Nógrád Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-07 / 105. szám

4. oldal Gazdaság 1999. május 7., péntek Agrárfórum. A magyar agrárkivitel az összes hazai export egynyolcadát adja, de kiegyensúlyozó szerepet tölt be az exportszaldóban - hangoztatta csütörtökön Kosa Ferenc, a Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes ál­lamtitkára az agrárfórumon tartott vitaindítójában. Tízmilliárdos kár. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) felmérése szerint a jugoszláv háború miatt Ma­gyarországot eddig mintegy 10 milliárd forintos kár érte, ami messze alatta van a GDP 0,25 százalékának - mondta Balás Péter, a Gaz­dasági Minisztérium helyet­tes államtitkára csütörtökön. BIIX. A Budapesti Érték­tőzsde hivatalos részvény- indexe, a BUX 4,72 száza­lékkal emelkedett csütörtö­kön, a szerdai záróértéknél 298,33 ponttal magasabban, 6605,99 ponton zárta a ke­reskedést. A magas rész­vényforgalom mellett az ár­folyamok folyamatos erő­södése jellemezte a keres­kedést. A kárpótlási jegyek ára az előző napi 450 forint­ról 430 forintra csökkent. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 382,45 Japán jen (100) 192,62 Svájci frank 156,10 USA-dollár 232,14 Euró 250,99 Átváltási arányok: 1 euró = 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. A fejlettséget tekintve tovább nőtt a régiók közötti eltérés Közép-Magyarország az élen A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, végleges adatai szerint 1997-ben is tovább nőtt a különbség az egyes régiók kö­zött a helyben előállított GDP-t tekintve. A régiók fejlettsége 1997-ben - a bruttó hazai termék területi megoszlása alapján mérve - to­vább differenciálódott. A bruttó hazai termék 8541 milliárd fo­rint volt. A régiókban előállított hozzáadott érték Közép-Ma- gyarországon és Közép-Dunán- túlon az átlagosnál nagyobb ütemben emelkedett, Nyugat- Dunántúlon átlagos mértékben nőtt, Dél-Dunántúl és a keleti országrész növekedése elma­radt az országos átlagtól. A közép-magyarországi ré­gió vezető szerepe változatlan, részesedése a bruttó hazai ter­mékben 0,6 százalékponttal to­vább emelkedett, és így 1997­ben 42,2 százalékot tett ki. A dunántúli területek részesedése 0,3 százalékponttal nőtt, míg a keleti országrész részesedése 0,9 százalékponttal visszaesett. Az egy főre jutó GDP 1997- ben 841 ezer forint volt, 156 ezer forinttal több, mint az előző évben. A régiók e mutató alapján képzett sorrendje nem változott, de az egy főre jutó GDP jelentős és növekvő kü­lönbséget mutat. Az egy főre jutó GDP alapján 1996-ban és 1997-ben Észak-Magyarország és Közép-Magyarország között 2,15-szörös, illetve 2,22-szeres, Észak-Magyarország és Buda­pest között 2,71-szeres, illetve 2,78-szoros, Nógrád megye és Budapest között 3,28-szoros, il­letve 3,55-szörös az eltérés. A bruttó hazai termékből Közép-Magyarországon az or­szágos átlag másfélszerese, míg Észak-Magyarországon a 67 százaléka jutott egy lakosra. A mutató még Nyugat-Dunántú- lon haladta meg az országos át­lagot, Dél-Dunántúlon, és Dél- Alföldön 78 százalékát, Észak- Alföldön 69 százalékát érte csak el az országos szintnek. A GDP növekedése 1997- ben a megyék egy főre jutó hozzáadott értékében jelentő­sebb elmozdulásokat eredmé­nyezett. Az országos átlagnál jóval gyorsabban fejlődő Fejér megye ebből a szempontból - elsősorban a feldolgozóipar tel­jesítményének növekedése ré­vén - megelőzte a megyék kö­zött 1994 óta élen álló Győr- Moson-Sopron megyét. Az or­szágos átlag alatti 20 százalé­kos sávba tartozók közül Csongrád és Zala megye meg­őrizte helyét, míg Komárom- Esztergom és Tolna megye sor­rendje megváltozott. Tovább folytatódott az egy­máshoz közel álló fejlettségű megyékben az egy főre jutó GDP kiegyenlítődése. Ezek az országos átlag 70-80 százaléka közötti sávban helyezkednek el, és közöttük esetenként csupán 3-5 ezer forint volt az eltérés. A 9. helyen álló Veszprém me­gyében és a 18. helyre soroló­dott Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megtermelt egy főre jutó hozzáadott érték közötti különbség is csak 90 ezer forint volt. Az egy főre jutó értékek alapján képzett sorrend átren­deződött, de ez a kis eltérés mi­att relatív elmozdulást jelent a korábbi évekhez képest, (sts) A RÉGIÓK SORRENDJE AZ EGY FŐRE JUTÓ GDP ALAPJÁN 1995-1997 1. Régió: Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye) 2. Régió: Észak-Magyarország (Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves megye) 1. Régió: Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, lász-Nagykun-Szolnok. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 4. Régió: Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye) 5. Régió: Nyugat-Dunántúl (Gyór-Moson-Sopron, Vas, Zala megye) 6. Régió: Közép-Dunántúi (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye) ^ 7. Régió: Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna megye) A VILÁG PIACAIN Alacsony a búza ára A korábbi évek hasonló idő­szakának adataihoz képest - az utóbbi hetekben tapasztalt kedvezőtlen időjárás ellenére - nem mutatkozik nagyobb elmaradás az Egyesült Álla­mokban a kukorica vetési munkálataiban, így ez nem hordoz magában különösebb veszélyt a termésre nézve, következésképpen nem drá­gíthatja az árakat a kockázati prémiummal. Ugyanakkor egyéb ténye­zők némileg ellensúlyozzák ezeket a hatásokat. így pél­dául a kukoricaexportnak a korábbi heteknél kedvezőbb mutatói a keresleti oldal nö­vekedésének számlájára írha­tók. Japán, Tajvan, Dél-Ko- rea, Egyiptom és Mexikó na­gyobb tételt vásárolt s ez az árak erősödését hozta. A kukorica ára jelenleg - FOB Mexikói-öbölben - ton­nánként 92-93 dollár között mozog. Az amerikai piacon a búza ára meglehetősen nyomott volt a héten. Az alacsony ára­kat a piacelemzők a kukori­capiacnak és a búza szem­pontjából kedvező időjárás­nak tulajdonítják. A fellen­dülő amerikai exportforgalom - főként Egyiptommal, Ja­pánnal, a Fülöp-szigetekkel és Tajvannal kötöttek az utóbbi hetekben jelentősebb üzletet -, illetve a már amúgy is ala­csony árak korlátot szabhat­nak a búzaár további mélyre­pülésének. A búza - FOB francia kikö­tőben -jelenleg 91-93 dollá­ron cserél gazdát. Gajdos Márton Civilek válaszúton A Környezettudományi Központ 1993-ban alakult, hogy független intézmény­ként segítse a magyar gaz­daságnak a fenntartható fej­lődés elveivel összhangban álló átalakulását. A központ tegnap „Civil jövő” címmel szakmai tanácskozást ren­dezett Budapesten. A találkozón megjelent szak­emberek előadásaikban azt vizsgálták, hogy a non-profit szervezetek milyen jogi és fő­leg milyen gazdasági körül­mények között tudnák a leg­hatékonyabban végezni mun­kájukat. Megfogalmazódott az az igény is, hogy a mind­eddig egymástól elkülönülten működő non-profit szerveze­tek tevékenységének koordi­nálására egy tanácskozó testü­letet kellene létrehozni. Dr. Eri Vilma, a központ ügyvezető igazgatója lapunk kérdésére elmondta, hogy a non-profit-törvény által meg­fogalmazott adminisztrációs kötelezettségek, illetve a szervezeteket sújtó gazdasági elvonások visszavetik munká­jukat. Ettől elsősorban a ki­sebb környezetvédő csopor­tok szenvednek. Hiányolja, hogy a kormány - noha hitet tesz a modem környezetvéde­lem alapelvei mellett - a szervezetek finanszírozási le­hetőségeivel nem foglalkozik érdemben. (antal) Növényvédelmi tanácsok Szamóca és málna veszélyben Az elmúlt időszak csapa­dékos időjárása kedvező feltételeket teremtett szá­mos kórokozó fellépésé­nek, felszaporodásának. A jelenlegi párás, meleg idő­járás pedig elősegíti a le- véltetvek felszaporodását. A Nógrád Megyei Növény­egészségügyi és Talajvé­delmi Állomás ezzel kap­csolatban az alábbiakra hívja fel a termelők fi­gyelmét: Szamócában a szürkepe­nészes termésrothadás ellen virágzáskor kell védekezni, ha csapadékos marad az idő­járás. A kezelést - még a vi­rágzás időszakában - meg kell ismételni. A felhasznál­ható növényvédő szerek - Chinoin Fundazol 50 WP, Benlate 50 WP, Topsin-M 70 WP, Sumilex 50 WP, Rovral 50 WP, Rovral 25 FW. A szürkepenész mellett a szamócán már most fellépő levélfoltosságokkal szem­ben is hatékonyan alkal­mazható a II. forg. kategóri­ájú Buvicid F., Folpan 50 WP, Folpan 80 WDG. A málna védelmében ki­emelt jelentőségű a vessző­foltosságok elleni permete­zés réz hatóanyagú készít­mények egyikével. A zöld- bimbós málna egyik legve­szélyesebb kártevője a bim- bólikasztó bogár, mely nap­sütéses, meleg napokon tö­megesen betelepedhet. Ez az apró, fekete, jól repülő ormányos a bimbó alatti ko­csányi elrágja, s ennek kö­vetkeztében a bimbók nem nyílnak ki, elszáradva lehul­lanak. A kártevő apró termete miatt gyakran csak a kártéte­lét vesszük észre, ezért a vi­rágzás kezdetéig figyelem­mel kell kísérni esetleges fellépését. A málna elhú­zódó zöldbimbós állapota esetén - ha szükséges még a virágzás előtt meg kell ismé­telni a kezelést piretroid (Sherpa), vagy szerves fosz- forsavészter hatóanyagú (például Sumithion 50 EC rovarölő szerek egyikével. Helyenként gondot okoz a májusi cserebogárlárva- fertőzöttség (főleg málnaül­tetvényeken), ez a múlt évi rajzás következménye. Saj­nos az ültetvényben már nincs mód a pajorok elpusz­títására, mert csak a telepí­tés előtti talajfertőtlenítés, és a rajzás időszakában a betelepedő bogarak meg­semmisítése (akár folyama­tos összeszedése a kora reg­geli órákban) lehet eredmé­nyes. Ez év tavaszán a májusi cserebogár VI. törzsének rajzása még nem zajlott le (a kedvezőtlen esős, időnként hűvös időjárás miatt). Nem várható Nógrád megyére ki­terjedő rajzás, de gócosan még okozhat meglepetést - elsősorban Drégelypalánk, Balassagyarmat, Dejtár, Ér- sekvadkert községek térsé­gében. Ribiszkében idén a szo­kottnál később jelent meg a levélpirosító levéltetű, s várhatóan jelentős lesz a le- vélszúnyog-fertőzöttség, a hajtásvégek elszáradásával. Levéltetvek ellen a Bio- Sect, a Fito-Insect felhasz­nálható, továbbá a piretroid hatóanyagú Chinetrin 25 EC is. Moszkvai adóprés Az orosz főváros önkor­mányzata úgy döntött, hogy a második fél évtől 4 száza­lékos fogyasztási adót vet­nek ki a kiskereskedelmi ér­tékesítésre. Az anyagi gon­dokkal küszködő Moszkva idén 3,5 milliárd rubel (35 milliárd forint) bevétel re­mél a helyi adó bevezetésé­től. Az orosz törvények meg­engedik az önkormányzatok­nak ilyen adók kivetését, öt százalékban maximálva a felső határt. Az ország régióinak felé­ben már korábban bevezették ezeket az adókat, ám a tapasz­talatok azt mutatják, hogy az árak nem öt, hanem tizenöt­húsz százalékkal lódultak meg, ráadásul kiterjedtek a helyi adó által nem érintett alapvető élelmezési cikkek, a kenyér, a tej és a burgonya áraira is, az emel­kedő benzin- és energiakölt­ségek miatt. Egyes források szerint a benzin ára júniustól negyven százalékkal emelkedik majd, mivel az IMF-kölcsönök egyik feltétele a fogyasztási adó növelése volt. A Kommerszant Daily orosz gazdasági napilap csü­törtöki kommentárja szerint Jurij Luzskov moszkvai pol­gármester eredetileg ötszáza­lékos adó bevezetését köve­telte, míg az önkormányzati képviselők csak két szá­zalékot támogattak, így egyeztek ki végül négy száza­lékban. A moszkvai adó azonban országosan is hat, ugyanis a kereskedők a moszkvai árakat tekintik irányadóknak, és az import jelentős része is az orosz fővároson keresztül bo­nyolódik. A vasárnapi napilap VASARNA V v - - ■ V » MÁJUSI EXTRA NYEREMÉNY Olvassa és Öné lehet az új Beetle. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents