Nógrád Megyei Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-08 / 157. szám

2. oldal Bátonyterenye És Környéke 1999. július 8., csütörtök Gimnazista régészek őslénytani tábor Sámsonháza - A település határában, a Szálláska- völgyben verik fel a sát­rakat július 24. és augusz­tus 5. között az őslénytani tábor résztvevői. A tábort az idén is dr. Hír János, a pásztói múzeum igazga­tója vezeti, a kis régészek pedig nagyrészt a pásztói Mikszáth gimnázium ta­nulói. Vasútbarát-találkozó Mátranovákon rendezi meg a Tolnay Lajos Vasútbarát Klub és a helyi önkormányzat július 9-11. között az I. országos vas­útbarát-találkozót. Az ország minden részéről várják a részt­vevőket, mindazokat, akik ér­deklődnek a vasút múltja, je­lene és jövője iránt. A találkozó ideje alatt megte­kinthetők az épülő szlovén-ma­gyar vasút tervei, vasúti témájú képes levelezőlapokat, szakmai folyóiratokat, video- és diafilme­ket nézhetnek az érdeklődők. A rendezvényen folyamatosan tar­tanak tájékoztató előadásokat az iskolában. A videovetítések szín­helye a művelődési ház. Július 10-én 9 órától a polgármesteri hi­vatal tanácstermében Jankovich Gábor, a GANZ Acélszerkezet Rt. vezérigazgatója tart elő­adást, majd gyárlátogatáson vehetnek részt az érdeklődők. A MÁV Rt. a találkozóra uta­zóknak 33 százalékos menet­térti kedvezményt biztosít. Zúgolódnak Nagybárkányban A települést sem kímélte a közel­múltban lezúdult, hatalmas meny- nyiségű csapadék. A településen csaknem 1 millió forint nagyság- rendű kár keletkezett az önkor­mányzati és a magánvagyonban: hiába pályáztak azonban a terület- fejlesztési tanács „vis maior”-ke- retére, mert az kimerült. A lakók zúgolódnak az elmaradt segítség miatt: szerintük a kárral arányosan kellett volna támogatást kapniuk. Közösen szépítkeztek - Szent Iván-éji bál a „második szombaton” - Folytatás októberben Szorgos kezek Szuhán - Rend faluszerte Talán maga sem gondolta a szuhai önkormányzat, mekkora részvételre számíthat, amikor benevezett az országos közte- rület-szépítő versenyre. A „három szombatból” kettőt már ledolgoztak: a sikerre nem kell több bizonyíték, mint vé­gigmenni a kanyargós utcájú településen. Frissen festett ke­rítések, virágos kiskertek, rendezett körülmények minde­nütt, amerre a szem ellát. Az „első szombaton” százhá­rom ember gyülekezett a pol­gármesteri hivatal előtt, Mátra- almáson harmincán dolgoztak. Eredetileg 8-tól 12 óráig tervez­ték a társadalmi munkát, de az­tán a sok feladat miatt mindkét helyen meghosszabbították egy-egy órával. Tennivaló pe­dig akadt bőven: rendbe tették a hősi emlékmű környékét, lefes­tették a kopjafákat, a polgár- mesteri hivatal kerítését, virá­gokat ültettek az orvosi rendelő elé. Kitakarították a harangtor­nyot, kívülről szép fehérre me­szelték. Nem lustálkodtak azok sem, akik nem vettek részt a közös munkában: ők a házuk előtt tették rendbe az árkokat, virágokat ültettek. Maradt még munka bőven a „második szombatra” is, ame­lyet június 26-án tartottak: az óvoda udvarán felújították, le­festették a fából készült játéko­Rend van a Nagybükkfa-forrás körül is fotó: rigó Tibor kát, padokat mázoltak, virágo­kat ültettek. A felújításhoz a fa­anyagot az egyik helybeli kép­viselő, Gyurkó Iván biztosította. Egy csoport a Bükkfa-forrást tisztította ki és tette rendbe környékét a kövezett nyársaló­helyet is beleértve. A templom köré tíz fát ültettek az eltelt tíz év emlékére. Mátraalmáson is szorgos ke­zek dolgoztak egész nap: felújí­tották az 1800-as évek végén készült haranglábat és kis ke­resztet, egy kis parkot varázsol­tak elé. Egy gondosan kivitele­zett buszmegállóval is gazda­gabb lett Mátraalmás, amelyet a kisebbségi önkormányzat ké­szített: ezen a szombaton közös erővel állították fel. Az önkor­mányzat minden résztvevőt ebéddel vendégelt meg. S a napnak még mindig nem volt vége, hiszen a település fia­taljai megrendezték a Szent Iván-éji bált. A „harmadik szombatot” ok­tóber másodikára tervezik: a tervek szerint kitakarítják a pa­takmedret, hiszen a júliusi nagy esőzés itt is rengeteg hordalé­kot hozott le a hegyből. Gyommentesítésre vár a víztá­rozó, a gázátadó állomás kör­nyéke, ha az időjárás engedi, Szuhán lefestik a stációkat, Mátraalmáson pedig az em­lékművet. Hegedűs Erzsébet A túrabakancstól a színdarabíráson át a bodzaszörpig Tábori csúcsérzés a Mátra alján Sajnos Kis Molnár Géza uszodamester és tábori főszakács mestergulyását már nem tudtuk megvárni június 30-án, de a magyar és ének tantárgyakat oktató Bodon Katalin által fel­szolgált bodzaszörp sejtte.ttc, hogy az ízeket jó ízlésŰ* hozzá­értő emberek állítják elő. Mielőtt túl homályos lenne az írás bevezetője: Mátramindszenten, a komplex művészeti tábor­ban látogattuk meg a salgótarjáni Gagarin Általános Iskola diákjait és tanárait. Az általuk elmondottakból a Mátra csú­csát ostromló hosszúságú beszámolót lehetne írni, így remél­jük, hogy (stílszerűek maradjunk) az alábbi ízelítő is hiteles összefoglalója lesz a tábori élményeknek.-Irodalom, helytörténet, kép­zőművészet, ének, hangszer, színjátszás, sport - sorolja a különböző foglalkozásokat Kaszás Istvánná, magyar-tör­ténelem szakos tanárnő, s egyben táborvezető, akitől utólag is elnézést kérek, ha va­lamit elfelejtettem volna felje­gyezni.- Az elmúlt hat év első fe­lében Salgóbánya, majd az utóbbi három évben a mátra- mindszenti önkormányzat ba- kancsos-turistaháza adott ott­hont iskolánk művészeti tábo­rának - folytatja Kaszásné.- Jelenleg 38, felső tagoza­tos tanuló élvezi a tartalmas kikapcsolódás minden percét, a festői tájat, a jó levegőt. Mi­vel ennél jóval többen eljöttek volna, azt is figyelembe vet­tük, hogy a résztvevők között előnyt élvezzenek a hátrányos helyzetű gyermekek. Nyitott szemmel- Tábor ide, tábor oda, itt a Mátra alján én nehezen tud­nám megállni, hogy ne nézzek szét egy kicsit.-Ezzel mi is így vagyunk. Megmásztuk már a Kékest is, erdei vasutaztunk Gyön­gyösre, ahol építészeti stíluso­kat tanulmányoztunk, de Pá­rádra, a kocsimúzeumba is el­látogattunk. Nyitott szemmel járunk mindenfelé, a friss le­vegővel együtt a tudást is ma­gukba szívják a gyerekek. A „szűrő” szerepét termé­szetesen itt is a gagarinos ta­nárok töltik be. Pálkovács Margit, rajz-földrajz szakos tanárnő rajzmappájának ta­nulmányozása külön élményt jelent, de az előtérben kiállí­tott tanulói alkotások is töb­bek, mint gyermekrajzok. Bodon Katalin tanárnő pe­dig a hűs bodzaszörp mellett más meglepetéssel is szolgál.- Megérkezésünk első nap­ján, ráadásul este, beengedtek a község templomába, s a gye­rekek a különleges akusztikát kihasználva énekelhettek. „Csendrendelet” — Lényeges, hogy kinek van jó hangja?- Az elsődleges nem ez, hanem, hogy mindenki jól érezze magát, bár a zene- és énekoktatással még itt is nem titkolt célunk a tehetségfej­lesztés. A pedagógusok által el­mondottakat erősítik azok a tárgyak is, amelyekbe lépten- nyomon belebotlik a látogató. Furulyák, rajzeszközök, s ki ne felejtsem: túrabotok, ame­lyek ügyes kezek alatt karcsú- sodtak ottjártunkkor, hogy gazdáikat szolgálják a Mátra ösvényein. Apropó, ösvény. Kis Mol­nár Gézának erre is van egy sztorija.- Még tavaly történt, hogy délután nekivágtunk meghódí­tani a Galyatetőt. Estefelé az­tán aggódó mátramindszentiek keresgélték a gagarinosokat - ám fél tíz tájban felbukkan­tunk az erdő szélén a helyiek örömére, no és a lecsó szeren­cséjére, amely utóbbi már azt hitte, hogy a lábasban marad. A gyerekek is értékelik a suli uszodamesterének humo­rát, akinek munkáját egy kö­zépiskolás tanuló, Homoga István is segíti. A nagyfiúnak- mint megtudom - az esti ta­karodó „csendrendeletének” személy ssv.jnfigs^'őző.íp* klar mutatással történő betartásá­nál is főszerep jut. De hogy érzik magukat a táborozok? Kiss Eszter a hetedik osz­tályt a Bolyai János Gimnázi­umban kezdi szeptemberben.- Én már tavaly is jártam itt, de mindig van valami új, ami pluszélményt jelent. Színdarab közösen- Mivel szeretsz foglalkozni?- Az olvasás és a rajzolás a legkedvesebb időtöltésem.- „Mi leszel, ha nagy le­szel?”- Művészettörténész sze­retnék lenni. Deák Róbert hetedik osztá­lyos arról a színdarabról szá­mol be, melynek történetét közösen vetették papírra a tá­borlakók és a zárónapon mu­tatnak be.- A sztori egy fel nem adott telitalálatos lottószelvényről, s az emiatt kárvallott családról szól. A „tettes” a család gyer­meke, aki elfelejtett eleget tenni egyszerű kötelességé­nek, helyette inkább a fagyi­zást választotta. A bonyodal­mat az váltja ki, hogy a „nyer­tesek” előre el kezdenek vásá­rolgatni, de persze nem a nye­reményből, hanem annak tuda­tában.- Számodra mi jelenti itt a főnyereményt ?- A rajzolás, főként az épü­leteket szeretem megörökí­teni. A mátrai táborozás zárónap­ján a tábori főszakács a leg- finnyásabbakat is meggyőzte arról, hogy nemcsak az uszo­dában mester. A mestergu­lyásból mintegy hatvanan mertek, köztük a község gaga­rinosokat támogató lakói is.- Szinte családtagokként kezelnek bennünket - ,kere­tezte be” látogatásunkat Ka­szás Istvánná, táborvezető. Benkő Mihály Befektetési területek Bátonyterenyén - Pályázatokkal a tájékoztatás érdekében Mit jelent a vállalkozási övezet? 1998 tavaszán nyilvánították Bátonyterenyét vállalkozási öve­zetté. Sokak számára misztikus fogalom, amelyről nem igazán tudják, mit jelent, mit is jelenthet egy város számára. Mások úgy emlegetik, mint az egyedüli lehetséges megoldást a mun­kanélküliséggel sújtott területen, de konkrétumokat tőlük is hiába kérdeznénk. Bátonyterenye polgármesterével, dr. Balázs Ottóval beszélgettünk arról, vajon hogyan kell értelmezni, mit jelent a vállalkozási övezet, illetve mit kell tenni annak érdeké­ben, hogy bekövetkezzen a várva várt pozitív elmozdulás.- Úgy is fogalmazhatnám, hogy „kóstolgattuk” a lehető­ségeket, ismerkedtünk azzal, ami a vállalkozási övezettel jár- mondja dr. Balázs Ottó. - Be­indultunk Salgótarjánnal közö­sen, ami ennek az övezetnek az eladását jelenti. Kiadtunk egy háromnyelvű kiadványt, talál­koztunk néhány befektetővel. A vállalkozási övezet két kistér­ségében két különálló stratégia körvonalazódott a befektetők fogadására: Salgótarján meg­építi az ipari parkot, amely azt jelenti, hogy lesz egy olyan te­rület, amely tökéletes infra­struktúrával fogadja a befekte­tőket. Itt mi nem alakítunk ki ipari parkot: azt mondjuk, hogy Bátonyterenyén ezek meg ezek a befektetési területek vannak. Érdeklődés esetén megkérdez­zük, milyen infrastruktúrára van szüksége: ha igényli, meg­építjük mi, és megmondjuk, mennyi az ára, vagy infrastruk­túra nélkül mennyit kóstál. Ha ez utóbbi megoldást választja, hozzásegítjük a különféle pá­lyázati lehetőségek kihasználá­sára. Ezért nincs nálunk olyan látványos építés, mint Salgótar­jánban.