Nógrád Megyei Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-28 / 174. szám
4. oldal Gazdaság 1999. július 28., szerda A munkakörnyezet egészét vizsgálják - Hiányosságok széles skálája - Felderítik az újonnan alakult cégeket Nógrád munkabiztonsági és munkavédelmi helyzetéről A felügyelőség változik és alkalmazkodik. Alapvető a munka- védelmi és foglalkoztatási szabályok betartása. A megváltozott gazdasági környezet miatt az új vállalkozások felderítése került fókuszba. Szép számú hiányosság ad okot a jogos intézkedések megtételére. A változó körülmények a munkavédelemben és a munkabiztonságban is éreztetik hatásukat. A gazdasági helyzet és a munkabiztonság közötti összefüggést a baleseti mutatók is tükrözik. Fontos szerepe lenne a munkavédelmi képviseletnek. Cél: a mobilitás követése és a korrekt kapcsolatok kiépítése és továbbfejlesztése. Érdekes jelenség, hogy amíg a közúti balesetekről - elsősorban a médiák jóvoltából - a közvélemény jól informált, addig a foglalkozási balesetek alakulása kevéssé ismert szélesebb körben. Pedig a munkahelyeken bekövetkezett balesetek a közútiaknál is nagyobb számban jelennek meg a statisztikákban és következményei sem kevésbé súlyosak. A megyei gazdálkodó szervezetek munkabiztonsági és munkavédelmi helyzetéről Peregi Istvánnal, a Nógrád Megyei Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség vezetőjével beszélgettünk. Változó környezet- Az elmúlt évtizedben radikális változások mentek végbe a gazdaságban, ezen belül a munka világában is. Hogyan reagált erre a munkavédelem legfőbb ellenőrző szerve, a megyei felügyelőség?- A felügyelőség létrejöttétől kezdve egészen 1993-ig a munkáltatók ellenőrzését kizárólag szakmai felosztás szerint végeztük, azaz a gazdálkodó szervek profiljához „illesztettük” a felügyelőket, szakmai képzettségük és gyakorlatuk alapján. A foglalkoztatók számának jelentős bővülése és profiljának kiszélesedése miatt- e változásokhoz rugalmasan alkalmazkodva bevezettük a szakmai és területi felügyeleti rendszer kombinációját. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a nagyobb fizikai létszámot foglalkoztató és balesetveszélye- sebb tevékenységet folytató szervezeteknél fenntartjuk a szakmai felügyeleti rendszert, az összes többi cég felügyeletét pedig - hét egységre osztva a megyét - területi elv alapján látjuk el. Az 1997. évi átszervezést követően a felügyelőség - más megyékkel egyező módon - a megyei munkaügyi központ keretein belül, szakmai önállóságát megtartva végzi tevékenységét. Ez utóbbit alátámasztja, hogy a felügyelőség hatásköre még bővült is: a munkavédelem mellett a munkaügyi tevékenység ellenőrzése is - azonos súllyal - szervezetünkhöz került. Felderítés és Intézkedés-Hogyan „működik’’ a felügyelőség a gyakorlatban? Mi áll tevékenységük fókuszában mostanság?- A felügyelőség feladata és hatásköre a munkavédelmi és a foglalkoztatási szabályok betartásának ellenőrzésére terjedt ki. Az ellenőrzések tervezésénél figyelembe vesszük a központilag meghatározott célvizsgálatokat, a terület munkavédelmi helyzetét, a munkabalesetek számának alakulását és a gazdasági környezet, a munka világának változásait is. A gazdasági átalakulás miatt kiemelt ellenőrzési forma az újonnan alakult cégek felderítése és egyben ellenőrzése. Egyre nagyobb számú a panaszbejelentésre történő helyszíni ellenőrzés és helyszíni balesetvizsgálat, valamint az egyéb rendkívüli események kivizsgálása. A felügyelők - hatáskörüknek megfelelően - a munkakörnyezet egészét és a veszélyes technika - gépek, berendezések - körét vizsgálják egyenként és technológiai összefüggéseikben. A felügyelők által tett intézkedések többsége elsősorban a biztonságos gépállapot hiányára és megszüntetésére, a technológiai fegyelem betartására, valamint a munkahelyek veszélyes állapotának felszámolására irányul. Mindezek az összes intézkedéseink 2/3-át teszik ki. Természetesen - a további 1/3 arányban - számos más egyedi és különleges ügyben kerül sor intézkedésre, nem ritkán szankcionálásra is. Meggyőzés és bírságolás-Azt mondják, a gazdaság helyzete és a munkavédelem között van valami összefüggés, és hogy igen széles a skálája a meglévő hiányosságoknak. Helytállóak ezek a megállapítások?-Nagyjából igen: a gazdasági helyzet és a munkabiztonság közötti összefüggést a baleseti mutatók is tükrözik valamelyest. Számokkal, adatokkal nem terhelve az olvasót, elmondhatom, hogy a ’90-es években történt termelés-visz- szaesés és a foglalkoztatottak számának drasztikus csökkenése következtében - az országosan kialakult trendnek megfelelően - a megyében is jelentősen csökkent a munkabalesetek száma. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, a balesetek számszerű csökkenése nem a munkakörülmények és a munkavédelem javulásának a következménye. Igaz az a megállapítás is, miszerint széles a skálája a munkavédelem területén tapasztalható hiányosságoknak is. Ilyen például a munkaeszközök nem megfelelő műszaki állapota, a védő-, illetve biztonsági berendezések hiánya, a villamos eszközök nem éppen előírásszerű működtetése az érintésvédelem hiánya, az anyagmozgatásban részt vevő közlekedési eszközök karbantartásának elmaradása, az egyéni védőeszközök alkalmatlansága és hiánya. Gyakori a munkaeszközök biztonsági felülvizsgálatának elmaradása, éppúgy, mint a foglalkoztatottak orvosi vizsgálatának „elbliccelése.” Helyszíni ellenőrzéseink során igyekszünk mindent megtenni azért, hogy intézkedéseink jogosságát és szükségességét megértessük. Ez a megelőző és meggyőző tevékenységünk az agresszív típusú vezetőktől a mindenbe beleunt, kiszolgáltatott munkavállalóig teljed. A bírságolás végső eset; csak a már bekövetkezett „esemény”, vétség után szabjuk ki, de akkor határozottan és visszavonhatatlanul. Hozzáállás Innen, onnan-Milyennek ítélhető a megye munkavédelmi szakemberbázisa, hogyan működik a munka- védelmi képviseleti rendszer? Végül melyek a felügyelőség legfontosabb célkitűzései?- A munkavédelmi tevékenység színvonalában meghatározó - lenne, lehetne - a munkabiztonsági szakemberek szerepe. Sajnos, alig akad a megyében olyan munkáltató, ahol a munkavédelem szervezeti formában (osztály, csoport) működne. A képzett szakemberek sokasága vesztette el munkahelyét, vagy került más munkakörbe, miközben munkájukat szakképzetlenek látják el. Fontos szerep jutna a munkavédelmi képviseletnek is, de a megyében mindössze egy-két munkáltatónál hozták létre. A tulajdonosok többsége hallani sem akar róla, vagy nem támogatja létrehozását. Mindebben a munkavállalók kiszolgáltatottságból is származó közömbössége is hozzájárul, jóllehet, a képviselet szerepéről bőséges információval rendelkezhetnek. Munkáltatói mobilitás Céljaink kijelölésénél arra kell számítanunk, hogy várhatóan tovább folytatódik a nagy munkáltatói mobilitás: a munkahelyek megszűnése, újak létrejötte, a „fantomcégek” számának növekedése. Nem remélhető a vállalkozók és a gazdasági vezetők szemléletváltozása sem, legalább is rövid időn belül nem. Ezért a munkabiztonsági követelmények érvényesítése csak igen következetes felügyelői munkával valósítható meg. Célunk, hogy megtaláljuk a helyes arányt és egyensúlyt a két nagy szakterület - munkavédelem és munkaügyi ellenőrzés - között. Fontosnak tartjuk, hogy továbbra is korrekt és hatékony együttműködést valósítsunk meg a társszervekkel. Távlatosan is alakítói kívánunk lenni a megye munkavédelmi arculatának. (baráthi) FELVESSZÜK A RITMUSÁT & Cl B BANK 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 1^9. Telefon: (32) 520-150 Érvényes: 1999. május 3-től BETÉTEK VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE Lekötési idő Éves kamat, 1M Ft telett (%) (EBKM) 1 hét 9,000 (9,13) 2-3 hét 11,500 (11.66 1-2 hó 13,500 (13,69) 3 hó 13,500 13,69 6 hó 13,000 (13,18) Folyószámla 3,00 (3,04) 50 E Ft—5 MFt 5-10 MFt 10 M Ft felett Betétek éves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM 1 hó 13,500 (13,69) 13,625 (13,81) 13,750 (13,94) 3 hó 13,500 (13,69) 13,625 (13,81) 13,750 (13,94) 6 hó 13,000 (13,18) 13,125 (13,31) 13,250 (13,43) CIB Classic Magánszámla látraszóló kamata: éves kamat (%) EBKM 0-100 E Ft-ig 3,500 3,55 100 E Ft-500 E Ft 6,000 6,08 500 E Ft felett 10,500 10,65 A KINCSEM betét kamata magánszemélyek részére (min. 50 E Ft) éves kamat (%) EBKM 3 hónap 14,000 14,19 6 hónap 13,500 13,69 12 hónap 13,000 13,18 Lejárat előtti visszaváltás esetén: 30 napon belül: 0% 30 napon túl: fix 5% A KINCSEM 2000 kötvény (min. 100 E Ft) éves kamat (%) EHM' 1 hó 14,000 14,00 3 hó 14,000 14,00 6 hó 13,500 13,50 12 hó 13,000 13,00 * Az EHM kamatai az éves kamattal megegyezőek. HITELEK Érvényé?: 1999, július i-iától. HUF prime rate ^líjSo Lombardhitel magánszemélyek részére 300 E-5 M Ft-ig 19,750 5 M Ft felett 19,250 CIB^\o640 242242 A BANCA COMMERCIALE fTAUANA-CSOPORT-TAGJA Települések térképen Magyarország mind a 3200 települése térképre került s ezzel sikerrel befejeződött a gyulai HISZ-MAP Kft.-nek az a mindeddig egyedülálló vállalkozása, melynek keretében elkészítette a megyék minden egyes településéről teljes áttekintést adó tér- képsorozatát. Utolsóként a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei mappa került ki a nyomdából. Pályázat Nehéz dolga lesz az idén is a Magyar Termék Nagydíj pályázat szakértőinek a pályázatra érkezett, és a szigorú minőségi követelményeknek már megfelelt negyvenegy termék közül kiválasztani azt a tizenkettőt, amelyeknek a díjat odaítélhetik - közölte a Gazdasági Minisztérium sajtóosztálya. Az eredmény kihirdetésére 1999. szeptember 6-án kerül sor a Budapest Sportcsarnokban. Honlap. A GM a tárca internet-honlapján is közzétette a kis- és középvállalkozások munkáját segítő közhasznú információk gyűjteményét. A többi között megtekinthetők a központi költségvetési forrásokból támogatott programok, illetve a kedvezményes hitel- és garanciakonstrukciók. A cím: http://www . gm.hu/sme/index.htm. Rugalmasság. A Pannon GSM Távközlési Rt. a kibocsátott 125 millió eurós kötvény bevételeiből részben hiteleit törleszti, részben pedig a magyar piacon lévő kötvényeit vásárolja vissza azért, hogy a vállalatnak nagyobb legyen a pénzügyi rugalmassága - közölte a társaság gazdasági igazgatója. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre forintban) Angol font 378,35 Euró 253,02 Japán yen (100) 204,03 Svájci frank 157,85 USA dollár 237,49 Átváltási arányok: 1 eur: 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. Az esőzéseknek nincs lényeges hatása a gazdasági kilátásokra Tovább tart az égi „áldás” A Medárd utáni bel- és árvíz - az előzetes felmérések szerint - eddig 32-33 milliárd forint kárt okozott az országnak. Miközben javában tart a káresetek felmérése az árvíz sújtotta térségekben, az esőzések nyomán országszerte újabb károkról érkeznek hírek. Súlyos a helyzet a Csongrád megyei Mórahalmon. A szakemberek eddig húszmillióra becsülik az ismétlődő viharos esőzések és a belvíz okozta veszteséget. A lezúdult csapadék elöntötte a kisváros déli részét, a mélyebb területeken gabonaraktárak, lakóházak kerültek víz alá, ezrével pusztultak el az állatok. A városban harmadfokú ár- vízvédelmi készültség van érvényben. Szekszárdon a hétfő esti felhőszakadás nyomán kritikus helyzet alakult ki, a természeti katasztrófa egy ember életét követelte. A 17 kilométer hosszan elnyúló pincék miatt a belvizek, a felgyülemlett talajvíz és a kiadós felhőszakadások állandóan veszélyeztetik a város egyes részeit. Bács-Kiskunban is megyeszerte újabb károkat okoztak az elszabadult elemek. Soltvadkerten, Kiskunhalason, Kiskunfélegyházán, Baján az elmúlt napokban vízszivattyúzás adta a legtöbb munkát. A további esetleges vízkárok gazdasági kihatásairól szólva Oblath Gábor, a Kopint-Datorg Rt. kutatási igazgatója a Feren- czy Europressnek elmondta: bármennyire is nagyok ezek a veszteségek, az összgazdasági teljesítményt csak kis mértékben befolyásolják. A bel- és árvizek nem a GDP-ben, inkább a nemzeti vagyonban okoztak-okoznak károkat. Az esőzések, elemi csapások nettó hatását nehéz kimutatni, a gazdasági kilátásokat azonban nem befolyásolják lényegesen. Veszteség elsősorban a mezőgazdaságot érte, ezen belül viszont a feldolgozóipart közvetlenül nem érintik a természeti csapások. Nagyobb súllyal esik a latba, hogy Nyugat-Európában megindul-e a fellendülés, s az milyen hatással lesz a magyar gazdaságra. Amennyiben az Unió gazdaságának élénkülése elmarad a várakozásoktól, az nálunk is kedvezőtlenül hat majd a második félévi növekedésre. U. G. Információk - telefonon Ingyen lehívható belföldi utazási ajánlatok Belföldről ingyenesen hívható automata telefonos információs rendszert vezet be augusztus 1-jétől a Magyar Turizmus (MT) Rt., amelyen a többi között belföldi utazási ajánlatokról, programokról tájékoztatják az érdeklődőket - mondta Asztalos Zoltán információs igazgató kedden, Budapesten. A zöldszámon (06/80-660- 044) a magyar mellett angol és német nyelvű felvilágosítást is adnak. Az igazgató elmondta, hogy az automata rendszerhez kapcsolódva a közeljövőben „élő” informátorokkal működő telefonos szolgálatot is beindítanak, amelyen keresztül a vállalat munkatársai a legkülönbözőbb kérdésekre azonnali választ tudnak adni. A részvény- társaság a sajtó képviselőinek bemutatta az MT Rt. legújabb, több mint 300 hazai üdülési lehetőséget tartalmazó kiadványát, amelyet díjmentesen szerezhetnek be az érdeklődők a Tourinform- irodákban. Mint az igazgató elmondta: a százezer példányban megjelent füzetben a vállalkozók díjtalanul helyezhették el ajánlataikat. Asztalos Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy a 63 oldalas színes kiadványban a legolcsóbb szálláshelyektől a legdrágábbakig szinte minden megtalálható. Célelőirányzat 15 milliárdból Több esélyhez juthatnak a kis- és középvállalkozások Tizenötmilliárd forinttal támogatja jövőre a kis- és középvállalkozásokat a Gazdasági Minisztérium (GM), ha a parlament elfogadja a nemrég benyújtott törvényjavaslatot - nyilatkozta lapunknak a minisztérium illetékes főosztályának vezetője. Szalai Györgyné elmondta: a több mint nyolcszázezer vállalat többségét - csaknem 99 százalékát - a kis- és középvállalkozások teszik ki. Ezért kiemelt figyelmet kell fordítani támogatásukra. A gyakorlat nyelvére lefordítva ez azt jelentené, hogy a tárca a vállalkozásindításhoz szükséges feltételek megteremtésétől, az innovatív vállalkozások támogatásán át az Európai Közösség programjaiban való magyar részvétel feltételeinek szervezéséig sok mindenben segítené őket - közölte a GM illetékese. A minisztérium külön célelőirányzat létrehozását tervezi. Erre a GM már a jövő esztendőtől mintegy 15 milliárd forintot szánna, bár ez az összeg a költségvetési vita alatt még módosulhat. A célelőirányzatot az a Vállalkozói Tanács (VT) kezelné, amely eddig a miniszter tanácsadói testületéként működött. A VT feladatköre a döntés-előkészítő tevékenységgel is bővülne. A javaslat szerint a kisvállalkozáson belül külön kategóriába tartozna majd a tíz embernél kevesebb létszámú vállalkozás, ezeket mikrovállalkozásnak neveznék. Kisvállalkozás kategóriába az ötven főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató cégek tartozhatnak majd, míg közép- vállalkozásnak a 250 munkavállalónál kevesebb létszámú vállalkozások számítanának, ha törvényjavaslatot elfogadja a parlament.- A vállalkozások besorolását az Európai Bizottság javaslata alapján készítettük el - hangsúlyozta a főosztályvezető. Hozzátette: a vállalkozások között az éves nettó bevétel alapján is különbséget tesznek. Négymilliárd forintos bevétel alatt középvállalkozásnak, 700 millió forint esetén kisvállalkozásnak, ennél kisebb éves bevétel esetén pedig mikrovállalkozásnak minősülne az adott vállalat. (h. gy.) A kicsik a legszaporábbak Kihalnak a fantomcégek? Az idei év első felében 34,5 ezerrel gyarapodott a gazdasági szervezetek száma Magyarországon, ezen belül a társas vállalkozások száma 14 ezerrel, az egyénieké 18 ezerrel nőtt - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden. A KSH közleménye szerint a regisztrált szervezetek számának növekedése lényegesen elmaradt a működő vállalatok számának növekedésétől. Ezt a csökkenést a cégbíróságok által lefolytatott, a fantomcégek megszüntetését célzó eljárásokkal magyarázzák. A vállalkozások számbeli gyarapodásának majdnem egészét, csaknem 32 ezret a 10 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztatók jelentették, arányuk a félév végén 96 százalék volt, míg az 50 vagy több alkalmazottal dolgozók aránya továbbra sem éri el az egy százalékot. Székhely szerinti megoszlásuk június végén hasonló az év eleji állapothoz: 39 százalékuk Közép-Magyarország területén működik. A többi régióban sem tapasztalható változás, így a vállalkozások 12 százaléka a Dél-Alföldön, 11 százaléka az Észak-Alföldön található, a többi régióban 9-10 százalékban oszlanak meg. A társas vállalkozásokon belül legnagyobb mértékben az ingatlanügyekkel, a gazdasági szolgáltatásokkal, a kereskedelemmel és a járműjavítással foglalkozók száma emelkedett.
