Nógrád Megyei Hírlap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-08 / 131. szám

2. oldal SALGÓTARJÁN Megyei Körkép PÁSZTÓ 1999. június 8., kedd Műszaki okok miatt kényszerű átalakítás a salgótarjáni strandon Úszás helyett röplabda Az elmúlt szombaton az immár hagyományos triat- lon versennyel nyitott a Létesítmény és Sport Kht. fenntartásában működő salgótarjáni strand. Az egy és hat év közötti gyerekek által használható pancsoló mellett a fűtött, fe­szített vízfelületű nagyme­dencét vehetik igénybe a strandolni vágyók. A régi hidegvizes meden­cét műszaki állapota miatt nem lehet feltölteni, sőt egy kormányrendelet értelmé­ben töltő-ürítő rendszerű medence már nem is mű­ködhet 2002 után. Ezen időpont előtt is csak feszített víztükrűvé történ­het a felújítás, tekintettel azonban a 100 milliós nagy­ságrendre, erre Salgótaiján­ban sincs mód. Ezért a régi medencét homokkal töltik fel, és strandröplabda-pályát alakítanak ki. Június 5-én zárt be a Pécskő utcai uszoda, ame­lyet az augusztus végi-szep­tember elejei nyitásig újíta­nak fel. Az uszodabérietek a nyári szezonban természetesen érvényesek a strandon. D. I. Erdei környezetben, évente több ezer vendéget fogadnak Szezonnyitás a gyermektáborban Már megérkeztek az első' gye­rekcsoportok a strand szom­szédságában, erdei környezet­ben lévő salgótarjáni gyermek- táborba, ahol átlagosan három és fél négyezer gyerek fordul meg egy szezonban az ország minden részéről. A tarjáni gyermektábor munkatársai minden évben, rendszeresen frissített informá­ciókkal tájékoztatókat készíte­nek, amelyeket az ország min­den részébe elküldenek, hogy népszerűsítsék a tábor szolgál­tatásait. A salgótarjáni önkor­mányzat támogatásával műkö­dik a létesítmény, de a fenntar­tási költség jelentős részét már maga termeli ki, emellett a munkatársak rendszeresen nyújtanak be pályázatokat is. Mint Palotás József táborveze­tőtől megtudtuk, a faházakban hat-, a kőépületben 12 ágyas szobákban összesen 170 férő­helyük van. Nyaranta három és fél, négyezer gyerek táborozik a csónakázó tó és a strand mel­lett 12 ezer négyzetméteren fekvő létesítményben, sok cso­port évek óta visszajár, ami azt igazolja, hogy sikerült vonzóvá tenni úgy a hatalmas parkkal rendelkező tábort, mint a prog­ramokat. Szerveznek túrákat és a környék, a megye érdekessé­geit, nevezetességeit bemutató autóbuszos kirándulásokat is. A tarjáni gyermektábornak két funkciója van, az ország minden részéből érkező ven­dégcsoportok fogadása mellett - Salgótarján önkormányzatá­nak támogatásával - itt szerve­zik a nyolchetes, 120 gyereket foglalkoztató nyári napközis tábort. Palotás József elmondta azt is, ezúttal is augusztusban adnak helyet a nemzetközi tá­bornak, amelyen olasz, magyar, szlovák és finn gyerekek vesz­nek részt. Mindezek mellett a városi önkormányzat itt tábo- roztatja a hátrányos helyzetű gyerekeket is. Jelenleg az egyedüli prob­léma az, hogy az Ifjúsági és Sportminisztérium túl későn írta ki a gyermeküdültetési pá­lyázatot, ami azt eredményezte, hogy a pályázók még mindig nem tudják, sikerül-e pénzhez jutniuk. A nyári szálláshelyek kétharmadát már lekötötték, sokan viszont csak feltételesen merték megrendelni a helyeket, és annak függvényében érkez­nek Salgótarjánba, hogy kedve­zően bírálják-e el minisztériumi pályázatukat. (dudellai) Búcsú az évadtól - új formaruhában - A Salgótarjáni Pedagőguskórus szombaton tartotta évzáró hangversenyét a zeneiskolában. Vezényelt: Baárné Dicse Zsuzsanna. Az együt­tes első alkalommal ezúttal öltötte fel a nemrégiben készült egyenruhát. fotó: rigó tibor Aranylakodalmasok köszöntése - Három aranylakodalmas házaspárnak egy-egy vi­rágcsokorral kívánt boldog, együtt töltött éveket a napokban Kazáron Molnár Katalin polgár- mester (balról). A jókívánságokkal nagy örömet szerzett Bakos Ferencnének, (jobbról az első) Telek Balázsnak és nejének, valamint Bakos Pálnak és feleségének. (A HÁZASPÁROKRÓL A JÚNIUS 11-1, ALKONYÉVEK C. ÖSSZEÁLLÍTÁSUNKBAN OLVASHATNAK) Saját bevételt kérnek az iskolafenntartók - Nemcsak oktatnak, vállalkoznak is Az önkormányzatok olykor elnézőek Az iskolák egy része nem csak oktatással foglalkozik egy ideje, vállalkozik is. Persze in­kább kényszerből teszik, mint­sem jó kedvből, miután az is­kolafenntartó önkormányza­tok zöme előírja, hogy bevételt kell produkálniuk. Ebből fa­kadóan máris adódik egy pár kérdés: milyen vállalkozást enged, engedhet be az iskola a tanintézet falai közé? S, hogy egyáltalán képes-e egy közok­tatási intézmény az éves költ­ségvetése bizonyos százalékát saját forrásból előteremteni? Főként a városi, de jellemzően a vidéki, magasabb tanulói lét­számmal működő iskolákban is, büfék működnek, amelyek bérleti díjából csurran-cseppen vala­micske. Bevételi forrásként jelöl­ték a pályázatokon való részvételt, bár ezekre - mint hozzátették - költségvetést tervezni nem igazán lehet, a nyerések esetlegessége okán. Legtöbben az iskolaépület adta lehetőséget használják ki, úgy, hogy bérbe adják. Ebből al­kalmanként 50-70 ezret is „meg­kereshetnek”, s ha évente ilyes­mire többször van kereslet, már nem is sok hiányzik az éves költ­ségvetés 3-5 százaléka - e körül mozog megyei szinten átlagban az előírt bevétel - teljesítéséhez. A hiányzót az étkeztetésből befolyó pénzekkel pótolják, csakhogy ezek nem jelentenek tényleges be­vételt, mivel kizárólag a könyvelés erejéig érnek, azaz jobbára csak átfolyik a pénz, mert arra is fordí­tódik. No, persze lehetne ilyen egyszerűnek tűnő is a saját bevétel előteremtése, de korántsem az. Vegyük például a biztosan bő forrásnak ígérkező terembérleti dí­jat. Salgótarjánban, érthető na­gyobb kereslettel számolhatnak az iskolák, mint a kistelepüléseken, vagy az olyan kisvárosokban, mint Bátonyterenye. A gimnáziumnak, költségvetése arányában, majd másfél millió forintos bevételt kell hoznia. A büfé és terembérletből csak minimális összeg kerül a kasszába, marad a menzapénz, mármint a könyvelés szintjén. Egyébként - mint megtudtuk - az önkormányzat nem állít szigorú követeléseket velük szemben e téren. Ahogy a legtöbb helyütt sem. Ritkán, de előfordul, ahol tény­leges bevételt jelent az étkezési díj, főként, ahol konyhát üzemel­tetnek, mint például a balassa­gyarmati kereskedelmi és vendég­látóipari középiskolában, amely tanulói ellátásán túl, felnőttétkez­tetést is tud vállalni. Igaz, tőlük az önkormányzat többet is követel, nekik a költségvetés 5-6 százalé­kát kell kigazdálkodniuk. j.k. Biológiából nincs tehetség híján a salgótarjáni Bolyai gimnázium Első és második helyek A TALENTUM Oktatási Stúdió versenyt hirdetett kö­zépiskolásoknak az 1998/99- es tanévben matematika, biológia, magyar, történelem és pszichológia tárgyakból.* A verseny hatfordulós volt. A feladatokat otthonra kap­ták meg a versenyzők. A leg­jobbak háromórás döntőn is részt vettek. A különböző feladatok ösz- szesítése alápján alakult ki a végeredmény. A díjazottak Bu­dapesten, a Madách Imre Gim­náziumban a múlt hét végén ' vehették át az • okleveleket il­letve a könyvutalványokat. Nógrád megyéből különösen a salgótarjáni Bolyai gimnazis­ták biológia tantárgyból való szereplése volt sikeres. Balázs Eva, a gimnázium 11. osztályos és Szászi Erzsébet 12. o. tanu­lója első díjban részesült. Taná­raik: Bagyinszki Boglárka és Gyarmati Attila. Második díjat kapott: Bakos Mari'anna 12. o. tanuló. Tanára: Gyarmati At­tila. Az első díjasok 2500, a má­sodik díjasok 1500 Ft értékű könyvutalványt kaptak. Tanévzárás és bizonyítványosztás a zeneiskolában Nincs messze az új tanév sem A tanévzáró ünnepélyt és a bizonyítványosztást június 11-én, pénteken, 17.30 órakor rendezik a salgótarjáni zene­iskolában. A régi növendékek beiratkozása az új tanévre: június 14-én, hétfőn 10 és 12 óra, valamint 14 és 18 óra kö­zött történik. A zeneiskola felvételt hirdet új tanulók részére az alábbi tan­szakokra: zeneóvoda, előképző, hegedű, gordonka, nagybőgő, népi zene, jazz zene, zongora, orgona, szintetizátor, hárfa, fa­fúvós hangszerek, rézfúvós hangszerek, ütő hangszerek, magánének. Felvételi és beiratkozás az 1999/2000. tanévre: június 15- én, kedden 10-től 12 óráig és 14-től 18 óráig, 16-án szerdán és 17-én csütörtökön ugyan­ezekben az órákban. ✓ Énekes áhítat Az elmúlt hét szombat­ján Salgótarjánban a Szent József templom­ban énekes áhítatot tar­tottak a főplébánia „Cantate Domino” kóru­sának programjával. Közreműködött: Diósi Tamás, Virág Lászlóné (or­gona), Juhász József (ének). Vezényelt: Virág László. Városszépítés Szécsényben Virágoszlopok Szécsényben a városfejlesz­tési és idegenforgalmi bizott­ság felhívására szombaton már a második alkalommal szorgoskodtak az emberek a parkokban, a tereken, a köz­épületek kertjeiben. Ez alkalommal mintegy tízezer tő virágot ültettek ki és a település különböző pont­jain tizenhárom virágoszlopot helyeztek el. Egy verseny, ahol elsősorban valóban a részvétel a fontos Gondolati magból mozgalom fejlődött Több mint tíz évvel ezelőtt vetet­ték el annak a gondolatnak a magját, amelyből napjainkra megerősödött és kiteljesedett a Virágos Magyarországért pá­lyázathoz kapcsolódó mozga­lom. Az országmozgató, presz­tízsszempontokat is előtérbe ál­lító nemes versengés salgótar­jáni kulisszatitkairól Kissné Horváth Zsuzsanna, a helyi ön- kormányzat városfejlesztési és üzemeltetési irodavezetője, va­lamint Feketéné Sörös Erika, a VGÜ Kft kommunális részleg- vezetője tájékoztatta lapunkat. A nógrádi megyeszékhely 1996-tól vesz részt a pályázaton, s az első megmérettetésben nagy szerepet játszott az, hogy abban az évben kezdték el kidolgozni Salgótarján környezetvédelmi programját. A pályázat értékelési szempontjai egyébként a részt vevő települések tisztaságára, „esztétikai megjelenésére” is vo­natkoznak, hiszen hiába a virágo- sítás, a parkosítás, ha a környe­zet lerombolja az összhatást. Persze senld se gondoljon ha­talmas összegű beruházásokra, hiszen ez nem a virágkameválok kategóriája. Kimondottan a költ­ségvetésben a parkosításra for­dítható összeg szakszerű, haté­kony felhasználása biztosítja a város számára a versenyfeltétele­ket. Salgótarjánban több mint százhektáros területről kell gon­doskodni az erre a célra fordít­ható bruttó 19 millió forintos ösz- szegből. A parkok, a zöldövezeti területek mellett ebből a pénzből kell például megoldani a temetők karbantartását is. Ennek ellenére nem csupán városközponti kira­katpolitikában gondolkodnak a helyi szakemberek, hiszen tavaly például Salgóbányán, Somoskőn és Eresztvényben is járt az ország minden részét képviselő tagokból álló zsűri.-A tavalyi év volt az első, amikor sikerélményt is jelentett a pályázaton való részvétel - mondja Feketéné Sörös Erika ­ötvenezer forintos vásárlási utal­ványt nyertünk. A •pénzből a Bo­lyai János Gimnázium, valamint a pénzügyi és számviteli főiskola közötti területen ültettünk fákat, de az ÉVI Üzletház környékére is jut az anyagiakból egy kis virágo- sításra.-A nyerő pozíciót az anyagi ráfordítás nagysága mellett alap­vétőén befolyásolják a környezeti tényezők is - fűzi az előbbiekhez Kissné Horváth Zsuzsanna. - Különösen egy alföldi, inkább családi házas jellegű település számíthat babérokra, ahol a saját porta elve alapján is könnyebb át­fogó, egységes, szép külső hatást elérni. Ennek ellenére mi sem pa­naszkodhatunk, s erre jó példa, hogy a zsűrinek rendkívül meg­tetszett a Pécskő út 12-es számú szalagház erkélyeinek virágpom­pája. Távolabbról nézve igen kel­lemes látványt nyújt a növényfü- zér, s bizonyíték arra, hogy a vá­rosi, tömbházas jelleg is nyújthat kellemes esztétikai hatást. Beszélgetőpartnereinktől azt is megtudtuk, hogy a salgótarjáni szakemberek szintén járnak más településekre zsűrizni, így hát az összehasonlításoknak köszönhe­tően bőséges tapasztalatokkal rendelkeznek. Az idén augusztus 31-ig látogatják végig a zsűri tag­jai a jelentkező magyarországi te­lepüléseket, s várhatóan október­ben hirdetnek eredményt. A győztes (legutóbb Tata városa nyert) már egy nemzetközi ösz- szehasonlító versenyben vesz részt a továbbiakban. A megyeszékhely ez évi felké­szülése során a korábban sikeres munkáit jelentő Európa park gondozása, valamint a virágosz­lopok kihelyezése és az általános tiszta, tetszetős városkép biztosí­tása mellett különös hangsúlyt fektet egyebek mellett a Decem­ber 8 tér folyamatos gondozására, a litkei elágazóhoz kúszónövé­nyek telepítésére, a Báthory szo­bor, valamint a lakótelepek kör­nyezetének szépítésére, továbbá Somoskőn a Petőfi-kunyhó kör­nyékének és a lezárt temető-sír- kert folyamatos gondozására. B.M.

Next

/
Thumbnails
Contents