Nógrád Megyei Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-30 / 176. szám

4. oldal Gazdaság 1999. július 30., péntek Lejegyezték. A magyar biz­tosítók megtartották ígéretü­ket, és a csütörtöki aukción ötmilliárd forint értékben je­gyeztek a 2009/B jelű, 10 éves futamidejű államköt­vényből - közölte Borbély László András, az Állam- adósság Kezelő Központ igazgatóhelyettese. A kincs­tár 5,250 milliárd forint ér­tékben ajánlott fel államköt­vényt', erre 6,414 milliárd fo­rint értékben érkeztek aján­latok. Jól áll az ÁPV Rt. Az Álla­mi Privatizációs és Vagyonke­zelő Rt. az év első hat hónap­jában 97 milliárd forint be­vételre tett szert - közölte Gansperger Gyula, elnök­vezérigazgatója. A 32,7 milli­árd forintos éves költségvetési befizetési kötelezettségéből 18,4 milliárd forintot teljesí­tett az első félévben. A cég várhatóan túlteljesíti 116 mil- Jiárd forintos bevételi tervét. . Energetika. Magyarország .,az Európai Unió energiapoli­tikai követelményeit mara- . déktalanul teljesíti a csatlako- . zás idejére, derogációt nem . is kér - hangzott el a Kor- (szakváltás küszöbén az ener­getika című konferencián, - csütörtökön, Budapesten. ' Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 380,06 ’Euró 253,39 ‘Japán yen (100) 205,16 Svájci frank 158,54 USA-dollár 237,15 Átváltási arányok 1 eur:-6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 ]itl, 13,76 ats. Tovább nyűt az agrárolló A Magyar Agrárkamara támogatja a támogatások mértékét A Magyar Agrárkamara (MÁK) reálisnak tartja a földművelésügyi tárca által jövő évre igényelt 413 milliárd forintos költségvetési támo­gatást. A testület szerint a jelenlegi agrárválság megoldásához kor­mányzati szintű döntés szükséges. Mészáros Gyula, a MÁK főtit­kára csütörtökön elmondta: 2000-re olyan agrárköltségve­tésnek kell készülnie, amely le­hetővé teszi, hogy a mezőgaz­daságban megszűnjön a gon­dok kényszerű tüneti kezelése. A szakember az idei piaci gon­dok okát főként abban latja, hogy nincs elegendő forrás az ágazati problémák kezelésére. Az év első öt hónapjában - mutatott rá a főtitkár - szá­mottevően nyílt az árolló, 10 százalékkal csökkentek a ter­melői árak. Az év első öt hó­napjában mintegy 30-40 milli­árdos árveszteséget szenvedett el az agrárium; ez az év végére elérheti akár a 100 milliárd dollárt is. A kamara szakértői három lehetséges agrárfejiődési mo­dellt dolgoztak ki arra az eset­re, ha a költségvetési támogatá­sok reálértéken nem változnak, illetve nem kezdődik meg hala­déktalanul a támogatottság le­maradásának felszámolása. Az egyik modell rokon a földmű­velésügyi kormányzat jelenlegi elképzelésével, és összhangban van az agrárgazdaság fejleszté­séről szóló törvénnyel. E válto­zat szerint a támogatások reál­értéken való szinten tartása mellett a GDP-növekedés figye­lembevételével el kell kezdeni az uniós termelőkkel szembeni támogatottsági hátrány ledol­gozását. Évente mintegy 60-70 milliárd forinttal kellene növel­ni az agrártámogatást ahhoz, hogy csökkenjen a hátrány az Európai Unió agrárvállalkozói­val szemben. Prioritást kell ad­ni a fejlesztéseknek és a piac- szabályozásnak. A kamarai modell szerint az agrárolló to­vábbi nyílását meg lehet akadá­lyozni, az ebből származó vesz­teségeket mérsékelten, évente 6-8 százalékkal csökkenteni le­het. A hazai agrárvállalkozók jövedelempozíciója három év alatt jelentősen javulhat, így a magyar mezőgazdaság fejlődé­si pályára állhat. Újvári Az Egyesült Államokban alkalmazott módszer itthon is sikeres Folytatódik a munkaügyi együttműködés Továbbra is alkalmazzák Magyarországon az Amerikai Egyesült Államok Munkaügyi Minisztériumának foglalkoztatássegítő prog­ramját. Az erről szőlő megállapodást csütörtökön Budapesten írták alá a Miniszterelnöki Hivatal, több minisztérium és az amerikai program Képviselői. Az amerikai módszer magyar- országi alkalmazásához az Egyesült Államok Munkaügyi Minisztériuma mintegy kétmil­lió dollár támogatást és szak­mai segítséget nyújtott. (Ma­gyarországon öt évvel ezelőtt indították be ezeket a projekte­ket.) A program maga ugyan befejeződött, de a felkészített magyar szakemberek továbbra is alkalmazzák az abban elsajá­tított, a foglalkoztatáspolitiká­ban eddig sikeresnek bizonyult eljárásokat. Az Országos Foglalkoztatási Alapítvány a következő két év­ben 100 millió forinttal támo­gatja az elhelyezkedést elősegí­tő részprogram hazai alkalma­zását. A további támogatást az indokolja, hogy jóvoltából ed­dig csaknem 3600-an találtak maguknak munkahelyet. Leg­többjüknek még elbocsátásuk előtt sikerült új munkát keres­niük a programba bekapcsoló­dó munkaügyi szakemberek se­gítségével. Különösen a kistér­ségi gazdaságfejlesztési elkép­zelések eredménye volt szem­betűnő - már röviddel beindí­tásuk után 900 új munkahe­lyet, csaknem 100 új vállalko­zást hoztak létre. A megkezdett korszerűsítések a jövőben további elhelyezkedé­sekre adnak lehetőséget. A munkáltatók igényeihez igazí­tott képzési programokon eddig 2500-an vettek részt, és sikerült munkát találniuk. E projekt ér­dekessége az, hogy csak annyi ismeretet adnak át a képzések során, amennyi a munkáltatók szerint az adott munkakör be­töltéséhez minimálisan szüksé­ges. így igen gyorsan elvégezhe­tők a tanfolyamok, s a munkál­tatók vállalják az abban részt vevők elhelyezését is. Nem várható fordulat a gazdaságpolitikában Lassul a növekedés A GKI Gazdaságkutató Rt. prognózisa szerint - amely az ABN-AMRO Bank együttmű­ködésével készült - egyre ke­vésbé valószínű, hogy még az idén sor kerülhet a gazdasági egyensúly javítását szolgáló ki­igazító intézkedésekre. Ezek meghozatala feltehetően csak 2000-re várható. A gazdaságkutatók szerint a gazdaság ez évi fejlődése a ko­rábbi előrejelzéseknek megfe­lelően alakul: a növekedés las­sul, a lakosság jövedelmének reálértéke a tavalyit megköze­lítő ütemben emelkedik, az ál­lamháztartás, valamint a kül­kereskedelmi és fizetési mér­leg hiánya nő, az infláció vi­szont egyszámjegyű marad. A külpiaci körülmények tovább­ra is kedvezőtlenek, javulás ta­lán az év végére, de inkább jö­vőre várható. Az előzetes adatok szerint a bruttó hazai termék az első negyedévben a várakozások­nak megfelelően alakult: az egy évvel korábbihoz képest 3,3 százalékkal emelkedett. A fizetési mérleg májusi, illetve az államháztartás júniusi hiá­nya alacsonyabb volt az előző hónapok átlagánál, a szakem­berek szerint azonban bizo­nyosra vehető, hogy mindkét deficit éves összege meghalad­ja majd a tervezettet. A fizeté­si mérleg hiánya várhatóan . hárommilliárd dollár körül alakul, míg az államháztartás deficitje - egyszeri bevételnö­velő intézkedések és pénzügy- technikai lépések révén - való­színűleg a GDP 5 százaléka körül lesz tartható. - ug ­A GKI Gazdaságkutató Rt. - ABN-AMRO Bank prognózisa a magyar nemzetgazdaság 1999. évi folyamatairól 1998 tény 1999. jan.-ápr. 1999 előrejelzés 1. A GDP éves volumenindexe (%) 105,1 103.3* 103,5 2. Nemzetgazdasági beruházások indexe (összehasonlító áron, %) 111,4 106,4“ 107 3. A kivitel változásának indexe (folyó áron, dollárban, %) 120,4 104,5 108 4. A behozatal változásának indexe (folyó áron, dollárban, %) 121,1 107,4 110 5. A külkereskedelmi mérleg hiánya (milliárd dollár) 2,7 1,3 3,5 6. A folyó fizetési mérleg hiánya (milliárd dollár) 2,3 0,8 3,0 7. Külföldi működötöké beáramlása (milliárd dollár) 1,4 0,7 1,5 8. Az államháztartás hiánya (milliárd torint) 506,4“ 391,2“ 580 9. Fogyasztói árindex 114,3 109.3“ 109,5 10. A regisztrált munkanélküliek száma az időszak végén (ezer fő) 404 394' 390 A tényadatok forrása: KSH, GM, MNB A százalékos adatok az előző év azonos időszakához viszonyítják a táblázatban szereplő folyamatokat. a) Január-március b) Egyes év végi rendkívüli kiadások nélkül. c) Január-június; helyi önkormányzatok nélkül. d) Január-június. Más szemszögből, a hivatalból díjátalányozott kormányoptimizmusról Kell-e exportra búzát termelnünk? A hivatalból díjátalányozott mindenkori kormány állami optimizmust teljes egészében elvetni nem volna célszerű, mert benne megjelenhetnek olyan szeletek is a valóság­ból, amelyek megállják a helyüket a gyakorlatban, té­nyekkel lehet igazolni egy-egy rész valóságát. Ezért nem­csak szükséges, hanem kell is az FVM tevékenységét más szemszögből is megismertetni az érintettekkel. Erre vál­lalkozik Horváth Gábor, a MOSZ főtitkára. Teljes megújítás: közel kétmilliárd dollár A Zastava helyreállítása A jugoszláviai Zastava autó­gyár az év végéig mintegy 4500 gépkocsi gyártását ter­vezi - közölte Milan Beko, a kragujevaci központú cég igazgatótanácsának elnöke. Beko minapi belgrádi saj­tóértekezletén elmondta: a Skala változat gyártása várha­tóan három hónap múlva, a Florida és a Yugo változatoké pedig fél év múlva kezdődik meg. A Zastava raktáraiban jelenleg 2800 kész jármű áll, és a csekély raktárkészlet mi­att a vállalat egyelőre csak macedóniai és görögországi exportját folytatja. Belgrádi sajtóbeszámolók szerint a szerb kormány a múlt héten fogadta el a prog­ramot a jugoszláviai NÄTO- csapásokban súlyos károkat szenvedett Zastava talpra ál­lítására. Az öt hónaposra ter­vezett program mintegy 809,2 millió dinárba (80 mil­lió márka) kerül, amelyből a „piaci keresletnek megfelelő termelési szinthez” szüksé­ges létesítményeket állítják helyre. Áz üzem megtisztítása vár­hatóan három hónapig tart majd, és ezalatt becslések sze­rint 8 ezer teherautó-rako­mánynak megfelelő törmelé­ket kell majd eltávolítani. A program végrehajtása után a Zastava 17,5 ezer embernek adhat ismét munkát, egy év múlva pedig 30 ezer gépkocsi gyártását tervezi. A Zastava vezetése 1,6 milliárd márkára becsüli a bombázások okozta károkat a vállalatnál. Az új gyártóberendezések beszerzé­sét is magába foglaló teljes megújítás szerinte közel 2 milliárd dollárba kerülne. Bombázókkal törlesztenének- Miként válaszoltak a termelők a meghirdetett idei garantált áras búza átvételére?- A nyári betakarítási idő­szak első látásra és a felüle­tes szemlélő számára az előző időszak (tavalyi és idei) munkaeredményének a megszerzéséről szól. Ez a munka, dacolva az időjárás­sal, folyik. A termés, még inkább az árak nem sok jó­val biztatnak. Annak is jel­zésértéke van, hogy az FVM idei évre meghirdetett 18 ezer forintos garantált búza- átvételi árára a lehetséges mennyiségnek csupán a fe­lére jelentették be igényüket a termelők. Érthető ez a ma­gatartásuk, mert a költsé­gekhez és a munka megbe­csüléséhez viszonyítva mél­tánytalanul alacsony a felkí­nált összeg. Már most lát­szik, hogy alig lesz termelő, aki veszteség nélkül készíti el gabonamérlegét, a magtá­rában lévő terméshez is csak az a bizakodás köti, hogy a hátralévő hónapokban emel­kedik a búza ára.-Az előbbiek miként befo­lyásolják a termelők újabb dön­tését, merre és hogyan lépje­nek?-Számukra a betakarítás egyben azt is jelenti, hogy rendkívül nehéz döntés előtt állnak. A kevéske bevételt kellene felosztani a fontos és sürgős kiadások között, már ha kifizetik nekik a termést. Ebben az évben a korábbinál is nagyobb probléma elé ke­rül, amikor döntenie kell, mennyi kalászosgabona-ve- tést vállaljon. Csakhogy a kormány tavalyi ösztönzése után a termés fele eladhatat­lan. A korábbi években egymillió hektár felett volt a búza vetésterülete, az idén 600 ezer hektár betakarítá­sával lehet számolni. Úgy látszik, ennek sincs piaca. Akkor mit vessen helyébe a termelő? Ugyanis Magyar- országon a természeti adott­ságok a gabonatermesztésre kitűnőek. Azt látjuk, a ma­gyar agrárrendtartás nem készült fel arra, hogy ex­portra termelünk. Amennyi­ben tartósan nem célja ez a magyar nemzetgazdaságnak, akkor tudomásul kell ven­nünk, hogy az exportban nem a termelők versenyké­pessége a meghatározó, ha­nem ennél sokkal fontosabb: a pénzügyminiszter, azaz az agrártámogatás versenyké­pessége. Ha megfelelő meg­oldás nem születik, a ma­gyar gabonatermelő mindig a kínálati piacra termel majd. Ebben a pozícióban megfelelő árat pedig nem lehet elérni. Ha a helyzetre érdemi, koncepcionális dön­tés, intézkedés nem történik, akkor az exportárualapok el­tűnnek. Vagy úgy, hogy a termelők önkorlátozzák ma­gukat, illetve megbuknak. Tehát a fő feladat az államé, a gond továbbra is a terme­lőknél marad: hány hektárt vessenek?- Az idő sürget. Mennyi ideje van a termelőnek a döntéshez?-Nem sok! Ráadásul az állam biztos nem hozza meg a szükséges intézkedéseket. Ezt az eddigi tapasztalatok alapján határozottan állítha­tom. Vetőmagot kell ren­delni, megvásárolni a mű­trágyát, a betakarítással egy időben folytatni a talajmun­kát. Van azonban néhány olyan probléma, melyet a termelő joggal vár el az ő nevében fellépő érdekképvi­seleti, érdekvédelmi szer­vektől, az állammal és az őt képviselő miniszterrel szemben.-A mezőgazdasági termelők között nő azoknak a tábora, akik eddigi pozíciójuk lerombo­lásáról beszélnek. Igazuk van ?- Elfogadhatatlan az FVM által beterjesztett garantált áras javaslat. Önmagunkkal kerülnénk szembe, ha nem szólnánk arról, az elmúlt időszak egyetlen vívmánya volt az agrárrendtartásnak, hogy olyan színvonalat ért el a garantált áraknál, mely a termelők költségeinek jelen­tős részét fedezte. Ezzel egy időben kisugárzó hatással volt a kereskedelmi árakra. Ennek a csekély eredmény­nek a lerombolása zajlik szemünk láttára, hisz 18 ezer forint volt a garantált ár 1998-ban is. Erre az évre nem emelték, 2000-re pedig csökkenteni kívánják. Ezt szakmai indokokkal sem tudják bizonyítani. Csak egy dologra lehet következtetni: macerás dolog az államnak, a minisztériumnak, ha a 150 milliárd forintos kassza mellé ilyen kötelezettsége­ket is nyakába vesz. Inkább hagyja kiszolgáltatni és tönkremenni a termelőket. Ezért a felelősséget nemcsak felvetni, hanem vállalni is kell!-Miben látja a kiutat az MOSZ?-A parasztszövetség támo­gatásával már az év elején kér­tük az FVM-től, a gazdasági minisztertől, töröljék el a mű­trágyára kivetett tonnánkénti 5200 forintos vámot. Nem in­tézkedtek. Most újra megismé­teljük kezdeményezésünket, mert tarthatatlan állapot, hogy figyelmen kívül hagyják a mű­trágya-felhasználás magyaror­szági tendenciáit, a költségve­tési bevételt képezve megdrá­gítják a műtrágyát. Szakmai té­nyek világosan bizonyítják, hogy a felhasznált mennyiség nálunk alatta van a lengyelor­száginak. Amennyiben nem változik a helyzet, az európai uniós országokhoz képest az a bizonyos „bányászbéka” szintű műtrágya-felhasználás és ennek megfelelő hozam, illetve minő­ség az, amire számíthatunk, amit nem kell különösebben magyarázni. Az adatok szerint a műtrágya beszerzési ára 1994-től a mai napig 150-200 százalékkal emelkedett. Erre tesz rá az állam még 5 ezer fo­rintot. Az előnyös döntést a nyilvánosság segítségével sze­retnénk meggyorsítani. Ugyanis a műtrágyaimport ide­jének is bele kell férni abba az időbe, amikor a termelőknek el­jön a gabonavetés ideje. V. K. Ukrajna felajánlotta Orosz­országnak, hogy a kifizetetlen gázszállítások ellentételezé­sére átadna Moszkvának tíz TU-160 és TU-95MSZ tí­pusú, nagy hatótávolságú ha­dászati hombázógépet. Arra a kérdésre válaszolva, hogy Ukrajna milyen árú be­számítással szándékozik Oroszországnak átadni a gé­peket, a miniszter kijelentette: ez nem az ő illetékességi terü­lete. Annyit azért hozzáfűzött, hogy az ár lényegesen megha­ladja majd a gépenkénti 25 millió dollárt. Az ukrán-orosz együttműködési vegyes bizott­ság minapi kijevi ülésén Vale- rij Pusztovojtenko ukrán és Szergej Sztyepasin orosz kor­mányfő megállapította, hogy Ukrajna összesen 1,8 milliárd dollárral tartozik Oroszor­szágnak a gázszállításokért. Ebből 1 milliárd dollárt tesz ki az állami cég, az ukrán Nyef- tegaz adóssága. A két kor­mányfőnek a kabinetek dön­tése értelmében egy hónap alatt kell megoldást találnia a gázadósság rendezésére. A Csernigov melletti Priluki ka­tonai repülőterén 19 TU-160- as, a kijevi körzetben lévő uzini katonai repülőtéren pe­dig 21 TU-95MSZ típusú ha­dászati bombázó állomásozik. A gépeket atomtöltet hordozá­sára is alkalmas, nagy hatótá­volságú manőverező robotre­pülőgépekkel szerelték fel.

Next

/
Thumbnails
Contents