Nógrád Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-07 / 105. szám

1999. május 7., péntek Közélet 7. oldal Forrongó mindennapok (i)-Vázlat Nógrádi megye politikai történetéről 1991-1994 május­A demokrácia lépcsőin; az önkormányzatok 1991 év elején a megyei politika történetének legizgalmasabb vá­rakozása volt: vajon mikor lesz Nógrád közgyűlésének elnöke? Mert az, hogy lesz, az nem volt kétséges: jelentkező jelölt és ön­jelölt akadt bőven. Épp ezért volt nehéz a döntés. Most csak a hosz- szadalmas procedúra végered­ményét érdemes feljegyeznünk: az 50 fős testület a 13. szavazási fordulóban, az addigi csatározá­sokban részt nem vett Korill Fe­rencet (47 éves) választotta elnö­kéül. Az érdemi munka - úgy tűnt - elindulhat. Az új elnök irányítása alatt a realitások irányában remélt fordulat nem könnyen bontakozott ki. Az azonban kitűnt, hogy az új törekvések széles körű megisme­rése helyett az ezeknél látványo­sabb is a közönség kedélyét borzoló viták uralták az időszakot. A korábbi közigazgatási-politi­kai gyakorlathoz képest is a ciklus feltűnő jellegzetessége lett; a kül­földi, és hangsúlyosan nyugati partnerkapcsolatok keresése, ezál­tal az elzártságból való kilépés szándéka vált nyomatékossá. 1991 novemberében kapott először nyil­vánosságot az ACCESS Bt.-vel, te­rületfejlesztési ügyben kialakult kapcsolat. Ezt az eseményt aztán követték a kanadai, finn idegenfor­galmat fejlesztők, a svájci és hol­land rendőrök, a dán iskolafejlesz­tők, az ismerkedésig oda-vissza el­jutó hivatalos személyek elég jelen­tős cserekapcsolata. 1991 decemberében unikumnak tűnt a Béccsel megkötött szerződé­ses, üzletinek tűnő eseménysor. A külföldi kapcsolatok ápolásában a kultúra egy szelete is intenzíven bekapcsolódott: Hollókő a világ- örökség részeként, hozzákapcsoló- dóan a megyei népművészet Pá­rizsban és Prágában is központi fi­gyelmet kapott, és általában a Nóg­rád megyei embert, a magyar kultú­rát reprezentálta. (1991. július) Viszonylag későn -1993. ápri­lis-május - került sor a közvetlen szomszédokkal, Közép-Szlovákia vezetőivel való kapcsolatfelvételre, amelyet megelőzött a lengyel-ma­gyar tradíciók felelevenítésének gyakorlata. E nagy volumenű kap­csolatrendszerhez képest a belső - megyei - feladatok terítéken mara­dását az egyáltalán nem lényegtelen ivóvízprogram sikeres folytatása, a megyei kórház rekonstrukciójának elindítása, a vállalkozásfejlesztési, a sport- és kulturális alapítványok létesítése jelezte. (1993. március, május 28.) Az állami élet egész ciklusában a legjelentősebb esemény Antall Jó­zsef rövid salgótarjáni látogatása volt. (Bár a korszakra jellemzően az országgyűlési képviselők ösz- szefeleseltek: kinek az érdeme a látogatás létrejötte.) (1991. július 21.) A látogatás eredménye, hogy némiképp és rövid időre összefo­gást eredményezett a képviselők, tisztségviselők között. A látoga­tás nyomán megígért és fejlesz­tésre fordítható 500 millió Ft me­gyébe érkezése azonban nem ment könnyen. Az önkormányzati feladatok teljesülését - és némileg az idő­szakra jellemző önkormányzati munkát - azonban nem a kedvező jelenségek, hanem a különböző színtéren megjelenő torzsalkodá­sok jellemezték. Már 1991. ja­nuár elején megismerhette a köz­vélemény a salgótarjáni önkor­mányzat személyeskedésig eljutó válságát, amely végül is a pol­gármester lemondatásáig jutott el. (1991. október 8.) De vita bontakozott ki Balassagyarmaton egy képviselő és a polgármester között is. (1991. május 10.) A települési önkormányzatok közötti együttműködés helyett a korábbi időszakban kialakult kö­zösségek szétválásának akarata dominált. A megye minden pont­ján akadt a különválási szándékát kifejező település. E tekintetben az abszurditásig is eljutott néhány elképzelés. Ennek a folyamatnak a csúcsa volt, amikor kellő gaz­dasági, politikai előkészítés nél­kül, felszíni okokra hivatkozva Nézsa és Nógrádsáp kimondta: Nógrád megyétől is el kíván sza­kadni (1992. július 18.) Alig ma­rad el ettől a minősítéstől a Bag- lyasalja önállóságára irányuló szándék. (1991. júl. 23.) Hasonló szétválásos tünetek jelentek meg néhány termelőszövetkezet ese­tében is. A korszak leglátványosabb, „országot-világot megmozgató”, ebből következően természetesen eredménytelen összeütközést hozó esemény volt az úgyneve­zett megyeszékhelyvita. Az ürü­gyet valószínű az szolgáltatta, hogy 1991. októberében az MSZMP Salgótarjánban rendezte kongresszusát. A vita fő kezde­ményezője dr. Bile ez Endre or­szággyűlési képviselő és segítője pedig dr. Németh György Balas­sagyarmat akkori polgármestere volt. A vita egy Bilecz-interjúval indult és úgy szólt a verdikt: „a válságövezet nem alkalmas me­gyeszékhelynek.” (1991. novem­ber 16.) Ezt megelőzően Balas­sagyarmat képviselő-testülete ha­tározatban követelte a megye- székhely törvényes úton történő áthelyezését. (1991. november 14.) Még ebben a hónapban a két politikus végigjárta a megye tele­püléseit a saját felfogásuk elfo­gadása érdekében. A vita magas hőfokra hágott: országgyűlési képviselők, a városok értelmi­sége (1991. nov.16.) vitatkoztak a nagy nyilvánosság előtt (MTV 1991. november 28. Speidl Zol­tán - Bilecz Endre, a salgótarjáni tv-ben 1991. dec. 14. Pál József - Bilecz Endre) bekapcsolódott civil egyesület (Civitas Fortis­sima, 1992. január) és úgy tűnt az egyre durvuló hangvételű polé­miának soha nem szakad vége. A megyei közigazgatási hivatal bé­kítő konferenciát rendezett (1992. február 22.) ugyan, de az eredmény váratott magára. Az 1992-es év - a munka helyett - a vitával volt terhes. Végül is akkor csitult el, amikor Speidl Zoltán egy lapinterjúban tájékoztatta a közvéleményt: a miniszterelnök nem foglalkozik a megyeszék­helyvitával. (1992. szeptember 7.) Ez a vita is kitermelte a maga abszurditását: Korill Ferenc be­perelte dr. Németh Györgyöt, mert azt nyilatkozta: „a megyei közgyűlés falazott az MSZMP kongresszusának.” (1991. de­cember 20.) A per eldőlt, a felek - valószínűleg csak részben - elégedetten dőlhettek hátra: a közgyűlés elnöke nyerte meg a jogi csatát. Ugyanakkor az ekkori helyzet realitásához tartozott, hogy a te­lepülési önkormányzatok jelentős hányada elfogadta volna a me­gyeszékhely áthelyezését és sok­felé mérhető volt a Salgótarján- ellenesség. Nehezítette a tisztánlátást, oly­kor zavarokat is okozott, hogy a megyei közgyűlés elnöke és a köztársasági hivatal címzetes ál­lamtitkára (dr. Skultéty Sándor) között az egész ciklus alatt nem alakult ki konstruktív együttmű­ködés. Az elmérgesedő viszonyra utalt, hogy a közgyűlés elnöke ki­jelentette: „a megyei önkor­mányzat és a köztársasági megbí­zotti hivatal közül az egyik fölös­leges”. (1993. június 10.) Mon­danom sem kell, hogy a nyilat­kozó melyik fórum fölöslegessé­gét firtatta. A vitát elindító Bilecz-nyilat- kozat zárta le végül is a témát. Egy kicsit bocsánatkérés-féle is, illetőleg érzékelteti, hogy na­gyobb változások szükségesek az egész magyar közigazgatásban: „nem megyeszékhely-áthelyezés­ről, nem Salgótaiján-ellenesség- ről volt szó.” (1994. április 9.) A megyei közgyűlés intézmé­nyei egyre nehezedő gazdasági, létszámhelyzetben végezték munkájukat. A salgótarjáni ipari szakmunkásképző, (1991. április 3.), a megyei kórház (1992. ápri­lis 11.) és a megyei múzeum (1991-1992. június) körül bonta­kozott ki heves, de aztán elcsituló vita. A megyei közgyűlés tevé­kenységét összefoglaló interjú a ciklust pozitív minősítéssel zárta le, mert: a közgyűlés teljesítette területfejlesztési feladatát, a munka törvényes keretek közt folyt, külföldi útjaik eredménye­sek, zökkenő nélkül csökkentet­ték a személyzetet a hivatalban, nem folytatták hitvitákat. (1993. május 28.) Pártok a porondon Az 1990-es választásokkor kiala­kult a megyében is a működő pár­tok rendszere. 1991-ben a pártok különböző tömegeket mozgósító, népszerűsítő rendezvényeken kí­vánták erejüket stabilizálni, ele­mezték a választásokon elért eredményeket. Egyöntetűen el­mondható ezekről, hogy min­denki jól fogadta, már-már min­den párt sikerként könyvelte el a szavazásokon elért eredményeit. Legtöbb pártnál új, vagy hivata­lukban megerősített tisztségvise­lők választására is sor került. Az MDF-ben dr. Várkonyi József (1991. február 1.), a KDNP-ben Kovács Gábor (1991. április 8.), az MSZP-ben Boldvai László (1991. március 4.), a Fi- deszben Tóth Csaba (1991. jú­nius 17.), az MSZDP-ben Tóth Bertalan (1991. január 4.), az FKGP-ben Fenes László, az MSZMP-ben Cserháti József töltött be vezető tisztséget. Az MSZP úgy vélte, kikerült a karanténból és az 1994-es győze­lemre készülhet. (1992. március 23.) Kétségkívül volt átfogó programjuk, az azonban kérdés­ként állt előttük, hogy a megvál­tozott világban hogyan és kikkel tudják a kitűzött célokat elérni. Az SZDSZ erőteljesebb városi és megyei jelenlétét tartotta kívána­tosnak. A kisgazdák vezetője úgy nyilatkozott 1992 elején, hogy a nógrádiak között nincs viszály. Ehhez képest február elején fe­gyelmi eljárást kezdeményeztek ellene, sőt a hónap végén a Csurka István felfogásához kö­zelítő elnököt lemondásra szólí­tották fel. (1992. február 29.) 1992 júliusában pedig Betz Jó­zsef vezetésévé nemcsak Fenes László, hanem az egész családja ellen tüntettek Mihálygergén (1992. július 3.) A Fidesz 1992. elejétől asze­rint a felfogás szerint dolgozott, hogy 1994-ben el tudja látni az ország kormányzását. (1992. feb­ruár 7.) Nagyon intenzív politikai propagandát folytatott a megyé­ben. A Fidesz-napok elnevezésű politikai rendezvénysorozat sokat segített a párt megismertetésé­ben. Pásztón többször (1993. ja­nuár 18., 1994. január 31.) is megjelentek a párt prominens ve­zetői. Vizsláson (1993. március 11.) Hollókőn (1993. aug. 24., szeptember 2.) Salgótarjánban (1993. szeptember 7., 1994. ápri­lis 25.), Szirákon (1993. október 7.) került sor politikai jellegű rendezvényükre. Horváth László országgyűlési képviselő feltűnő rendszeresség­gel járta a megye településeit. De Hollókőn megjelent Orbán Vik­tor, Deutsch Tamás, Fodor Gábor is. Az egyik hollókői láto­gatása kapcsán a Fidesz pártel­nöke úgy nyilatkozott, hogy „az egyik rossz, ha marad a koalíció, a másik, ha visszajönnek a szoci­alisták.” (1994. szeptember 2.) A Szirákon megszervezett ke- rekasztal-beszélgetés során - amelyet a polgársággal összefüg­gésben rendeztek, ugyancsak ő úgy vélte „Nyugat-Európában már nem szokás a „polgári párt” kifejezés használata. (1994. ok­tóber 7.) A pásztói Fidesz-napon sommázottan akként fogalma­zott: „A rossz gazdasági helyzet az MSZP esélyeit növeli” a kö­zelgő választásokon. (1994. ja­nuár 31.) Nekünk liberálisoknak ezt meg kell előzni.” A pártelnök nem kevés számú nógrádi nyilat­kozata között érdekes, amelyet Salgótarjánban tett egyik látoga­tása kapcsán, - úgy vélte a „kor­mányzás az erő tudománya.” (1993. november 23.) Salgótarjánban egyébként bi­zonyára többen emlékeznek arra az eseményre, amikor Orbán Vik­tor az ÉVI Áruház előtt 50 Ft/kg- ért narancsot árult. (1994. április 25.) A párt politikai rendezvénye­inek is kialakult a koreográfiája: futballmeccs, rockkoncert, nagy­gyűlés - ezen elemek alkotta rendszer különösen később mű­ködött hatásosan. A hatalmon lévő pártok közül - MDF, KDNP - nem tudott egy sem markáns arcot mutatni ebben a ciklusban. Egy-egy propagan- disztikus rendezvényük után - Együttélés az Ipoly mentén (1991. január 17.) - a részt vevő tömegekkel nem tudtak tartós po­litikai kapcsolatot tartani. A SZDSZ megyei politikusai elvesztek a részletekben. Egy- egy személy (például dr. Egyed Lajos rendőrkapitány leváltása - 1991. február 9.) bírálatában egy- egy esemény kritikájában kime­rült politikai szó- és tettkészletük. A kor számon tartott esetei kö­zött még mindig jelen volt, de nem kötődött politikai párthoz a kommunistázás. Pásztón a me­gyei újságot minősítették „liberá­lis-kommunistának”. (1991. jú­nius 6.) Balassagyarmaton a vá­góhíd vezetőjét támadták „kom­munista múltja” miatt. Ráadásul az érintett még Moszkvában is végzett (1991. június 7.) A kom­munista- és a szovjetellenesség gyakran együtt jelentkezett és ka­tonai emlékművek lefestésében, megrongálásában öltött testet Salgótarjánban (1991. szeptem­ber 2.) az emlékmű letakarásában Pásztón (1992. július). A pártok megyei szervezetei az országos központjukkal szoros kapcsolatot tartottak. Erre utal­nak a sűrű vezetői látogatások is Nógrádban. Miniszterelnökként - egyben pártelnök - Antall József és Boross Péter (1994. április 18.) járt itt. Göncz Árpád köz- társasági elnök négyszer fordult meg a Palócföldön a ciklus alatt. Rajtuk kívül 11 miniszterrel ta­lálkozhattunk, az államtitkárok és az azt követő beosztású köztiszt­viselőket már nem is számoltuk. A pártelnökök közül Torgyán József ötször, Orbán Viktor öt­ször, Thürmer Gyula kétszer, Surján László négyszer, Horn Gyula kétszer, Pető Iván kétszer látogatott el Nógrádba. Az időszak politikai életének jelentős vesztesége volt dr. Várkonyi József (1929-1993) halála, amelyet az a vákuum is jelzett, hogy nehezen tudtak - ha tudtak egyáltalán - a feladat ellá­tására megfelelő személyt találni. Az 1994-es választások az MSZP elsöprő fölényét eredmé­nyezték. Megyei politikusaink közül a sok tekintetben legvilá­gosabban látó, de gyakran pártot váltogató Bilecz Endre (MDF, SZDSZ, független, MDF) ezt a helyzetet is pontosan minősítette: „Hosszú és keserves lesz a szoci­alista politikusok nógrádi mene­telése.” (1994. június 4.) Dr. Horváth István (Folytatjuk) Antall József miniszterelnök és kísérete Tarjánban Víz- és gázellátás, gyógyszertári szünet Közmeghallgatás Taron A tari önkormányzat köz­meghallgatást és képviselő- testületi ülést tartott a közel­múltban. Az előre meghirde­tett közmeghallgatáson Becze Lajos polgármester tájékoz­tatást adott az önkormányzat 1998. évi munkájáról és az ez évi gazdasági célkitűzésekről. Borbás János a Dél-nógrádi Vízmű Kft. igazgatója az ivó­vízárak kalkulációjáról, a la­kossági vízárakról tájékoz­tatta a résztvevőket. Szó esett még a szennyvíz­program megvalósításának le­hetőségeiről. Tar Mátraszőlős- sel közös beruházásban a szennyvízcsatorna-hálózat épí­tését csak úgy tudja megkez­deni, ha erre a kormánytól cél- támogatásban részesül. A veze­tékes gázellátás ügye is fef' * tődött. E beruházás költs' az önkormányzat anyagi le tőségek hiányában a közeljc ben vállalni nem tudja. Az o kormányzatnak egyre nagyol erőfeszítésébe kerül a módéi általános iskola működőképes ségének megteremtése. Taron a gyógyszertár minden előzetes bejelentést mellőzve április hó­napban bezárt. Az önkormány­zat keresi a lehetőséget arra, hogy megteremtődjenek egy gyógyszertár üzemeltetésének a feltételei. A polgármester felha­talmazást kapott, hogy tárgya­lásokat folytasson az ügyben. A község kész pénzügyi támoga­tással is elősegíteni a község lakossága gyógyszerellátásának megoldását. Érettségizik Az érettségivel kapcsolatos költségek meg­terhelik a pénztárcákat. Hogy ez az értékes ajándék mégis elérhető legyen, az alábbi részlefizetési kedvezményt nyújtja a Kiadó:- szerződéskötéskor 19.500 forint;- ezután fizetési szünet;- augusztusban, szeptemberben, októberben és novemberben 6.000-6.000 forint részlet. (Előleg + részletek: 43.500 Ft) Ajánlatunk a Magyar Nagylexikon eddig megje­lent 7 kötetére, valamint a május végén megjelenő 8. kötetre vonatkozik és június 1-ig érvényes. Levélben, faxon vagy telefonon küldött kérésére csekkeket és részletfizetési szerződést postázunk. A 19.500 Ft számlánkra érkezése után a nyolc kötetet május 25. és június 20. között ingyenesen házhoz szállítjuk. A szerződés aláírásával a Magyar Nagylexikon előfizetőjévé válik, és a továbbiakban a bolti ár­nál kedvezőbben jut az egyes kötetekhez. Magyar Nagylexikon Kiadó RL 1395 Budapest, Pf. 439. Tel.: 269 0146 Fax: 315 0451 \r Nagylexikon 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 Jegyzoklub Nagylócon A helyi polgármesteri hivatal­ban tartotta legutóbbi ülését a Belső-Nógrád jegyzőklub. Szécsény és térségéhez tartozó 15 község jegyzőjét Bartusné dr. Sebestyén Erzsébet jegyző, a jegyzőklub vezetője és Ispán Já­nos Nagylóc község polgármes­tere üdvözölte. Dr. Farkas Imre, a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője az EU-csatlako­zás feltételrendszeréről, dr. Barta László Nógrád megye fő­jegyzője az „intelligens régió”- program fejlesztéséről és a ré­giók kialakításáról tájékoztatta a megjelenteket, majd a közigaz­gatási hivatal főosztályvezetői aktuális kérdésekről tartottak tá­jékoztatót. Délután a résztvevők megtekinthették a nagylóci kato­likus templomot, valamint a he­lyi sportcsarnokot.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents