Nógrád Megyei Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)
1999-07-28 / 174. szám
2. oldal Megyei Körkép Havonta egy szerdán: szót kér az egészségbiztosítás - Határidők, amiket be kell tartani Aktuális tudnivalók a családtámogatási ellátásokról Az előző havi írásunkban a családtámogatási ellátási formákat (családi pótlék, iskoláztatási támogatás, gyes, gyermeknevelési támogatás, anyasági támogatás) ismertettük meg a T. Olvasókkal. Ennek folytatásaként most azokra a fontos tudnivalókra és határidőkre hívjuk fel a figyelmet, amelyeket be kell tartam az ellátások igénylésénél. Külön is kiemeljük a most éppen aktuális iskoláztatási támogatás igénylésének feltételeit. *> % ü u O o í 'a 1 I* * *o-Ki és hogyan igazolja az iskoláztatási támogatásra való jogosultságot ?- A közoktatási intézmény vezetőjének az előírt forma- nyomtatványon kell igazolnia, melyet az NMEP az iskolák rendelkezésére bocsát várhatóan augusztus hó második felében. Az iskola az igazolást a szülőnek átadja, és a szülő szeptember 30-ig köteles az ellátást folyósító szervhez (NMEP, TÁKISZ, munkáltató kifizetőhelye) eljuttatni. Amennyiben a tanulói jogviszonyra vonatkozó igazolást az előírt határidőig nem nyújtja be az igénylő, az ellátás folyósítására csak az igazolás benyújtását követően kerül sor. Az igazolást ez évben minden tanköteles korú (általában 6-16 év közötti) gyermekről ki kell állítani.- Mi történik akkor, ha a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonya év közben megszűnik (pl. az adott iskolában befejezi a tanulmányait), de az új iskolaévben ismét tanulói jogviszonyt létesít?- Ha a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonya a tanítási év, illetőleg az első vizsgaidőszak utolsó napján megszűnik, és az új tanítási év kezdetére ismét tanulói jogviszonyt létesít, akkor arra az időre, amely alatt nem állt tanulói jogviszonyban, utólag állapítják meg az ellátást.-Az NMEP a napokban sok családipótlék-megszüntető határozatot postázott az iskolai tanulmányukat befejező gyermekek szülei részére. Mi a teendő olyan esetben, ha az ilyen gyermek újabb iskolába, vagy pl. 5. évfolyamra iratkozik?- A szeptember hóban benyújtandó iskolai igazolások alapján visszamenőleg megkapják a családi pótlékot az október havi ellátással együtt.-Jár-e iskoláztatási támogatás a főiskolán vagy egyetemen tanuló részére?-Az a gyermek, aki már nem közoktatási intézmény (alap- vagy középfokú oktatási intézmény) tanulója (pl. felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója), iskoláztatási támogatásra nem jogosult. Fontos tudni viszont, hogy a tanulói jogviszony igazolása alapján, ha ellátásra jogosító másik gyermek is él a szülő háztartásában, ez utóbbira magasabb összegű ellátást kaphat. Ennek az igényléséhez is szeptember 30-ig kell az igazolást benyújtani. Ezen igazolásokat a szülőknek kell beszerezni, és eljuttatni a folyósító szervhez.- Mit kell tudni a bejelentési kötelezettségről?- Az ellátásra jogosult az igényelbíráló szervnek 15 napon belül köteles bejelenteni minden olyan tényt, adatot, amely a jogosultságot, vagy annak összegét érinti.- Milyen tényt, adatot kell bejelenteni a családi pótlékban, ill. iskoláztatási támogatásban részesülőknek?-A gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését,- a gyermek tartós betegségére, súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését,- a gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyának megszűnését,- a 18 éven felüli gyermek rendszeres jövedelmét,- az ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodását,- az ellátásra jogosult egyedülállóságának megszűnését.-Milyen tényt, adatot kell bejelenteni a gyes-ben, gyermeknevelési támogatásban részesülőnek?- A gyermek tartós betegségére, súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését,- az ellátásra jogosultnak- a gyermek másfél éves kora előtt - folytatott kereső- tevékenységét,-az ellátásra jogosultnak — a gyermek másfél éves kora után - folytatott kereső- tevékenységét, kivéve, ha a keresőtevékenység napi 4 órában, egyéb jogviszony esetén pedig az igénylő otthonában történik,- ha az ellátásra jogosuk rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül (pl. rokkantsági nyugdíj, rendszeres szociális járadék, rendszeres szociális segély, táppénz stb.)- a gyermek napközbeni ellátását biztosító intézményben történő elhelyezését (óvoda, bölcsőde)- az ellátásra jogosult előzetes letartóztatásba vételét, szabadságvesztésének megkezdését,- az ellátásra jogosult három hónapot meghaladó, egybefüggő külföldi tartózkodását.- Mi a teendő a jogalap nélkül felvett ellátással?- Az, aki az ellátást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított 30 napon belül írásban kötelezték. A 30 nap elteltével a jogalap nélkül felvett ellátást attól lehet visszakövetelni, akinek a felvétel felróható, de csak abban az esetben, ha a felvételtől, vagy folyamatos ellátás esetén a megszűnésétől kevesebb mint három év telt el.- Mikor róható fel valakinek az ellátás felvétele?- Akkor, ha az érintett tudta, hogy az ellátás nem illeti meg, de ennek ellenére ő azt felvette, ill. akkor is, ha nem tudta, de a körülményekből eredően ezt tudnia kellett volna.-Mit lehet tenni, ha az érintett nem ért egyet az ellátás visszafizetésére kötelező határozattal?-Ilyen esetben a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezéshez természetesen mindenképpen csatolni kell a fellebbezés alapjául szolgáló igazolásokat, bizonyítékokat.- Hova lehet fellebbezni?- A családtámogatási kifizetőhely és a TÁKISZ határozata ellen a kifizetőhely, illetve TÁKISZ székhelye (telephelye) szerint illetékes mep-hez, illetve annak ki- rendeltségéhez,-ha első fokon a mep, vagy annak kirendeltsége hozott határozatot, ez ellen az adott szervezet vezetőjéhez,- másodfokú határozat ellen jogszabálysértésre hivatkozva bírósághoz lehet fordulni. Amennyiben az itt közöltek- kel, illetve bármilyen egészségbiztosítást érintő témával kapcsolatban kérdésük, észrevételük, megjegyzésük van, úgy azt a Salgótarján, pf.: 92 (3101) címre küldött levélben szíveskedjenek jelezni, vagy az NMEP ügyfélszolgálatán készséggel adunk felvilágosítást. 1999. július 28., szerda Mi is az AESOR? Katonák a békéért Amikor nemrégiben arról írtunk, hogy a Tartalékos Katonák Nógrád Megyei Egyesülete készülődik az ötödik, a jubileumi barátságnapra, leírtuk; hogy ezen részt vesznek az AESOR képviselői is. Mivel többen is megkérdezték azóta, hogy valójában mit is takar ez a kifejezés, most válaszolunk rá. Az AESOR (Association Eu- ropéenne des Sous-Officiers de Reserve) a Tartalékos Altisztek Európai Egyesülete. Ezt az altiszti egyesületet 1963. június 8- án Franciaországban, Toulonban alapította a szintén francia Abbéé Pistree. A szervezet voltaképpen nemzeti szervezetként alakult meg, de az idők folyamán több európai nemzetre is kiterjedt. Az AESOR egy dinamikus akarati és érdekközösségévé vák az európai altiszteknek, amelynek a jövőben még nagyobb jelentőséget kell kapnia az európaiságban. Lényege szerint a béke melletti kiállást, a béke védelmét jelenti. Az AESOR nemzeti tagszervezetekből áll, amelyeket egy európai csúcsszervezet fog ösz- sze, s amelynek koordináló szerepe van a tagszervezetek tevékenységében. A mindenkori tagok azonban az AESOR-on belül egyenjogúak, független és önálló státussal rendelkeznek. A Tartalékos Altisztek Európai Egyesületének jelenleg tagja Belgium, Németország, Francia- ország, Olaszország, Hollandia, Ausztria és Svájc. Néhány AESOR-tagország képviselői már jelen voltak a NÁTO-csatlakozás és a szervezetben való részvétel jegyében szervezett eddigi barátsági napokon, s mint hírlik, az idén is több tagország képviselői itt lesznek az augusztusi eseményen. Intézményeket vett át a megyei közgyűlés a városoktól - Pénztelen önkormányzatok, pályázati remények, próbálkozások Középiskolás fokon: Ki állja az oktatás költségét? A fenntartó szerv változása nem okoz semmiféle hátrányt annak az öt intézménynek, amelyik a Nógrád Megyei Önkormányzat kezelésébe került át nemrégiben a balassagyarmati és a szécsényi képviselő-testülettől. Az is igaz azonban, hogy előnyt sem... A kényszerű változás felvet néhány kérdést, ugyanis a megyei önkormányzat anyagi helyzete semmivel sem jobb, mint a településeké. Honnan lesz akkor pénz az iskolák és a kollégium működtetésére? Nos, elöljáróban talán annyit: a törvényi szabályozás mégiscsak tágabb mozgásteret engedélyez a megyéknek. A részletekről Tőzsér Zsolttal, a Nógrád Megyei Közgyűlés alelnökével beszélgettünk. Tőzsér Zsolt alelnök- Amint ismeretes, a feladatok ellátására biztosított normatív támogatások az oktatás területén sem elegendőek az intézmények működtetésére, ezért azt az önkormányzatoknak egyéb forrásokból kell azt kiegészíteniük. A törvény a települési önkormányzatok számára nem úja elő kötelező feladatként, hogy középfokú oktatási intézményt tartsanak fenn - mondta Tőzsér Zsolt. - Ugyanakkor a megyei önkormányzatoknak a törvényi előírások alapján kötelező átvennie a feladatok ellátását, amennyiben a települési ön- kormányzatok képviselő-testü- letei arról döntenek, hogy nem kívánják a továbbiakban ellátni az adott feladatot. E lépések országos szinten és nálunk is feszültségforrásokká válnak, amint ezt a médiából is megismerhettük.- Hogyan lehetne ezt kezelni?- Mivel a városok nem kötelezhetők a középfokú oktatás finanszírozására, szerintem az önkormányzati törvény módosításával lehetne rendezni a meglehetősen visszás helyzetet. A bölcsőde, az óvoda és az általános iskola fenntartása maradhatna a települések feladata. A középfokú intézmények azonban, sokkal célszerűbb lenne, ha a megyéhez tartoznának!- Mi ennek a gyakorlati magyarázata?- A középfokú oktatás körzeti feladatokat lát el, azaz túllép az adott település köz- igazgatási határain. A más községekből, városokból ingázó gyerekek fejkvótán felüli költségeit is állnia kell valakinek: esetünkben ez a település önkormányzata.. .- Ki fizet azok után, akik más megyéből érkeznek Nógrádba?- Ez nem jelent gondot. Az, hogy a nógrádiak közül sokan folytatják középfokú tanulmányaikat más megyében, kompenzálja is a dolgot.- Van már konkrét pályázati eredmény is a nógrádi intézmények fenntartására ?- Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok számára kiírt pályázatra időben beadtuk az igényünket. Az eredményt egyelőre nem ismerjük, de reményeink szerint jó az esély arra, hogy nyerjünk. Bízunk abban is, hogy tudjuk finanszírozni a kezelésünkbe vett intézményeket.- Mibe fog ez kerülni a megyei önkormányzatnak?- Előzetes számításaink szerint jövőre csak az átvett intézmények miatt mintegy 150 millió forinttal nő az önkormányzat egyébként is jelentős hiánya. Idén fél évtől - július 1-jétől vettük át az öt intézményt, - több mint 60 millió forintos pluszköltséggel számolhatunk, - feltéve persze, ha nem kerül át még több intézmény a megye kezelésébe ...- Az anyagiakon túl sima ügynek tűnik az intézmények átvétele...