Nógrád Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-08-09 / 106. szám
A NOGRAD MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE 1999. MÁJUS 8. \ A Nógrádi Történeti Múzeum különdíjasa a salgótarjáni tavaszi tárlaton Ecsettel, ceruzával a tengeren túl (is) Mint arról beszámoltunk, a közelmúltban nyílt meg a jubileumi - huszonötödik alkalommal megrendezett - salgótarjáni tavaszi tárlat. Hagyományhűen idén is az első napon díjaztak a kiállító képzőművészek közül néhányat, köztük Gelencsér János salgótarjáni festőművész-grafikust, akit a Nógrádi Történeti Múzeum különdíjával tüntettek ki. A művész néhány nap múlva az Egyesült Államokba utazik, ahol két hónapot fog - ott élő rokonainak köszönhetően - eltölteni.-Nagyon örülök a díjnak - egyébként ez az első, amit kaptam, mert mindenféleképpen előreviszi az embert a munkájában és természetesen anyagi szempontból sem elhanyagolható - mondta Gelencsér János. Majd kérdésünkre - amelyben egy esetleges élménynapló felől érdeklődtem— így folytatta: — Abban nem vagyok biztos, hogy útinapló fog születni, de kint mindenképpen szeretnék festeni, rajzolni, s az is lehet, hogy megpróbálok bátyámon keresztül ott, New Jersey államban kiállítást is szervezni. De ez még - érthető okokból - sok mindenen múlik. Arra azonban tényleg gondoltam, hogy egy, vagy több füzetben viszonylag szisztematikusan rögzítsem élményeimet. E vállalkozás a majdani tárlatlátogatónak, netán egy esetlegesen megjelenő könyv lapozgatójának minden bizonnyal már most izgalmas ötletnek sejlik. Ismerve ugyanis Gelencsér János sajátos látásmódjának és ábrázolásának kíméletlen őszinteségét, vélhetőleg nem lesz Óperencián túli embertársainkhoz, illetve az ő környezetükhöz sem „gyöngédebb”. Talán még az is megkockáztatható, hogy a fogyasztói társadalom iskolapéldájának is nevezhető Egyesült Államokban még inkább felszínre kerül a művész egyéni eszköztára, sosem titkolt cinizmusa, humorérzéke. Ami persze nem azt jelenti, hogy nagy valószínűséggel karikatúrákkal fog majd hazaérkezni. Most kapott elismerése mindenesetre bizonyítja: Gelencsér János nemcsak a nagyközönség - és nemcsak a helyi - tartja igen komoly tehetségnek, de a nem kevésbé érzékeny receptorokkal fölvértezett és szemlélődő szakma is. A tény ez, a többi még csak találgatás. Két-három hónap múlva - remélhetőleg - •„minden” kiderül. Dukay Nagy Ádám Egy a fekete-fehér művek közül Film jegyzet: Jackie Brown Quentin Tarantino ez idáig csupán három saját nagyfilmet rendezett - plusz egy epizódot a „Vészhelyzet”-ből, meg egy részt a „Négy szobá”- ból —, de mégis a filmtörténet egyik legnagyobb egyéniségeként tartják számon. Több forgatókönyve- „Tiszta románc”, „Született gyilkosok”, „Alkonyából pirkadatig” - került már vászonra és producerként vagy színészként további filmek elkészítésénél is szerepet vállalt. A kiugrást jelentő „Kutyaszorítóban”, majd a világhírnevet hozó „Ponyvaregény” után Tarantino 1997-ben megrendezte a „Jackie Browrí’-t, amelyet ezúttal a legendás krimiíró, Elmore Leonard („Szóljatok a köpcösnek!”) regényéből vib vászonra. E filmjében is hemzsegnek a jobbnál jobb színészek. Jackie Brown (a nagy visszatérő, a hetvenes évek fekete filmjeinek sztárja: Pam Grier) stewardessként dolgozik, ám mivel nem túlságosan jól keres, némi pénzcsempészéssel próbálja kiegészíteni a fizetését. Éppen az aktuális, több tízezres összeget hozza át az Államokba, amikor egy ügynök és egy rendőr (Michael Keaton) le néni kapcsolja a reptéren. A két férfi a börtön helyett alkut ajánl a nőnek: segítsen elkapni a megbízóját, a fegyverkereskedő Ordellt (Samuel L. Jack- son) és akkor szabadon elmehet. Jackie megegyezik velük, de megpróbálja a saját javára fordítani a helyzetet. Egy idősödő óvadékügynök (még egy nagy visszatérő: Robert Forster) segítségével merész tervet barkácsol, amelyben megpróbálja egyszerre kijátszani a törvény két oldalán állókat. Az egyéni akció tétje kereken ötszázezer dollár, amit a mexikói határon kell átcsempészni. De belép a képbe Ordell nehéz felfogású haverja Louis (Robert De Niro), valamint barátnője, a saját, egyéni érdekeit néző Melanie (B ridgett Fonda) is. A pénz megkezdi útját az államhatáron keresztül... Az egyénien „tarantinós” filmben minden színész a legjobb formáját hozza, mellebe pedig jól szórakozhatunk a megszokottan magas színvonalú párbeszédeken is, amelyeket a rendező egyéni történetmesélési stílusa tesz teljessé. A Tárántino-életmű 3. epizódját május 6-tól vetítik a balassagyarmati Madách moziban. Szilágyi Gábor A jubiláló „Erkel” Szécsény zenei életének meghatározó tényezője Nagyszerű érzés a közös éneklés Szécsényben huszonöt évvel ezelőtt a művelődés területén dolgozók szerették volna a poraiból feléleszteni a fúvószenekart. A megvalósításhoz anyagi támogatókat, mai szóhasználattal élve szponzorokat kerestek. így jutottak el Leszák Ferenchez, az áfész akkori elnökéhez, aki közölte velük: annyi pénzük nincs, hogy a drága hangszereket megvásárolják és a zenekar működéséhez hozzájáruljanak, de szívesen támogatnának egy vegyes kart. Az ötlettel a szakemberek azonosultak. Horváth Béla, Istók Ferenc, Velenczei János és a többiek hozzáfogtak a szervezéshez. Pár hét leforgása után Lenkó József irányításává) már próbát tartott a szövetkezeti vegyes kar. Szép ívű pálya Azóta egy negyedszázad telt el, s a kórus egyre nagyobb sikereket ért el. A szép ívű pályát belföldi fellépések, a közönség elismerése övezte. Közben 1981-ben Borda István vette át a csoport szakmai irányítását. Az ő tragikus halálát követően, 1994-től Lévárdi Beáta vezetésével érik el egymás után az eredményeket. Jogosan büszkék a négy alkalommal elnyert aranyminősítésükre. Ami még ennél is fontosabb számukra, hogy a közönség a szívükbe zárta a közben Erkel Ferenc nevét felvevő vegyes kart. Az elmúlt napokban rendezett jubileumi hangversenyen Máté Csaba polgármester személyesen köszöntötte az énekkart.- A kórus Szécsény zenei életének egyik fontos meghatározója. Létüknek volt köszönhető, hogy éveket át Szécsény adott otthont a megyei kórustalálkozóknak - mondta a polgármester, majd a jelenlévő közönség és a város lakossága nevében megköszönte az alapítóknak, az egykori és mai kórustagoknak az eredményes munkájukat és további sok sikert kívánt az Erkel Ferenc vegyes karnak. Azokat az alapító tagokat, akik még ma is aktív tagjai a kórusnak, külön köszöntötte a polgármester. Ők a következők: Istók Ferencné, Vár- konyi Balázsné, Konrád Istvánná, Velenczei Antalné, Dombóvári József. Fodor Istvánná, helyi keramikus, egy szép alkotását ajánlotta fel a jubilálóknak. Örökös tagság A jubileum alkalmából a kórus örökös tagságot alapított. Az erről tanúskodó oklevelet Lévárdi Beáta a következő személyeknek adta át: Istók Ferencnek, Szabó Istvánné- nak, Gerháth Ferencnének, Ceglédi Istvánnénak, Velenczei Jánosnénak, Tóth Jolánnak és Vladár Lajosnak. A hangversenyen a közönség vastapssal fejezte ki köszönetét és elismerését. Az előadást követő baráti beszélgetésen Vladár Lajos így fogalmazott:- Életem legszebb éveit töltöttem a kórusban. Büszke vagyok arra, hogy ott voltam az alapítók között.- Nagyon sok szép élményben, örömben, boldogságban és sikerben volt részünk az elmúlt negyedszázad alatt— vélekedett Istók Ferencné.- Igaz, hogy közben változott az összetétel, de mi mégis egy nagy család voltunk és vagyunk - magyarázta Velenczei Antalné. Várkonyi Balázsné, az altszólam vezetője az alábbiakat mondta:- Mint pedagógusnak nagyszerű érzés tudni azt, hogy hozzájárulunk a kodá- lyi gondolat - legyen a zene mindenkié - érvényesüléséhez - fogalmazott a tanárnő. Faluhelyi László is több mint két évtizede kórustag.- Engem Várkonyi Balázsné szervezett be. A közös éneklés öröme mellett a feltöltődést, a kikapcsolódást jelenti a kórus. Vannak családok, ahonnan ketten is tagjai a csoportnak. Rádi Lászlónénak és lányának, Boglárkának minden héten egy estéjüket a kóruspróbák töltik ki. Varga Laura a legifjabbak közé tartozik.- Számomra jó szórakozás és kikapcsolódás az éneklés. Jól érzem itt magam. Nemcsak azért, mert édesanyám is tagja a kórusnak, úgy érzem, hogy mindenki szereti és tiszteli a másikat - fogalmazott a tizenöt éves kislány. Reményteli jövő — Mit tart a kórus életében a legnagyobb sikernek?- Az aranyminősítéseket, az elmúlt évi rádiófelvételünket - mondta Lévárdi Beáta karnagy.-Milyen művek szerepelnek a repertoárjukon ?- Kortárs, s klasszikus zeneszerzők művei, népdalfeldolgozások.- Mik az elképzeléseik, terveik?-Sok szereplési lehetőséget remélünk. Szeretnénk fellépni az olaszországi Code- vigóban, Szécsény testvérvárosában. És persze ugyanilyen jó hangulatban megünnepelni az ötvenedik évfordulót - sorolta derűsen a karnagy. Szenográdi „Itthon vagyunk” - Tematikus fotókiállítás a József Attila Művelődési Központban Képek a szülőföldről, a lakóhelyről II. országos fotóhetek záróakkordja és Tarjáni tavasz művészeti fesztivál egyik eseménye a Nógrád Megyei Fotóklub „Itthon vagyunk” című fotókiállítása a József Attila Művelődési Központban. A „Kiváló együttes” címmel és nívódíjjal kitüntetett fotográfus alkotóműhely most a szülőfölddel, a Palócföld tájaival, lakóival, épített környezetével kapcsolatos műveinek válogatását mutatja be a fotózást kedvelő látogatóknak. A tematikus kiállításon 24 fotográfus 85 alkotását mutatta be. Különösen figyelemreméltó Homoga Józsefnek a népviselettől, a portrékon át az építészeti és grafikai fotókig ívelő kollekciója. Buda László és Puskás Ákos most is a képmódosító eljárásokkal tette izgalmasabbá képeit. A tárlaton sikeresen szerepelnek P. Tóth László mélységesen humánus emberábrázolásai. A salgótarjáni épített környezetet híven ábrázolják Veres Mihály, Kiri- sics Lajos, Brunczel Tibor, Ispán Béla képei. A csodálatos Karancs-Medves vidékéről és a tágabb Palócföld tájairól kiváló képeket állított ki F. Csaba Mária, Környei Gyula, Varga István és Palotás József. A kiállítást teljesebbé, gazdagabbá teszik Bencze Péter, Kun Király József Kovács Bodor Sándor, Kupka Edit zsánerképei. A tárlat május végéig tekinthető meg. - ály 175 éve csendült fel először Beethoven kilencedik szimfóniája Az „Örömódá”-t zenésítette meg A bécsi Hoftheaterban 175 esztendővel ezelőtt, 1824. május 7-én volt az ősbemutatója a klasszikus zene egyik gyöngyszemének, Ludwig van Beethoven IX. szimfóniájának. Ebből az alkalomból a zeneszerző valamennyi szimfóniája felcsendült a héten a Musikvereinben az Orchestre Revoluti- onnaire et Romantique előadásában, Sir John Eliot Gerdiner vezényletével. Beethoven valamennyi szimfóniája közül a IX. készült el a leghosszabb idő alatt. A VIII. szimfónia 1812-es befejezése után 11 év telt el a IX. megszületéséig, jóllehet a zeneszerzőt már jóval 1812 előtt foglalkoztatta a gondolat, hogy megzenésíti Schiller „Örömódájá”-t (An die Freude). A Kórusfantáziában kapott 1808-ban először zenei kifejezést a téma. A IX. szimfónia megkompo- nálásához csak 1822-ben látott újra hozzá, s 1824. februárra befejezte azt. Dalok a férfiak hűtlenségéről - Paqulta la del Barrio mexikói énekesnő e sajátos repertoárral tett szert népszerűségre. fotó: FEB-Reuters