Nógrád Megyei Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-03-04 / 153. szám

Li_ lA-V Lr _iCl i [•LZUiZ;ÍLLL r A NÖGR? tf) MEGYEI HÍRLAP MEL] LEKLETE 1999. JÚLIUS 3. | Hetvenötödik, jubileumi tanévét zárta a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium Jövőt Juhász Gyula 1926-ban írta nevezetes versét „Prológus a salgótarjáni gimnázium di­ákjainak” címmel. S, egy másik magyar költő, Bara- nyi Ferenc 1998-ban ugyan­csak verssel fordult a jog­utód Madách gimnázium tanulóihoz intézményük alapításának 75. évfordu­lója alkalmából. S ez még nem minden: írásban kö­szöntötte a jubiláló iskolát Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke is. Mindebből kitetszik, nem akármilyen tanévet zárt a napokban a Madách Imre Gimnázium közössége. A mérlegkészítésre Kovács Tibort, az intézmény igaz­gatóját kértük fel.- Valóban jelentős tíz hóna­pon vagyunk túl, több tekintet­ben is különlegesnek számított iskolánk életében a most bú­csúzó 1998/99-es tanév.- Hogyan ünnepeltek?- Úgy gondolom, hogy mél­tóan az esemény rangjához. Az augusztus végi tanévnyitóra megjelentettük jubileumi év­könyvünket. Számos rangos rendezvényünk volt a tanév so­rán, amelyet ezúttal itt nincs mód felsorolni, legfeljebb kie­melni lehet közülük a szimbó­lumainkat (jelvény, zászló) megszüntetve megtartó avató­ünnepségeket, a .Játsszunk Tragédiát”! országos színját­szó-bemutatókat, a gálaestet, a galéria kiállításait vagy isko­lánk névadójáról való megem­lékezést, amelyet a Madách­formáló szellemi örökség A MAGVAK KÖZTÁRSASÁG lííAiÖKI' A Madách Imit Gimnázium jnliileumi évkönyvébe Kedves Barátaim ! Kedves Fiatalok! Ejiy iskül» életében 75 év már degendő ahhoz, hopy íu intézsvny mértél üfltGön és mércéül szolgáljon. Elegendő aliktz. hogy falas közt hagyományokul teremtvén és ápoljon! •' Nem is akármilyen hagyomány okid, hisz a Madách Jaire Gimnázium Salgótarjánban Nóprrid híres .szülöttének nevél viselt, mégha nem is kezáetfí’i fogva. S Madách neve úgy kötelez, hogy nagyon markáns szellemiségei houlo/. Madách költő - színpadi szerzőként, mindmáig legnagyobb nemzett tragédiánk .-»Zer/ájekéíH is az költő és gondolkodó, akinek Tragédiájában minden benne van. arait tudni keli. tudni leltei a világról. A történelemről, benne az emberről, a/ emberi viszonylatokról, a melységekről és magaslatokról, -Mindazt, amit a fiaitoknak UKfoVrofc kell. Iiad akarnak igazodni a világban. A ! 75 éve született Madách szellemisége ehhez .szolgál ttagy&zttS úlravalfosi. Egy fialó) város jreokitát formáivá. Mert Salgótarján - ittint vii'OA • alig tígy évvel idősebb gimnáziumánál, ami egy város éleiében még igencsak zsenge kor. De Intőnek, polgÁrmdatáaitk épp czérl válhaum meghalánjzójávú á Madách fjitpnáz.ium, amely mindig. is !t kornak, saját korának meg felé ló líídásl, nniv etlségeí adfoll. S ad. Meri mint minden iskola, a Muiíikh is elevenen lüktet $ falai közöli, az ifjú város hajtyomáayxiiat .dr/ó falui közsiü Iktatókat nevel, röpülni tanúja őket. > ha kell, nyesegeti .szíirnyukai. Kiváltom, hogy a Madách Imre Gimnázium növendékei közül Iliinél többen őrizzék n»g emlékezcttikhc-ft szemtenet ískolajukatl BudaiüM-t, 199$, júliusába« A köztársasági elnök üdvözlő sorai az év­könyvben emelték az ünnep fényét hagyomány Ápoló Egyesülettel közösen rendeztünk.-Ön a tanévzáró beszédében vízválasztónak nevezte a jubi­leumi tanévet. Hogyan kell ezt értelmezni?