Nógrád Megyei Hírlap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)

1999-06-12-13 / 135. szám

2. oldal SALGÓTARJÁN Megyei Körkép 1999. június 12., szombat Adós, fizess! - Piacgazdaság van: amit elfogyasztunk, azt ki is kell fizetni Nem a víz, hanem a vízmű kemény (Folytatás az 1. oldalról)- Miben áll ez a módosítás?- Számunkra kedvezőbb a ko­rábbinál, ugyanis azt tartalmazza, hogy négyemeletes épületnél 150 méteren belül közkúttal is lehet biztosítani a fogyasztók vízellátá­sát, tehát nem a korábbi szűkítéses megoldást kell alkalmazni. Az ugyanis annyit jelentett volna, hogy az első-második emeleten van víz, de feljebb már nincs. Ez egyrészről megkülönböztetés, másrészről előállhat az a helyzet, hogy esetleg éppen azokhoz nem jut el a víz, akiknek nincs tartozá­suk. Április 29-én szólítottuk fel a közös képviselőt: 30 napon belül rendezze a hátralékot, ellenkező esetben kizárjuk a tömböt. A ren­deletben megfogalmazott 8 nap helyett mi harmincat adtunk. Érte­sítettük az ANTSZ-t a kizárás idő­pontjáról. Egy héttel a tervezett kizárás előtt kezdtük építeni a közkutat, akkor kezdtek mozgo­lódni. Érdeklődött a közös képvi­selő, aki azóta már lemondott. Érdemi intézkedések- Pünkösd után jelentkezett az újonnan megválasztott közös képviselő, aki el is kezdett ér­demben intézkedni, hiszen már csak egy hét volt hátra. Lakó­gyűlést tartottak, amelyre meg­hívták a polgármester urat és en­gem is, további egy hét haladé­kot kértek. Ezt a polgármester engedélyezte is, azzal a feltétel­lel, hogy a tartozás felét kifize­tik, a másik felére pedig részlet- fizetési megállapodást kötünk. Június 7-én közel egymillió fo­rintot kifizettek. Meglehet ez nem a tartozás fele, de láttam: végigjárták a lakókat, elismertet­ték a tartozásukat, meghatároz­ták, hogy a fennmaradó részt mi­lyen összegben törlesztik.-Ez a hárommillió forint csak a tartozás, vagy már a kamattal növelt összeg?- Nem növeltük kamatokkal, ez csak a tartozás, amit a lakók értékeltek, ahogyan mi is értékel­tük a fizetési szándékot.-Azon az ominózus lakógyű­lésen elhangzott azt is, hogy a több mint 50 család között mind­össze tizenöten vannak olyanok, akiknek semmiféle tartozásuk nincsen - veszi át a szót dr. Ba­lázs Ottó polgármester. - Úgy tűnik, hogy nem tudnak jól mű­ködni a társasházi rendszerek, sok a tartozás. Nem érzik az egymás iránti felelősséget: a nem fizetők miatt fennállt a veszély, hogy vödrökkel kell a negyedik emeletre a vizet cipelni. A lakó­gyűlésen elhangzott, hogy van­nak olyanok, akiknek több száz­ezres tartozásuk van, nem csak vízügyben! Ez azt jelenti, hogy amióta oda költözött, jóformán semmit nem fizet.- De az igazi gond az, amit nem tudunk kezelni: az a 15 család, aki rendesen fizetett, az is ki lett volna zárva a vízszolgáltatásból. Mégis azt kell mondanom, meg kell lépni ezeket az intézkedése­ket, és meg is fogjuk tenni: a vízműnek na­gyon sok a kinnlévő- sége, amelynek jelen­tős része lakossági. Addig, amíg nem érzik, hogy előfordulhat a ki­zárás is, nem is nagyon hajlandóak fizetni. Tu­domásul kell venni, hogy a társasházak ve­szik a vizet. A rendszer úgy működik, hogy van egy átadó pont (fő­mérő), a mellékmérők vagy becslés alapján mindenki kifizeti a rá­eső részt. Jelen esetben azért nem zártuk le a vizet, holott csak az egyharmad részét fizet­ték ki a tartozásnak, mert láttuk a szándé­kot: az új közös képvi­selő „mozog”, igyek­szik rendbe tenni a tár­sasház dolgait. Lesz még tenniva­lója-A lakógyűlésre úgy hívták meg önt, mint a vízmű „tulaj­donosát”.- Az önkormányzatnak a vízmű tulajdonlása azt jelenti, hogy le­gyen biztonságos és egészséges víz- és csatornaszolgáltatás Bá- tonyterenyén. Nem nyereségre, hanem biztonságos szolgáltatásra törekszünk. Két éve figyelmeztet bennünket a felügyelőbizottság, ha nem kezdünk valamit a kinnlévő- ségekkel, a cég likviditási gondok­kal találhatja magát szembe. Ak­kor pedig nem egy épület, hanem az egész város vízszolgáltatása ke­rülhet veszélybe, ezt pedig nem engedhetjük meg. Tartozás esetén be lehet jegyeztetni a jelzálogjo­got, erre a társasházi törvény lehe­tőséget nyújt, végrehajtást kérni az adós ellen. Mindenkinek tudomá­sul kell venni: piacgazdaság van, amit elfogyasztunk, ki kell fizetni. A vízmű abból él, amit a vízdíjból beszed: veszi a vizet, pénzbe kerül a kitermelése, a lakásokhoz való eljuttatása, az áram, és így tovább. És a vízmű keményen fel fog lépni az adósokkal szemben, különben ellehetetlenül. Jelen esetben meg­mutatkozott a fizetési szándék, ezért legyen esélye egy közösség­nek rendezni a dolgait: ne kénysze­rüljünk a végső lépés megtételére. Három a lehetőség Az új közös képviselő, Apostol József elmondta, hogy minden adóssal kötöttek egy megállapo­dást. Három lehetőség között vá­laszthattak: egy összegben kifize­tik a hátralékot, egy bizonyos ösz- szeg plusz hathavi részletfizetés, illetve fél év alatt részletekben tör­lesztik a tartozást. A lakóközösség nevében a vízművel is kötöttek egy megállapodást, amelyben vál­lalták, hogy 10 hónap alatt rende­zik a vízdíjhátralékot úgy, hogy közben a folyó fizetési kötelezett­ségnek eleget tesznek. Aki a hat hónap elteltével nem rendezi tar­tozását, annak lakására jelzálogjo­got jegyeztetnek be, illetve végre­hajtást kémek. Egy lakó ellen már van is folyamatban (ezt még a régi közös képviselő indította el), egy másik ellen pedig ő fogja kérni a végrehajtást a lakóközösség hatá­rozata értelmében. Apostol József azt is elmondta: csak a vízmű kft. igazgatójának jóindulatán múlt, hogy a fizetési szándékot látva el­állt a szolgáltatásból való kizárás­tól. Hegedűs Erzsébet A vízellátást 150 méteren belül közkút­tal is lehet biztosítani Egy iskola emlékkönyvébe Bárna - Az olvasó talán felkapja a fejét a szó hallatán. Hol van? Én tudom. Nekem ez a leg­szebb, legkedvesebb Nógrád me­gyei település. Mély érzésekkel tölti el szívem. Itt születtem, itt teltek boldog gyermekéveim, in­nen indult pályám. A gyökerek nagyon fontosak az ember életében. Éz az, amely­ben kapaszkodhat, melyek meg­teremtik az alapot a további nö­vekedéshez, fejlődéshez. A gyö­kerek erőt adnak ahhoz, hogy azzá váljunk, aminek a lehetősé­gei megvannak bennünk. Én ebben a kis bámai iskolá­ban készültem az életre. Ez volt az az „alma mater”, amelyik nyolc évig nevelt-formált-irányí- tott és amelynek hatása múlhatat­lan. Itt formálódtam azzá, aki máig is - azt hiszem - ugyanaz vagyok. Itt tanultam a betűvetést, itt tárult ki előttem a számomra eddig ismeretlen világ. Sokáig nem szakadtam el az iskolától. A gondtalan fiatalságnak azonban egyszer vége szakad. A szüleim óvó, védő szárnyai alól én is kikerültem. Felnőttem. Pontosan magam sem tudom, mikor és hogyan fogalmazódott meg bennem a gondolat, de tanár lettem. Tanárként is visszahívott a volt iskolám, tanáraim. Itt kezd­tem el dolgozni. Az ismerős falak között jól éreztem magam, de mégis féltem. Hogy fogok ennek a kihívásnak megfelelni? Hiszen itt mindenki ismer. De az „öreg falak” óvtak, biztattak. Mintha mondták volna: -Ne félj! Bízzál magadban! Si­kerülni fog! És sikerült, mert segítettek, bá­torítottak volt tanáraim. Segítet­tek a tanítványok, a szülők, akik­től szeretetet és tiszteletet kap­tam. Azóta már sok év telt el, de a megbánásnak, csalódottságnak, ­••• hogy tanár lettem és itt kezdtem dolgozni - még a gondolata sem fogalmazódott meg bennem. Iskolám most 70 éves és én emlékezem. Emlékezem az itt eltöltött cso­dálatos iskolai éveimre. Moso­lyogva pergetem a pillanatokat, felidézve legszebb élményeimet, amelyek ennyi év után sem lettek halványabbak. Emlékezem volt tanáraimra, akiktől a tudást és azt az indítta­tást kaptam, amelynek hatására én is ezt a pályát választottam. Hálámat Tóth Árpád „Kö­szönöm” című versének soraival fejezem ki: „Az a kertész, aki régen Ily szemet oltott belém, Mindörökre drága nékem, Soha nem felejtem én. ” Sok felejthetetlen történet, munka, siker jut eszembe. Mint felvillanó képek úgy kísértenek volt kollégáim, tanítványaim. Gyönyörű emlékek ezek, ame­lyek a múltat idézik, mégis olyan elevenen élnek bennem. 70 év. Nem kevés idő. Nö­vendékek jöttek, majd kiröppen­tek. Falai közül sok értékes em­ber került ki. Ez az iskola olyan „alma mater”, amelyre minden tanítvány büszke lehet, amely­nek a fölfelé törekvés rangot adott. Az iskola - tanárain ke­resztül - a tanulók tudásának, gyarapítására, gazdagítására tö­rekedett, szem előtt tartva: „Mi értelme a tökéletes ségnek, ha csak a miénk? Ha nem adjuk tovább?” Ezen a szép napon fékemmel együtt - aki ugyancsak ennek az iskolának volt tanulója, tanára, vezetője -, köszöntjük az iskola tanárait, diákjait. Kívánunk további eredmé­nyes munkát, sok sikert! Batki Barnáné Torják Mária volt diák és tanár Tisztújításra készülnek a balassagyarmati Civitas Fortissima Körben Hiszünk a szeretet diadalában Ragyog a felirat január 29. óta Balassagyarmaton a város­háza homlokzatán: Civitas Fortissima. A Legbátrabb város, hirdeti az írás, mely megállásra és érdeklődésre készteti az idelátogató vendégeket is. A gyarmatiak már kezdik meg­szokni a latin feliratot, mind töb­ben beszélgetnek már a csehki­verő város hősi cselekedetéről. A januári ünnepi elismerést követő megpihenés után a to­vábbi komoly munkák beindul­nak. Lokálpatrióták zsebében már ott lapulnak az előterjesz­tésre váró tervek. A jelenlegi, ki­tűnően működött elnökség man­dátuma az alapszabály szerint most jár le, új választásokat kell a körben tartani. A kör tagjai eddig sem szundi­káltak. Láttunk egyéni kezdemé­nyezéseket, a város érdekében ki­fejtett sikereket. És ha a siker tör­ténetesen a csehkiverő vasutas- ság leszármazottai családjából ugrott volna elő, mi már nem csodálkozunk. Sok megbecsült család szel­lemi gyökere vibrál láthatatlanul a hős vasutasság átmentett génje­iben, melyek 1919-ben e város­ban csodákra voltak képesek. A napokban egy négy és fél éves kisfiúra figyeltem fel. Ce­ruza volt kezében és mozdonyo­kat rajzolt. Előkerültek szülei, kik szerényen mesélni kezdtek. Nagyon büszkék vagyunk Péter- kérdoe - mondották. Az apa: Gere József vasútgépészmémök oklevelet mutatott fel, melyből kiolvastam, hogy a vasutasok Vö­rösmarty Művelődési Háza és a Vasutas Országos Közművelődési és Szabadidő Egyesület gyermek- rajzpályázatot hirdetett 4-6 éves korú gyermekeknek „így látom a vasutat” címmel. Péterke is el­küldte rajzát és a június 2-án tar­tott szakértői zsűrizés kategóriá­jában az ország második nagydíját neki ítélte oda. Azóta is nagy az öröm a gyarmati házban és az óvodában. Péterke győzelmében a Civitas körben sokat tevékenykedő szülő „civitas győzelmét” is látom. A helyes gyermeknevelés fénye ott ragyog már fiatalon a mosolygós gyermekszemben, az okos felele­tekben, a szerény és bátor visel­kedésben. Ezért akar a kör a város család­jaival együttműködni, politika- mentesen elbeszélgetni, a szerete­tet elmélyíteni, ezért kíván a szomszéd állam lakóival is gyak­ran találkozni, hogy barátságuk erejére támaszkodva testvéri nemzet éljen egymás mellett. Körülnéztem a vasutasság civi- tasos tagjai között. Az egyik tu­rulmadarat farag, a másik virág­kertészkedik, van aki járdát javít, az utca szemetét takarítja, fotósok, képzőművészet-kedvelők, ének­karosok, zenét tanulók és sok ér­tékes ember mondja: szeretem ezt a várost. Civitas Fortissima nem állhat le. Érezzük, a vállalkozóknak is vannak megszívlelendő koncep­ciójuk. Igaz szegények vagyunk, jelvényeink is elfogytak, a város diák mártírjának Stefanovics Sándornak is emléket kellene ál­lítani, civitasos levelezőlapjaink sincsenek, de optimisták vagyunk. A napokban három prágai ven­dégünk volt. Megtudtuk, igen jó barátságban vannak köztársasági elnökünk családjával. Sokat be­széltem nekik városomról, s a Ci- vitasról. ők a prágai magyar kö­rökről mondtak reményt keltő dolgokat. Vendégeink szeretettel várnak minket Prágába egy kis további beszélgetésre. Mi hiszünk a szeretet diadalá­ban. Kamarás József Gibson-gitár tehetségkutató verseny Jászberényben - ’97-ben pásztói győzelem Nógrádból is váljék a jelentkezőket Gondolatcsere az ifjúságról és az oktatásról Szécsényben Kevés a pedagógiai szabadság A MSZP Szécsény Városi Szervezete szervezésében a közelmúlt­ban pedagógusok, az ifjúság jövőjéért felelősséget érző emberek, az MSZP parlamenti csoport tagjai közül Csizmár Gáborral, Avar- keszi Dezsővel és dr. Serfőző Andrással a magyar közoktatás jele­néről és jövőjéről, az ifjúság helyzetéről cseréltek gondolatot. Az Öregzenészek Baráti Köre ’99-ben is megrendezi Jászbe­rényben augusztus 6-án a VII. jászsági rockfesztivált, amely­nek 1997-ben a pásztói Bastard Of Society zenekar volt a győz­tese. A fesztivál, idén a Gibson- gitár tehetségkutató verseny te­rületi elődöntője is, amelyre Nógrádból is várják a jelentke­zőket. Jelentkezési lapokat az Öregzenészek Baráti Körétől lehet kérni (5100 Jászberény, Kinizsi út 9.). Részletes felvi­lágosítás a 57/400-822-es tele­fonon. A kitöltött jelentkezési lapokat ide kell elküldeni egy demokazetta és a zenekarról készült fénykép kíséretében, legkésőbb június 20-ig. A pro­dukciókat szakmai zsűri érté­keli, de a közönség is szavaz­hat. A legjobb zenekarokat dí­jazzák és közülük kerül ki a te­hetségkutató verseny budapesti döntőjének résztvevője is. H. E. Csizmár Gábor a többi között elmondta, gyökeres változás vár­ható az oktatás tartalmi területén. A kormány félreteteti az iskolák­kal a nemzeti alaptantervet és egy új tantervi követelményrendszert vezet be. Mindez azt jelenti, hogy azt a szellemi munkát, amit a tes­tületek az iskolájuk pedagógiai programjának elkészítésére fordí­tottak, a kormány semmisnek te­kinti. A nat elkészítésébe, annak véleményezésébe az előző kor­mány bevonta az iskolákat, kikérte a különböző szellemi műhelyek véleményét. Most úgy készül el az új tanterv, hogy nem kérik ki az iskolák véleményét. Az elképzelé­sek szerint ez a dokumentum ke­vés pedagógiai szabadságot bizto­sít a tantestületek számára. Ha el­fogadásra kerül, az iskolák újraír­hatják a saját programjukat. Vál­toztatás várható az oktatás szerke­zetében. Minden valószínűség szerint a 4+4+4 szerkezeti formát vezetik majd be. Bizonytalanságban Ami az ifjúságot illeti: a kinyilat­koztatások mellett kevés konkré­tum fedezhető fel a kormány el­képzelésében. Mi annak idején 480 millió forintot adtunk az ifjú­sági szervezeteknek. A nyári tá­borozásra 400 millió forintot biz­tosítottunk, amit idejében meg­kaptak az iskolák. Most ez a keret 50 millió. A 6 ezer pályázó még mindig nem tudja, hogy milyen összeget kap, egyáltalán részesül- e támogatásban. Köztudott, hogy az iskolákban lassan befejeződik a tanév... Summázva azt mondha­tom, hogy az ifjúság érdekében a felelős minisztérium felállításán kívül nem sok valami történt. Gondoljanak a gyerekekre Istók Ferenc, a Körösi Csorna Sándor Gimnázium és Szakközép- iskola tanára a pályázati rendszer jelenlegi formáját kifogásolta. Elmondta, hogy ők is szerettek volna pályázni a sportpálya felújí­tására, de az 50 százalékos önerőt nem tudják biztosítani. Ez a pályá­zati rendszer a szegény iskolákat még szegényebbé, a gazdagokat még gazdagabbá teszi. Nehezmé­nyezte, hogy a pályázat kiírása és a beadási határidő között mind­össze 2 hét telt el. Jó lenne, ha az oktatást irányítók az átszervezések során gondolnának a gyerekekre is. Csak úgy lehet dolgozni, ha hosszú távra előre tudjuk a prog­ramot. Ma az a helyzet, hogy va­lamit még jószerivel be sem vezet­tek, máris új jön a helyére. Bállá Tibor nyugalmazott me­gyei főgyógyszerész azután érdek­lődött, hogy létezik-e a kormány­nak határozott programja a kábító­szerezés megelőzésre. Tudomása szerint az előző ciklusban műkö­dött egy olyan bizottság Juhász Gábor irányításával, amely jól el­látta ezt a feladatot. Csizmár Gá­bor úgy reagált a felvetésre, hogy az ISM-ben egy helyettes állam­titkárnak ez a dolga, ami önma­gába véve jó, de kevés. Szerémy Gyula, a Körösi Csorna Sándor Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója az is­kolák állami támogatásának for­máját helytelenítette. Szerinte az alapellátást a kormánynak 100 százalékosan biztosítani kellene. Jelenleg az iskolák ki vannak szolgáltatva az önkormányzatok anyagi lehetőségeinek. így fordul­hat az elő, hogy egyes intézmé­nyekben a pedagógusok csak a bérminimumot kapják, míg más­hol, jobb körülmények között mű­ködő önkormányzatok, ennél jóval többet biztosítanak az ott tanítók­nak. Iskolájának ez évi állami tá­mogatása 46 millió forint, amely­hez az önkormányzat csupán 6,6 millió forintot tesz hozzá. Dr. Serfó'zóhé dr. Fábián Er­zsébet önkormányzati képviselő úgy reagált a felvetésre, hogy a vá­ros költségvetésének a hiánya 216 millió forint. Sajnos, ilyen körül­mények között csak ennyi jut a támogatásra. Nem egyértelműek Czudor István, a Lipthay Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola igazgatója arról beszélt, hogy a törvények sokszor nem egyértel­műek, így aztán másként értel­mezi azokat a fenntartó, és me­gint másként az oktatási intéz­mény. Szólt a pártok közötti pár­beszéd fontosságáról. Erre A varkeszi Dezső azt a vá­laszt adta: amikor minden indít­ványukat lesöpörnek az asztalról, nagyon nehéz a kormánypártiak­kal szót váltani. Dr. Serfőző András annak a véleményének adott hangot, hogy ők mindig a kompromisszumot keresik. Az ország érdekében ha­tékonyabban együtt szeretnének működni a kormánnyal, hogy ez eddig nem történt meg, nem az ő hibájuk. Ami pedig az oktatást il­leti: a törvénynek nagyobb peda­gógiai szabadságot kellene bizto­sítani az iskolákban. Szenográdi Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents