Nógrád Megyei Hírlap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-17 / 139. szám
2. oldal Salgótarján És Környéke 1999. június 17., csütörtök Helyi iparűzési adó Karancsalján? A nyári szünet előtti ülését tartja meg június 22-én Ka- rancsalja önkormányzata. A testület előtt szerepel az általános iskola és a Napfény Óvoda tanévzáró beszámolója is. A testület döntés előtt áll a helyi iparűzési adó bevezetéséről. Amennyiben a határozat megszületik, július 1-jétől új bevételi forrással bővül a község büdzséje. A tervek szerint az adóalap 1 százalékát fizetik a község vállalkozói. Kedvezményként a helyi telephellyel rendelkező, s ott foglalkoztató vállalkozók azonban csak 2000. január 1-jétől fizetik a helyi adót. A testületi ülésen az is eldől, ráköthet-e már a csatornahálózatra a félezer igénylő. Szó lesz az önkormányzati élelmiszerbolt felújításáról, amelyen jelenleg közhasznú munkások is dolgoznak. A testületi ülés jövő kedden 15 órakor kezdődik, (németh) Toyotával jár a „milliomos” fuvaros Pilisi Zoltán salgótarjáni személyszállító fuvaros beírta a nevét a Toyota történelemkönyvébe. Magyarországon ő volt az első, aki mikrobuszával egymillió kilométert teljesített, ráadásul balesetmentesen. '- A „gép” is jól bírta - ültet le ritka növényekkel szegélyezett kiskertjében. - Soha nem hagyott cserben, mindössze egy kuplungtárcsát kellett cserélnem. A gumiköpenyek 250-300 ezer kilométert futnak, amíg újat teszek fel, a fékbetétem pedig még eredeti! Egyszer ugyan kicseréltették velem, hogy már „lejárt az ideje”, de amit betettünk, Olaszországban felmondta a szolgálatot. Pilisi Zoltán a rendszerváltás után iett vállalkozó. Addigi cége tönkrement, munkát kellett keresnie. Egy Volkswagen transporterrel kezdett fuvarozni, az akkor divatos beváráslóhelyekre: Törökországba, Olaszországba, Bécsbe. Kakuk József salgótarjáni Toyota-márkake- reskedő tanácsára ült át a már sokat futott német autóból a japánba.- Jelenleg egymillió-harminc - hétezret mutat a kilométeróra - mondja. - Az utóbbi években már csak egy vonalon járok, az olaszországi Triesztbe. Hetente egyszerkétszer megyek, igény szerint. Éjszaka indulok, hajnalban érünk Triesztbe. Délig bevásárolnak az utasaim, aztán indulás vissza.- Sokan kérdezték már út közben: nem alszom el? Hozzászoktam az éjszakai vezetéshez, s számomra az a megnyugtató, ha az utasaim alszanak. Ez jelzi, hogy bíznak bennem. A mai napig egyetlen balesetem sem volt - kopogja le. - Nincs nekem titkom: csak észszel nyomom a gáz- és fékpedált. Pilisi Zoltán nem mindennapi teljesítményét a Kakuk József által a közelmúltban rendezett Toyota- bálon egy Lexus karórával ismerte el vendéglátója. Pár nappal később a Toyota Motor Hungary központjában átvehette a Toyota-milliomo- sok klubjának első számú emlékplakettjét. - Nem tudok róla, hogy lenne második, úgy lehet, én leszek az is - mondja mosolyogva. - Amíg bírom csinálom! Bejárta már fél Európát, amelynek nyomát kertjében is felfedezhetem. Minden országból hoz egy neki megtetsző növényt. Pazar látványt nyújtanak sziklakertjében, amelyet nagy gonddal ápol. Most télikertről álmodik. A növények nyugalmat árasztanak, s erre nagy szüksége van az országutak vándorának. (németh) Pilisi Zoltán: Nincs titkom, csak ésszel nyomom a gáz- és a fékpedált! Irányítószáma: 3104 - Elöljárók jönnek-mennek, Kotyháza marad ami volt Városi puszta, ahol utcanév sincs Városlakóknak mondják őket, bár a városi létformát csak hírből ismerik. Előnyként pusztán a környezetüket említik, bár az utóbbi időben már azt sem, miután jócskán megbolygatták a természet rendjét. Az egymást váltó önkormányzatok rendre ígérgetik a „városiasodás” lépcsőfokait, amit az itteniek hitegetésnek könyvelnek el. Polgármesterek, képviselők jönnek-mennek, ám Kotyháza marad, ami volt: puszta. Gyér járatú tömegközlekedéssel, egyre romló út- helyzettel, melegben bűzlő levegővel, egy ideje pedig gomolygó porfelhővel. S gyanítják, nemsokára sűrűsödő gépjárműforgalommal, amelyek majd a város hordalékát hordják a puszta határába. A település sorsa rendszerfüggetlennek tűnik Nem örülnek persze a történéseknek, de már előre beletörődni látszanak sorsukba, amely rendszerfüggetlennek tűnik. Nem véleményeztették őket egykor a szennyvíztározó idetelepítéséről, ahogy most sem, másról. Dombtakarásból csak a legmagasabb épület, a régente magtárként szolgáló épület teteje látszik. Szem elől rejtve élnek erre fele a „városlakók”, akik ajka e megnevezésre kesernyés mosolyra húzódik. A település egyetlen „közintézménye” a vegyesbolt, ami kocsmaként is funkcionál. Valójában nem a mértéktelen ivászat a célja az ide betérőnek, inkább a baráti beszélgetések kedvéért telepedik be, főként a férfinép. Az idegen láttán kirajzanak a kora nyári melegbe, s az egyre terebé- lyesedőbb körben, ki-ki mondja a helybelieket nyomasztó gondokat.- Megbékélünk mi itt sok mindennel, igaz nem kedvből, mintsem kényszerből - mondja Misu- rák Zoltán, a 22 éves fiatalember, aki szécsényi munkahelyre járván azzal toldja mondandóját, hogy hiszen, ha türelmüket a munkába járás feltételeinek javításával honorálnák... A település az úgynevezett egyutcásak közül való. Nem is azzal van problémájuk, hogy nincs „elkeresztelve”, hanem hogy állaga egyre romlik, miután majd tíz éve a látszatnak eleget téve úgymond rendbe hozták. Hiába mondták a helybeliek, ablakon kidobott pénz, ha csupán megszórják a zúzott kővel, hisz’ azt lemossa az első eső. Ami meg is történt, még akkortájt. Az úrnak már annyi, viszont a lejtős utca aljában álló portáknak korántsem, amelyek kénytelenek nyelni az esővizet, vízelvezető híján. Égszakadástól tartanak most is, hogy az idő változékonyabbra fordult, attól félnek ha lezúdul az eső, kimossa a krumplit is a földből, mint tavaly.- Bár por ellen nem árt a csendes eső, mert abból nyelettek velünk már annyit idén - mondja egy idősebb úr. - A temető mellett lakó kisgyerekes asszonyka házát hetekig látni sem lehetett, csak a kavargó port, mint robbantáskor. A határból hordják ugyanis a homokot a készülő ipari park területe feltöltéséhez, s bár a szállítás befejeztét egy hónappal korábbra ígérték, hordják még most is.- Lesz még itt nagyobb is a forgalom - mondja a fiatalember -, ha idetelepítik a szemétlerakót. Akkor majd kukás autók kavarnak port, rongálják az utat! Amit ugyan javítottak már, de újra csak szétnyomtak a nehézgépek. Eső után napközt is óvatosan járható, este meg úrnak se vágjon senki! Kotyházán, e salgótaijáni városrészben négy éve vezetékes ivóvíz iható, egy éve pedig telefonon is elérhetők az itteniek. Ezzel egy időben pedig megszűnt a nyilvános telefon, amit nem tudnak elfogadni a kotyházaiak, ahogy a megannyi hétvégi telkes is hiányolja. Nem készült el az öt éve ígért buszforduló sem, minek következtében a téli hóban, vagy sárözönben az autóbuszok be sem mennek a