-Tavaly nyártól az idei év tavaszáig összeállt egy Salgó- tarján-Bátonyterenye Vállal­kozási Övezeti Egyesület, melynek -ha minden önkor­mányzat belép - 35 önkor­mányzati tagja lesz. Az egyesü­let azért van, hogy kihasználja a vállalkozási övezet adta lehető­ségeket. Az egyesület bejegy­zett, székhelye Salgótarján, te­lephelye a bátonyterenyei vál­lalkozásfejlesztési iroda, itt fo­lyik a tényleges munka.- Mit kell érteni tényleges munkán?-Eddig két pályázatot nyúj­tott be: az egyik közösen a többi vállalkozási övezettel konferencia-, befektetési ren­dezvénysorozatra, amely arról szól, hogyan adjuk el a vállal­kozási övezeteket. A másik pá­lyázat arra irányult, hogy a vál­lalkozási övezet befektetési in­gatlankataszterét elkészítsük. Minden olyan terület, létesít­mény szerepel majd ebben, amelyet mi eladhatónak vélünk, amelyre igazából befektető várható. Dr. Balázs Ottó- Hogyan foglalt állást a képviseló'-testület?- Az új testület megalakulása után három hónappal elővette a vállalkozási övezet ügyét, má­jus végéig „lezongorázta” az ezzel kapcsolatos teendőket. Elfogadtuk a feladattervet, amelynek előzményeként több programkészítőt meghallgat­tunk, végül az IPD Első Ma­gyar Ipari Park Szervező Társa­sággal kötöttünk szerződést. Az egyik kiindulópont az, hogy a vállalkozási övezeten belül a kistérség és a város marketing­jét erőteljesen növelni kell: az a dolgunk, hogy Bátonyterenyét- mint befektetési lehetőséget - adjuk el. Ennek érdekében a közeljövőben készítünk a vá­rosról egy kiadványt magyar, angol és német nyelven. Ez négy részből áll majd: bemu­tatja a várost (földrajzi környe­zet, története, kialakulása), az oktatási, képzési és művelődési lehetőségeket, a természeti környezetet, turisztikai lehető­ségeket és a gazdaságot. Töre­kednünk kell arra is, hogy mi­nél több nemzetközi kiadvány­ban is megjelenjünk, több kon­ferencián, befektetői fórumon kell részt vennünk. Külső - a gazdaságfejlesztésben járatos szakértő - cég közreműködé­sével ki kell jelölni azokat a te­rületeket, a tulajdoni viszo­nyoktól függetlenül, amelyek alkalmasak elsősorban zöldme­zős beruházásokra a város terü­letén, el kell végezni az állapot- felmérést. A program megvaló­sítása érdekében az IPD-vel közösen korlátolt felelősségű társaságot hozunk létre, mely­nek pénzügyi feltételeit az idei költségvetés fejlesztési forrása­iból biztosítjuk. Nem zárkó­zunk el a környező önkor­mányzatokkal való együttmű­ködéstől sem, hiszen a munka­erőt onnan fogjuk felszívni, másrészt a beruházási-fejlesz- tési-kereskedelmi bankokkal, vállalkozásfejlesztési alapít­vánnyal, területfejlesztési ta­náccsal, kamarákkal is szeret­nénk együttműködni, és fel­ajánlani a gazdasági társaság alapításához a csatlakozás lehe­tőségét.-Milyen az érdeklődés Bá­tonyterenye iránt?- Most már nagy cégek is megjelentek: azt jól tudjuk, hogy az egymástól 15 kilomé­terre fekvő két város verse­nyezni fog a befektetők meg­szerzéséért. Voltak olyanok, akik először Salgótaijánba men­tek, utána jöttek ide, és megtör­tént a fordítottja is. Minden azon múlik, hogy mennyire tudunk kedvező lehetőséget kínálni, mennyire tudjuk vonzóvá tenni Bátonyterenyét a befektetők szemében. Heger Takaros buszmegálló Mátraalmáson

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents