Nógrád Megyei Hírlap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-03 / 127. szám
6. oldal Gazdaság 1999. június 3., csütörtök Csirkeárak. A csirkehús árának legalább 20 százalékos emelésére volna szükség - mondta Botos Károly, a Baromfi Termék Tanács igazgatója tegnap, a Magyar Broiler Szövetség közgyűlésén. Eurókötvény. A Kincstári Tanács határozata alapján az Államadósság Kezelő Központ és a Magyar Nemzeti Bank mandátumot adott a Credit Suisse First Boston és a Deutsche Bank pénzintézetnek egy 500 millió euró összegű, ötéves lejáratú fix kamatozású kötvény megszervezésére. Tb-alapok. Az MDF stratégiai fontosságú társadalompolitikai kérdésnek tartja, hogy a társadalombiztosítási alapok függetlenek legyenek az állami költség- vetéstől - mondotta tegnap Dávid Ibolya pártelnök. Hosszabbítás. Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet június végéig meghosz- szabbította a CB Bróker, a LaSalle, a Pannonbróker és a Pest-Buda Értékház brókercégeknél korábban elrendelt felfüggesztések hatályát. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 385,62 Japánjen(lOO) 198,99 Svájci frank 156,17 USA-dollár 239,68 Euró 248,60 Átváltási arányok: 1 euró = 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. A nemzetközi gyakorlatban az értékalapú ingatlanadóztatás terjedt el Üres az önkormányzatok kasszája A hazai önkormányzatok összes bevételének átlagosan 8,6 százalékát teszik ki a helyi adók. A világ fejlett országaiban ez az arány jóval nagyobb, hiszen a bevételek 37,1 százaléka származik a helyi adóbefizetésekből. Hemando Garzon, a Washingtoni Városfejlesztési Intézet nemrég hazánkban járt közgazdásza is felfigyelt arra, hogy a magyarországi önkormányzatok többségének pénzügyi helyzete rendkívül kritikus. A helyi vezetés számára a korábbi években főként az önkormányzati ingatlanvagyon eladása jelentett „megélhetési forrást”. 1997-ig a privatizációs bevételek általában folyamatosan nőttek. 1998-tól azonban a helyzet megváltozott, egyre kevésbé lehetett a vagyon eladására mint bevételi forrásra támaszkodni. Vagy azért, mert elfogyott az értékesíthető ingatlan, vagy azért, mert nem találnak több vevőt. A szakember hangsúlyozta, hogy a jövőben a hosszabb távú, biztonságosabb megoldást a helyi adóbevételek növelése jelentheti. A magyarországi helyi adóztatás mértéke pillanatnyilag messze elmarad az Európai Közösség, illetve az OECD tagállamaiban szokásostól. A hazai 8,6 százalékos aránnyal szemben Ausztriában a helyi bevételek 66,5 százaléka származik helyi adóból. Az Egyesült Államokban ugyanez az arány 38,8 százalék. Érdekes módon Magyarországon az iparűzési adó a helyi adóbevételek 80 százalékát teszi ki, s ez messze meghaladja a fejlett országok 11,5 százalékos átlagát. Ugyanakkor a hazai ingatlanadó 7,4 százalékos részesedése meg sem közelíti a 44,2 százalékos nemzetközi mutatót. A fejlett országok némelyikében kizárólag az ingatlanadó létezik helyi adóként. Ez a helyzet Ausztráliában, Írországban, Nagy-Britanniában és Kanadában. Hazai szakértők szerint itthon is az értékalapú ingatlanadó bevezetése felelne meg leginkább az arányos és igazságos közteherviselés alapelvének. Németh Zsuzsa Takarékoskodni kellene Az év hátralévő részének gazdasági folyamatait nagy mértékben meghatározzák a közvetlen előzmények. Az első negyedévről a Központi Statisztikai Hivatal már több adatot is nyilvánosságra hozott. Egyik legfontosabb megállapítása a gazdasági növekedés ütemének - az előző év azonos időszakához viszonyított - lassulása volt. Ez persze nem érte váratlanul a szakembereket, mert a tavalyi esztendő a növekedés szempontjából kimagasló év volt. Egy olyan, export vezérelte gazdaságú országban, mint a miénk, a külföldi vevők vásárlási szándékaitól is sok függ. Fő piacainkon a lassuló növekedés a vásárlási kedv visszaesését is jelenti, továbbá a korábbinál kevésbé bővülő piac versenyfokózó hatást fejt ki. Ezért elismerésre méltó, hogy az ipar exportja sokkal gyorsabban nőtt, mint annak termelése: a kivitel 18 százalékkal, a termelés 7,3 százalékkal bővült. A kiskereskedelmi forgalom, amelyben nemcsak a hazai ipar termékei szerepelnek, hanem a mezőgazdaságé és az élelmiszeriparé, valamint az importcikkek is, 6,5 százalékkal bővült. Az idegenforgalom az első negyedévben 230 millió dolláros nyereséget hozott, ami 28 százalékkal nagyobb, mint tavaly ilyenkor. Megjegyzendő, hogy ebben a negyedévben a magyar lakosság még nem megy nyaralni, viszont a konferencia- és üzleti turizmus külföldről folyamatos. A beruházási volumen is nőtt, de szerényen, mintegy 6,4 százalékkal, aminek az is oka lehet, hogy a tél nem kedvez az építkezéseknek. A növekedés azonban romló egyensúly mellett ■ ment végbe, a folyó fizetési mérleg hiánya 574 millió dollárt tett ki, s ez 192 millió dollárral több, mint tavaly ilyenkor volt, s a költségvetés hiánya is nagyobb az időarányosan tervezettnél, s a tavalyi első negyedévinél. Mindezek alapján az idén nem számolhatunk 3,5-4 százaléknál nagyobb növekedéssel, amely nemzetközi összehasonlításban még mindig imponáló. Ami az idegenforgalmat illeti, 5-10 százalékos bevételcsökkenés is bekövetkezhet a koszovói háború miatt. A fizetési és a költségvetési mérleg veszélyesen növekvő hiánya takarékossági intézkedéseket követel a költségvetési kiadásokban, amelyek -ha a kiigazító lépéseket időben megteszik - a kiadások szerény, egyszázalékos mértékű csökkentését jelentenék. Bácskai Tamás Látványosan bővül a Hangya mozgalom FVM: forrásátcsoportosítás Az elmúlt napokban több száz új típusú gazdaszövetkezet és gépkör csatlakozott a Hangya mozgalomhoz, vállalva a szövetkezeti hagyományok követését. Szeremley Béla, a földművelésügyi miniszter főtanácsadója a Ferenczy Europress- nek elmondta: az agrárkormányzat a termelők érdekeit képviselő új szövetkezetektől várja, hogy elősegítsék a gazdák összefogását. A szakminisztérium várhatóan már az idén jelentős pénzösszegeket csoportosít át a szövetkezeti modellváltás céljaira. Elsősorban olyan programokat támogatna, amelyek erősítik a mezőgazdasági kistermelők önálló gazdálkodását, elősegítik a raktárak, a hűtőházak és a különböző élelmiszerfeldolgozó üzemek létesítését, megvásárlását az adott tevékenységre szövetkező gazdaközösségek számára. A főtanácsadó szerint a szövetkezeti Hangya mozgalom jelentősen hozzájárulhat az elmaradott térségekben a munkanélküliség csökkentéséhez, illetve felszámolásához, és - birtokmérettől függetlenül - valódi esélyegyenlőséget teremthet a gazdálkodók körében, mivel a termékpályás szövetkezetek tagjai azonos minőségért azonos fizetési feltételek mellett azonos árat kapnak. U. G. Új adórendszer készül A kormány várhatóan még júniusban megtárgyalja azt az adókoncepciót, amelyet a gazdasági kabinet szerdai ülésén tekintettek át a miniszterek - mondta az ülést követően Járai Zsigmond pénzügyminiszter.- A kabinet egyetért abban, hogy ne egy évre szóló adórendszer készüljön, hanem olyan adószisztéma alapelveit dolgozzuk ki, amely 2002 végéig érvényes lesz - mondta a miniszter. A kormány augusztus végéig terjesztené az új adórendszerről szóló törvény- javaslatokat a parlament elé. Az egyik legfontosabb alapelv szerint a munkajövedelmek adóját csökkenteni kell, hogy a vállalkozások versenyképessége nőjön Magyarországon. Ezzel párhuzamosan emelni kell a tőke- jövedelmek adójának mértékét - húzta alá Járai Zsigmond. Az új adórendszer alapvető követelményei közé tartozna az egyszerűség, a kiszámíthatóság és az élőmunka terheinek csökkentése. A tárca vezetője elmondta: a Pénzügyminisztérium szerint ebbe a koncepcióba beleilleszkedik a kamatadó, a földadó, az ingatlanadó mint a különböző tőkejövedelmekre vetített adófajták bevezetése. A személyijövedelemadó- rendszerben továbbra is több változatban gondolkodnak, alapvetően 2 kulcsos formában, mivel adóztatási szempontból ez az egyszerűbb. Az Intel megveszi a Dialogicot A világ legnagyobb félvezetőgyártója, az amerikai Intel 780 millió dollárért megveszi az ugyancsak amerikai Dialogic Corp. távközlési szoftvergyártó vállalatot, tovább bővítve ezzel hálózatszervező tevékenységét. A megállapodás értelmében a Dialogic az Intelen belül szolgáltató egységet működtet. Az Intel 44 dollárt kínált a Dialogic részvényeseinek, az ajánlat 32 százalékkal haladja meg a Dialogic-részvények múlt pénteki záróárát. A vállalatvásárlás a második legnagyobb az Intel történetében. Az Intel márciusban jelentette be, hogy 2,2 milliárd dollárért megveszi a Level One Communications Inc., továbbá 180 millióért a Shiva Corp. vállalatokat. 0 HONDA MARUZS MÁRKAKERESKEDÉS ÉS SZERVIZ 3100 Salgótarján, Rákóczi út 135/A. TeL/fax: 32/441-666, 32/441-888. Ajándék klíma akció és óriási kedvezmény a Hondánál! mar Mire számíthatnak idén a föld művelői? - Határjárás falugazdászszemmel Pénzszegény magángazdák A változó időjárás mennyiben segítette a megye mező- gazdasági dolgozóinak ez évi munkáját, jelenleg mit mutat a határ képe, mivel számolhatnak az idén a föld művelői, milyen gondokkal küszködnek? E gondolatok jegyében kértünk néhány falugazdásztól tájékoztatást.-Az őszi búza a bőséges őszi csapadék, a rossz telelés miatt közepesnek mondható - kezdte tájékoztatóját Kucsera Norbert, a 10-es körzet falugazdásza. - A bevetett terület 30-40 százaléka a tavalyinak. Az őszi búzánál jelentkező kiesést főleg Szirák, Kálló, Erdő- tarcsa térségében őszi káposzta- repcével enyhítették. Az előbb említett helyeken 30-40 százalékkal növelték a vetésterületet. Erre a növényre a felvásárlók is szerződést kötöttek 49 ezer forint tonnánkénti áron. A tavaszárpa táblák eléggé gyomosak, mert a gazdáknak nem volt pénzük a gyomirtó szerekre. Egyébként csaknem mindegyikük továbbra is tőkeszegény. Káros" következménye jelentkezik a földek tápanyagszegénységében. Napraforgóra is lehetett szerződést kötni tonnánként 46 ezer forint átvételi áron. Más árunövény iránt nem érdeklődnek a kereskedők. *-A gabonákkal nincs különösebb gond, főleg ott, ahol időben elvégezték a gyomirtást. Ez utóbbinak 80-90 százalékban tettek eleget a gazdák. Az őszi vetés (őszi búza) területe nagyon kevés, a szokottnak csupán negyven százaléka. A lemaradás okaiként az őszi kedvezőtlen időjárás, az Ipoly mentén lezajlott árvíz, valamint a patak melletti belvizek szerepelnek. Az előbbiek miatt kissé megkésett a bokrosodás, de már kezdi utolérni magát. A ke- nyémekvalónál az egy hektárra eső hozam a tavalyinak csak a nyolcvan százalékát érheti el. Jó viszont a tavaszárpa, a zab és az igen kevés területet elfoglaló triticale. Továbbra is legnagyobb gondjuk a magángazdáknak a pénzhiány. Nagyon drága a gázolaj, a növényvédő szer, sújtja őket a tavalyi évet jellemző alacsony értékesítési ár. Az egy-két hektáros magángazdák többsége kizárta magát a lehetséges földalapú támogatásból, mert nem vetette el a támogatás feltételeként szabott fémzárolt vetőmagot, hanem a sajátját használta fel. Az előbbiek miatt sokan vannak, akik nem dolgozzák meg földjüket, mert számításaik szerint a várható termés még a költségeket sem fedezi. Emiatt sok a meg- műveletlen terület. Ebben meghatározó aránnyal szerepel a végelszámolást kért kft. meg- műveletlen földjével. Az elmúlt napokban hullott eső nem okozott különösebb gondot, ellenkezőleg, jótékonyan hatott a növények fejlődésére - mondta többi között Telek Endre, Ipolytarnóc, Mihálygerge, Litke, Nógrádszakál, Egyhá- zasgerge falugazdásza. *- A késői vetés, a rossz magágy, a késői kelés miatt, közepes a bokrosodás, az állománysűrűség az utóbbi időben lehullott csapadék hatására az őszi búzánál kielégítő. Ezzel együtt nagyobb a gyo- mosodás is. Az őszi búzánál jelentkező kiesett vetésterületet részben napraforgóval pótolták, a többit ugaroltatják (pihentetik). A földek kondíciója az utóbbi években nagyon leromlott, többi között azért, mert kevés pénz jutott műtrágyára. Ami volt, azt a magántermelők a jobban fizető gyümölcsösökben használták fel. Amennyiben nem változik a közgazdasági környezet, a talajok kondíciója lassan eléri a kritikus állapotot. A száraz tavaszi időszak nem segítette a tavasziak kelését, melyhez hozzájárult, hogy a magágyak sem feleltek meg az előírt technológiának. Az előbbi árunövényeknél 25 százalékban használtak fel fémzárolt vetőmagot - közölte Laczkovszky András, a 21-es körzet falugazdásza. V. K. Jogerős ítélet hatvan napon belül Egyéves az agrárbíróság Ha úgy adódik, még tyúkperekkel is foglalkozunk, ennél azonban fajsúlyosabb ügyek kerültek eddig az agrárbíróság elé - nyilatkozta lapunknak dr. Jancsó János elnök, akivel a Míagyar Agrárkamara mellett egy éve működő választott bíróság eddigi tapasztalatairól beszélgettünk.- Milyen beadványokkal keresték meg eddig az agrárbíróságot?- Az adásvételi, termékértékesítési, megbízási szerződésben foglaltakkal szemben emelt kifogásoktól kezdve a minőség vitatásán, a szállítási határidő késedelmes teljesítésén, a szaktanácsadási díj megfizetése iránt benyújtott igényen keresztül a tyúkperekig, szinte mindennel foglalkozunk. Az első ügyünk például rögtön egy búzaértékesítéshez kötődő kötbérigény elbírálása volt, amelynek a perértéke meghaladta a 12 millió forintot. A bíróság helyt adott a felperes követelésének, a szerződésben 30 százalékban megállapított kötbért azonban túlzottnak találta, ezért csökkentette azt. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a pereskedők a maguk által választott bírák előtt folyó tárgyalást hitelesnek tekintik és belenyugszanak az ítéletbe, amely mellesleg jogerő tekintetében megegyezik a polgári bíróságokon hozott határozatokkal.- Mi a különbség az agrárbíróság és a polgári peres bíróság eljárási rendje között?- A választott bíróság előnye a gyorsaság, az olcsóság és a szakértelem. A felek közötti jogvitát, a polgári peres bíróságtól eltérően, rövidített időtartamú sürgősségi eljárásban 30 napon belül tárgyalják és 60 napon belül megszületik a jogerős ítélet. Az illetékek is alacsonyabbak: a rendes bírósági költségeknek az egyharmadát kell a pereskedőknek befizetni. Az agrárbíróság tisztában van a felek gazdasági helyzetével, megalapozott kérelem esetén számos esetben engedélyezik az eljárási költségek részbeni vagy egészbeni utólagos elengedését.
