Nógrád Megyei Hírlap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-12-13 / 135. szám
6. oldal Mozaik 1999. június 12., szombat A dicsőséges tavaszi hadjárat nyomában Egy nefelejcsszál „ ... Ábrándaim visszateremtik a csak névről ismert ősöket bajnoki tetteik dicsőségével. És ha végre eltűnik a bűvös jelenet, fölmarad lelkemben egy nefelejcsszál: a történeti visszaemlékezés!” Azon a nógrádi tájon bolyongva írta e sorokat Nagy Iván 1854-ben, amerre végső úti célunkhoz, Horpácsra az ő sírjához közelítettünk. Középiskolás emlék De pillantsunk vissza a Tájak-Ko- rók-Múzeumok salgótarjáni klubjának közelmúltbeli programjaira, amelynek fő tartalmát az 1849-es év kiemelkedő katonai eseményeire való emlékezés jelentette. Az egyik klubnapunkon Balogh Zoltán történész-muzeológus tartott előadást a tavaszi hadjáratról, s annak nógrádi vonatkozásairól. Az eseményeket, tényeket összefüggéseket feltáró ismertetés, mintegy ráhangolás szerepét is beöltötte, hiszen ezt követően a váci csata színhelyére látogattunk. Az útvonal megválasztásában az vezérelt, hogy a ritkán felkeresett, kevésbé közismert nyugat-cserháti tájon vezessen keresztül utunk, ismerkedve a táj földrajzával, történelmével. Acsa-Csővár-Penc-Rád pl. a Mocsáry által szerkesztett monográfiában 1826, illetve egy évszázaddal később 1934-es Nógrád és Hont vármegye monográfiában - hozzánk tartozó területként jelentek meg s ez tartott 1946-ig. Ge- rengay Pál evangélikus lelkész tanító szakszerű faluismertetésére már középiskolás diákkoromban felfigyeltem! Most tudtam meg, hogy ő volt a tájmúzeum létrehozásának szorgalmazója, gyűjtője. A táj geográfiailag azért érdekes, mert a Cserhát legrégibb üledékes kőzetanyaga építi fel. A Csővárirög, Romhányi-rög, a Cserhát legmagasabb csúcsa, a Naszály (652 méter) úgynevezett mezozoosz mészkőrög a földtörténeti középidőben képződött kb. 150-200 millió éve, természetesen fiatalabb márga-agyag-homokkő összletből, mintegy sasbérc emelkednek ki a dombvidékből, egyes tudósok véleménye szerint úgy tekinthetjük, mint a Budai-hegység Pilis-Duna bal parti folytatása. A kréta-eocén időszaki ős- karsztban előfordul a bauxit, a barnaszén, formailag is más, kis dolinák, barlangok, karrlejtők, valamint különleges patakvölgyek jellemzik, más tehát, mint a vulkanikus területek mifelénk. Őskori leletek A megbúvó kis falvak a tavaszi zöldben és virágpompában igazán gyönyörködtettek, feledtették a bo- rongós időt, a néha-néha megeredő tavaszi finom esőpermetet, s feltűnt Csővár. A régi Cső falu, várhegyén a várral, amelyet a tatárjárás után 1250-es években kezdtek építeni. E terület barlangjaiban már az őskő- korszakban megjelent az ősember, erről tanúskodnak a legrégebbi 25-30 ezer éves úgynevezett gra- vetti kultúra kőeszközei, amelyet a csővári Uhu-barlangban találtak. A penci falumúzeum a Cserhát táj régészeti leleteit őrzi, már 1733- ban volt a csővári papiakban egy múzeum - egy szoba. E terület régóta betelepült. Az újkőkor, a rézkorszak, az úgyevezett péceli kultúra (i. e. 2150-1900) leleteit a múzeumépület telkén tárták fel. A bronzkori, vaskori, kelta leletanyag a váci, gödöllői, budapesti múzeumokba került nagyrészt. A kiállítás mégis lenyűgöző volt. A Kozaky-család kúriája, a múzeum épülete is középkori alapokra épült. Az 1952. május 1-jén hivatalosan megnyitott helytörténeti gyűjteménynek 1962 óta ad otthont. A gazdag régészeti anyag a római, avar-, honfoglaláskori, középkori tárgyaival előhívja a múlt ábrándjait a mi lelkűnkben is. Az 1848^49-es szabadságharc, a két világháború emlékei korhűen berendezett szobákban kaptak helyet. Nagy örömet és meglepetést keltett az írók, költők dokumentumanyaga Petőfi, Madách, Mikszáth, Sréter Kálmán stb., akiknek családi, baráti kötődései voltak e falucskához. Kőtár, néprajzi anyag teszi teljessé a múzeum értékes kiállítását. Valódi gyöngyszemre találtunk - egy kis hajdani nógrádi faluban! Követendő lenne... A rádi úton érkeztünk meg Vácra, amelynek történetéről és nevezetességeiről az autóbuszon ismertetőt tartott szervezőtársam. A váci csata rövid történetén túlmenően megemlékeztünk Földváry Károly, Damjanich János hadvezérekről - akik győzelemre vitték a viadalt, a barokk kőhídon folytatva le a neves csatát. Az I. és ül. hadosztály, innen észak felé vette útját, Nagysalló és Komárom felé, hogy a „dicsőséges” hadjárat jelzőjét örökre szívünkbe véssék katonasikereikkel. A honvédemlékművet a budapesti műút mellett egy mesterséges dombocskán állították fel 1868-ban a váci csata hőseinek emlékére, egyes források szerint maga Kossuth Lajos is küldött pénzt az emigrációból az obeliszk felállítására. A TKM koszorúját klubelnökünk dr. Lukács Ida helyezte el. Párizsi mintára Az autóbuszos váci városnézés után megtekintettük a székesegyházat. A váci püspökséget István király alapította, az első székes- egyházat fogadalomból, Géza király építtette (1074 után), aki oda is temetkezett. A második átépített templom a XIV. században épült, aminek ma már csak csekély maradványa látható. Az új székesegyházat 1761- ben kezdik alapozni az új helyen, a Konstantin téren, amelyet átterveznek, s a Bécsben élő francia építészt, Isidore Canevalet bízzák meg az építéssel, Migazzi Kristóf hercegérsek irányításával. A hatalmas téren a panteonszerű, klasszicizáló, késő barokk stílusjegyeket is magán viselő épület párizsi mintára épült, úgynevezett „francia forradalmi” építészeti hatásokat tükrözve. Korinthoszi oszloppárok tartják a főhomlokzatot, előcsarnokot képezve, a kétoldali négyszögletes, csonkának ható toronypár kubusai emlékeztetnek a Notre Dame-ra, a kupola azonban eltérő. A belső kupola és a szentélyfreskó elkészítésére a század legjelentősebb osztrák festője, F. A. Maulbertsch kapott megbízást. A főoltár freskója a visitatiót ábrázolja Mária és Erzsébet találkozását, látogatását, ami valóban a Notre Dame számára készült Jou- vent francia festő főműve nyomán született úgynevezett tükörkompozíció. Az épület díszítését nem célom teljességgel leírni, mivel csaknem egyórás tájékoztatót hallottunk. Kiemelném a reneszánsz szentélykorlátot, a bal oldali oltár szentségházát, művészi értékét, csodáltuk szépségét. A székes- egyház méreteivel kiemelkedik a magyar műemlékek közül. Magassága 55 méter, külső hossza 72 méter, művészeti értékei felbecsülhetetlenek, nem csak a gazdag aranyozottság miatt. Kincstára zárva volt. Rövid ebédidő után a Hincz Gyula-gyűjteménybe látogattunk, mivel ebben az épületben kapott helyet a Tragor Ignác Tájmúzeum. Megtekintettük a „Vác évszázadai” című állandó helytörténeti kiállítást és az emeleti termekben a magyar Picassónak is elnevezett híres festőművész állandó tárlatát (H. Gy. 1904-1986). A Március 15-e tér tavaszi pompáját nem élvezhettük, a tervezett séta elmaradt. A kőkapun át - diadalív - hagytuk el a Duna-parti várost. Irány Horpács Horpácsi úti célunk felé haladva Mikszáth Kálmánra és a 175 éve született Nagy Iván történész, múzeumalapítóra emlékeztünk, ismertetve életútjuk legfontosabb állomásait, Horpácson töltött éveik eseményeit felidézve. A horpácsi Mikszáth Kálmán Emlékmúzeumot 45 éve alapították a balassagyarmati Palóc Múzeum, illetve a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum anyagából. Nem kívánok részletesen beszámolni az ország legszebb irodalmi múzeumáról, azért mert a 150. évforduló kapcsán 1997-ben e napilapban igen sok hírt adtak róla. Az emlékév eseményeiről az újság folyamatosan beszámolt. S szeretném, ha ez a hiány itt és most arra buzdítaná a tisztelt olvasókat, hogy menjenek el és nézzék meg! Temetői koszorúzás A délután utolsó programjára a temetőbe mentünk. Felkerestük Nagy Iván és gyermekei sírját. Tavaly ünnepeltük halálának 100. évfordulóját. S a mi klubunk lehet az első, amelyik Nagy Iván születésének 175. évfordulójára készülő em- lékezők közül elhelyeztük az emlékezés koszorúját. A rövid megemlékező beszéd a történész szakmai, írói tevékenységének méltatása mellett, azokra a versidézetekre koncentrált, amelyeket a szabadságharc alatt verses naplójába írt. A dr. Kovács Anna muzeológus által válogatott versekből egy legyen sírjára „Nefelejcsszál”: „Ki hitte volna, hogy a mért / Három századig küszködénk / A szabadság, egyenlőség /Ismét legyen a miénk. / Piros véremből ekképp / Piros rózsa terem / A szabadság rózsája: / Föláldozott életem. (Pozsony, 1848. márc. 18.) Balassagyarmatra érve megismertük a Palóc Múzeum alapításának előzményeit. 1891-ben Nagy Iván történetíró és családkutató kezdeményezésére alakult meg a Nógrád vármegyei Múzeum Társulat. 1894-ben már saját épületében működik könyvtára és látogatható az a gyűjtemény, amit főképpen Nagy Iván alapozott meg, értékes hagyatékával kiegészítve később. Az új múzeum épületét Wälder Gyula tervei szerint építették 1914-ben. Több mint száz éve az Erzsébet-liget - ma Palóc liget - vadregényes fáival, szobraival, emlékműivel olyan kulturális környezetet képez, amiben a történelmi múlt, a palóc népélet és a természet szinte eggyé válva képviseli páratlan kincseinket. Méltán viselhetné ismét alapítója nevét! Reméljük, így lesz egykoron! Lőrincz Gézáné túravezető a Tájak-Korok-Múzeumok klub tagja A váci székesegyház Jó megfejtés, szerencsés nyertes Elmúlt heti rejtvényünk meg- kipufogógáz! Ezerforintos vá- ép. II/2. sz. A mai rejtvény hefejtése: Szeretnénk elkerülni, sárlási utalványt nyert: Tóth Fe- lyes megfejtését június 18-áig Templomaink története Szentháromságnak szentelve - PATAK A ma is álló templom csaknem egy évtizedig épült Balassagyarmattól délnyugatra fekszik, nevét a rajta átfolyó Derék-patakról kapta. Egykori iratok a XIII. sz. közepén már Potok, Patak néven említik, („in uallem fluminis potok..., inde ad uillam potok.”). A fenti idézet egy 1255-ben kelt oklevélből való, melyet az esztergomi érsek Vadkerten - ma Érsekvadkert - lévő birtokainak rendezéséről szövegez- tek. „Villa Patak” 1431-ben kiváltságokat nyert helység, aminek következtében Vásárospataknak is nevezték. Az 1633-as összeírások szerint 5 adóköteles portáját vették „lajstromba”. A környékbeli falvakat (Dej- tár, Érsekvadkert) tekintve a megye legnagyobb kiterjedésű irtásos területe, történelmük is részben azonos, előbb királyi, majd nemzetségi birtok, később földbirtokosa a váci vagy az esztergomi püspökség, szolgáltatásaival távolabbi vagy közelebbi várakhoz tartozik. Lakói szorgalmas, törekvő népek, akiket a török is hamar adófizetőjévé tesz, és a falvakat valamelyik hűbéresének adja. Patak plébániája középkori eredőjű. az 1397-es esztergomi káptalani írások is jegyzik: „plébánia de Pathak”. Pázmány 1629-es összeírásában a nógrádi főesperesség plébániájaként említi. A török időkben - bár licenciátusok működtek, így a hívek részesülhettek egyházi szolgáltatásokban - Patak is megsínylette a rombolásokat. Egy 1634-es egyházlátogatási jegyzőkönyvben Apáti Márton szerint „...A plébániának semmi felszerelése és jövedelme, sőt temploma is le van omolva.” Ez a régi, torony nélküli templom a Derék-patak mellett állott egykor, újabb építéséhez 1731-ben fogott az akkori kegyúr, az esztergomi érsekség. Időközben Vadkert plébániája látja el. A ma is látható, 300 négyzetméter alapterületű, Szent- háromság tiszteletére felszentelt templom közel egy évtizedig épült, 1731-től 1740-ig. A pataki plébánosok névsora 1732-től folyamatosan követhető; az 1731-es Cano- nica Visitatio egyházi iskoláról is tesz említést. Plébániaháza 1772-ből való, a plébániához tartozó négy kápolna (Szent Anna, Fájdalmas Szűz, Nagyboldog- asszony-hegyi, Nepomuki Szent János) barokk stílusúak. A templom, melyet dombtetőre építettek, szintén barokk jegyeket visel. Az 1800-as évek elején újraszentelik, 1937-ben lényegesen megnagyobbítják. Három évtizeddel később új liturgikus térkiképzést kap. Főoltárképét 1937- ben Vaszary János festette. Itt- ott, jelesebb ünnepnapokon előkerülnek a ládafiába rejtett népviseletek. A Nepomuki Szent János-kápolna beltere négyszög alaprajzú, kolostor- boltozással fedett, az 1855-ös árvízzel kapcsolatban, me- mentóul épült. Oltárán a névadó szent barokk szobra. A plébánia területén több feszület is áll, ezek közül a népies korpusszal, hasábtalapzaton álló klasszicista kőkereszt felirata érdekes: „Pataki nép buzgalma emelte 1842”. Közel két évszázadig a mindenkori pataki plébános gondozta Dejtár híveit is. Patak plébánosai voltak: Neymon Károly, Horváth Rezső, dr. Budai János, Tárnái Béla, Baranyi László, Sághy Ferenc. Egy esztendeje az 1977-től dejtári plébános, Horváth József misézik Patak templomában is. D. F.
