Nógrád Megyei Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-31–08-01 / 177. szám
1999. július 31., szombat Nógrád Hegyei Hírlap Jakubovics Katalin jegyzete Élni és élni hagyni ombtakarásban gazdálkodik az ember. Állattartással foglalkozik, no meg a jószág abrakjának termesztésével. Igaz, a családjának is kenyeret adó foglalatosságra jut a legkevesebb ideje a gazdának, s nem igazán a farm fejlesztése kapcsán, bár azzal összefüggésben. Lakossági bejelentések garmadáját vizsgálja tavaly óta az ilyenolyan hatóság, jószerével már csak a pápát nem zar- gatták a nógrádi határ menti faluban valós vagy annak vélt történésekkel. A bejelentésekből ugyanis kiderül, sok bennük az olyan meg sem történt, amiről tudni, az ilyesmikre ugranak a hatóságok. Még akkor is, ha mondjuk a farm korszerűsítéséhez szükséges építési engedély épp tőlük származik, mint ahogy a dokumentum kiadatását megelőzően is annak vonzatai. Hát még a környezetvédők! Még országos szintről is eljöttek kutakodni a Karancs-völgy hajlatai közé, bár kömyezetszeny- nyezésre vélhetően nem bukkantak, legalábbis információink szerint. Olyasmit viszont ők is, más hivatalos keresgélők is találtak, mint amilyent sok falubeli is gondol. Nevezetesen, hogy a Karancs-völgyi gazda gazdasága, pár helybéli szemében szálka, s úgy hívják, hogy irigység. Ám hogy miért - azt a többiek sem értik, tudván, a kisgazdaság gyarapodása a családtagok cseppet sem könnyű munkájából, no meg a különféle állami támogatásokból - s aki pályázott már valamire amióta e rendszerrel osztogatják a pénzt, az ismeri ennek nehézkes körülményeit is - lehetséges. a gazdálkodó, családtagjaival együtt luxus nélkül, csak megél a munkájából. Már ha hagynák - dolgozni és élni. Megkezdődött a nógrádi folklórfesztivál Ismét kinyílt a palóc bokréta (Folytatás a 3. oldalon) a művelődési házban igen nagy sikert aratott a szlovák Folklomy Súbor Kopaniciar együttes, valamint a Dániából érkezett Reisegruppen Vestsjaellands Folke- dansere csoport műsora. Mihálygergére ugyan nem érkezett meg a paraguayi együttes, de a jelzett lengyel Zespol együttes egyedül is fantasztikus hangulatot varázsolt az öreg ház falai közé. Itt a helyi kultúrcsoportok látták vendégül a folklórfesztivál lengyel résztvevőjét, s ennek - no meg a két nép megbonthatatlan barátságának - köszönhetően éjfélig tartó pikniken öregbítették a néphagyományt - mondta el lapunknak dr. Egyed Ferdinánd kultúrigazgató. Tegnap is késő délután népesült be Salgótarján főtere, hogy az egész estés gálaműsor keretében színpadra lépjen a fesztivál nemzetközi mezőnye. A szép számú érdeklődő közönséget Becsó Zsolt, Nógrád megye közgyűlésének elnöke köszöntötte. Mint mondta, az évezred utolsó folklórfesztiváljának méltatásakor felötlik az emberben: hordoz-e majd üzenetet az efféle találkozó a harmadik évezredben is? Lesz-e szerepe még a hagyományőrzésnek? A folyamatos érdeklődés, az utánpótlás azt jelzi: igen. A jelenségre azért kell nagyon odafigyelnünk - hangoztatta -, mivel éppen a nemzeti kultúra az, amely képes egységbe fonni az adott nép minden tagját; összetartó, megtartó erő, amelyben az ember megtalálja a helyét, érti a múltját és bízik a jövőben. Nemcsak mi őrizhetjük meg kultúránkat, hanem a kultúránk is megőrizhet minket! Ugyanakkor egy polgári társadalomnak azt is meg kell értenie - fogalmazott Becsó Zsolt -, hogy hagyományaink ápolása nem jelenthet befelé fordulást. Nyitni kell, s értékeinket minél erőteljesebben kell közvetíteni a világ felé. Az esten a főtéren először a külföldi együttesek adtak szőttest műsorukból, majd a „hazai” csoportok következtek a megyéből. A programfűzért táncház zárta, ám a közönség ezt követően sem maradt program nélkül: éjfél előtt kezdődött a József Attila Művelődési Központ kertjében a füleld Zsákszínház előadása, Palóc huncutságok címmel. Ma Bánkon folytatódik a IV. nógrádi folklórfesztivál, amely összeolvadva a XXXIII. nemzetiségi találkozóval, a magyarországi szlovákok folklórfesztiváljával, igen tartalmas programot ígér. Ugyancsak ma lép színpadra Salgótarjánban (16 óra) a Bongo Man afrikai csoport, Pásztón, a romkert barokk színpadán (19 óra) a lengyel és a dán együttes, Szécsényben, a szabadtéri színpadon (20 óra) a paraguayi együttes, s Balassagyarmaton, a megyeháza udvarán megismétli műsorát a Zsákszínház (németh) Megyei Körkép ||||| BÁTONYTERENYE RÉTSÁ6 3. oldal Nagyanyáink még tudták ... - Ünnepség Pálfalván - Összejöttek az édesanyák Anyatej kell a kisbabáknak!-A kilencvenes évektől a tudomány újra arra irányította a figyelmet, amit nagyanyáink mindig is tudtak: az anyatej a kisbabák, csecsemők legideálisabb tápláléka. Az ENSZ és az UNICEF felmérései ugyanakkor azt igazolták, hogy csökken a népszerűsége. Néhány éve ezért határoztak úgy, hogy augusztus elseje legyen az anyatej világnapja. Mert teljes értékű, tökéletesen emészthető, megfelelő hőmérsékletű, tiszta, és nagyon nagy szükség van rá a kicsik természetes védekező rendszerének kifejlődéséhez. - Gáspár Erika salgótarjáni, a pálfalvai városrész védőnője emlékeztette erre az anyukákat azon az ünnepségen, amelyet öt védőnőtársával negyedik alkalommal rendeztek meg tegnap délA rendezvény résztvevői örültek az együttlétnek gyurián tibor előtt kisgyerekes és várandós anyáknak a Gerelyes Endre Művelődési Házban. Azzal a nem titkolt céllal, hogy azoknak a mamáknak, akik az elmúlt időszakban hat hónapnál tovább szoptatták gyermeküket, ezen a napon több elismerés jusson. Valamint azzal a reménnyel, hogy az ezután világra hozott kisbabák már több ideig fogják kapni a legtermészetesebb táplálékukat. Az előbb említett kisgyerekeseket egy-egy szál virággal, kis ajándékkal is meglepték. Természetesen valamennyi megjelentnek - köztük vagy ötven édesanyának - szólt a műsor, amelyben a Nógrád táncegyüttes két fiatalja - Kovács Gergely és Knapiczius János - szólótáncot mutatott be. Terített asztal, természetgyógyász-tanácsadás, termék- ismertető, tombola és szellemi totó is volt az ünnepségen, amelynek létrejöttéhez támogatók segítségét kérték és kapták meg Pálfalva védőnői. (mj) Nem módosították a társulási szerződést, ezért Nemti kilépett - Mit hoz a jövő? Igazi vesztesek a községben élő gyerekek (Folytatás az 1. oldalról) elfogadta a dorogházi általános iskola költségvetését, amelyben vállalta: az önkormányzatra jutó költségkülönbözetet folyósítja a társulási szerződés alapján, ez azonban nem történt meg. Határozatba foglaltuk, hogy amennyiben július 31-ig visszamenőlegesen Nemti község önkormányzata nem rendezi tartozását, annak behajtására bírósági végrehajtást fogunk kezdeményezni. Ha 1999 végéig nem tartják be a megállapodásban rögzítetteket, illetve az önkormányzati határozatukban vállaltakat, a bírósági végrehajtást ezen időpontig fenntartjuk. Határoztunk arról is, hogy a dorogházi általános iskola 2000. szeptember 1-jétől nem fogad Nemtiből gyerekeket, csak abban az esetben, ha taníttatásukhoz az ön- kormányzat a továbbiakban is hozzájárul.- Mivel indokolta Nemti község önkormányzata kilépési szándékát?-Azzal, hogy szerintük az állami normatívából ki lehet jönni: 180-190 ezer forint az egy gyermekre eső költség egy évben, ebből az állam körülbelül 130 ezret fedez. A fennmaradó különbséget kell a támlásban részt vevő önkormányzatoknak a gyerekek létszámával arányosan megfizetni. Amikor az első jelzések elértek hozzám, tájékozódtam a környező ön- kormányzatoknál: minden településen jóval magasabb összeg az egy gyermekre jutó költség, azt lehet mondani, hogy mi hozzuk ki a legolcsóbban. De nem is kell messzire menni, hiszen Nemtiben az alsó tagozatos gyerekek esetében ez a mutató több mint háromszázezer forint! Sem a szuhaiak, sem mi nem értjük ezt a döntést: a kapott pénzekkel is mindig tisztességesen elszámoltunk. Azzal is érveltek, hogy találtak olyan iskolát, mégpedig Mátranová- kon, ahol nem kell külön fizetni, elég lesz az állami normatíva. Mátranovákon jóval több gyermek tanul, több a normatíva, az önkormányzat is elég magas összeggel járul hozzá az iskola fenntartásához. Ezzel, hogy fogadja a nemti gyerekeket, a saját költségeit csökkentheti: hiszen a tanárokat így is, úgy is fizetni kell, a fűtést, világítást, és a többi, szintén fedezni kell. Én, személy szerint nagyon bízom abban, hogy a nemtiek jobb belátásra térnek. Úgy hallottam, azóta már többen megbánták, hogy erre a radikális lépésre szánták el magukat. Hogy valóban változtat-e döntésén Nemti önkormányzata, az még a jövő titka. Az azonban bizonyos, hogy nem ártana mérlegelni a következményeket: Nemtiből 15 pierces sétával is elérhető volt az iskola Dorogházán. Ha Mátranovákra járnak a gyerekek, az mintegy 20 kilométeres távolságot jelent. Nemti és Mátranovák között nem a legjobb az autóbuszközlekedés: annyira semmi esetre sem jó, hogy - mondjuk - a délutáni, tanórán kívüli szakkörön, egyéb programokon részt vehessenek a gyerekek. Amint azt az egyik anyuka megjegyezte - aki gyermekét már hosszabb ideje Mátranovákon iskoláztatja - ők is csak autóval tudják megoldani, egy másik családdal összefogva, hogy mindig vigyék-hozzák a gyerekeket. De mi lesz azokkal a diákokkal, akik anyagi szempontból, vagy a család időbeosztása szempontjából ezt nem tehetik meg? Úgy tűnik, ennek a kilépésnek az igazi vesztese nem a társulás, hanem a gyerekek lesznek. Hegedűs E. ,Araszolva” halad Nógrádban az aratás Nógrádban közel 20 ezer hektár termőföldet károsított a közelmúlt csapadéközöne, a szélvihar, a jégverés; a becsült kárérték közelíti a félmilliárd forintot. Mindemellett, az érési rendnek megfelelően, aratnak a gazdák. Eddig kizárólag az őszi vetésű káposztarepce került tárolókba a megye földjeiről. E termést 3337 hektárról hordták be a gazdálkodók, meglehetősen alacsony terméshozammal, mindössze 1,53 tonna hektáronkénti átlaggal. Amikor az időjárás engedi, vágják a többi gabonafélét is, ám a gyakori égi áldások miatt néhol csak araszolgatva - tudta meg lapunk a megyei földművelésügyi hivatal aratási ügyeletén, Nagy Lajos vezető falugazdásztól. Az aratási helyzetkép ösz- szességében nem rózsás, minek következtében a földművesek kedve borongós, akárcsak az időjárás. Az őszi árpa 60 százaléka van levágva, a termésátlag 3,13 tonna hektáronként. A tavaszi árpa 25, az őszi búza 52,9, a tavaszi 3,1 százalékát aratták le. Rozsból ennél is kevesebbet eddig, mindössze 2 százalékot, a triticáléból pedig 5,9-et. Magborsót 624 hektárba vetettek, s ebből mindössze 66 hektárról takarították be a termést. A vezető falugazdásztól kapott információink szerint, a termések minősége nagyon vegyes képet mutat megyeszerte, ám a mennyiség mutatói egységesek. Megyei átlagban, jóval kevesebbet mutatnak a vártnál. j. k. Nagykeresztúr: az első falugyűlés felhangjai Válás után savanyú a szőlő (Folytatás az 1. oldalról) lucfalvaival szemben. Ezzel is összefüggésben elhangzott az is a falugyűlésen, a keresztúri testület minden ésszerű kompromisszumra való hajlandósága ellenére is úgy tűnik, a korábbi „társ” közös dolgok rendezéséhez való hozzáállása a keresztúriaknak kedvezőtlen. Nevezetesen a legsürgősebbnek számító vagyonmegosztással, illetve a külterületi ingatlanokkal kapcsolatban is, egészen odáig, hogy mindeddig az adatszolgáltatás ellen is elzárkózott. Olyannyira, hogy az idáig is, ezt követően is közös fenntartásúnak tervezett iskola tanulói megoszlását sem közük az érintett önkormányzattal. A Belügyminisztérium önkormányzati és településfejlesztési főosztálya munkatársától, dr. Pajor Pálnétól megtudtuk, a települési önkormányzat segítséget a megyei közigazgatási hivataltól várhat, amely a településsé nyilvánítás előkészítő munkáiban is sokat bábáskodott érdekükben. A törvényesség biztosítására ők az illetékesek, ám amennyiben ez, az ő segédletükkel sem sikeredne, akkor nem lesz más kiút a jelenlegi helyzetből, mint a bírósági. Ezt mind az önkormányzati, mind pedig a területszervezési eljárásról szóló lehetővé teszi. Ez utóbbi megalkotásában épp Nagykeresztúr adta a precedenst. Csakhogy a bírósági eljárásnak hosszú az útja. Jakubovics 1 kombájnok vezetői sokat próbált emberek FOTÓ: GYURIÁN '
