Nógrád Megyei Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-30 / 176. szám
Alkonyévek - Nyugdíjasok oldala 1999. július 30. péntek 7. oldal ' ' ? : : -v:::-> : .. .. Sosem akartam úr lenni, csak szolgáltam Mihálygergén az egyik kis utcácskában lakik Borik Józsefné, Jolán néni. A takaros ház egyik apró szobácskájábán beszélgetünk. Élete olyan gazdag fordulatokban, hogy csak a vonulatát lehet felvillantani. A részletek, bármilyen gazdagok és tanulságosak, nem férhetnek jelen keretek közé. Egy randevú és mögöttese A dolgok természetes egymásutánja magában hordozza bizonyos kapcsolatok létrejöttét, amelyek aztán fontossá válnak. Ezt példázza egy egészen hétköznapi esemény, a pásztói idősek klubja, valamint a bátonyte- renyei Ezüstfenyő idősek otthona vezetőinek és lakóinak e heti, szerdai találkozója. A pásztói klub tagjai közül ugyanis jó néhányon lakóhelyet változtattak: mivel élet- körülményeik úgy alakultak, hogy már nem bizonyult elégségesnek a klubélet adta sajátos biztonság, ezért váltaniuk kellett. Elköltöztek tehát és új otthonuk Bátonyte- renye lett. Mivel a legtöbb idős ember éppen arra a legérzékenyebb, hogy életében jelentős vagy döntő változások következzenek be, mert jobban szeretik a jó öreg megszokásokat, mint az ismeretlen, ezért talán szeszélyes újakat, sokukat megviseli a másság. ■ ■ A velük kapcsolatban álló szakemberek azonban figyelnek arra, hogy az öregek ne szakításként éljék meg az új helyzeteket, azt amikor a sajátjukból - kényszerűségből - egy nagy otthonban telepedjenek le. A pásztói klub és a bátonyi otthon ezért kerített már néhány ízben sort a teadélutánnal vagy szalonnasütéssel egybekötött együtt létekre, ennek jegyében történt a szerdai viszont- látogatás is a bátonyiak részéről. ők először jártak vendéglátójuknál, a pásztóiak már nem egy alkalommal voltak az Ezüstfenyőben. Ezek azok a kiskapuk, amelyek lehetővé tesznek egyfajta sajátos időutazást, átjárhatóságot, segítik a kötődés, a valahová tartozás meg- és tiszteletben tartását, nem utolsósorban pedig megkönnyítik az óhatatlanul bekövetkező végleges leválást, az elszakadást. (mj) Nem megfelelő épületek, ideiglenes engedély / Elet az idősotthonokban Figyelem a szikár, vékony asszonyt, aki nyugodtan letagadhatna tíz-tizenöt évet a korából. Pedig Jolán néni kilencvenöt éves már.- Én 1904. szeptember 20-án születtem. Etesen laktunk. Nagyapám a Kotroczó-tanyán volt erdész. Édesapának 1902-ben házasodtak össze. Kilencen voltunk testvérek. Közülük már csak én élek egyedül. Ez fáj nekem a legjobban. Az emlékek sodrásában egy pillanatra elmereng, majd folytatja.-Mostoha mamát kaptam. Vele 1918-ig élt az édesapám, aki június 8-án halt meg. Akkor a keresztanyám ide hozott Mihálygergére. Akkor nyitottak a faluban egy kocsmát. Az emberek szavazták meg, hogy ki vezesse, hát mindenki a nevelőapámra, Mákos Andrásra szavazott. Igen ám, de ő a bányába dolgozott, így a mamám vezette az üzletet. Itt éltem le az életemet. Jolán néni még nem volt tizennégy éves amikor a nevelőszülőktől Losoncra került szolgálni a városka legnagyobb kereskedőjének házába. Amikor bejöttek a csehek, félelmében megszökött és hazagyalogolt a mihálygergei nevelőszülőkhöz.- Keresztanyám perelt velem, hogy nem maradhatok, mert már-Jászberényt pályáztam meg, de nem sikerült. Pásztóra kértek ilyen szakos tanárt, mint én. így kerültem a jelenlegi Gárdonyi Géza Általános Iskolába - meséli Almási Lajos, matematika-fizika szakos tanár, pásztói nyugdíjas. - Mivel az alsó fokú intézmény és a gimnázium egy épületben volt, tárgyaimat mindkét helyen tanítottam. Lakást nem tudtak adni, ezért öt hónapig Pásztó, Jászapáti és Budapest között ingáztam. Ugyanis feleségemet - akit kereskedőtanuló koromban ismertem meg és egyetemista voltam, amikor elvettem - csípőficammal kezelték Budapesten, Ágnes leányom anyósomnál volt Jászapátin.- Később ugyan adtak egy helyiséget, ez azonban olyan volt, hogy a téesz nem kötötte volna oda be a lovát - kér szót a mellette ülő feleség. neki saját gyereke van. Azt is megértettem - folytatja a történetet. - Másnap bementem én Salgótaijánba szolgálni. A bátyám, Józsi már felJólán néni, amikor még fiatal volt szabadulóban volt. segédként dolgozott. Mondtam, hogy azért jöttem, mert a keresztmama elküldött szolgálni. Sírtunk mind a ketten. Ott azonban pártját fogták és elvitték Verhovszkinéhoz szolgálni. Verhovszki úr építész volt, de az ura nemsokára meghalt és akkor átkeA gazdasági cseléd édesapa és a mosni, takarítani járó édesanya büszke volt tanár fiára, aki már az általános iskolában jó tanulásával hívta fel magára a figyelmet.-Tanítóim bizonyára megsejtették, hogy jó tanái- lesz belőlem. A helybeli pap gimnáziumba javasolt ösztöndíjasnak. Részben az anyagiak miatt nem vállaltam akkor a továbbtanulást. A pásztói gimnáziumban öt általános gimnáziumi osztály után a legelső postástanulókból álló osztálynak voltam az osztályfőnöke. Tanítottam esti tagozaton, levelezőn, általános iskolában, kihelyezett szakközépiskolában.- Azt hallottuk, hogy nagyon szerették tanítványai.- Számomra nem volt problémás gyerek.- 1993-ban lett nyugdíjas. rült a fiához. Ott volt egy évig.-Közbe a keresztanyám bejött megtudni, hogy mennyiért szerződtem le - mondja. - Erre már nem emlékszem, csak arra, hogy a salgó- taijáni bankba húsz koronát tett le. Innen Szánasipusztára, Fayl föld- birtokosékhoz került. Időközben családi tragédia miatt két évet újra a nevelőszüleinél töltött. A nevelőapja otthagyta a bányát, belebukott egy vállalkozásba, súlyosan megsérült. Ekkor a keresztanyja helyet szerzett neki Litkén, József főherceg jószág- igazgatójánál, Barkó Lászlónál. Itt a szerencse is mellészegődött, mert a tekintetes asszony kedvelt szobalánya lett.- Gyerek voltam, de boldog voltam, s isteni helyem volt - emlékezik. - A gazdám összeveszett a mamámmal, mert férjhez akart adni Litkére. Ezért az asszonyom a szé- csényi Vidor doktorékhoz, a gaz- dámék háziorvosához ajánlott be. Jolán néni végül mégis csak férjhez ment Borik Józsefhez, aki csikóslegény volt egy másik uraságnál.-Az életünk azonban nem fordult jóra. Az anyósom nem szeretett -jegyzi meg Jolán néni. Jolán néninek csak egy gyereke maradt - akivel most is együtt lakik -, mert a többi hármat el kellett vetetnie. A férjét, Jóskát otthagyta. Azt mondja, nem volt hűséges fajta, mástól is volt gyereke. Időközben Pestre került és számos helyen szolgált. Jobbnál jobb helyeken. S ami- Igen, de azóta sem szakadtam el az iskolától. Meghívnak ballagásokra, kiállításokra. A 20-25 éves találkozón megajándékoztak. S hadd mondjam el, hogy a részt vevő osztályból a jelentkezők hetven százaléka lett pedagógus.- Ki volt a legkedvesebb tanítványa ?- Gubola István, aki két könyvét dedikálta nekem. A tanár úrnak két lánya van, Ágnes és Ildikó. Ágnes egyetlen iia Roland, a nagyapa tükörképe.- Ildikó lányomnak két fia van, a 11 éves Martin és a kétéves Virgil. Rolandtól nem tudok olyat kérni, amit ne csinálna meg. Francia-történelem szakos tanárjelölt. Annak idején a pásztói Mikszáth két tannyelvű gimnázium tanulójaként Franciaországban járt. Ä feleség a mára megszűnt áfész- nél dolgozott mint oktató. 1979-ben, 21 és fél évi munka után 787 forinttal ment nyugdíjba.-Amikor megtudtam, mennyit kor Jóska kérte, hogy költözzenek újra össze, nem vállalta.- Léha ember volt, nem tagadom - mondta kesernyésen. - Nem tudtam már vele hálni. A második világháború nagy fordulatot hozott Jolán néni életében is. Hazatért a fővárosból és itthon keresett munkát. Bárhová ment jelentkezni, nagyon szerették, mert tiszta, pedáns, dolgos volt.-Dolgoztam én a megyei tanácson is - mondja büszkén. - Onnan kerültem nyugdíjba, s azóta csak vagyok magamnak. Sokat emlékezem. Szép apám volt, az anyám meg valóságos szobor, hiába szült kilenc gyereket a világra. Olvasni szerettem az életben, amíg láttam. Olvasni kell, mert akkor fejlődik a fej, meg a szókincs. Sajnálom a lányomat, mert nincs szókincse. S ez fáj nekem. Már nem tudok tévét sem nézni, mert vaksi vagyok. A rádiót imádom. Amikor a boldogságról kérdezem, csak ennyit mond.- Én csak egyszer voltam boldog, amikor a gyerekem felsírt a szüléskor. Végül elmondta, hogy sosem szeretett volna úr lenni. Csak egyszerű ember, akinek nem rongyos a ruhája és nem áll félre a cipője sarka. A szekrényeiben pedáns a rend a szerény, tiszta holmik között. Szeretettel búcsúzik és vár vissza újabb beszélgetésre. Pádár András kaptam, bizony sírtam - mondja a feleség, akit a sors nem nagyon fogadott kegyeibe. A csípőficamból ki sem gyógyult, zöldhályog lett az egyik szemén, ezzel nem lát. Mivel egyedül nem tud közlekedni, a félje segít neki.- Kétszer kértünk vaksági támogatási segélyt, mindegyiket elutasították - mondja keserűséggel a hangjában a beteg édesanya. 1969 óta saját otthonukban laknak. Pedagóguskölcsönből építették fel két év alatt. Ez volt az előírás. Rengeteg túlórával, maszek tanítványokkal sikerült a hitelt 15 év alatt visszafizetni, emlékezik a tanárnő.- Mit várnak életük hátra lévő éveiben?- Továbbra is olyan boldogságban éljünk, mint eddig - mondja a férj. Báthy Károly, egyik szomszédjuk mondta róluk:-Mindenkinek kívánom, hogy ilyen szomszédokkal dicsekedhessen. V. K. Gönczöl Katalin a napokban sajtótájékoztatón tudatta, hogy tavasszal országosan, hat önkormányzati fenntartású otthonban vizsgálódtak. A tapasztalatok alapján az ombudsman 36 ajánlást tett, s felhívta a szociális és családügyi miniszter figyelmét? * hogy újabb pénzügyi segítség szükséges a feltételek teljesítéséhez. A szaktárca az idei költségvetésben jelentős összeget különített el az otthonok személyi és tárgyi feltételeinek javítására. Ennek jó hatásai a vizsgálatban is tükröződtek. Újabb összegek szükségesek azonban ahhoz, hogy az ország különböző településein, sok esetben a célnak nem megfelelő épületekben, ideiglenes engedéllyel működő idősotthonok az év végi határidőig teljesítsék a jogszabályban előírt feltételeket. Ez szükséges ahhoz, hogy végleges engedélyt kapjanak - derült ki az állampolgári jogok ország- gyűlési biztosának vizsgálatából. A vizsgálat megállapította, hogy az épületek nem vagy nem teljesen felelnek meg a jogszabályi előírásoknak, sokszor az alapvető létfeltételek sem biztosítottak. Példaként említette, hogy a Komárom-Eszter- gom Megyei Önkormányzat egyik intézményének részlege emberi tartózkodásra alkalmatlan, ezért bezárását javasolták. Az ombudsman ismertette: tapasztalták, és sérti az alkotmányos jogokat, hogy a vizsgált otthonok többségében az idősek nem jutottak hozzá a zsebpénzükhöz, az italozó gondozottaktól pedig sokszor megvonták a kimenőt. Hozzátette: az intézményekben nem biztosították az akadálymentes közlekedést, több otthonban hiányzott az orvosi szoba, és akadt ahol nem volt rendszeres orvosi ellátás sem. Gönczöl Katalin elmondta, hogy tavaly novemberben hivatalból vizsgálta az idősotthonokban élők állampolgári jogainak érvényesülését. A most lezárult vizsgálatot tavasszal egyéni beadványok alapján indították. Megjegyezte, hogy a mostani elemzésük során az emberi méltósággal kapcsolatos problémák kevésbé kerültek előtérbe. Nyugdíjasként sem szakadt el iskolájától - Számára nem volt problémás gyerek Továbbra is boldogságban élni A jászapáti általános iskola után szakérettségire Debrecenbe került matematika-fizika tagozatos osztályba. 1957-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem befejezése után középiskolai tanári diplomával Pásztón kezdett tanítáni. Magyar munkásnak német nyugdíj? - Öt év a minimum Biztató jelzés, bizonytalanságokkal A külföldi sajtóban nemrégiben látott napvilágot az a hír, miszerint azok a magyar állampolgárok, akik legalább öt évet dolgoztak az egykori Német Demokratikus Köztársaság (NDK) területén, nyugdíjra tarthatnak igényt a német társadalombiztosítónál. A témában nemrégiben a nyugdíjbiztosító szakembere is nyilatkozott, s mindenekelőtt leszögezte, hogy nincs információjuk arról, hogy kik és milyen feltételekkel lehetnek jogosultak a né- fnet ellátásra, mivel az intézmény a sajtóból értesült az ezzel kapcsolatos bírósági ítéletről. (A híradás nem szól arról, hogy mikor és kik fordultak bírósághoz.) A nyugdíjbiztosító szakértője arra is felhívta a figyelmet, hogy 1995. december 31-ig volt érvényben Magyarország és az egykori ^JDK között szociálpolitikai «egyezmény. Akik ezt megelőzően szereztek jogosultságot nyugdíjra, azok azt továbbra is megkapják. Akik a határidő után lettek jogosultak az ellátásra, azoknál - mindkét ország esetében j a saját belső rendelkezések szerint történik a nyugdíjazás, illetve a folyósítás. Ennek megfelelően azok, akik Németországban szereztek szolgálati időt és jogosultságot a nyugdíjra, azoknak az ottani hatóságokat kell megkeresni nyugdíjigényükkel. A félreértések, a felesleges utánjárás elkerülése érdekében a biztosító szakembere figyelmeztetett arra, hogy nem jogosultak németországi nyugdíjra azok. akik a volt NDK-val érvényes munkaerőcsere résztvevőiként dolgoztak a másik országban, ugyanis az ilyen időszak magyar- országi szolgálati időnek számít. Figyelembe kell venni azonban azt is, hogy Németországban eltérőek a nyugdíjkorhatárok, emiatt előfordulhat, hogy az ötéves időtartamú külföldi foglalkoztatás megléte nem elegendő feltétel a nyugdíjszerzéshez. A fentiek alapján mindazok, akik vélhetően megfelelnek az előírásoknak, megtehetik a szükséges lépéseket. A feladat nem egyszerű, ajánlatos a nagykövetségen keresztül kapcsolatba lépni a német biztosítóval, amely a nyugdíjigényekkel foglalkozik. HtN TAsZkK Az emberek \T többségének nincs módja arra, hogy hintaszékben olvasgatva, pár kellemes percet töltsön. Pedig ennyi mindenkinek kijár... Csatornaszülöttek Mit érezhetett az autóból kidobott, vemhes tacskó? Tudva azt, hogy a kutyák - hasonlóan a kisgyerekekhez - ott is megérzik a gonoszságot, ahol a felnőtt emberek észre sem veszik, a kérdés elárulja a választ is... Másrészt akinek van szeme, szíve az ilyesmihez, kiolvashatta volna ezt a kis eb szomorú tekintetéből... Volt ura és pa- rancsolója pedig ne higgye, hogy mindig titokban maradhatnak az álnok pillanatok: látták a kézmozdulatát... Tacskónk egy ideig elkóválygott a bérházak körül, aztán menedéket keresett, mert jöttek a fájdalmai. Nem talált jobb helyet, mint a csatornát. Valahogy el- vackolta magát a csőben, s világra hozta hat kölykét. Megszenvedte azt az éjszakát, de a megpróbáltatásainak korántsem volt ezzel vége. Egyik délután felhőszakadás zúdult a városra. Az anyaállat érzékelte a kicsikre leselkedő veszélyt, s ekkor olyasmit tett, amire csak egyetlen magyarázat létezik... A félelemtől nyüszítve próbálta elmozdítani a csatomafedő rácsot, amelyen szinte zúdult be a víz a védtelen kicsinyeire... Talán a testével akarta befedni a nyílást, így óvta volna a piciket. Szándékát elmosta a víz. S mert az erF*'" gyakran méltatlan az állaii mialatt a tacskó a ráccsal bajlódott (mivel ez az úttesten van) egy arra haladó autó majdnem elütötte. A szemtanúk szerint el akarta ütni! A hat apróságát a csatorna nyitott végéhez vitte a víz. A történésekre felfigyelt egy közelben lakó idős asszony, s attól fogva, hogy látta a rácsnál kaparászó kutyát, tudta, hogy gyorsan kell cselekednie. Kapta a kosarát, s a csatornanyílásból kiszedte, magához vette a ko- sámyi kutyabébit. Sarkában az anyaállattal, hazavitte a családot. Boldogan is élhetnének, de előbb jó gazdákat kell szerezni az apróságoknak. Hármat már elvittek, egy tanyát fognak őrizni, három még örökbe fogadóra vár. (Aki gazdája lenne ’ ’■ nek a 311-840-es