helységbe. Posta azért jár e városrészbe is: biciklivel jár a postás, már ha tud. Kerekezve, vagy a sárban, hóban kerékpárját tolva, de viszi az újságot, levelet, s bármilyen küldeményt, amelyeken az irányítószám 3104. J.K. Decemberben dől el, nyert-e 44 és fél milliót Kazár pályázata Hat palóc falu rejtett értékei „Az élet szép, a palóc falvak rejtett értékeinek megőrzése”’ címmel pályázott hat nógrádi község, a Phare SOP ’97 támogatásra. Kazár, Mátraszele, Vizslás, Cered, Zabar és Szilaspogony önkormányzata az első értékelést követően kedvezményezett lett - tudatta lapunkkal Molnár Katalin, a koordináló Kazár polgármestere. Indul a tábor Karancskeszi - A nyári táborozáshoz 15 ezer forintot nyert a sportminisztériumhoz benyújtott pályázatán a helyi művelődési központ. Kézművestáboruk június 21-én indul, s 26-ig tart. A jelentkezők megtanulhatják a szövés, a nemezelés, a gyertyaöntés, a bőrmegmunkálás és a batikolás művészetét, s részt vehetnek népzene- és né- pitánc-foglalkozásokon is.-A teljes projekt több mint 65 millióba kerülne, ebből most reményünk van kb. 44 és fél millió elnyerésére - mondja. - Még egy sor megmérettetésen kell átesnünk, s ha minden sikerül, akkor idén december 31-ig megköthetjük a szerződést. A pályázat segítségével szeretnék növelni a falvak önmegtartó erejét, megóvni a helyi építészeti értékeket, a buszmegállók átépítését. Mindez elősegítené a falusi turizmus kialakulását, térségi programok készítését, egy kézművesház megvalósítását, ott a képzés elindítását - reméli a polgármester asszony. (t.n.l.) Gyula bácsi, Isten áldja meg a kezét!- Most már megnyugszom, mert van, aki folytatja ezt a szép munkát. Ilyen besegítő kellene nekem, mint te, mondta a sógorom - idézi fel az akkori elismerő szavait Sándor Gyula vizslási szövőszékkészítő. Egyik ismerőse megjegyezte, amikor meglátta az ajándéktárgyat: - Te számviteli ember vagy, nem a szakmád, hogyan csináltad meg? Egyetlen szög sincs benne, mégis olyan masszív.- Nem tudok neked választ adni, elkészítettem - mondta. Tíz évvel ezelőtt ment nyugdíjba az SVT-Wamslertől. A kezdeti öt év a méhészkedéssel és a kerti munkával telt el. Az előbbivel 35 évvel ezelőtt kötelezte el magát. A két tevékenység nem töltötte ki szabad idejét, főleg télen. Azon gondolkodott, hogy ekkor is kellene valamivel foglalkozni. Végül rátalált a megoldásra.- Szüleim annak idején szövéssel foglalkoztak. Gyerekkori emlékeim is kötöttek az előbbihez. Sógorom emléke is ebbe az irányba ösztönzött. így hát belevágtam. Az első elég jó sikerült. Miniatűr kivitelben készült, amit a feleségemnek ajándékoztam, ő megdicsért és biztatott, hogy folytassam. Olyan, amivel a feleségemnek kedveskedtem, nincs több. A mostaniakat kétféle méretben készítem. Számomra hasznos időtöltés. Csak akkor tevékenykedem amikor kedvem és időm van rá. Előfordult, annyira belefeledkeztem a munkába, hogy a befejezés az éjszakába nyúlt. Ezt követően a szövőszékké- szítő-mester részletesen beavat a szövés művészetébe és a szövőszékkészítés technológiai folyamatába. Sándor Gyula olyan ajándék szövőszéket készít, amely működik is, ráadásul a szövőmintákat is ő gondolja ki.- Eddig hány darab került ki kezei közül? — kérdeztem.- Úgy emlékszem, negyvenöt.-Mennyi idő alatt készül el egy?- Nem mérem. Hobbiból csinálom. Egyik tanárnő megkérdezte, hogy mennyiért készítenék neki egy nagyobbat. Nem vállaltam el. Főleg a külföldiek érdeklődnek iránta. Az egyik helybeli ismerőse szövőszéket ajándékozott külföldi barátjának. Amikor az meglátta, csak annyit mondott: - Gyönyörű munka! Az ajándékozó pedig a saját véleményét így tolmácsolta: - Gyula bácsi, az Isten áldja meg a kezét, hogy ilyet csinált. Szó szót követ és Sándor Gyula egy érdekes esetet mesél: -Az idősek fesztiválja alkalmából 1998-ban szóba került, hogy akinek van valamilyen bemutatni való érdekessége, azt szívesen veszi a nyugdíjaseseményt rendező bizottság. Én felajánlottam, hogy bemutatom a szövőszékemet. Elfogadták. Először teherautót akartak küldeni érte, csak később derült ki, hogy ez ajándéktárgy - meséli nevetve. A kiállításon a zsűri emléklappal és plakettel jutalmazta.- Lesz-e, aki folytatja hobbiját? -faggattam.- A helybeli általános iskola alsósai is meglátogattak és bemutattam nekik a szövőszékeket. Volt köztük, akinek kedve lett volna hozzá. A polgármester is felhívott és megkérdezte, hogy megtanítanám-e azokat a gyerekeket, akiket érdekel? Igent mondtam. Sándor Gyula a kenyeret adó munkát a kisterenyei szénbányáknál kezdte, majd Eger következett, utána Budapesten elvégezte a Pénzügyi és Számviteli Főiskolát. Onnan visszatérve, 1954-ben a tűzhelygyárba került, pénzügyi osztályvezetőnek, majd munkaügyi osztályvezető-helyettesként hagyta abba az aktív munkát. V.K. Pénteken nyit a Halász söröző, debütál a Lídó diszkó Figyelj haver, új dizsi! Utolsó simításokat végzik a Lídóban Holnap újra éled Salgótarján egyik legszebb fekvésű vendéglátó egysége, a Tóstrand melletti Halász söröző. Itt debütál a város legmodernebb szórakozó helye, a Lídó diszkó is. A tulajdonos Galcsik Lajos tervei azonban még koránt sem merültek ki...-A Halász hétköznap sörözőként, hét végeken diszkóként működik majd - mondja a fogadó tulajdonos. - Az első öt hét végére már a műsort is lekötöttük: holnap este az Amokfutók együttes a sztárvendég, állandó lemezlovasunk a Szécsényben is népszerű Varga Szabolcs lesz. A szórakozni vágyó csoportok egy olasz dizájn alapján berendezett egységet találnak az évek alatt szinte teljesen lepusztult épületben. A Galcsik család egyéves munkája nyomán telik meg most élettel a furcsa formájú épület. Bent különterem szolgálja a csoportos rendezvényeket, baráti összejöveteleket. A távlati elképzelésekben szállodai lehetőségek kialakítása is szerepel. Megtalálja a számítását az is, aki biliárdozni, darts-ozni, chocho-zni szeretne, s az is, aki hajnalig képes ropni a legújabb diszkózenére. Aki csak a falra festett képeket szereti, annak ajánlja Galcsik Tamás, a söröző-diszkó vezetője Szűcs László graffiti jellegű alkotásait.-A zeneteremben 3000 watt összteljesítmény szólal meg a Cerwin-Vega „cuccokból” - mutatja büszkén a legújabb amerikai ládákat, erősítőket a tulajdonos. -A színpad előtti fényorgia ugyancsak a legmodernebb technikát képviseli. A bútorzat saját fejlesztés, egy olasz diszkó mintájára. így talán érthető, miért lett a diszkó neve Lídó. Pénteken 21 órakor várjuk az első vendégeket, 500 forintos belépővel, amelyben már a műsor ára is benne van. Aki a vasárnapi programra is megváltja a jegyet, annak csupán 800-ba kerül. A vendégek a hely jellegének megfelelő italkülönlegességek között válogathatnak, étvágyukat gasztrofol készítményekkel csillapíthatják. A Halász söröző hétfőtől csütörtökig és szombatonként délután kettőtől este tízig várja a betérőket. PR Sándor Gyula, a működő mini szövőszékekkel
