Nógrád Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-08-09 / 106. szám

8. oldal Mozaik 1999. május 8., szombat Húréit a Világból Kevesebb sör - Idén 23,7 millió hektoliter sort adtak el a német sörgyárak, 2 száza­lékkal kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában. Németországban a sörfo­gyasztás 21,7 millió hektoli­ter volt az első negyedévben, az EU többi tagországába 1,9 millió hektolitert szállítottak, 9 százalékkal többet mint a tavalyi első negyedévben, 0,54 millió hektolitert, azaz 22,8 százalékkal kevesebbet pedig más országokba. Sírt a csomagmegőrző ­Sajátos gyermekmegőrzőt választott öt hónapos kislá­nyának egy tokiói házaspár: egy csomagmegőrző re­keszbe zárták be a gyereket, ők pedig kényelmesen elsé­táltak ebédelni. A szülők balszerencséjére és a gyerek szerencséjére egy járókelő meghallotta, hogy „sír a csomagmegőrző”. Ezután értesítette a rendőröket, akik a tűzoltókat hívták segítsé­gül. A baba fél órát volt a rekeszben, a szülők a kisza- badítási akcióra már vissza­értek. Nem tartóztatták le őket, csak dorgálást kaptak. Szőlősgazdák kontra mete­orológusok - A dél-francia­országi szőlősgazdák beper- lik a francia országos meteo­rológiai szolgálatot azért, mert nem jósolt meg egy he­ves vihart. A gazdák szerint, ha a meteorológia idejében figyelmezteti őket, lépéseket tudtak volna tenni több ezer hektár növendék szőlő megmentése végett. így azonban a vihar teljesen leta­rolt ötezer hektár szőlőt, és komoly kárt tett kétezer hek­tárnyi gyümölcsösben. Kicsi kacsacsőrűek - A természet egyik csodája, a tojásokkal szaporodó, Ausztráliá­ban őshonos kacsacsőrű emlős nehezen szaporítható fogságban. Most azonban a kenguruk földjén található Haleswille parkban nemrégiben egyszerre két fiatal is kibújt a tojásból. A kacsacsőrűekből csak húsz pár él állatkertben, s valamennyi Ausztráliában. Lengyelországi út - A pápa szentté avatja Boldog Kingát / Egy újabb Árpád-házi szent II. János Pál pápa júniusi lengyelországi látogatása al­kalmával hivatalosan is a szentek sorába emeli Boldog Kingát (Kunigundát), Árpád­házi Szent Margit és Boldog Jolán testvérnénjét - derül ki a 13 napos lelkipásztori út Vatikánban közzétett részle­tes programjából. A katolikus egyházfő június 16-án, szerdán az ószandeci klarissza kolostor előtti téren kanonizálja a sokak által már eddig is szentként emlegetett Kingát, akinek imádsága a le­genda szerint megmentette Lengyelországot a tatárdúlás- tól, irgalmassága pedig csodá­kat művelt a szegény- és beteg- gondozás terén. Az 1292-ben elhunyt Boldog Kinga nevéhez fűződik Lengyelország első és legnagyobb sóbányájának, Wi- eliczkának a felfedezése is. A legenda szerint amikor a tatár­járás után felkereste az újjáépí­tett Magyarországot, IV. Béla király neki ajándékozta az egyik máramarosi sóbányát. Kinga a bánya átvételekor a kor szokása szerint az egyik tár­nába dobta aranygyűrűjét. Krakkóba visszatérve ásatni kezdett egy helyütt és hamaro­san sóra bukkantak, megtalálva Máramarosban eldobott gyűrű­jét is. Félje, Szemérmes Bole- szláv lengyel király 1279-es ha­lála után Jolán húgával együtt az ószandeci klarisszák közé* lépett, s ott is halt meg, mint főnöknő; a katolikus egyház jú­lius 24-én ünnepli őt. A pápa minden eddiginél hosszabb lengyelországi látogatása, amelynek során részint saját életútjához kötődő állomásokat keres fel, június 5-én kezdődik Gdanskban, s június 17-én feje­ződik be Krakkóban. Jelentés a hegyről Májusi rigódal Istenem, milyen gyönyörű trió: a fülemüle mámoros, — fi­gyelve, alttal kísér egy halkuló rigó - és néha-néha belebúg a gerle. Áprily Lajos Már majdnem mindenki megérkezett, akire itt, a környéken számítani lehet. A kakukk után néhány nap­pal megszólalt a nyakte­kercs a barackfán, s néhány napja a reggeli óráktól kezdve egész nap énekli el­nyújtott, halk strófáit az ele­gáns színezetű, vörös mel­lényű, fehér homlokú kerti rozsdafarkú. Már harmadik éve itt költ a környéken, ta­valy láttam sikeresen kiröp- tetett fiókáit is, de fészke megkeresésével, figyelésé­vel nem akartam zavarni, hiszen ritka madár errefelé. Költésével az idén lege­lőbbre az énekes rigó tart. Ugyanazon a fenyőn rakott fészket itt a ház sarkánál, ahol tavaly. A reggeltől es­tig szorgosan etető szülőket már napok óta jóformán mindig csak gilisztákkal teli csőrrel lehet látni. Fáradha­tatlanul gyűjtik és szállítják fiókáiknak a táplálékot. Hála az elmúlt napok esőzé­seinek, a frissen lenyírt gyepnek és a gyomlálással fellazított talajnak, hamar fordulhatnak egy-egy dús szállítmánnyal. És még messzire sem kell repülniük, éppen csak le kell libben­niük a fészekről. Ittlétünk egyáltalán nem zavarja őket, közvetlen közelünkben sze­degetnek, odajönnek a vi­rágágyásba, követik a fű­nyíró gép és a gereblye nyomát, s felröppennek a te­raszra is. Mesterien húzgál- ják elő a gyep talajából zsákmányaikat. Bizalmas­ságuk oka valószínűleg az a tapasztalat, hogy kerti tevé­kenységünk nyomán kör­nyezetünkben könnyebben jutnak táplálékhoz, s itt nem fenyegeti őket senki sem. Egész napos lekötöttségük­nek egy hátránya van: a hím is fáradhatatlanul dolgozik, s így hiányzik a kertből utolérhetetlenül színes, csengő éneke. De azért most sem va­gyunk madárdal nélkül. A kert aljában a feketerigó még csak kotlik, ezért hímje hajnalhasadástól napestig énekelhet. Most, hogy ez a hollófekete, fényes tollú, sárga csőrű, a virágzó alma­fán éneklő rigó adja a vezér­szólamot, nem is tudom, hogy fajrokonánál alább- való dalnok-e? Mivel azon­ban csupán a dalolásból neki sem lehet megélnie, olykor-olykor leszáll ő is a gyepre, s ilyenkor az „éne­kessel” együtt békésen sze­degetnek, nem zavarják egymás köreit. Mihelyst azonban fajtárs vetődik ar­rafelé, azonnal elkezdenek viaskodni az élettérért. Mi pedig teszünk-veszünk mel­lettük, s ha éppen láb alatt vannak, arrébb hessentjük őket, mint ahogy a tyúkokat szokták a falusi udvarokban. Néha-néha még kissé méltatlankodva vissza is kottyantanak. Fancsik János Jó megfejtés, szerencsés nyertes Elmúlt heti rejtvényünk meg- ez a baba? Ezerforintos vásár- mai rejtvény megfejtését május fejtése: Tényleg nagyon sokat lási utalványt nyert: Bacsa Ár- 13-ig küldjék el szerkesztősé- fogytál Ira, de hogy került ide pád Pásztó, Kinizsi u. 9. sz. A günk címére. f> V A VICC POÉNJA, t. RÉSZ RASSZ V— CSAHOLÓ ..A HA ROM KÖVÉR" ÍRÓJA ...... K ELETI )rE­VStíf v..... M OTORT MANGÓ- SAN JÁRAT VÁLTÓ-!DUPLA ZIK A s KŐTÖ- MAKÓJA • SZÓ c& GALLY fcVÓLÓS ÉDES­SÉG > 1 v “V V V V w > / \*% w* ) (dcyi ÁR — JEGY2É* LONDONS KÉPTÁR > AUTÓS­ISKOLA. flQJÉ _____ A POÉN 3. RÉSZE > V. hí |> v 1—— eeszÁ MÓLÓ ewfc*LÖ SZÓCSKA > RANíiJEt MCDEfl­ZÁRÓ SZERKE ZLT > RÓMAI ÖTVEN GVÓGY­XÍ-NÖCS KÉS Része 1 ,r ÉRTÉKES kártya. LAP > T" UM, JÓD ©E-' RALDY .... ET WO« > —v EGÉSZ­SÉGES ILJUSIN GÉPÉ. —T­> V olasz ÉJ EL EStTLE­NÜL SZ«1 LAPPANGÓ SHAKESPEARE MÜVE: ... TETT LO- LÖVEG I VÁGOK ..V B UDAI VíftÁG— KÉRT t SZÉT > CSUHÁT- 1ANíYá§ BÁZ ........ m egye i HELYSÉG > V V ........Y....... v T T" —rr~ ‘ELVET FOGLAL TÉVÉ­MÁRKA V LQX.LU.... ÉSZAK- AMERI­KAI > MEGTER­MÉKE­NYÍTETT PETE— > MOHA MfrDÁN URAL­KODÓ > V RVHH— VIDÉKI VAROS FÉLSZ! KAMRA, mémetOl . MON­TAND Sl, TÁVO­LÍTJA > > GYÓGY­SZER LÍR KU­TATÁSI > V " v ..... V KIS MOZ ­DONY MODERN ZENE > HIVATAL KÁUUjÁ ALUMÍ­MS1JM OLASZ AUTÓJEL KERESZ­TÜL > KÉSŐBB­RE HALASZT EGY­NEMŰ SODÓ! SAINT BOV, > > IVÓ VE­ZETŐJE ITÁLIAI pssrö v. V > V V EKFAíi £>E LA PA A MAHSfc í Í.SÓ SÓf TS LLAíStÉ A MAKACS­SÁG A POÉN 2. Rfr SZE fM v ■ M V •Y(Sl2a SM MOHÉ Fi FILLÉR ILIÉT— TÁP­PÉNZ VÉSZ > NEON DÖNTET­LEN PARTS > TÉTLEN GÁTí MLíT A- TÓS20 > • RÓMAI SS ________ Á LLJ CSAK WEUi > V y "rr :> V V EPER­SZEM! AMÉRÍ­CIÜM > V MŰSZAKI LÍTUM, FLUOR > • -v T“ »LÍM~ ÍÁJY 5 . TARKYU fo.ÁSMŰ >-—v— V KASSÁK LAPJA V. KAV8CS > WEBRE? filZMUT > > I, I, 1 KÉMET VÁflOS EGYÉNI > v SZÁM­TAN SPANYOL ARANY! > T­CSAPAT­> Templomaink története Gótikusból barokk - NŐTINCS A Rútságtól délkeletre fekvő helység elnevezése feltehetőleg szláv eredetű Neutych, Nietyksza („nem folyó víz”), mely­nek az 1700-as esztendők elején 16 magyar, később 20 ma­gyar és öt szlovák háztartását írták össze. Szent Márton tiszteletére szen­telt temploma 1415 táján épülhetett, a Pongrácz-térkép is jegyzi, mint templomos he­lyet, de a korabeli filiákon is állt már templom vagy ká­polna. Nőtincs templomát 1720 körül, majd 1746-ban teljesen átépítették. Az 1715- ös Canonica Visitatio szerint a gótikus épület faragott ter­méskőből épült, az 1725-ös és 1776-os egyházlátogatási jegyzőkönyvek szerint kar­zata, sekrestyéje, és 66 táblá­ból álló kazettás mennyezete van. A templomot egy idő­szakban a református vallá- súak is használták. Az előreugró homlokzati torony egyenes bádogsisakkal fedett, alatta ovális és két fél­köríves ablak, záróköves bejá­rati ajtó. Az egyenes záródásé szentély egy befalazott csúcs­íves ablak nyomait őrzi. Az északi és a déli oldalon két-két támpillér; az északra eső sek­restye két négyszögű ablakán bújtatott vasrácsok vannak. A templomhajó a kórus­résszel együtt háromszaka­szos, három-három félköríves ablakkal, szentélye keresztbol­tozatos, a sekrestye bejárata csúcsíves megoldású. A névadó püspök, Szent Márton látható a főoltárképen, melynek alkotója a jelzés sze­rint „Gf. Crouy ft. 1858.” Ta- bemákuluma újabb, neogóti­kus jegyekkel. Keresztelőkútján barokk fa- faragású szoborcsoport, Krisz­tus keresztelését ábrázolja. Szószékén is barokk fafaragá­sokat látni: istenszem, pieta- szobor, népies kézimunka va­lamennyi. Rómer Flóris megemléke­zik a nőtincsi templom három harangjáról: „1. Fusa per Ge­org Knoblock Neosolii 1767. - 2. Georg Josef Segner in Pesth, 1743. - és a harmadik 1634-ből, újraöntve 1826- ban.” Feltehetőleg a háborús időkben valamennyi eltűnt. Egyházlátogatási jegyző­könyvek említik az 1780 kö­rüli időkben állított, az iskola fali fülkéjében lévő Szent Fló- rián-szobrot, a tűzoltók védő­szentjének emlékműve késő- baroUc jegyeket visel. Az 1809-ből származó Sci- tovszky-kúria klasszicista épü­letegyüttesét megcsodálhatta Mikszáth Kálmán is, hisz „a nagy palóc” 1872-ben ezt írta Mauks Ilonának: ,Junius vé­gén elmegyek Nőténcsre, s ott leszek három hétig.” Nőtincs - vagy ahogy Mikszáth korában még hívták, Nőténcs - filiái voltak 1787-ig Rétság, Agárd, Bánk, Alsó- és Felsőpetény, valamint Szántópuszta. Nyil­ván a szlovák ajkú - bár kevés német is letelepedett ezen a vidéken - lakosság betelepe­dése nyomán inkább a protes­tánsok lettek nagyobb szám­ban. Az egyházlátogatási jegyzőkönyvek beszámolnak a filiákon egykor működött ka­tolikus társulatokról is. (Szent József, Úr Szent Teste, Krisz­tus Urunk Halálfélelme, Ró­zsafüzér). A negyvenes évek elején Morvay János látta el itt a plé- bánosi feladatokat, Felsőpe­tény és Ősagárd filiákon szin­tén. 1965-től Agócs István Nő­tincs plébánosa, és Felsőpe­tény filia Munkás Szent József templomában is a címzetes esperes úr misézik. D. F.

Next

/
Thumbnails
Contents