- Azért nem ilyen egyszerű a helyzet. Vannak olyan átvett intézmények, amelyek nem voltak önállóak, így azoknál ki kell építeni az ehhez szükséges szervezeti és működési kereteket. Az idő rövidsége miatt ez sajnos zökkenőkkel is jár. Kívánatos lenne a tisztán megyei szinten kezelt középfokú oktatás megvalósítása!- Az észak-magyarországi régió létrehozása jelent-e valamiféle módosulást a középfokú oktatásban ?- A régió statisztikai-tervezési céllal jött létre. A három megyén belül is a kistérségek szerepe lesz a meghatározó: a hatósági feladatok egy része, így az építés- és a gyámügy ellátása már most is ezen központok feladata. A középfokú oktatás azonban túllép a kistérségek határain: itt csakis megyei szintű szervezettség képzelhető el - a régió ugyanis túlságosan nagy ehhez. A példa kedvéért megemlíteném, hogy Rétságon és környékén egyáltalán nincs középfokú oktatási intézmény. Ott ugyan mi lenne a feladat? Emellett a kistérségek között is jelentős „diákvándorlás” létezik, a megcélzott szakmát oktató vagy egyszerűen csak jobbnak, színvonalasabbnak tartott intézmények felé. Előbbiek miatt meggyőződésem, hogy megyei szinten sokkal hatékonyabb középfokú oktatási rendszer építhető ki.- A megye a két önkormányzattól az intézmények átvételével kapott-e vagyont?- Szécsény a mezőgazda- sági szakközépiskolát vagyonnal együtt adta át, Balassagyarmat gyakorlatilag vagyon nélkül, tehát minden a városé maradt. Megítélésem szerint ez okozhat gondot, például az épületek fenntartásában: nem jó az, ha a tulajdon a város, a feladat pedig a megye kezében van . .. Előbbiek miatt ugyanis a települési ön- kormányzat azt mondja: „nem az én intézményem működik benne, miért fizessek utána?” A megyei közgyűlés erre persze csak azt válaszolhatja: „minek költsék én a más tulajdonára?” Reméljük azonban, hogy a konfliktusok elkerülhetők lesznek, és jól együtt tudunk működni a balassagyarmati képviselő-testülettel.-Az öt intézmény életében miféle változást jelent az, hogy a megyei önkormányzat lett a fenntartó?- Gyakorlatilag észre sem veszik! Egyedül az intézmények igazgatói látják majd azt, hogy már nem a helybeli polgármester a munkáltató... Természetesen minden pedagógust átvettünk, minden vezető a helyén maradt, az oktatás színvonala pedig nem csökkenhet. El kell mondanom azt is, hogy a változás körülbelül 500 intézményi dolgozót érint, és akkor még nem is említettük a tekintélyes létszámú diáksereget, akiknek - valamilyen úton- módon, - a családtagjaik is érintettek...- A jövőben sem terveznek semmiféle változást?- Felmerült annak lehetősége, hogy a gyarmati Szondi szakközépiskolát és a Madách Imre Kollégiumot összevonjuk, de ez még nem történt meg.- Mi a helyzet azokkal a diákokkal, akik Szlovákiából járnak át Gyarmatra ? Az ő oktatásukat ki finanszírozza?- A jelenleg a városban tanuló szlovákiai diákokat természetesen most nem érinti az átvétel. Tanulmányaikat továbbfolytatják. A külföldi diákok normatív állami támogatásának megnyugtató rendezésére viszont szükség lenne!- Várható-e a közeljövőben, hogy újabb városi intézmény kerül a megye kezelésébe?-Igen, egy tavaly decemberi balassagyarmati képvi- selő-testületei döntés érelmében újabb intézmények kerülnek át a megyei önkormányzathoz, - ha azt a város is úgy gondolja . . . Faragó Zoltán Régi intézmény, új név Nógrád Megye Önkormányzata július 1-jétől az alábbiak szerint változtatta meg a kezelésébe vett intézmények nevét: Balassagyarmat:- Szondi György Szakközépiskola és Szakiskola,- Madách Imre Kollégium,- Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola,- Óvoda, Általános Iskola és Beszédjavító Intézet (Patvarci út). Szécsény:- Lipthay Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium.