-Ennek többféle értelme is van. Először is, a tanév rendez­vényei és szellemisége tükré­ben közös munkával sikerült elválasztani egymástól az érté­kest és az értéktelent. Hisszük, hogy értéke van a becsülettel végzett munkának, de értékte­len a kötelességek megszegése, nemtörő­döm, hánya­veti magatar­tás, értéke van az ered­ményekkel párosuló erő­feszítésnek, a szorgalomnak és kitartás­nak, értékte­len a vagány- sággal leple­zett lezserség, értékes az alapos tudás, a korszerű műveltség, de értéktelen a felszínes is­meret, az okoskodással párosuló ál­műveltség. A tanév mér­földkő volt abban az érte­lemben is, hogy a 75 év történetéből a mának szóló és a mához szer­vesen illeszkedő hagyományo­kat kiemeljük. Ilyen a gimná­zium alapvető kultúraközvetítő funkciója, ilyen az az örökség, amelyet mind az itt oktató ta­náregyéniségek - akik nemcsak a tanításban, hanem a tudomá­nyos munkában is élen jártak -, mind az itt végzettek (akik kö­zül nem kevesen lettek kiemel­kedő, neves szakemberek az élet minden területén) szemé­lyében példát tudtunk mutatni önmagunknak, a tanári kollek­Oí Góa« Árpád tívának és ami ugyanilyen fon­tos, a diákságnak is. Jelenlegi iskolaépületünk működése óta eltelt 12 évet ugyanis jobbára csak az útkeresés jellemezte.- Ugyancsak Ön használta egy helyütt a „csendes rend­szerváltás” kifejezést. Ezen mit értett?- Az elmúlt néhány évben a Madáchban végbement egy fo­lyamat, amely révén sikerült megváltoztatnunk - a közvé- • leményben is - az iskoláról kia­lakult képet. Ennek eredmé­nyeként ma már jó előmenetelű tanulók egész sora jelentkezik ide, mert látja, tudja, hogy biz­tosítottak a feltételei a tovább­tanulásának és vonzó diákélet vár rá a tanórán kívüli progra­mokat tekintve is. Ezentúl már a minőségi szempontokra tehet­jük a hangsúlyt s megcélozhat­juk, hogy lényegesen előbbre kerüljünk - a 180. helyről az első ötven közé - a középisko­lák országos sorrendjében a to­vábbtanulási mutatók alapján. Azt szeretnénk, ha - mint aho­gyan a sportban az idén történt az arany fokozatú tomaiskola cím elnyerésével - a tanulmá­nyi versenyeken is jegyezzenek bennünket országos szinten. Most, hogy tisztában va­gyunk múltunk megőrzendő ér­tékeivel, joggal fordulhatunk teljes erőnkkel a jövő felé. Cél­jaink elérésére minden esé­lyünk megvan, annál is inkább mert támogató társadalmi kör­nyezet vesz körül bennünket, amit e helyről is köszönünk. Cs. B. Film jegyzet: A. velencei kurtizán Nem biztos, hogy Catherine McCormack neve mindenki számára túl ismerősen fog csengeni. Bár azok, akik még emlékeznek „A rettenthetet- len”-re, illetve már többször is megnézték Mel Gibson le­nyűgöző filmjét, felkaphatják a fejüket a név hallatán. Catherine McCormack ját­szotta ugyanis Mel, alias Wil­liam Wallace feleségét a pro­dukcióban és bár nem egészen egyórás színre lépése után saj­nos kivégezték, mégis rövidke szerepében szépségével és te­hetségével már akkor lenyű­gözte a nézőket és a filmkészí­tőket. Catherine McCormack azóta sorra kapja az újabbnál újabb filmesfelkéréseket, ame­lyek -talán a remek bemutat­kozás miatt - elsősorban törté­nelmi témájú sztorikhoz kap­csolódnak. Most, legfrissebb mozijában, „A velencei kurtizánéban szin­tén középkori kosztümbe bújik és szintén romantikus szerelmi kalandokba keveredik. A XVI. századi Velencében élő Vero­nica (Catherine McCormack) beleszeret a város egyik gaz­dag családjának sarjába. Marco Venierbe (Rufus Se­well). Az ellenséges érzelmű szülők miatt azonban egyedül csakis úgy tud a fiú mellett ma­radni, ha annak hivatásos szere­tőjévé válik. Először azonban ki kell tanulnia a szakmát és persze Marcon kívül más férfi­akat is fogadnia kell, hogy szépségével és intelligenciájá­val a város legjobb és legtöbb kiváltsággal rendelkező ágya­sává váljon. Úgy tűnik, hogy Veronica egyfajta szabadságot és persze gyűlöletet, megvetést „kiérde­melve” végérvényesen sze­relme oldalán maradhat. A tör­ténelem azonban egy váratlan fordulat révén közbeszól... A hangzatos cím ellenére Marshall Herskovitz filmje egy régimódi, romantikus, kosztümös történelmi alkotás, amelyben Catherine McCor­mack mellett olyan kiválósá­gok is szerepet kapnak, mint Jacqueline Bissett, Oliver Platt, Jeroen Krabbe, Moira Kelly vagy Fred Ward. A hiteles történetet feldol­gozó film július 1-jétől látható a salgótaijáni Apollo moziban. Szilágyi Gábor Hegedűsök alkotják az ifjúsági együttest Finn népzene szabadtéren Salgótarján testvérvárosából, a finnországi Vantaaból érke­zik a Tiksin-Violistit nevű népzenei ifjúsági együttes a nógrádi megyeszékhelyre. Jú­lius 4-én, vasárnap 11 órakor a Karancs Szálló bejárati tera­szán, 16.30 órakor pedig a Tóstrand területén ad nyilvá­nos hangversenyt a hegedű­sökből álló együttes. Minden érdeklődőre, de kü­lönösen a népzenét szeretőkre számítanak. Nagy Márta kiállítása Budapesten - Nógrádi arcképcsarnok Balassagyarmatról Vallomás félszáz képben Nagy Márta, Balassagyarmaton élő festőművész kiállítását nyitják meg július 9-én délután hat órakor Budapesten, a XII. kerületi művelődési központban (Csörsz u. 18.). Ä július 23-ig nyitva tartó tárlaton dr. Feledy Balázs művészeti író mond megnyitóbeszédet, s ajánlja a mintegy félszáz művet a nagykö­zönség figyelmébe. portréiból. Ezek a képek va­lóságos nógrádi arcképcsar­nokként is fölfoghatok, hi­szen döntő többségük az e tájhoz kötődő személyiségek­ről készültek. A múlt nagyjai közül többek között Madách Madách Imre (olaj) Nagy Márta, aki 1994 óta tagja a Magyar Alkotóművé­szek Országos Egyesületé­nek, a napokban arról beszélt a vele készült interjúban, a Kossuth rádióban, hogy mit jelent számára az ember- és tájábrázolás. A többi között hangoztatta, egyik sem öncél, minden egyes kép - legyen bár olaj, akvarell vagy tűz­zománc - alkalom arra, hogy szóljon azokról a gondolatok­ról, amelyek foglalkoztatják, s kifejezze a múló időbe ve­tett ember érzelmeit. Mostani kiállítása koránt­sem az első Budapesten, ahol már 1980-ban, 1997-ben, ta­valy és idén is rendeztek tár­latot alkotásaiból. Amiben ez a kiállítás eltér a korábbiak­tól, az mindenekelőtt az, hogy kisebbfajta életműtárlatnak is fölfogható. Nemcsak a bemu­tatott művek viszonylag nagy száma miatt - ötven kép várja a látogatókat hanem azért is, mert a közönség itt bepil­lantást nyerhet a művész munkásságának változatossá­gába. A kiállítás egyik hangsú­lyos elemét jelentik a portrék. Áz érdeklődők számára köz­tudott, hogy Nagy Márta az utóbbi évtizedekben éppen az arcképfestésben hívta föl ma­gára a figyelmet. Nem vélet­lenül volt résztvevője egészen a legutóbbi időkig a portrébi- ennáléknak Hatvanban, ahol 1995-ben az eddigi legtelje­sebb portrékiállítását is meg­rendezte. Azóta a mostani budapesti tárlaton mutatja be a leggazdagabb válogatást Imréről, de a Nógrádban, illetve Balassagyarmaton élők között nemcsak írók, művészek, de az „utca emberei” is ott vannak, sa­játos szociológiai metszetet kí­nálva a jövő helytörténete iránt érdeklődőknek is. A tárlat másik hangsúlyos vonulatát a tájképek jelentik. A művész mindig is előszeretettel festette a nógrádi tájakat, Balas­sagyarmatot és környékét, az Ipoly vidékét. Újabban megje­lent e számára kedves táj mellett egy másik, sokak által szeretett vidék, a Balaton is. Legfrissebb képei éppen a téli Balatonról ké­szültek, a befagyott víz különös színeiről, távlatos hangulatáról, kékes derengéséről, a tó titokza­tos üzeneteiről a fújó szélben. Ezek alapján érdeklődéssel te­kinthetünk a további „tavi ké­pekre”, amelyek alkotói tervei­ben szerepelnek. (bte) Téli táj (akvarell) Akkord zenei tábor Sárospatakon - AZT ’99 „Nyáresti muzsika” üdülőknek A közelmúltban Ausztriában vendégszerepeit salgótarjáni fúvósegyüttes július elején a patinás pataki vár tövében üti feta^ zenei táborát. A sok évközi fellépés utáni jól megérdemelt pihenés he­lyett az évad minden bizony­nyal legjelentősebb fellépé­sére készülnek itt föl a tarjáni zenészek július 6-tól. Még hóakadályok voltak, amikor meghívást kaptak a „Pataki nyár ’99” című program „Nyáresték a vámegyedben” rendezvénysorozatán történő fellépésre. A Rákóczi-vár Öregpalotá­jában július 10-én szombaton este 7 órakor csendül majd föl az egész esetét betöl­tő hangverseny fanfárja. Az idei nyarat átölelő program színvonalára az igé­nyes kivitelű programfüzet­ben szereplő ismertebb köz­reműködők névsora enged következtetni. Jó nevű pél­dául a rendszeresen külföl­dön koncertező Magyar zon- gorástrió, vagy a Liszt Ferenc kamarazenekar. A Nógrád megyét képvi­selő muzsikusoknak kitűnő produkciót kell nyújtaniuk, hogy a várhatóan nem csak a zeneszerető, hanem értő pub­likumnak szép estét szerez­zenek. A sárospataki fellépések között térzene és templomi hangverseny is szerepel. Ha­zafelé, július 11-én, vasárnap 18.30 órakor Zsófiban „Nyáresti muzsika” címmel könnyű melódiákból álló koncerttel kedveskednek a Salgótarjáni Acélárugyár Rt. üdülőinek. A salgótarjáni fúvóskisegyüttes ,JVl embereket igazából a pénz hozza mozgásba” - Kultúra a tömegeknek? Egy fantáziadús rendező kudarcai Visszavonták a megbízást egy filmrendezőtől, aki azzal sze­rette volna kifejezni „hódola­tát a kapitalizmusnak”, hogy utasítására a berlini Reichs­tag épületéről 100 ezer már­kát szórtak volna le egy általa szervezett ünnepségen. Christoph Schlingensief terve szerint a happeningre egy szemináriumon került volna sor, amelyen a német gazdasági élet kétszáz ismert vezetője vesz részt. A rendező azt tervezte, hogy a tízezer tízmárkást leszórják a Reichstag épületéről, a pénz­emberek pedig felkapdossák. Amikor a Deutsche Bank veze­tősége értesült az elképzelésről, azonnal felbontotta a szerző­dést a képzeletdús rendezővel. Schlingensief egy képeslap­nak adott inteijúban kifejtette, hogy „az embereket igazából a pénz hozza mozgásba”.- Mi elszórjuk és az önök ol­vasói felszedhetik. Ez a tömegeknek szóló kultúra. Az ötletdús rendező tavaly arra próbálta mozgósítani a négymillió német munkanélkü­lit, hogy egyszerre ugorjának abba az osztrák tóba, amelynek partján Helmut Kohlnak, az ak­kori német kancellárnak a vil­lája áll, mert akkor a tó kilép a medréből, s így eláraszthatnák a hétvégi házat. A terv kudarcot vallott, mert csak néhány száz munkanélküli „ugrott be” az ötletnek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents