Nógrád Megyei Hírlap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-10 / 133. szám
4. oldal Ország - Világ 1999. június 10., csütörtök A MÁV hajlandó tárgyalni, de nincs több pénze Jogszerű volt a sztrájk További bértárgyalásokat kezdeményez a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete, miután a Legfelsőbb Bíróság jogszerűnek ítélte a vasúti dolgozók 1999. január 4. és 8. közötti munkabeszüntetését. A sztrájk idején ugyanis nem volt érvényes kollektív szerződés a Magyar Államvasutak Rt.-nél - indokolta döntését a Stefán László vezette bírói tanács. Dr. Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság főtitkára az indoklással kapcsolatban lapunknak elmondta, hogy a Munka Törvénykönyve szakszervezeti oldalról valamennyi reprezentatív szakszervezet együttes eljárását és egyeztetését kívánja meg a kollektív szerződés megkötéséhez. A VDSZSZ azonban nem fogadta el azt a bérmegállapodást, amelyet MÁV a másik két reprezentatív szakszervezettel kötött, így az nem tekinthető a törvény rendelkezéseinek megfelelő, érvényes kollektív szerződéses megállapodásnak. A jogerős végzés tehát tévesen állapította meg, hogy a VDSZSZ által január 4-én megkezdett sztrájkot a kollektív szerződés hatálya idején tartották meg, ezért jogellenes volt. A kollektív szerződést módosító rendelkezések érvényességéhez ugyanis szükséges a módosításban érdekelt felek egyetértése, ennek hiányában a módosítást tartalmazó új megállapodás nem léphet életbe, vagyis a korábbi megállapodás hatálya nem tolódhat ki. A Legfelsőbb Bíróság végzését követően Gaskó István, a VDSZSZ elnöke lapunknak elmondta: normalizált viszonyt szeretnének kialakítani a MÁV Rt. vezetésével. Továbbra is tárgyalnának, hiszen elégedetlenek a vasutasok reálbér-növekedésével, amely legalább 3 százalékkal kevesebb a nemzetgazdasági átlagnál. Az elnök szerint nem lehet tovább tartani a MÁV által előidézett jelenlegi helyzetet, minél előbb asztalhoz kell ülni. Arra a kérdésre, hogy ismét felhasználnák-e a munkabeszüntetést mint eszközt bérköveteléseik elérésére, Gaskó István elmondta: „tárgyalni szeretnénk, de az érdekérvényesítés egyetlen eszközéről sem mondunk le.” A MÁV Rt. tudomásul vette a végzést, azonban Bajnai Gábor vezérigazgató-helyettes szerint a VDSZSZ számára továbbra is csak az a lehetőség marad, hogy csatlakozzon az 1998. december 31-én kötött megállapodáshoz. Készek tárgyalni, de további béremelésre nem látnak lehetőséget. (sts) Belügyminiszteri beszámoló Alaptalan, de jogos volt a házkutatás A belügyminiszter szerint jogosan hatoltak be a minap egy magánlakásba és egy szerkesztőségbe a rendőrök azok után, hogy névtelen telefonáló államellenes összeesküvés lehetőségét jelentette az ügyeletes rendőrtisztnek. Pintér Sándor az Országgyűlés emberi jogi bizottsága előtt tegnap számolt be tárcája egyéves munkájáról. Az agrártárca elképzelése szerint tejre és hústermékre adnának utalványt Elelmiszerjegy segély helyett A földművelésügyi tárca tervei szerint a munkanélküli-segély egy részét - húsz-huszonöt százalékát - élelmiszerbonban juttatnák el a rászorultakhoz. Amennyiben a kormány elfogadja a javaslatot, a jegyrendszert már idén bevezetik. Kása Ferenc, a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára a Ferenczy Europress- nek elmondta: a tárca azt javasolja a kormánynak, hogy a munkanélküli-segély, illetve - járadék egy részét élelmiszerjegyek formájában juttassák el a rászorultakhoz. Ezzel jelen, tős mértékben csökkenteni lehetne a raktáron lévő tej- és húsfelesleget. Az elképzelések szerint az érintettek havonta öt-hat ezer forint értékű bont kapnának, amelyet ezen termékek vásárlására használhatnának fel a kiskereskedelemben vagy a gazdaszövetkezeteknél. A jegyek szétosztásában a minisztérium számít a helyi önkormányzatok hatékony közreműködésére, mivel ők a legalkalmasabbak erre a feladatra. A helyettes államtitkár szerint a bonok bevezetésével egyrészt levezethető lenne a belföldi piacon lekeletkezett élelmiszerfelesleg, nem mennének csődbe a mezőgazda- sági termelők, másrészt pedig így a családok garantáltan a megfelelő táplálkozásra fordítanák a munkanélküli-járadék egy részét. Az élelmiszeijegy-rendszer bevezetése - mutatott rá Kosa- nem igényelne költségvetési többletforrást. Értesülésünk szerint a gyártók pályázat útján vehetnének részt az akcióban. Előnyt élveznének mindazok, akik olcsóbban, engedményes áron kínálják termékeiket. A tárca tervei szerint a tejet és húst követően később a cukrot, a burgonyát, egyes konzervtermékeket és zöldségféléket is bevonnának a jegyre vásárolható élelmiszerek körébe. Az előzetes szakértői számítások szerint mintegy 10 milliárd forint értékű jegyet bocsátanának ki 500 és 1000 forintos címletekben. Az első lépésben százezren kaphatnának ilyen bont, amely egy-egy rászorultnál a szociális segély 20-25 százalékát tenné ki. Újvári Gizella Nyáron még a családi pótlék jár Ha végre itt a nyár, megkönnyebbül a diák. A család azonban kevésbé. A szünidővel járó kiadásokat ugyanis gyakorta seregnyi bizonytalanság tetézi. Ezek egyike: vajon a már elballagott, de felsőbb iskolába, munkahelyre még be nem jutott csemete után jár-e továbbra is állami anyagi segítség. Forgó Györgyné, a Szociális és Családügyi Minisztérium főosztályvezetője hangsúlyozta: 1999. január elsejétől a gyermek nevelését, valamint eltartását családi pótlék, illetve tanköteles gyermek esetén a pótlékot felváltó iskoláztatási támogatás könnyíti. Ez utóbbi a tankötelessé válás évében október elsejétől váltja fel a családi pótlékot, kivéve, ha az érintett tartósan beteg, illetve fogyatékos, vagy ha gyermekvédelmi gondoskodás alatt állóként intézményes ellátásban részesül. A támogatás mindazon tanköteles, továbbá nem tanköteles, de valamelyik alap- vagy középfokú oktatási intézmény tanulójának jár, aki még nem töltötte be a 20. életévét. A közoktatásról szóló törvény értelmében 6-16 éves kora között az minősül tankötelesnek, akit az iskola igazgatója annak nyilvánított. A tanköteles korban lévő iskolás után az idén nyáron még változatlanul családi pótlékot folyósítanak. 1999. szeptember 30-ig az iskoláztatási támogatás megállapításához minden tanköteles, ületve iskolába járó gyermeknek igazolást kell benyújtania a tanulói jogviszony fennállásáról, illetve annak keletkezéséről. A tankötelezettség megszűnésének hónapjában azonban a tanulói jogviszony fennállását, azt követően pedig minden évben szeptember 30-ig a gyermek tanulmányainak folytatását kell igazolni. Ugyanígy kell eljárni, ha a tanulói jogviszony átmenetileg szünetel, például amikor a gyermek tartósan beteg és ezért nem jár iskolába. A jogcím nélkül felvett juttatást a folyósító szerv visz- szafizetteti. Környezetterhelési díj. A környezetvédelmi tárca elképzelése szerint a környezetterhelési díjat (ktd) öt év alatt sávosan vezetnék be olyan módon, hogy 2000- ben a lehetséges teljes díjbevétel húsz százalékát, az ötödik évben pedig a teljes díjat vetnék ki az érintettekre. A számítások szerint a ktd-ből jövőre nyolc-kilenc milliárd forint bevétel származna, közölte Pepó Pál miniszter a parlament illetékes bizottsága előtt. Kriminálexpo. A magyar rendőrség megtisztult a korrupt rendőröktől - nyilatkozta az ORFK vezetője, Orbán Péter szerdán a Kriminálexpón, utalva arra, hogy a szervezett bűnözői csoportok az elmúlt időszakban többször is támpontokat kerestek és találtak a rendőrség soraiban. Levél. Panasszal fordul az adatvédelmi biztoshoz Orosz Balázs, az államtitoksértéssel gyanúsított Juszt László ügyvédje, ugyanis véleménye szerint alaptalanul minősítették államtitokká a Kriminális című hetilapban közölt, az úgynevezett megfigyelési üggyel kapcsolatos dokumentumokat. A Majtényi László adatvédelmi biztosnak címzett levél szerint Nikolits István nem minősíthette volna a kérdéses dokumentumokat államtitokká. Elnöki találkozó. Orbán Viktor miniszterelnök a közeli napokban fogadja Farkas Flóriánt, az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) elnökét — erősítette meg a Miniszterelnöki Hivatal sajtóirodája. A találkozó lehetőséget nyújthat a cigányság reális helyzetének átteldntésére, s pozitív lendületet kaphat a cigánypolitika. Magyarország szerint elfogadhatatlan a jugoszláv fél halogató taktikája Egy lépéssel közelebb a békéhez? A jugoszláv hadsereg parancsára kivonták Koszovóból a harcoló egységekhez tartozó szerb rendőri erők első csoportjait - jelentette szerdán a Tanjug jugoszláv hírügynökség. A Pentagon közlése szerint a tartomány délnyugati részén ezt megelőzően heves harcok folytak szerb alakulatok és UCK-felkelők között. A macedóniai Kumanovó- ban szerda hajnalban felfüggesztették a NATO és Jugoszlávia küldöttségeinek tárgyalását, miután a jugoszláv delegáció három tagja távozott a tanácskozásról, hogy konzultációkat folytasson Belgráddal. A két fél képviselői szerda délután folytatták az egyeztetést a koszovói csapatkivonásról. New Yorkban az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden már nem foglalkozott a békemegállapodás jogi alapjait megvető határozat szövegével, miután néhány tagállam képviselője időt kért arra, hogy konzultáljon országa legfelső vezetésével a megismert dokumentumtervezet részleteiről. Oroszország és Kína nagykövetei egyöntetűen követelték a NATO légicsapásainak beszüntetését, és ezt előfeltételül szabták ahhoz, hogy a határozatot elfogadják. Ä Biztonsági Tanács ma folytatja a vitát. A Jugoszlávia elleni „értelmetlen rakéta- és bombatámadások haladéktalan beszüntetését” követelte szerdán Borisz Jelcin orosz elnök Gerhard Schröder német kancellárral folytatott telefonbeszélgetése során. Az orosz államfő sajtószolgálatának tájékoztatása szerint Schröder nagyra értékelte Oroszország szerepét a jugoszláviai válság politikai rendezésének elérésében. Hasonló beszélgetést folytatott Jelcinnel Tony Blair brit miniszterelnök Magyarországot nagyon súlyos, tízmilliárd forintos nagyságrendű gazdasági, kereskedelmi károk érték a jugoszláv konfliktus miatt - közölte a Magyar Rádiónak adott szokásos szerda reggeli interjújában Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő lát esélyt arra, hogy az újjáépítés központja Budapesten legyen, illetve Magyarország tisztességes arányban vehessen részt a beruházásokban. Elmondta: a kormány szándékai szerint a károsult vállalatok élveznének elsőbbséget. A délszláv újjáépítésben való magyar részvétel lehetőségét vizsgáló tárcaközi bizottság javasolja a kormánynak, hogy a szűkös költség- vetési források ellenére Magyarország már az újjáépítési folyamat első szakaszában is aktívan legyen jelen - mondta szerdai sajtótájékoztatóján Gulácsi Gábor, a Gazdasági Minisztérium köz- igazgatási államtitkára. Újabb egyeztetésre kerül sor csütörtökön a külügyminiszter és a parlamenti pártok vezetői között a koszovói nemzetközi erőben (KFOR) történő magyar részvételhez szükséges országgyűlési határozat előkészítése céljából - jelentette be a külügyi szóvivő. Horváth Gábor elmondta: a tárca álláspontja szerint nem fogadható el, hogy a jugoszláv fél ismét a halogatás taktikáját próbálja érvényesíteni a macedóniai katonai tárgyalásokon. Előkészületek a békefenntartáshoz FOTÓ: FEB/REUTERS