Nógrád Megyei Hírlap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-24 / 145. szám

2. oldal Szécsény Es Környéke 1999. július 24., csütörtök Óvoda: fűtés, tető Varsány - Felújítás kezdő­dik a község óvodájában: a drága elektromos fűtésről a gázosra való áttérés, s a be­ázott, tönkrement lapostető megújítása sem tűr halasz­tást: a nyári szünet alatt sort kell erre is keríteni. így ha­tározott pár napja a képvi­selő-testület. Számítások szerint mintegy négymilli­óba kerülnek a jelzett, július 1-jén kezdődő munkálatok. Hírek Falukép terveken Hollókő - Külső szakértő bevonásával a helyi vezetés el­készített egy átfogó falufejlesztési tervet, amelyet rész­ben az önkormányzati testületekkel fognak megvitatni, esetlegesen módosítani és elfogadni. Hasonló céllal is­mertetik a lakosokkal is: az itt élők javaslatait, vélemé­nyét figyelembe véve öntik majd végleges formába. Vásárlás, adakozás Szalmatercs - A ravatalozó felszereltségének javításáról hozott döntést legutóbbi ülésén a képviselő-testület. La­kossági hozzájárulással, korszerű hűtőberendezés vásár­lásáról van szó, az adományokat július 15-ig várja a falu­vezetés. Belvizes gondok Rimóc - Az utóbbi záporos, felhőszakadásos napokban megtelt átereszek, vízzel feltöltődő pincék egyre több gondot okoznak a településen. Sokan keresik fel segítsé­gért a polgármesteri hivatalt, eszközöket, tanácsot kémek a csapadékvíz szivattyúzásához. Kétharmados teljesítés Endrefalva - A Három szombat elnevezésű országos ak­ció keretében a helyiek az egyházzal, az iskolával, és nem utolsósorban a lakosokkal a templomkertet takarították, a második alkalommal pedig a sportpályát rendezték. A megmozdulás harmadik s egyben befejező részében - az illegális szemétlerakó helyek felszámolásával egybekap­csolva - általános lomtalanítást szerveznek. Az utóbbi szeptember vége felé lesz, de a lakosoknak már a tudo­mására hozták. „Már sajnos, nem az a kérdés, mennyiért, hanem az, hogy átveszik-e?” Rossz világ jött a málnára Sáros csizma a lépcső legfelső fokán, ázott pulóverét szárítgatná az asszony, férjével sótlan-szótlan gubbasztanak a konyha ablakánál: már kinézni sincs kedvük, délelőtt tizenegytől megint esik az a megállíthatatlan... Málnaszüret van, volna, lenne Varsány ban, de a gyümölcsszedés keserűséggel fizet A mérhetetlen, égi „áldatlan- sággal” átitatódott termés minden órával tovább romlik. munkát, de mindig is érezték a bizonytalanságát, ami részben az időjárás-függőségből fakad: a málna lefagyhat, érett állapotá­ban viharos gyorsasággal tönk­reteheti az eső, mint most is. Tiszttartó István (balra) reggeltől napestig a mérlegnél áll, veszi át a termést Varsányban jószerivel nincs olyan család, ahol kicsiben vagy nagyban ne foglalkozná­nak málnával. Az utóbbi évek­ben az ültetvények száma nem­csak azért gyarapodott, mert az itt élők elkötelezték magukat a mezőgazdaságnak: a kárpótlá­sul kapott, öröklött és sok eset­ben nem igazán jó minőségű szántó, háztáji ezzel fizetne leg­jobban. A málnatövek jól fej­lődnek, teremnek ezen a kötöt- tebb talajon. Idén is dús fürtöket hoztak a hajtások, ígéretes volt a tavasz, aztán jöttek a hetes, és - az érett, puha gyümölcsszemekre ■még inkább vészjósló - még ki­tartóbb esőzések. Eljött a szü­ret, s mindjárt az első napokban megérlelte az emberek keserű­ségét is. Ugyanis a vártnál jóval alacsonyabb árat kapták a gyümölcs kilójáért.- Biztos, hogy van piaca a málnának, ezért túlzásnak tar­tom, hogy a termelőnek mind­össze 150-160 forintot, gyakor­latilag lémálnaárat fizetnek - mondja egy szécsényi hölgy, akinek az édesapja egyike a varsányi termelőknek. - Mint más gyümölcsfajtánál, a tíz­húsz forintos ármozgás termé­szetes, de nem a százforintos, és persze mínuszban! Aki nem tudná, a málnatermesztés ősztől a következő szezon végéig iszonyú sok munkával, kiadás­sal jár. Metszés, kötözés, per­metezés, szedés, a törött oszlo­pok cseréje, javítása, ahol a csa­lád nem győzi, munkást, gépet kell fogadni és sorolhatnám... Jó néhány varsányi szintén azon bosszankodik, abba nem tud belenyugodni, hogy múlt és jelen visszataszítóan azonos egy dologban: ahogy tegnap, ma sem becsülik meg a kister­melőt. Pedig ennek nagyobb az erőfeszítése, mint a mezőgaz­dasági termelésre fordítható pénze. S ha csupán ezt tekinti megélhetési forrásnak, csak nagy nehezen tudja megterem­teni a családja biztonságát. Hej, pedig nem sajnálja a két keze munkáját... Kis Istvánné, azok egyike, akik nem tegnap kezdték ezt a Az emberek nem értik, miért nem lehet rögtön az átvételkor megtudni, mennyit kapnak a gyümölcsért. Erre a következő a magyarázat: a málnát az át­vevő minősíti, csakhogy a mi­nőség szállítás közben is rosz- szabbodik, tehát a helyben még magasabb „osztályba” sorolt, kedvezőtlenebb kategóriájú lesz, mire a hűtőházba érnek vele. A faluban ugyan nemcsak egy átvevőhely van, - van, ahonnan Bemecebarátiba, Du­nakeszire viszik a termést - de nincs igazán konkurencia, fi­zetségben egymáshoz igazod­nak. Másrészt az érett, törékeny gyümölccsel pedig nem szabad várni, nem lehet fűhöz-fához szaladni, hol adnának többet érte... Muszáj mielőbb leadni. Az ültetvényesek tavalyi ta­pasztalata azt mutatja, hogy az idény csúcsán a kilónkénti ár meghaladja a kétszázat, két­százötvenet, (valójában erre számítottak az idén is) ekkor siet rákapcsolni mindenki, mert a „zárás” előtti árzuhanás elkerülhetetlen. A mostani in­dulás viszont nem sok jóval kecsegtetett. Tiszttartó István reggeltől napestig vagy a mérleg körül vagy a háza melletti, ötször hetvenöt méter málnásában tölti az idejét: átvevő és termelő is egyben. Előbb volt átvevő, aztán termesztő, vagyis lát eb­ben fantáziát. Már, ha - mint most - el nem mossa az eső - a hozzá hasonlók reményeit. A lapos ládákban látszatra tetszetős a termés, már, ha távo­labbról nézi az ember... Köze­lebbről ugyanis sajnos, jól lát­szik: feketédnek, pettyesednek a szemek, s az íze sem az igazi.- Úgy igyekszem, hogy a hű­tőház (a mátraterenyei) és az is jól járjon, aki leadja az árut. A baj az, hogy megindult a pené- szesedés, ez pedig nagyon gyorsan végez a gyümölccsel - mondja a férfi. Strehó Andrásáénál, egy má­sik átvevőnél, három nappal ezelőtt 160, illetve 100 Ft-ot ad­tak a gyümölcsért, tegnap reg­gelre ez valószínűleg már érvé­nyét veszítette. Varga László, a mátratere­nyei hűtőház vezetője sem ke­csegtet jóval:- Most már nem az a kérdés, mennyiért, hanem, hogy átve­szik-e a málnát, olyan mértékű a rothadás az újabb esőzések miatt. Arról nem beszélve, hogy a lémálnára jóval kisebb ebben az évben a kereslet, a régi felvásárlók eltűntek a piac­ról. Szinte ugyanaz a helyzet, mint a meggyel: a tavalyi 250 helyett mindössze nyolcvan fo­rintot adnak kilójáért. Most a feketeribiszke fizet jobban... Az okok összetettek: legke­vesebb másfélszer annyi a ter­melő, mint korábban, s például a nagy hazai szörpüzemek nem vevők lémálnára. Ráadásul a külföldi termesztők „aláígér­tek,” levitték az árakat, s az is téved, aki azt hiszi, Kis-Jugo­szláviában nincs termés. (Tegnapi információnk sze­rint Berkenyén 130-160 Ft-ot fizettek érte, Bemecebarátiban (a hűtőháztól szerzett értesü­lés) hétfőn 80-150 Ft között mozgott az ár.) (M.J.) Juniális batyusbállal, népdal- és nótaénekléssel, valamint táncversennyel Nyugdíjas-találkozó Szécsényben Első fecskék Károson - Húsz vidám gyerek egynapos hétfői programja nyitotta meg a szezont a festői környezet­ben fekvő ráróspusztai gyermektáborban, ahol bizony a vi­szonylag késői nyitás miatt mostanáig még meglehetősen kevés csoport jelezte üdülési szándékát. Ezen a nyáron is Rárós ad otthont a Würth Alapítvány táborának, amelyet - mint a korábbi években mindig - a hátrányos helyzetű gye­rekek részére szerveznek. Negyedik alkalommal rendezik meg, de az újdonság varázsát sosem veszíti el, mert szervezői mindig kiegészítik, színesítik valamivel a szécsényi nyugdí­jas-találkozó programját, amely ezen a héten, június 26-án, szombaton várja a résztvevőket és a közönséget. A művelődési és művészetoktatási központ rendezvénye ezúttal is részben kulturális seregszemle, ahol a 14 órakor kezdődő megnyitó után fellépnek a pásztói, holló­kői, bátonyterenyei, mátrasző- lősi, sóshartyáni, csábi, palotási és a helyi folklórcsoportok. Színpadra lépnek egyéni sze­replők is: nagymamák és uno­kák verssel, mesével, prózával, dalokkal és zenével. Tizen­nyolc órakor a juniális bátyus­ból keretében népdal- és ma- gyamóta-énekesek mutatkoz­nak be, s a roma Dáridó csoport is műsort ad. A táncversenyre természete­sen bárki benevezhet. Harap- nivalót, üdítőt az otthoni ba­tyuból fogyaszthatnak a részt­vevők, de a szereplőket vacso­rával is várják. (mj) Tíz település és a kábeltelevízió Televíziózni jó, de még jobb lenne a házi riasztóval, inter­netes csatlakozással kecsegtető kábeles rendszeren válogatni a csatornák között - vallják az endrefalvaiak, szécsényfelfalu- iak, ludányhalásziak, magyar- géciek, sóshartyániak. Hasonlóan vélekedik raj­tuk kívül még öt falu lakosa­inak többsége. A rendszer kiépítésére ajánlkozó cé­gekben sincs hiány, s egyi- kük-másikuk javaslata egé­szen kedvező, bár döntés egyelőre még nincs. Csőri Péter, a szervezésben leg­több részt vállaló Endrefalva polgármestere az előkészü­letek eddigi lépéseiről szólva elmondta, hogy az érintett településeken a tes­tületek tájékoztatása folya­matban van. A jelenlegi elképzelések szerint társulást vagy pedig kft.-t alakítanának, ennek tu­lajdonában maradna a maj­dani rendszer, amelynek ki­építéséhez egy családot - a tényleges harmincezer he­lyett - tizenkétezer forint terhelne. Az árkokat ki kell tisztítani - Ezt kéri a faluvezetés - Kevesen éltek a segítséggel Idősektől átvállalják a munkát Ságújfalu - Az önkormány­zat a közelmúltban felszólí­totta az ingatlantulajdono­sokat, hogy a telkük előtt lévő vízelvezető árkokat te­gyék rendbe, amennyiben azok elhanyagolt állapotban vannak. Egyben vállalta, hogy a tisztítás során kie­melt és az útpadkán össze- kupacolt földet elszállíttatja. A felhíváshoz azonban hozzátették azt is, hogy akik idős koruk, vagy éppen be­tegségüknél fogva nem tud­ják az előbbieket elvégezni- amennyiben ezt jelzik a polgármesteri hivatalnak -, gondoskodnak az előttük lévő árkok rendbetételéről. Információink szerint az utóbbi lehetőséggel, ked­vezménnyel kevés idős helybeli élt. Virágosod!]* a szécsényi belváros - A járdák mentén, intézmények előtt petúnia-, paprikavirág-, hamvaskaszegélyek díszlenek. Méltóan az önkormányzat pályázatához. Ennek lényege, hogy az idén díjazni fogják azt a házat, amelynek legszebb az eleje.

Next

/
Thumbnails
Contents