Nógrád Megyei Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-26 / 172. szám

I Egy hely, ahol mindenki ártatlan Pásztói öröm, Stécé-bánat A fogda ideiglenes fogva tartásra szolgáló helyiség. Ide Bravúrt hajtottak végre a pásztói labdarúgók a Magyar akkor kerül valaki, ha a rendőrség őrizetbe veszi, vagy Kupában: döntetlent játszottak a három osztállyal feljebb bírói döntésre előzetes letartóztatása indokolt. 2. oldal szereplő, profiligás Diósgyőrrel! 7. oldal INTENZIVEN TÍZ NAPIG! * Nyári nyelvtanfolyamokazILS-ben.kezdötőlafelsőfokúnyelvvizsgáig, felnőtteknek, diákoknak, * nyelvvizsga-előkészítők, nyelvvizsgák. Kurzusok: augusztus 2-13. ILS Nyelviskola, 3100 Salgótarján. Meredek út 9. Tel.: (32)316-244,310-622 NOGRAD MEGYEI HÍRLAP Miért nem mindjárt a jobbat? BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS TÉRSÉGÜK NAPILAPJA 1999. JÚLIUS 26., HÉTFŐ X. ÉVFOLYAM, 172. SZÁM ÁRA: 39 FORINT, ELŐFIZETVE 29 FT Fizessen elő a Nógrád Megyei Hírlapra! Magyar ritkaságok és régiségek tárlata Kövületek Keszthelyen Tizenkilenc megye és a fő­város múzeumainak eddig együtt soha nem látott 450 ritkaságát és régiségét mu­tatja be az a kiállítás, ame­lyet Hámori József kul­tuszminiszter nyitott meg pénteken Keszthelyen a He­likon Kastélymúzeum fel­újított márványtermében. Teremavató és tárlatmeg­nyitó beszédében hangsú­lyozta: a magyar millennium tiszteletére rendezett kiállítás rendkívüli értékei a Kárpát­medence történeti, kulturális és szellemi gazdagságát rep­rezentálják, egész a XIX. szá­zad végéig. Egyben jelzik, hogy földrészünk eme régiója értékteremtésben és szellemi­ségben a mindenkori Európa része volt - mondta a Nem­zeti Kulturális Örökség Mi­nisztériumának vezetője. A múzeumi szezon egyik legér­dekesebb hazai tárlata olyan ritkaságokat vonultat fel, mint a győr-moson-soproni római üvegumák, a Pseuso-kincsek rokonságába tartozó szintén római berakásos ezüstöv, vagy a több helyszínről szár­mazó hun fejedelmi ékszerek. Történelmünket idézik a deb­receni gyűjteményből érke­zett erdélyi pénzek, érmék, a nyíregyházi Kállay-kitünte- téskollekció darabjai csak­úgy, mint Szemere Bertalan egykori ezüsttárgyai. A Régi­ségek és becses óságok című keszthelyi kiállítás egy éven keresztül tekinthető meg. Amint arról már korábban hírt adtunk, Nógrád megyét a pásztói múzeumban őrzött ős- kövületek képviselik. Együttműködés a vonatok biztonságáért Ne legyen több ködobálás! Az elővárosi vonatok bizton­ságát célzó megállapodást írt alá néhány nappal ezelőtt a Keleti pályaudvaron Ko­máromi István dandártá­bornok, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság veze­tője és Garádi István az Együtt a Vasúti Rongálok Ellen Alapítvány elnöke. Elmondták: a MÁV-ot a kü­lönböző vandál rongálások következtében évi 200 millió forintnyi kár éri, s az utasok biztonságát is fenyegetik a randalírozók, bűnözők. Évek óta működik ugyan rendőrség a vasúton, ám egy­előre kevesen vannak. Most a Pest megyei kapitánysággal kötött együttműködés alapján augusztus elsejétől elsőként a Budapest-Szolnok és a Buda- pest-Kecskemét vonalon egyenruhás rendőrök is utaz­nak majd, - mégpedig szabad idejükben, őrző-védő munká­jukat az alapítvány fizetni. A tapasztalat szerint ezeken a vonalakon történik a legtöbb baj, főként a hajnali, a hét végi és az úgynevezett diszkójára­tokon. Amennyiben a rendőr­járatok rendszere beválik, úgy más vonalakon és más me­gyékben is kiterjesztik ezt a fajta szolgáltatást, a következő lépésként valószínűleg a Ve­lencei-tó nyaralóhelyeit érintő vonatoknál. Szerencsevadászat Ötöslottó: Hatoslottó: 27,48,61,63, 80; 6,11,19,21,31,43; Jokerszám: 13 2 6 7 3 pótszám a 45 Szent Anna napja a kegyelem ünnepe - Hálaadó menet a „szandai káponkához” Palóc búcsú Balassagyarmaton Palóc népviseletben vettek részt a körmeneten a környező községekből érkezett zarándokok Szent Annára a Magyarok Nagyasszonyának édesanyjára. Jézus nagyanyjára emlékeztek szombaton Balassagyarmaton. A nagymamák, unokák és tolikus egyházközségei. Érkez­tek a palóc búcsúba Heves me­gyéből is, sőt a szlovákiai Ipolyságról és a vajdasági Ku- puszinából az ottani palócság Egyházi és világi hívők gyermeket váró kismamák vé­dőszentje előtt sokszázan tiszte­legtek az Ipoly-parti város, va­lamint környező települések ka­OÓCS ÉVA FELVÉTELEI képviselői. A város vezetőinek és Bállá Mihály országgyűlési képviselőnek a kíséretében részt vett az ünnepen és a mú­zeumkertben rövid beszédet is mondott dr. Dávid Ibolya, az MDF elnöke, igazságügymi­niszter asszony. A Szent Anna tiszteletére megtartott szentmisét délelőtt 10 órakor Koza József kanonok plébános celebrálta a főplébá­niatemplomban. A li­turgia előtt - a város gazdag egyházzenei életéhez méltó - orgo­nakoncertet hallhattak a hívek, bemutatkozott a herencsényi, gyön­gyöspatai templom énekkara, valamint a helyi Szent Felicián kó­rus és vendégművészei. Sokan már nem fértek be a templomba, de az egyházzenei koncertet és szentmisét hangszó­rók segítségével a kí- vülrekedtek is hallgat­hatták, figyelemmel kí­sérhették. Dél volt, amikor a tisztelgő, hálaadó me­net a főplébánia elől Dávid végig a Rákóczi fejedelem úton a múzeumkertbe érkezett. Elöl a balassagyarmati egyházkö­zség fiataljai mentek nemzeti­színű zászlóval és a város címe­rével, röviddel utána vitték vállra emelve a templom Szent Anna-szobrát. A méltóságteljes menetben ott voltak a cserhát­halápi, herencsényi, rimóci, ér­sekvadkerti, gyöngyöspatai, szandai, ipolysági és kupuszi- nai búcsúsok is templomi zász­lóik alatt, színpompás népvise­leteikben. Végig az úton a ri­móci fúvószenekar játszott ősi egyházi népénekeket, közöttük elsőként a „Boldogasszony Anyánk” csendült fel, melyet évszázadokkal korábban a ma­gyar nemzet imájaként tartottak számon. A múzeumkertben van az or­szág legelső, még 1936-ban lé­tesített skanzenje. A palóc porta egyik gyöngyszeme az a kis kápolna, vagy palócosan ká- ponka, amelyet 1995-ben a szandai hívek juttattak ide biz­tonságba, s azóta lett búcsújá­róhely a „szandai káponka” és palóc feszület. A múzeumkertbe érkező so­kaságot Vendrey Gábor szalézi (Folytatás a 3. oldalon) Ibolya beszéde Aas éhező gyermekekért - Juliálist rendeztek Szécsényben a nehéz sorsú fiatalok megsegítésére. Felvételünk a megnyitón készült, balról jobbra: Keller László, Reznicsek László és Gáspár Győző' írásunk a 3. oldalon Figyelmet és segítséget kérnek a salgótarjáni állatvédők Mostoha sorsot emberséggel... Száz és száz mostoha sorsú, magára maradt vagy magára hagyott kutya megnyugtató elhelyezéséről gondoskodott eddig az Állatotthon Alapítvány gazdakereső szolgálata, amely egyet jelent néhány lehetetlent nem ismerő állat­védő önzetlen munkájával. Egyet jelent a leggyakrabban saját költségen történő utánjárással, a négylábúak orvos­hoz, az örökbefogadóhoz szállításával. A salgótarjáni Hídvégi Ottóné, és segítői, Szabóné Enreiter Melinda, Kurinka Éva azok, akikhez nap mint nap érkez­nek a személyes vagy telefo­nos jelzések elhagyott város­részen vagy éppen a megye- székhely forgalmas pontján ta­lált, éhségében leromlott álla­potú kiskutyákról, megannyi kölyökmacskáról. A szándé­kosan elmulasztott kötelező oltás miatt teherré vált egykori kedvencekről. Hídvégi Ottóné az egész megyére kiterjedő kapcsola­tokkal rendelkezik a tevé­kenységből adódóan, tapaszta­latainak tanulságai egy szocio­lógiai vagy környezettanul­mányhoz sokat mondó alapok lennének... Hiszen a kutyával való bánásmód mindent elárul az egyénről, a családról, mi­nősíti az adott lakóközösséget is. A kutyatartásnak napjaink­ban sajnos egyik jellemző vo­nása az át nem gondolt befo­gadás, aminek szinte egyenes következménye a vele járó kényelmetlenségek fel nem vállalása. Innen pedig már csak egy lépés a mindenáron való meg­szabadulás, épp az emberhez nem illő, a bizalmába fogadott élőlényhez pedig méltatlan magatartás. Szerencsére azért mindig akadnak, akik valóban azért vállaltak fel egy vagy két ku- tyust, aztán az újabbat, mert az életükben sokat jelent a hűsé­ges ragaszkodásuk, ezt szinte az életük részének tekintik. S ez a természetes: az ember nem egy kutyát, hanem a ku­tyát szereti, ha a kedvenc el­öregszik, kimúlik, a helyét (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents