Nógrád Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-11 / 108. szám

Szakszervezet-ellenes multik Megújul a csarnok, a szauna- A kollektív szerződésben a működőképes, európai mo­Újabb mérföldkőhöz érkeztek a salgótaijáni sportlétesít­delihez hasonló középszintű érdekegyeztetési rendszer mények, abban a tízéves programban, amely két évvel ez­kiépítése a megoldás - véli Wittich Tamás. 2. oldal előtt kezdődött. Mi várható az idén nyáron? 3. oldal Ugrás feljebb: bajnok az Ipolyvece Mi történt az elmúlt hét végén a labdarúgó megyei II. osz­tályban? Nos, az Erdőkürt sorrendben harmadszor vesz­tett, az Egyházasgerge egy ötöst kapott... 6. oldal NOGRAD 01­MEGYEI HÍRLAP Ha közel akar kerülni csak egyet vegyen! BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1999. MÁJUS 11., KEDD X. ÉVFOLYAM, 108. SZÁM ÁRA: 39 FORINT, ELŐFIZETVE 29 FT Önkormányzati választás Nagykeresztúron Tuza István a Vasárnap, május 9-én vá­lasztotta meg elöljáróit az ország legfiatalabb köz­sége, Nagykeresztúr. A 303 lelkes község ko­rábban a szomszédos Luc­iáivá település része volt, s lakóinak többszöri próbál­kozása után nyerte el az ön­állóságot. Az egy hete tar­tott faluavató után most már önkormányzati testületé is van Nagykeresztúmak: a 229 választásra jogosult polgár csaknem 86 száza­léka járult az urnákhoz, a le­polgármester adott 196 szavazat közül 193 volt érvényes. A voksok 50,7 százaléka Tuza István mellett szólt, így a helyi tsz- elnök lett a falu polgármes­tere, alig valamivel meg­előzve vetélytársát, Batta János mezőgazdasági vál­lalkozót. Megválasztották - tíz jelölt közül - az ötfőnyi képviselő-testületet is: Bartkó Zoltánná, Egyed Barnabás, Hajdúné Nagy Katalin, Holecz Sándomé és Palcsó István kapott bizal­mat a választópolgároktól. Félrevezető telefon Hevesbe - Skodák fekete éjszakája Jelentkezett az eltűnt lány Újra fiatal lányokat keresnek a rendőrök. A múlt pénteken adtunk hírt róla, hogy a pász­tói Fekete Mária és Sipos Brigitta eltűnéséről május 4- én adtak hírt a szülők. Az az­óta történt eseményekről teg­nap délután Dávid Gyula ez­redes, bűnügyi igazgató adott számot a sajtó képviselőinek. A sajtótájékoztatón Koncsek Zoltán százados pedig a hét végi salgótarjáni gépkocsifel­törésekről számolt be. Amint megtudtuk, a nógrádi rendőrök nagy erőket mozgósí­tottak az eltűnt lányok keresé­sére. A kutatásnak az a telefon- hívás adott váratlan irányt, amely Heves megyéből érke­zett. Az egyik lány felhívta ba­rátnőjének szüleit és elmondta, hogy Eger környékén tartják fogva őket. Ámde a rendőrök hiába nyomoztak ott is, a lá­nyokat ott sem találták. Május 9-én, vasárnap ugyan­csak meglepődhettek a Teve utcai rendőrpalota őrei amikor az egyik lány megjelent és el­kezdte mesélni a történteket. A tini kereknek látszó történetet tálalt fel a BRFK ifjúságvé­delmi osztálya edzett munka­társainak, akik ezek után átvet­ték az ügyet, mivel nem zárha­tók ki az ügyből bűncselekmé­nyek sem. Miközben egyikük már itthon van, a másik lányt . (Folytatás a 3. oldalon) Szegénység: minden apró segítség sokat jelenthet Kecske „állt” a házhoz A színhely Salgótarján, Hársfa út 17. „Beverly Hills”- nek a legjobb, legtúlzóbb szándékkal sem nevezhető, nem a nagykeresetűek, a pén­züket elkölteni nem tudók él­nek ezen a környéken. Rácz Géza és családja itt la­kik. Szerény körülmények kö­zött élik napjaikat, amelyek mindegyikének teljesítését nagy gonddal kell megvívniuk. Ráczék családjában ugyanis nem egykének kell megkenni a kenyeret, tejet adni, iskolába já­ratni a gyermeket. Nagy a csa­lád, sokszorozódik a gond, a (Folytatás a 3. oldalon) Karancskesziből hét szekéren vitték el egykor a faházat Várja vendégeit a palóc porta Újra rakták a ház zsúptetejét a Palóc Múzeum mellett álló kis szabadtéri kiállításon A balassagyarmati Palóc Mú­zeumot a honfoglalás ezer­éves millenniumára készülő Nógrád vármegyei nemesség buzgólkodása hozta létre az 1890-es években. Bő száz év­vel később, napjainkban ugyancsak a magyar egyház- és államalapítás országos ju­bileumára készülnek az Ipoly-parti városban. A patinás múzeum állandó kiállítása a palócok kulturális örökségét tárja a látogatók elé a bölcsőtől a sírig. Dr. Limba- cher Gábor főmuzeológustól megtudtuk, hogy a maga nemé­ben egyedülálló, új kiállítás is készült ezredvégi jubileumunk emlékére Hazaszeretet és ma­gyarságtudat a népéletben címmel. Május közepén a mú­zeumi világnap tiszteletére to­vábbi kiállítás nyílik hírneves palóc fafaragók mai örökösei­nek alkotásaiból. Országosan első, máig látható szabadtéri gyűjteményre 1933-ban tett szert a Palóc Múzeum, amikor egy 200 éves faházat szállítot­tak hét szekérre pakolva Ka­rancskesziből Balassagyar­matra. A lakóházat rövidesen istálló, pajták és egyedülálló ipari műemlékként egy Pat- varcról származó, 1872-ben ké­szült olajütő követték. Ezek együtt gazdasági udvart alkot­nak és mintegy kétszáz eszten­dővel viszik vissza a látogatót az időben. . A múzeum tudományos munkatársai ma is gondozzák és gyarapítják a gyűjteménye­ket. Számos pályázatot készítet­tek és készítenek, szerezve anyagi támogatást értékmentő, -alkotó munkájukhoz. így ke­rültek a közelmúltba újabb szerzemények, népművészeti emlékeknek számító alkotások a gyűjteménybe, ezzel is gaz­dagítva a Palóc Múzeum gyűj­teményét. Közéjük tartoznak a fából fa­ragott öltöztetős Mária- és Szent Anna-szobrok Mátrade- recskéről, Abasárról, Nógrád- megyerből és Karancskesziből, alapjaiként egy szinte ismeret­len műtárgytípus-gyűjtemény­nek. A közelmúlt viseletvásár­lásaival a múzeum immár egész változássort dokumentál jeles nógrádi palóc falvak életének alakulásáról a múlt századtól napjainkig. Szabadtéri gyűjte­ményének legújabb kiállítási egységei: a szandai kiskápolna - népi nevén káponka - mű- tárgymásolatakénti megalko­tása és remek fafaragásként egy hat méter magas út menti feszü­let a Karancs vidékéről. Jel­lemző, ahogy a Palócföld fővá­rosában, Balassagyarmaton a népi kultúra emlékeit őrzik, szokásait időről időre felidézik. Negyedik éve, Szent Anna- napkor a palóc viseletbe öltö­zött sokaság „nemzetközi” körmenete indul „Máriácska káponkájához”. Erre az alkalomra az ország­határ mindkét oldaláról érkez­nek Gyarmatra - magyar és szlovákiai - palóc falvak kül­döttei, folklórfesztiválon adnak ízelítőt őseiktől hagyományo­zott kulturális örökségből. (Idén július 24-én, szombaton rendezik a Szent Anna-napi pa­lóc búcsút Balassagyarmaton.) Pusztai tanácskozás Nők vidéken Nők vidéken címmel két­napos országos konferen­ciát tart a Berceliel szom­szédos Jákotpusztán a Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Miniszté­rium, a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem, a Nóg­rád Megyei Agrárkamara, a berceli önkormányzat és a házigazda jákotpusztai kísérleti farm a hét végén. Keszthelyi Tibor egye­temi tanár, a kísérleti gazda­ság alapítója és igazgatója a pénteken kezdődő összejö­vetelről elmondta: a falvak­ban, tanyákon élő nők élete, társadalmi helyzetük válto­zása, fejlődési, kitörési lehe­tősége csaknem teljesen fe­hér folt a hazai kutatások­ban. Pedig vidéken fokozot­tan igaz: a nők viszik az éle­tet a hátukon. Nemcsak a családi tűzhely melegét őr­zik, hanem aktív részesei a jövedelemtermelő családi gazdaságnak, mi több, egyre többen vállalják sikerrel a helyi önkormányzati válasz­tásokon való megmérette­tést, intézményi vezető­megbízatást. Életük megra­gadta Ács Irén fotóművész fantáziáját is: asszonyokról készült ötven képét a konfe­rencia alatt tekinthetik meg a pusztai tárlaton. Lottónyeremények Szerencsevadászat Ötöslottó: telitalálatos szel­vény nem volt. A négye­sekre 826 202, a hárma­sokra 10 094, a kettesekre 598 forintot fizetnek. Hatoslottó: telitalálatos szelvény nem volt. Az öt plusz egyesek 1 838 291, az ötösök 175 075, a négyesek 3 365, a hármasok forint 632 forintot érnek. Joker: telitalálatos szelvény nem akadt a múlt héten. S ágúj falu határában -vetik már az olajtököt - A ságújfalui Varga család csak­nem egy hektáron próbálkozik meg évről évre az olajtöktermeléssel: a Malompart-dűlőben tegnap kézi munkával ültették el a magvakat. Jó esetben tekintélyes mennyiségű termésre számíthatnak, s akkor már csak az hiányzik, hogy el is tudják adni a magokat, fotó: gyurián Megalakult a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Igazodni a kell a törvényekhez Tavaly május 1-jén lépett hatályba az 1998-as IV-es törvény, amely új módon szabályozza a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevé­kenységet, illetőleg tartalmazza a személy- és vagyonvédelmi és magánnyomozói szakmai kamara megalakításának szabályait, a kamarába való jelentkezés feltételeit. A kamara hiányában a rendőr- hatóságoknak átmeneti intéz­kedést kellett életbe léptetni annak érdekében, hogy ez a hi­ány ne akadályozza ezt a vál­lalkozói tevékenységet. A je­lenlegi helyzetről kértünk tájé­koztatást Benkőné dr. Kincses Csillától, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság igazga­tásrendészeti osztályvezetőjé­től. Tekintettel arra, hogy a kamarák létrehozása a terve­zettnél nagyobb szervezést igé­nyelt, ezért már az országos kamarának a megalakítása is elhúzódott - mondta az osz­tályvezető. Az országos szerve­zet 1998. december 20-án jött létre. Azokban a megyékben viszont, ahol saját kamarát hoz­tak létre, még későbbi idő­pontra tolódott ez. Nálunk Nóg- rádban gyakorlatilag 1999. áp­rilis elején történt meg. Az új jogszabály a tevékeny­ségi engedélyek kiadásának egyik feltételeként úja elő, hogy a vállalkozónak a kama­rában nyilvántartásba kell ve­tetnie magát. A kamarának pe­dig igazolnia kell, hogy a vál­lalkozás alapvető feltételeivel, többek között a szolgáltatási fe­lelősségbiztosítással rendelke­zik. Az új törvény hatályba lé­pését követően a belügyminisz­tériumi rendelet lehetőséget adott arra, hogy a rendőrható­ságok a kamarai igazolások nélkül is kiadják a tevékenységi engedélyeket, illetőleg az iga­zolványokat. A végső határidő gyakorlatilag a kamara orszá­gos szervének megalakulásáig szólt a jogszabály szerint. Az országos rendőrfőkapitány in­tézkedése alapján azonban még 1999. február 15-ig ezen igazo­lások nélkül is kiadták a rend­őrhatóságok az engedélyeket. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents