Nógrád Megyei Hírlap, 1999. július (10. évfolyam, 151-177. szám)

1999-07-23 / 170. szám

4. oldal Gazdaság 1999. július 23., péntek Mérleghiány. A folyó fize­tési mérleg hiánya 835 mil­lió dollár volt az első öt hó­napban. Ez az előzetesen ké­szített mérleg hiányánál egy­millió dollárral kevesebb - közölte a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön. A május havi hiány 59 millió dollárt tett ki, ami egymillió dollár­ral kevesebb az előzetesen közölt 60 millió dollárnál. Szerződés. Az Antenna Hungária (AH) Rt. szerző­dést kötött az IBM Magyar- ország Kft.-vel annak érde­kében, hogy a számítástech­nikai társaság a 2000. évi dá­tumváltással kapcsolatban várható informatikai szolgál­tatási és irányítási problémá­kat kiküszöbölje. Hozamcsökkenés. Az Ál­lamadósság Kezelő Köz­pont (ÁKK) tájékoztatása szerint több' mint kétszeres túljegyzés mellett 0,05 szá­zalékponttal csökkent a 12 hónapos futamidejű disz­kont kincstárjegyek átlagos éves hozama a csütörtöki aukción. Az éves lejáratú kincstárjegyek 14,55 száza­lékos átlagos hozammal 87,7562 százalékos átlag­áron keltek el. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre forintban) Angol font 378,19 Euró 251,75 Japán yen (100) 202,86 Svájci frank 156,64 USA-dollár 239,92 Átváltási arányok: 1 eur: 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. Elintézett aktákért - prémium Jól halad a földhivataloknál az ügyirathátralék feldolgozása Időarányosan halad a földhivataloknál az elmaradt ingatlan-nyilván­tartási bejegyzések pótlása - július közepéig a hátralékos aktáknak közel a felét már feldolgozták. Az viszont már most bizonyosnak lát­szik, hogy az erre szánt költségvetési forrás nem lesz elegendő, tehát komoly többletjuttatásra szorulnak a földhivatalok. Gáspár Miklós, a Fővárosi Föld­hivatal hivatalvezetője, a Fe- renczy Europressnek elmondta: a majdnem 670 ezer hátralékos aktából július közepéig közel 340 ezret dolgoztak fel a föld­hivatalok. A Fővárosi Kerületek Földhivatalánál 88 ezer elma­radt ingatlan-nyilvántartási be­jegyzést pótolnak, a többi a ti­zenkilenc megyei hivatalnál ke­rül feldolgozásra. Egy-egy alka­lommal - általában háromhe­tente - három-ötezer ügyirat utazik vidékre, illetve vissza a fővárosba. A hivatalvezetőtől megtud­tuk: a dolgozók napi teendőik mellett végzik a többletmunkát. A fővárosi intézménybe például havonta mintegy 25 ezer új be­jegyzési kérelem érkezik. A hát­ralék feldolgozásáért a dolgo­zók elintézett aktánként 600 fo­rint prémiumot kapnak. Gáspár szerint a mostani ütem mellett a földhivatalok tartani tudják a földművelésügyi tárca által az ingatlanbejegyzési kérelmek fel­dolgozására kitűzött eredeti - 1999. december 31-ei - határ­időt, illetve ha a finanszírozási gondok megoldódnak, akkor be is tudják fejezni az ügyirathátra­lék feldolgozását. A hivatalvezető utalt arra is, hogy erre a célra az év elején 800 millió forintot különítettek el a központi költségvetésben. Menet közben azonban kide­rült, hogy a legnagyobb kiadási tétel, a postaköltség jóval maga­sabb az eredetileg tervezettnél, továbbá a számítástechnikai üzemeltetés is lényegesen többe kerül a korábban számított ösz- szegnél. így a földhivataloknak komoly többletforrásokra van szükségük, amelynek mértéké­ről jelenleg folynak az egyeztető tárgyalások a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztéri­um, illetve a földhivatalok veze­tői között. (újvári) A Mól Rt. lassítja romániai beruházásait / Átalakul a legnagyobb vállalat Jelentős szerkezeti átalakítás várható Magyarország legnagyobb vál­lalatánál, a Mól Rt.