniusban a Nyugat- és Közép-Dunántúlon (Győr- Sopron-Moson,Vas, Zala, Fejér, Komárom-Esztergom, Veszp­rém megyéken) élő családok optimizmusa erősödött a legin­kább. Kedvezően ítélték meg helyzetüket a Dél-Alföldön és a Közép-Magyarországon élők is. A legpesszimistább emberekkel ezúttal Baranyában, Somogy­bán és Tolnában találkoztak a szakemberek. A LAKOSSÁG BIZALMI INDEXE RÉGIÓK SZERINT 1. Régió: Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye) '—^ 2. Régió: Észak-Magyarotszág (Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves megye) 3. Régió: Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 4. Régió: Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongiád megye) 5. Régió: Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye) 6. Régió: Közép-Dimántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye) 7. Régió: Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna megye) Bálint György rovata Lapok a kertész noteszából I-ift,:. ■ Most szánu­jBT tani kell vala­mennyi szo­kásos gomba­betegségre, tehát kombinált sze­rekkel kell védekezni a kóroko­zók ellen. Azt azonban érdemes megjegyezni, hogy a rovarkárte­vők ellen csak akkor lehet véde­kezni, ha már támadnak, ha je­len vannak. Ellenük a megelő­zés nem lehetséges! Arra is na­gyobb figyelmet kell fordítani, hogy megtartsuk az élelmezés- ügyi várakozási időt, mert most már sorjában érnek a gyümöl­csök. Nagy hiba volna például az érőfélben levő gyümölcsöt termő őszibarackfát megperme­tezni levéltetű ellen olyan szer­rel, amelynek az élelmezés­egészségügyi várakozási ideje két hét, mert ennyi idő alatt a gyümölcs már túl is érik, és a szermaradványok miatt fogyasz­tásra alkalmatlanná válik. Két lehetőség közül választhat tehát a kertész: olyan rovarölőszert keres, amelynek rövid a várako­zási ideje (pl. Pirimor, 7 nap), vagy - fájó szívvel ugyan, de - elnézi, hogy a tetvek szívogatják a leveleket mindaddig, amíg a gyümölcsöt leszüreteli. Érik a jostafácskák gyümöl­cse! Érdemes volna nagyobb fi­gyelmet szentelni ennek a nem­rég előállított gyümölcsfajnak, amely a fekete ribiszke és a köszméte „gyermeke”. Feketére érő gyümölcsei kellemes zama- túak és azonnali fogyasztásra, mélyhűtésre, lékészítésre, dzsem előállítására egyaránt al­kalmasak. Nagy értéke a jostá- nak, hogy nincs szüksége vegyi növényvédelemre, ezért akár biogyümölcsnek is mondható! A bokor vagy fácska tél végi metszéséről azonban nem sza­bad megfeledkezni, mert e nél­kül igen korán elöregszik. Virágpompájukban díszeleg­nek a fuksziák, ezek a méltatla­nul elfelejtett, sokáig és gazda­gon virágzó, edényes növények. (Valamikor, az én gyermekko­romban nyáron minden paraszt­ház ámbitusán, télen pedig az ablakban álltak a fuksziák, amíg ki nem mentek a divatból.) A fuksziákat - zölddugványozás­sal - most lehet szaporítani. Félárnyékos helyen négy-hat hét alatt meggyökeresednek és jövő­re már virágozni fognak. Július 12.-Egyéni vállalkozók tb-járulék, nyugdíjjárulék-,balesetijárulék-beval- lása, -megfizetése-Százalékos egészségügyi hozzájá­rulás-Tételes egészségügyi hozzájárulás -Szja-elöleg-Termőföld bérbeadása utáni adó -Osztalékadó-Személyi jövedelemadó különbö- zete-Külföldi személynek kifizetett adó­köteles bevétel-Változásbejelentés a foglalkozta­tottakról-Foglalkoztatók tb-kötelezettségei -Táppénz-hozzájárulás -Magánnyugdijpénztámak szóló be­vallás-Egyéni vállalkozók tb-kötelezett­ségei-Cégautó adója- Tb-összesítö-bevallás -Befektetési szolgáltatók kötelezett­ségminősítése Július 13.-Nyitott pozíció jelentés Július 15.-Jövedékiadó-visszatérítés -Átképzési támogatás- Befeketetésialap-kezelők jelentése -Bizonylatolás -Közteherjegy-értékesítés -Termékmérleg-nyilvántartás -Helyi adó bevallása-Jövedéki termék adómentes fel­használása-Idegenforgalmi adó-Külföldi rendszámú teherszállító gépjármű adózása-Környezetvédelmi termékdíj- Átalányadó-előleg -Vízkészletjárulék -Befektetési alapok kezelőinek fel­ügyeleti dija-Szerencsejáték-eljárási díj -Kockázatitőke-társaság és -alap fel­ügyeleti díja Általános mezőgazdasági összeírás Az 1999. évi XLVI. törvény 2000. március 31. eszmei időponttal teljes körű, általános mezőgazdasági ösz- szeírást rendelt el, amelyet 2000 őszén reprezentatív összeírások egé­szítenek ki. A teljes körű összeírás előkészítéseként 1999 szeptemberé­ben próbafelvétel lesz.Összeírják a gazdálkodó azonosító adatait (név, lakcím), mezőgazdasági tevékenysé­gé irányításának formáját és a ter­melés célját,-a gazdaságban munkát végzők foglalkoztatási jellemzőit, va­lamint a gazdasághoz tartozók ne­mét, életkorát, iskolai végzettségét, gazdasági aktivitását és jövedelem- szerző tevékenységét, a gazdaság földterületét, a földterület aranyko­rona-értékét, a földhasználat jogcí­meit, a földhasználat művelési ágak szerinti jellemzőit, a gazdaság nö­vénytermesztésének és állattenyész­tésének jellemzőit, a gazdaság állat- állományát kor, ivar és fajta szerint, a gazdaság mezőgazdasági rendelte­tésű épületeit, építményeit, épületré­szeit és a gazdaság által használt gé­peket, berendezéseket, továbbá a gazdaság egyéb, nem mezőgazdasá­gi jellegű tevékenységeit. Szőlőtermesztés, borgazdálkodás Az 1999. évi XLVII. törvény szerint a külföldi származású mustot, must- sürítményt, bort, szénsavas bort, li­kőrbort és borpárlatot csak akkor szabad továbbfeldolgozásra, fo­gyasztásra vagy bérmunka céljából behozni az országba, ha annak mi­nősége megfelel a származási helyén hatályos jogszabályoknak és a ma­gyar törvényi előírásoknak. A külke­reskedelemmel foglalkozónak szál­lítmányonként minősítést kell kér­nie az Országos Borminösitő Inté­zettől (OBI), a minósités bizonyla­tát pedig át kell adnia a forgalomba hozó vagy felhasználó szervnek. Az OBI a minőség ellenőrzésének jog­következményeként, a súlyos fo­gyasztói érdeksérelem megelőzése, illetve csökkentése érdekében - az elkövető költségére - nyilvánosságra hozza az érdeksérelmet elkövető te­lephelye szerinti megyei napilapban, legalább egy országos napilapban és a Magyar Közlönyben a nem megfe­lelő minőségű bort előállító, illetve forgalmazó ellen kiadott jogerős ha­tározatának rendelkező részét. Útmutató örökség a 100 éves Hangya Ma már hazánkban csak a leg­idősebb nemzedék rendelke­zik személyes élményekkel a század elején robbanássze­rűen terjedő magyar szövet­kezeti mozgalomról. Immár 100 éve ugyanis, hogy gróf Károlyi Sándor létrehozta az Országos Hitelszövetkezeti Központot és útjára indította a Hangya értékesítő, beszerző és fogyasztási, valamint a hi­telszövetkezeti mozgalmat, amellyel a vidéki lakosság zö­mét kitevő agrárnépesség megsegítését kezdeményezte. Az első Hangya szövetkezet 1898. április 12-én jött létre az agrárbeszerzés megszervezésé­nek jegyében, egy felvidéki kis faluban Brogyánban, Olden­burg Natália hercegnő birtokán és támogatásával, Balogh Ele­mér személyes közreműködé­sével. A megalakulást a fiatal­korát nyugati emigrációban töltő nagyszerű gazdaságpoliti­kus és mecénás, gróf Károlyi Sándor befektetési áldozatvál­lalása tette lehetővé. Személyi­sége és tettei révén ő lett gróf Széchenyi István életművének egyenes folytatója. Nevéhez fűződik a gazdakörök, a gazda- szövetség és a hitelszövetkeze­tek létrehozása is. A magyar szövetkezés gyors sikere Károlyi Sándort a Szö­vetkezetek Nemzetközi Szövet­sége elnökévévé emelte. Sike­reiben legfőbb támasza: a Han­gya első ügyvezetője, majd ve­zérigazgatója, végül elnöke, Balogh Elemér volt, aki mint nemzetközi pénzügyi szakte­kintély és a közgazdaság-tu­dományi egyetem alapítója lett, Károlyi 1906-ban bekövetke­zett halála után, a nagy előd küzdelmes munkájának a foly­tatója. A fejlett világ gazdatársa­dalmának vezetői az első nem­zetközi kongresszust 1885-ben Magyarország fővárosában tar­tották. Elnöke Károlyi Sándor lett, aki itt bontotta ki a szövet­kezeti eszme lobogóját. Mikor a következő évben a Pest Me­gyei Gazdasági Egyesület meghívja elnöki székébe, ezt Károlyi Sándor azzal a kikötés­sel fogadta csak el, hogy az egyesület indítson mozgalmat a megyei gazdák hitelviszonyai­nak javítása érdekében. A szövetkezeti együttműkö­dés gondolata - éppen úgy mint Nyugat-Európában - nálunk is a gazdasági viszonyok kárval­lottjainak körében talált valódi táptalajra. A gyorsan romló vi­déki közállapotok ösztönözték a mezőgazdasági termelőket szolgáló pénzügyi és kereske­delmi intézmények megterem­tését. Alapszabály Károlyi Sándor a szövetkezeti eszméért a parlamentben is fel­vette a harcot. Hogy a szövet­kezeti eszmét népszerűsítsék, az úttörőknek külön szövetke­zeti sajtóról kellett gondos­kodni. Apponyi Albert gróf, Gyulay Pál tanácsa alapján, Bemát Istvánt kérte fel, aki et­től fogva a nemes grófok egyik leghűségesebb munkatársa és bizalmasa lett. Igazán tanulsá­gosak a „Szövetkezés” hasáb­jain megjelent szociológiai ta­nulmányok. A Hangya központ alapsza­bályait Bemát István, a Magyar Gazdaszövetség igazgatója dolgozta ki, aki Károlyi Sándor oldalán egy kis, de lelkes gárda élén már a hitelszövetkezeti szervezkedés terén is nagy je­lentőségű munkát fejtett ki. Az alapszabály megállapí­tása után az alaptőke előterem­tése volt a feladat. Károlyi Sán­dor egymaga is könnyűszerrel rendelkezésre bocsáthatta volna a szükséges összege). Széle­sebb érdeklődésre akarta azon­ban építeni az intézményt, s ezért súlyt helyezett a mások hozzájárulására is. Csakhogy az anyagi hozzájárulások meg­szerzése nehezen ment. Mind­össze 17 000 korona névértékű üzletrészt jegyeztek. Az így jegyzett összeget Károlyi Sán­dor 50 000 koronára egészítette ki. Ezzel az 50 000 korona alaptőkével alakult meg a Han­gya Szövetkezet. A szervezőmunka neheze még hátra volt. Az alapítás évének végéig mindössze 17 szövetkezetét sikerült alakítani, de ezek közül is csak három­négy kezdte meg működését. Károlyi Sándor tudta, hogy - különösen a szervezeti hálózat kiépítésének időszakában - nélkülözhetetlen szélesebb tár­sadalmi háttér megteremtése. Ennek formáját a Földmíves Szövetségben látta. Magyarországon a nyugat­európaihoz hasonló szövetke­zeti struktúra jött létre a múlt század második, illetve e szá­zad első felében. A fogyasztási szövetkezetek mellett a legje­lentősebb szövetkezeti ágazatot a hitelszövetkezetek jelentet­ték, de megtalálhatók voltak a tej, a gabona stb. értékesítő szövetkezetek is. A magyar szövetkezeti fejlődés legfőbb sajátossága volt, hogy egyrészt az állam nagy szerepet játszott tőke-hozzájárulással, másrészt a banktőke közvetlenül, tőkebe­fektetéssel vett részt több szö­vetkezeti ágazat finanszírozá­sában. A századforduló idején az ál­lam felismerte a hitelszövetke­zetek lehetőségeit is a decentra­lizált kisvállalkozások elősegí­tésében, s támogatta országos elterjedésüket. A két világhá­ború között különféle állami in­tervenciók eszközéül használ­ták fel a szövetkezeteket. Külö­nösen erős volt az állami befo­lyás a mezőgazdasági termé­nyek értékesítésének megszer­vezésére (Futura), továbbá a fa­lusi kislakások építésére létre­hozott szövetkezetekben. Előnyök a válságban Figyelemreméltó súlyuk a tej, továbbá egyéb mezőgazdasági termékek értékesítésében, va­lamint a vidék takarék- és hitel­szolgáltatásai megoldásában je­lentkezett. A települések mint­egy kétharmadában működő fogyasztási szövetkezeti üzle­tek (Hangya boltok) pedig mi­nőségjavító, továbbá átmér- séklő szerepet töltöttek be. Az Országos Központi Hitel- szövetkezet (OKH) az első vi­lágháború után közvetlenül is bekapcsolódott az akkor nagy üzletnek számító gabonaértéke­sítésbe. Bár e célból 1919-ben 12 millió korona alaptőkével éppen az OKH és a Hangya szövetkezet alapította meg a Futura, Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Rt. el­nevezésű vállalatot, 140 OKH- tagszövetkezet, továbbá a Han­gya 12 helyi szövetkezete 300 községben ügyködött a gabona felvásárlása és eladása érdeké­ben. A burgonya-, a zöldség-, a hagyma- és a paprikaértékesítés lebonyolítását azonban már a különálló, 1926-ban létesített Mezőgazdasági Termelők Egyesült Szövetkezetére bíz­ták. Ezt 1929 óta a Futura Rt. irányította. 1916-ban Hangya Ipar Rt. néven házi termelő­üzemet hozott létre, mely által függetleníteni igyekezett magát a nagybani beszerzések terén mindenféle külső piactól. Érde­keltségi körébe malmok, üze­mek, telephelyek tartoztak, mégpedig 750-1000 munkás­sal. Mint részvénytársaság mű­ködött, de adminisztrációját a Hangya központ bonyolította le. így szövetkezeti ellenőrzés alatt maradt. Az ilyen típusú együttes a mai szövetkezetek életében világszerte megtalál­ható, anélkül azonban, hogy ezáltal a szövetkezeti elvek csorbulnának. A két világháború között fo­lyamatosan fejlődött a Hangya. Nemcsak a szövetkezetek száma nőtt, hanem a háttérin­tézmények (infrastruktúra) száma és gazdasági ereje is. Ezek között különösen jelentő­sek voltak a pénzintézetek (hi­telszövetkezetek, pénzbefekte­tések). A szövetkezetek gazda­sági ereje és a rendezett pénz­ügyi háttér, a kedvező hitelfel­vételi lehetőségek tették lehe­tővé a széles körű kereskedelmi és ipari fejlesztések és befekte­tések megvalósítását. A beszer­zés, termelés, feldolgozás értékesítés - vagyis a termékpá­lyaszakaszok - kölcsönhatásai­nak előnyei, mint kockázat- csökkentő tényezők megmutat­koztak a világgazdasági válság idején is. A Hangya szövetke­zetek körében - arányaiban- lényegesen kevesebb csőd kö­vetkezett be, mint az egyéb szervezeti formációkban. Üzenet a jövőnek A El. világháborút megelőző utolsó békeévben a Hangya Közép-Európa legnagyobb vál­lalatcsoportja volt. A fogyasz­tási üzletág 2000 szövetkezete 4000 boltját a Hangya Ipar Rt. 20 üzeme és a központi mellett 26 vidéki raktára látta el. A háború után hatalomra ju­tott egyes politikai erők úgyne­vezett szalámitaktikájának áldo­zata lett a Hangya. Megtéveszté­sül a Magyar Országos Szövet­kezeti Központba olvasztották be. 1947-ben a beolvasztást a háttérintézmények államosítása, a szövetkezeti tagságnak a föld­műves-szövetkezetekbe „irányí­tása” követte. A rendszerváltást követő pri­vatizáció egyedül Magyarorszá­gon alkalmazott formája -az egykori földtulajdonosoknak jut­tatott anyagi jóvátétel mellett - a vidéki népességnek súlyos káro­kat is okozott. Ennek betetőzése lett az élelmiszeripar privatizá­ciójának során a legjogosultab­bak, vagyis az élelmiszer-gazda­sági munkavállalók, mezőgaz­dasági termelők szinte teljes ki­zárása. A jelenleg adott és nagy­részt helyrehozhatatlan károk enyhítésének szinte egyedül ma­radt járható útja a termelők va­lamennyi rétegének összefogása magántulajdonon alapuló kor­szerű szövetkezeti hálózat rend­szerében. 100 év távlatából is elmond­ható, hogy a Hangya jól szerve­zett, az egész országra kiterjedő hálózata, különféle gazdasági és pénzügyi kapcsolatainak terje­delme és mélysége, a modem európai szövetkezeti rendsze­rekbe szervesen illeszkedő nem­zeti intézményként működött. A Hangya hiánya ma, az Eu­rópai Unió vonzásában üzenet a jövőnek: a hiányzó intézmény kiépítésének szükségességéről, a hazai szövetkezetek korszerűsí­tésének igényéről, a szövetkezés mozgalmi jellegének visszaállí­tásáról, a szövetkezeti ágazatok együttműködésének fontosságá­ról és az ebből fakadó piaci ha­tékonyság megnövelésének lehe­tőségéről a jelenlegi hitel és ár- uzsorával szemben, valamint a szövetkező embereknek és tiszt­viselőiknek az elhagyott, magá- rahagyott falu újjáépítésében be­tölthető felelős szerepéről. Szeremley Béla (A Falu-című lap nyomán)

Next

/
Thumbnails
Contents