Nógrád Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-13 / 110. szám
2. oldal 1999. május 13., csütörtök Szécsény És Környéke Kitüntetés a Vöröskereszttől Három szécsényi is van azok között, akiknek odaadó teljesítményét elismeréssel jutalmazta a Magyar Vöröskereszt. A Salgótarjánban megtartott ünnepségen a „Vöröskereszt Munkáért” kitüntetés ezüst fokozatát adományozták Var- gáné Tóth Katalinnak. Horváth Györgyné és Nagyné Matuszka Ildikó pedig a bronz fokozatot vehette át. Hírek Zenedélután Karancsság - Már nem az első alkalommal, de annál nagyobb lelkesedéssel készül a több mint 30, zenét tanuló diák a május 13-i, csütörtöki bemutatkozására. Nem csak hangszeres-, hanem énektudásuk is kiderül az iskolában 14.30 órakor kezdődő rendezvényen. A legjobb produkciók díjazásban részesülnek. Második szombat Magyargéc - A község is bekapcsolódott a „Három szombat” mottóval indított faluszépítő mozgalomba. Ezen a hét végén, május 15-én, vagyis a második szombaton Kisgéc településrészen a játszóteret csinosítják, festik és kerítés is készül. Az önkormányzat ezúttal is számít a lakosokra, akikre nem csak a munka, hanem egy-egy tányér finom gulyás is vár. Pesti vendégek Rimóc - Egy fővárosi iskolai csoport lesz a falu vendége május 16-án, vasárnap. Megtekintik a falumúzeumot, s az egyik hagyományőrző csoport jóvoltából a helyi hagyományokkal, köztük a lakodalmas szokásokkal ismerkednek. Fiatalok klubja Szécsény - ízig-vérig ifjúsági a művelődési központ legújabb közössége, amelynek tagjai hetente egy alkalommal találkoznak, rendszeresen és önként vállalnak feladatokat a városi rendezvényeken. A szalmatercsiek nemcsak a szerencsében, elsősorban saját magukban bíznak Lesz-e a kastélyból szociális intézmény?- Tisztában voltam azzal, hogy nem lesz könnyű helyzetem, de a faluért mindent fel kell vállalni. Jó képviselő-testületet is választott a lakosság. Az átlagéletkor harminc év. Velük együtt vallom, hogy ebben a nehéz helyzetben is tennünk kell valamit a falu gyarapodásáért. Amennyiben a szerencse mellénk szegődik, (s miért ne bízzunk benne?), akkor gyarapodunk. Eddig hét pályázatot adtunk be. Amennyiben elfogadják, akkor kialakíthatjuk a falu- gondnoki hálózatot, teljesen kicseréljük a művelődési ház tetőszerkezetét. A második fél évben megismételjük a tíz községgel közösen tavaly a szennyvízhálózat kiépítésére beadott pályázatunkat, hogy 2000-ben el tudjuk indítani a beruházást. Nemcsak elképzelésünk, hanem eszünk is van, hogy tegyünk valamit a községért, hogy gazdagabb legyen - mondja többi között Szalma- teres új polgármestere, Szentes Dezső, tősgyökeres helybeli, aki annak előtte tíz évig dolgozott a közigazgatásban. A tavalyi önkormányzati választáson hatan kérték polgár- mesterré választásukhoz a szavazópolgárok támogatását. Az új polgármester tizenkettő szavazattal előzte meg korábbi társát, aki két ciklusban tiszteletdíjasként látta el a község vezetését. Az indulók közül négyen köztük Szentes Dezső is - nyilatkoztak, hogy csak főállásban képzelik el az egész embert kívánó közösség első számú vezetői tisztség ellátását.- Milyen lehetőségeink voltak, mit használtunk ki az új helyzetben, milyen legyen a hivatal felépítése, foglalkoztat Szentes Dezső most többek között - kér ismét szót a polgármester, majd kisvártatva így folytatja: - A Magyar Polgármester címmel megjelent első lapszámban, melyet dr. Gémesi György jegyez, van egy írás, melynek szerzője szerint a kistelepüléseken nincs annyi baj, mint a nagyobbakon. Aki ezt írta, vagy nem állam- igazgatási szakember, vagy nem dolgozott falun.-Mert...?- A városokban vannak a gyárak, az ipartelepek, az újak is odatelepülnek, mert kiépített infrastruktúra válj a őket. Ennek révén kedvezőbb a pozíciójuk, mint a miénk. Nekünk csupán vizünk és telefonunk van. Annak idején a három községet magába foglaló volt mezőgazdasági szövetkezetét, mely öthat száz főt foglalkoztatott, tönkretették. A tagok jó része itt maradt munkanélküliként. Tudom, mit jelent ez, mert én is megéltem a munkanélküliség keserves időszakát. A regisztrált munkát keresők száma, a munkaképes korú lakosság negyven százaléka. Huszonhét jövedelempótlósunk van. A tizenegy közhasznú munkásból kettő pályakezdő, öten pedig nem szereztek annyi munkaviszonyt, hogy jogosultak legyenek a munkanélküli-segélyre.-Az előbbiek miként tükröződnek vissza az idei költségvetés kiadásaiban?- Évi költségvetésünk 5 millió 930 ezer forinttal forráshiányos. A rendelkezésünkre álló pénz ötven százalékát elviszik a szociális kiadások. Minimális a kommunális adó, a szemétszállítás ötven százalékát is az ön- kormányzat vállalta magára. Most is csak azért soroltam fel gondjainkat, mert rákérdezett. Jelen pillanatban még működtetni tudjuk a közösen fenntartott intézményeket.-Bevezető gondolataiban a bizakodás hangja is erőteljesen jelentkezett. Ilyen körülmények között mire épül az előbbi reménykedése?-Nem csak feleségem, aki tanítónő, hanem a munkatársak is ellátnak jó ötletekkel, amelyek megvalósításához nem kell mindig pénz. Sok múlik azon, hogy egymást megértve, összefogva dolgozzunk a faluért. Ez sokszor sokkal többet ér, mintha bármit adnánk egymásnak.- Milyen közös megvalósítással létrejövő elképzelésre jogosítja fel önt és a képviselő- testületet a nagyon jó összetartó község?- A szennyvízhálózatról már szóltam. Nagy álmunk, hogy megszerezzük a kihasználatlanul álló kastélyt. Módszerét közösen keressük. Amennyiben miénk lesz, akkor szociális intézménnyé alakítjuk át, ahol helyet kap többi között a nyugdíjasok, esetleg az idősek klubja. Működtetését társulási formában képzeljük el.-Korábban említette, hogy sokan felajánlják segítségüket. Kikre gondolt?-Nehéz erre válaszolni, nehogy megsértsek bárkit is. Ha már szóba került, elsőnek a képviselő-testületet említhetem. Rajtuk kívül nagy segítséget kapok a cigány kisebbségi önkormányzattól, a tűzoltócsapattól, melynek én is tagja vagyok. Még konkrétabban? - ismétli a kérdést, majd Hegedűs Oszkárt, és Tóth Győzőnét említi, mint a legaktívabbakat. V. K. Szécsényi mezőgazdasági szakképzősök országos sikerei Aki tud, nyer, győz és tovább jut Más-más módon, nyolc alkalommal tették próbára tudásukat április és május hónapban a szécsényi Lipt- hay Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola diákjai. Csábi Viktor első helyezést ért el a szakmunkások tantárgyi tanulmányi versenyének országos döntőjében, történelem tantárgyból (felkészítő tanár: Lénán László). Galcsik Tamás hatodik lett a szakközépiskolások országos szakmai tanulmányi versenyén mezőgazdasági gépész szakmacsoportban (felkészítő: Fiikor Lajos). Helyezésével felvételi nélkül juthat be felsőoktatási intézménybe és a középiskolai tanulmányait - vizsga nélkül - jelessel zárja. Bercsényi Enikő első helyezett lett a Mezőgazdasági Múzeum „Hazánk mezőgazdasága diákszemmel” című pályázatán (felkészítő: dr. Kanyó Józsefié, Hüse Lajos). A Csekonics József lovas emlékversenyen ötödik helyen végzett az iskola csapata (tagok: Annus Albert, Molnár Gergely, Pál Andrea, kilenc intézmény mezőnyében. A budapesti Nemzeti Lovardában rendezett háromnapos eseményen Annus Albert lovaglásban a második-harmadik helyet szerezte meg huszonkét tanuló közül. A verseny szóbeli kategóriájában a második legjobbnak bizonyultak a szécsényiek. Szintén szép sikerrel zárták a tanulók a dr. Cuba Sándor országos szakmai versenyt Kaposvárott. Pályadolgozatuk és egyéni szereplésük alapján első lett Faludi László, ötödik Bercsényi Enikő, tizenegyedik Győri Zoltán (felkészítő: Hüse Lajos, Filip Csaba és dr. Kanyó Józsefné.) A Szent György-napi juhászversenyeken Hódmezővásárhelyen évek óta nagyszerű teljesítménnyel bizonyítják fel- készültségüket a szécsényiek. Idén Faludi László és Bercsényi Enikő egy-egy különdíjat nyert (felkészítő: Hüse Lajos és Filip Csaba). Baranyi Edina a „Gyermek- világ ’99” címmel rendezett országos megmérettetés elődöntőjében, népdal kategóriában elért sikeres szereplésével bejutott a szeptemberi nemzetközi döntőbe (felkészítő: Kürtösi László). Mosó Gábor a megyei segédmotor-kerékpáros verseny második helyezettje, ő képviseli megyénket az országos döntőben (felkészítő: Bállá János). Csőkígyó? - Jókora csővezetékköteget iparkodnak célba juttatni az endrefalvai főút mellett. A karika azonban sokkal inkább szétugrani igyekszik, semmint elfoglalni a helyét. Ám hiába rakoncátlankodik, erős markok kordában tartják, majd lefektetik. Nincs már sok hasonló attrakció hátra a településen, amely két szomszédjával - Pilinnyel és Szécsényfelfalu- val közösen kezdte meg a gázhálózat építését. A befejezés határideje: május 31. Harminchat éves szolgálat és az utolsó nap Postásbúcsú Ságújfaluban Antal Józsefné május 8-tól, főállású” nagymama Kis harapnivaló, édesség a pár perces látogatóknak, furcsa szorongás, mert precízen mindent át kellett adnia, délután a kollégák búcsúja. így állt össze május 7-e, az a munkanapja, amely a legeslegutolsó volt. Antal Józsefné, a ságújfalui posta hivatalvezetője a helybeliek „Postás Juliska néni”-je nyugdíjba vonult. Postásévei elején úgy gondolta, kézbesítő lesz holnap és azután is, mégis másként döntött: elvégezte a technikumot, így előrelépett, ’63 július 1 -jétől vezette a falu postahivatalát. A rácsos ajtó, a kis ablak mögötti szolgálati helyén is azt várták tőle, mint korábban: legyen pontos, megbízható, emberséges, szánjon pár percet olyankor is a hozzá fordulóra, amikor az ügy nem hivatalos. Vegye figyelembe az egyéni érdekeket, de a szabályok ne sérüljenek. Az ötvenöt éves Antal Józsefné mindig igyekezett megfelelni ennek. Bizalom, lelki kötődés volt a fizetsége mindezért. Sok-sok tapasztalat mondatja vele, egy postásnak tudni kell az emberek nyelvén beszélni. Tudni kell nemet mondani is, például ha valaki - a meghatározott ütemet megkerülve - előbb szeretne a nyugdíjához jutni, mint lehet. Hej, de várják is az emberek a pénzt hozó postást! Antalné jól emlékszik, nem volt ez mindig így. Ahogy ke- vesbedik a megélhetés forrása, ez a hiány egyre nagyobb szerepet játszik az emberek életében, s ezzel egyenes arányban nő a pénz célba juttatása iránti türelmetlenség. A dolgok megértésén kívül nincs mit tenni. „Kastélylakó” Antalné május 8-tól „főállású” nagymama. Az első jelző kapcsán annyit: ő annak idején már a Kubinyi-Prónay-kastélyban kialakított hivatalban kezdte. Szerette ezt a helyet, sőt, amióta felújították az egykori úri lakot, büszke is volt rá, s azokra, akik megmentették a jövőnek ezt az értéket. Nagyon sok ideje azért nem lesz a kellemes, múltbeli változásokon elidőznie, hiszen három kisunoka vár rá, a legkisebb, a hároméves Fruzsi apjával, anyjával ott lakik, ahol ő. A másik kettő sincs messze, Karancsalján élnek. Antal Józsefné postásságát két gyermeke viszi tovább. (Mj) Családi házak a kisebbségieknek Varsány - Szociálpolitikai támogatással, a megyei kisebbségi önkormányzat pályázati lehetőségeinek kiaknázásával és a helyi települési önkormányzat segítségével nyolc roma családnak építenek házat a településen. A települési ön- kormányzat kedvezményes telekvásárlással, valamint a telkek határáig a vízbevezetéssel támogatja az otthonteremtést. A szolgálat új láncszemei a szegények javára Karitasz-csoportok Ruha-, tartoselelmiszer- gyűjtés, illetve adományozás a szegények, a rászorulók javára. Egyebek mellett ezeket a feladatokat vállalta fel a katolikus egyház, a váci egyházmegye szervezésében Nógrádmegy erben (nagyjából ezzel azonos időben Sóshartyánban és Etesen is) nemrégiben megalakult a Karitasz-csoport. A nóg- rádmegyeri közösség vezetője, Kojnok Lászlóné az elképzeléseik sorában említette vallásos filmek vetítését, a Szentírás rendszeres olvasását, beszélgetést családoknál, lelkisegélynyújtást mindazoknál, akik erre igényt tartanak. •