-nél augusztustól. A változás szükséges ahhoz, hogy a társaság az elmúlt években elért sikeres működését regionális szinten is folytatni tudja, és megvalósítsa azt a stratégiai célját, hogy a térség meghatározó energiavállalata legyen. A Mol-csoport egyes üzleti te­vékenységét az azok értékének megfelelő láncba kívánja felfűz­ni és az értékesítés által vezérelt szervezeti modellt épít ki - mondta lapunknak Mosonyi György, a cég hétfőn megválasz­tott vezérigazgatója. A változás­sal együtt jár a vezetési szintek apparátusainak karcsúsítása is, amitől Mosonyi gyorsabb és ha­tékonyabb működést remél. Ez minden bizonnyal létszámcsök­kentéssel is jár, de ennek mérté­kéről a szintén újonnan kineve­zett humánpolitikai igazgató még nem döntött. Annyi biztos, hogy a jelenlegi 585 fős vezető­gárdából nem marad mindenki a helyén, lesz, akitől megválik a vállalat, illetve áthelyezésekre is számítani lehet.- A hatékonyság növelésének érdekében erre akkor is szükség lesz, ha valaki sikeresen végezte munkáját - mondta az igazgató. Az új modell alapján nemcsak a piaci reagálóképesség és a ver­senyképesség, hanem a dönté­sek megalapozottságának erősí­tése a cél. A társaság az irányí­tás hatékonyságának növelésé­től a beruházási hatékonyság és a lekötött tőkére eső megtérülé­si mutatók javulását várja. A lakosság a változást legin­kább a töltőállomásokon érzé­keli majd. Mosonyi György sze­rint ugyanis csak a benzin el­adásából származó forgalom nem elegendő a vállalat fejlődé­séhez, a kutakat tehát a lakossá­gi szolgáltatások helyszíneként kell kezelni. Ennek az üzlet­ágnak is új vezetője lesz, de sze­mélyét még keresik. A Mól Rt. a jövőben lassítja romániai beruházásait, hiszen a megtérülések nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Mosonyi nem tartja kizártnak, hogy a jövőben inkább külföldi vállalatokat vesznek meg ben- zinkútak helyett. (sts) OiUdtOJíil iSiA'i J 1 ii*j| J <J Körkép vihar után Az eső jelentős károkat okozott A Medárdot követő csapadé­kos időjárás elsősorban a szán­tóföldi növényeket érintette kedvezőtlenül: fuzárium, rozs­da és egyéb gombabetegségek gyengítik a gabonaállományt, rontják a minőséget - derül ki egyebek mellett az FVM most közzétett jelentéséből. Július elején megkezdődött az őszi búza betakarítása, de a sűrű esőzések miatt a szakem­berek az aratás elhúzódására számítanak. A nagyobb gazda­ságokban időben megtörtént a gépek, a raktárak és a szárítók felkészítése, a kistermelőknél viszont sok helyütt gondot okoz a termény szárítása és el­helyezése. A tavaszi vetésű gabonák­nál jelentős a vetésfehérítő kártétel. A kukoricatáblák 10 százalékában okozott kárt a víz, emiatt sok helyen fejlet­len, sárgás elszíneződésű a nö­vényzet. A délkeleti megyék­ben számottevő hörcsög- és vadkárral találkoztak a szak­emberek. A magborsó is megsínylette a szélsőséges időjárást: a nö­vényzet szokatlanul fertőzött baktériummal és rozsdával. A cukorrépa-állomány fejlődése kielégítő, a cerkospora miatt azonban a gazdálkodóknak most fokozott gondot kell for­dítaniuk a növényvédelemre. A kertészetekben a vetéste­rület hatvan százalékán befe­jeződött a zöldborsó betakarí­tása. A felázott talaj miatti ké­sedelmes betakarítás azonban előre nem felbecsülhető minő­ségromlással és terméskiesés­sel jár. A időjárás súlyosbítot­ta a vöröshagyma peronosz­pórafertőzését is; Makó térsé­gében 300 hektárt ért jégve­rés, másutt belvíz ritkította a termést. Ezzel együtt összes­ségében közepes termésre szá­mítanak a gazdálkodók. A gö­rög- és sárgadinnye, illetve az uborkatermelőket Békés me­gyében a jég, a Dunántúlon a vihar sújtotta. Tovább nehezí­tette helyzetüket, hogy a nö­vényvédelmi munkákat a fel­ázott talaj miatt nem tudták időben elvégezni. Ennek elle­nére biztosítottnak látszik a belföldi és az exportárualap. A gombabetegségeknek kedvező időjárás minőségrom­lást és terméskiesést okozott a gyümölcstermesztőknek is. A Dunántúlon az almatermés 15-20 százalékát verte el a vi­har. Szabolcs megyében és a Bodrogközben több gyümöl­csöst ért jégverés. Összességé­ben a tavalyi mennyiségnél 20-30 százalékkal kevesebb termésre számítanak a szak­emberek. A moníliafertőzés miatt meggyből is kevesebb termett. Ennek ellenére az át­vételi árak alacsonyak. Az eső miatt megrepedt gyümölcsök csak konzervipari célokra hasznosíthatók. A málnások­ban a szürkepenész okozott je­lentős kártételt. Ha a gombabetegségektől sikerült a termelőknek a sző­lőt megvédeni, akkor jó köze­pes termésre számíthatnak. A viharos időjárás miatt az or­szág egyes területein jelentős volt a hajtástörés, a dombvidé­keken az eróziós kár. Az új te­lepítések eredését, fejlődését és a szőlőiskolák kínálatát vi­szont jónak ítélték a tárca szakemberei. U. G. Brit nők a munkaerőpiacon A nők adjak a vezető erőt Nagy-Britannia gyorsan változó társadalmában, hamarabb jutnak új állá­sokhoz, mint a férfiak és már a kislányok is jobban tanulnak az iskolában, mint fiútársaik. A brit életmód- magazinok szerint is a fér­fiak azok, akik az országban sebezhetőbbnek érzik ma­gukat, mint a nők. A brit Országos Statisztikai Hivatal „Társadalmi trendek 1999” címmel mélyreható vizsgálatot végzett, amely egyebek között azt mutatta, hogy a nők több felkínált ál­lást fogadtak el, hajlandóak részfoglalkoztatásban és gyakran kevesebb bérért is dolgozni. A 25 és 44 év kö­zötti brit nők több mint 75 százaléka dolgozott valahol vagy keresett munkát 1997- ben, míg 1971-ben ez az arány csak 50 százalék volt. A lányok a brit iskolákban jobban tanulnak, mint a fiúk, jobban felkészülnek a nagy tudású társadalomra, amelyet Nagy-Britannia új munkás­párti kormánya annyira fen­nen hirdet. Az elmúlt 10 év­ben a lányok jobban szerepel­tek az iskolai záróvizsgákon, mint a fiúk. A brit nők élvezik nagyobb gazdasági szabadságukat, s ezért később szülnek gyerme­ket, ha egyáltalán vállalják a gyermekáldást. Gyakran dön­tenek úgy, hogy egyáltalában nem mennek férjhez. Az 1967-ben született nők­nek 30 éves életkorukra átla­gosan csak 1,3 gyermekük volt, míg az arány 1,9 volt az 1937-ben született nők eseté­ben. Nagy-Britanniában 1997-ben 80 év óta a legkeve­sebb házasságot kötötték, jól­lehet az élettársi kapcsolatok száma erősen növekszik az országban. Akik viszont há­zasodnak, azok egyre na­gyobb valószínűséggel hagy­ják el később a partnerüket. Miközben egyre több brit ismeri el az egészséges táp­lálkozás és a testmozgás fon­tosságát, a fiatalok változatla­nul nagy számban dohányoz­nak, és napjainkban a lányok többször gyújtanak rá, mint a fiúk. Az 1996-os statisztikai adatok szerint tizenöt éves korára a lányok egyharmada és a fiúk egynegyede volt rendszeres dohányos Nagy- Britanniában. Az országban a háztartások elkölthető átlagjövedelme majdnem megkétszereződött 1971 és 1997 között. Most azonban az emberek már nem vásárolnak annyit hitelre, hanem sokkal na­gyobb körültekintéssel intézik vásárlásaikat. 1997-ben a bankkártyákkal bonyolított összes vásárlások 42 százalé­kát valósították meg úgyne­vezett debit kártyákkal, ame­lyek a bankszámlán elhelye­zett összegeken alapulnak, ez az arány csupán 7 százalék volt 1989-ben. A nők minden előretörésük ellenére csak a férfiak átlagos órabérének a 80 százalékát kapják meg Nagy-Brianniá- ban és mindkét nem dolgozói keményebben termelnek, mint ahogy azt az Európai Unió szeretné. Nagy-Britan­nia elfogadta azt az EU mun­kaidő-direktívát, amely sze­rint senki sem dolgozhat he­tente 48 óránál többet. A brit statisztikai hivatal vizsgálata szerint azonban a brit munka­erő egyötöde, több mint 5 mil­lió ember, túllépte a plafont. Könyvpiac: bővül a választék, csökken a példányszám A nagy hal megeszi a kis halat Az elmúlt években a bővülő választék és az egyre alacso­nyabb átlagpéldányszám vált jellemzővé a hazai könyvkia­dásban - derül ki a Központi Statisztikai Hivatalnak (KSH) A könyvkiadás adatai című kiadványából. A KSH felmérése szerint tavaly 11 300 művet adtak ki, össze­sen 50 millió példányban. Ezen belül 10 626 könyv jelent meg, ami 1 200-zal több, mint amennyit 1994-ben adtak ki. Ugyanakkor a példányszám csak a kétharmadát tette ki a négy évvel azelőttinek. Tavaly a kiadott művek átla­gos példányszáma 4 400 volt, 2 800-zal kevesebb az 1995. évinél, és 800-zal alacsonyabb az előző évinél. A folyamatra jellemző, hogy az 1998-ban ki­adott műveknek már több mint a kétötöde jelent meg 1 000- 5 000 közötti példányban, míg 1995-ben ez az arány alig ha­ladta meg az egyharmadot. A KSH adatai szerint tavaly mindössze 15, főleg ismeretter­jesztő művet adtak ki 100 ezer­nél nagyobb példányban. Tizennyolc nyugat-európai országban (El>, Norvégia, Svájc, fzland) 11,1 száza­lékkal több új személyautót állítottak forgalomba júni­usban, mint a tavalyi ha­sonló időszakban - közölte nemrégiben az európai au­tógyártók szövetsége. Az új autók száma 1 348 585-re nőtt, 1 213 576-ról. Az EU tizenöt országában 11,2 százalékkal bővült piacuk egy év alatt. Az első fél évben a ti­zennyolc, illetve a tizenöt or­szágban 8, illetve 8,1 száza­A KSH kimutatása alapján a könyvek ára ebben az évtized­ben gyorsan nőtt: 1992-95 kö­zött a kétszeresére emelkedett, majd 1995-98 között 78 száza­lékkal nőtt. A fogyasztói árin­dex a vizsgált időszakokban 1,9, illetve 1,7-szeres volt. A KSH elemzése szerint a csalá­dok 1997-ben személyenként átlagosan 730 forintot költöttek könyvre, s további 819 forintot tankönyvre. A könyvekre jutó háztartási kiadás 30 százalék­kal, a tankönyvekre jutó pedig kétharmaddal volt több, mint 1995-ben. A könyvek árának ebben az időszakban bekövet­kezett változását figyelembe véve a KSH szerint ez azt je­lenti, hogy a vásárolt könyvek mennyisége elmarad az 1995. évitől. A KSH kiadványa hivatko­lékkal több autót állítottak forgalomba, mint a tavalyi első fél évben. Görögországban 50,2, Spa­nyolországban 25,2 százalék­kal bővült a piac júniusban a tavalyihoz képest, a skála má­sik végén, Németországban és Franciaországban azonban csak 6,3, illetve 3,2 százalék­kal nőtt az új autók kereslete. Dániában 32,6 százalékkal, Norvégiában 20 százalékkal kevesebb új járgány állt forga­lomba júniusban, mint tavaly ugyanekkor. Az ikrek havá­zik egy, a Magyar Könyvkia­dók és Könyvterjesztők Egye­sülése által végzet félmérésére is: eszerint 1997-ben a magyar könyvpiac 24 milliárd forint, 1998-ban pedig mintegy 30 milliárd forint forgalmat bo­nyolított le. A forgalomnöve­kedés meghaladta a könyvek árának emelkedését. így a nö­vekvő árak mellett ténylegesen 10 százalékkal nagyobb érték­ben vásároltak könyvet, mint egy évvel korábban. 1998-ban a könyvpiacon to­vább folytatódott a tulajdonosi és a piaci koncentráció: a forga­lom kétharmadát 21 cég bonyo­lította le, miközben a forgalom 80 százalékán 46 vállalat osz­tozott. A kis kiadók részesedése mindössze három százalék volt tavaly, ami a fele az előző évi­nek. A teljes könyvforgalomból a külföldi tulajdonú cégek ré­szesedése 22 százalékot, 6,6 n^illiárd forintot tett ki, ami mintegy 10 százalékos csökke­nés 1997-hez képest. ban a Daimler-Chrysler volt a leggyorsabb: eladásai 26,1 százalékkal növekedtek az egy évvel korábbihoz képest. A francia Peugeot-Citroen 20,7, a General Motors 20,3 százalékkal, a dél-koreai gyár­tók összességében 20,1 %-kal, a Volkswagen-csoport 18,4, a Renault 12 és a Ford 7,8 szá­zalékkal növelte értékesítését. A FIAT-nak mindössze 0,2 százalékos növekményt sike­rült elérnie de a japán autó­gyártóknak is csak 0,7 száza­lékot. Japán: csökken a magánhitelezés Hetedik éve csökkent a a lakossági hitelezés Japán­ban - idézte a központi bank adatait vasárnap a Nihon Keidzai Simbun című tokiói lap. Az elhúzódó folyamat egyszerre tükrözte a bankok általános törekvését a hite­lezés csökkentésére, a csőd- lavinás bankválsághoz ve­zető, kilencvenes évek eleji csúcsok után, és a lakosság félelmét a közelgő, majd beköszöntő gazdasági visz- szaeséstől. A lakossági hitelek több­lete a magánbetétekhez ké­pest 12,37 billió jen volt március végén, 38 százalék­kal kisebb, mint az 1992. júniusi rekord. Az új hitelek is csökken­tek. Január és március kö­zött a bankok új lakossági hiteleinek összege 30 száza­lékkal kisebb volt, mint az 1990-es átlag. A legjobban az oktatási hitelek csökkentek, mert a szülők inkább a közoktatást választják, mint a magánis­kolákat. Visszaesett az au­tóvásárlási hitelezés is. Vitorlások - Nyolcmillió látogatót vonzott a francia- országi Rouenba az „Évszá­zad Armadája”, ami már végleg kihajózott a város­ból. Az érdeklődők tíz na­pon át ingyenesen tekinthet­ték meg a világ még mű­ködő legnagyobb és leg­szebb 30 vitorláshajóját, va­lamint 20 hadihajót és fél­ezer elegáns jachtot. (Az in­gyenesség ellenére is jókora volt a bevétel.) Járműipar: növekedett a nyugat-európai autópiac - Számok és típusok Új autók sokasága az utakon

Next

/
Thumbnails
Contents