Nógrád Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-31 / 124. szám

2. oldal SALGÓTARJÁN Megyei Körkép 1999. május 31., hétfő Az összekovácsolódás és önbecsülés kiváló lehetősége volt Nógrádi polgárőrsikerek Tiszaligeten Néhány napja Szolnokon tartották meg a IV. országos polgárőrnapot. A nógrádi polgárőrök három nagy és két mikrobusszal, mintegy százötvenen vettek részt az egész napos programon. Részvételük nemcsak kelle­mes, hanem sikeres is volt, amiről ketten vállalták a tá­jékoztatást.- A ragyogó napsütést csak ritkán szakította meg egy-egy futó zápor - mondta Erdei Im- réné, a megyei polgárőrszer­vezetek szövetségének elnöke.- Jó volt találkozni régi ba­rátokkal, kedves ismerősök­kel, s biztató volt hallani a belügyminisztert, aki el­mondta, hogy rövidesen a par­lament elé kerül a törvényter­vezet, amelynek elfogadása esetén a polgárőrök 2000 ja­nuár elsejétől közfeladatot el­látó személyek lesznek. Ez pedig azt jelenti, hogy végre bizonyos jogokkal rendelke­zünk és jogi védelmet is ka­punk. A bizalom jele Erdeiné elmondta, megható volt amikor a belügyminiszter az ünnepi beszédét követően zászlót adományozott a pol­gárőrszövetségnek. Nemcsak ő, hanem sokan úgy értékelik ezt, mint a a polgárőrszövet­ség iránti bizalom jelét. To­vábbi biztatást arra a tevé­kenységre, amelyet lelkesen és lelkiismeretesen végeznek a polgárőrök. Izgalmas versenyek- Igazán népes csoporttal vet­tünk részt a találkozón - fűzte az előbbiekhez Erdeiné. - Ez annak köszönhető, hogy a Ba­lassagyarmati Határőr Igazga­tóság és a megyei rendőr-fő­kapitányság egy-egy mikro­busszal segített az utaztatás­ban. Köszönjük. Az meg kü­lön mindannyiunk örömére szolgált, hogy dr. Havasi Zol­tán főkapitány az idén is meg­tisztelte a polgárőrök rendez­vényét. A szokásokhoz híven a Ti- szaligetben megtartott polgár- őmap is bővelkedett izgalmas, érdekes rendezvényekben. A meghirdetett versenyekre be­neveztek a nógrádi polgárőrök is. A kispályás labdarúgás ti­zenhat résztvevője közül má­sodik helyen végeztek a salgó­tarjáni Fáy András körúti pol­gárőrök, a nagylóciak pedig a nyolcadik helyen végeztek.- Több mint harmincán va­gyunk polgárőrök Nagylócon- mondta Lázár István pa­rancsnok. - A mieink kilencen már pénteken elutaztak Szol­nokra, hogy előkészítsenek mindent az érkezésünkre. Természetesen elsősorban az ízletes reggelit. Beneveztünk a hagyományos főzőversenyre is. Mi és a hollókőiek palócgu­lyást főztünk. Tény, hogy nem nyertünk, de mindenki nyert, aki megkóstolta a főztünket. Valamiben azért nyertesek a nagylóciak, mégpedig a szépségversenyben. No, nem a polgárőröket vette mustrára a szigorú zsűri, hanem azokat a lányokat, akik beneveztek. Nos, a lóci lányok meghozták a nagy sikert. Szeles Enikő első lett, míg Varga Renáta második a csinos, népes me­zőnyben. Ráadásul Renáta el­nyerte a közönségdíjat is. Szükséges találkozók A szerencsével sem álltak hadi­lábon polgárőreink. A tombo­lán ugyanis a baglyasi polgár­őrök nyerték el az első díjat, egy mountain bike kerékpárt. Beszélgetőpartnereim ab­ban egyetértettek, hogy a ta­valyelőtti debreceni program is nagyon érdekes volt, de a szolnoki polgárőmap azért jobb voltp Ez a vélemény ki­mondatlanul azt is tartal­mazza, hogy szükségesek az ilyen demonstratív találkozók. Alkalmat nyújtanak az össze- kovácsolódásra, az önbecsülés erősítésére is. - pádár ­Egy nap két üzletet is meglátogattak a tolvajok - Dohányáru, kávé a zsákmány Bolti lopások nagy tételben Két élelmiszerboltban is jelen­tős kárt okozó bolti lopás tör­tént csütörtökön Salgótarján­ban. Bolti szarkák mindig is voltak, és kisebb értékek na­ponta tűnnek el az üzletekből, most azonban a Gorkij körúti boltból 50-60 ezer forint ér­tékű dohányárut, a Rákóczi úti Kerek Nap ABC-ből pedig közel 40 ezer forint értékű ká­vét vittek magukkal a nem kí­vánatos látogatók. A rendőrség feltételezése sze­rint mindkét bűncselekményt ugyanaz a társaság követte el, és félő, hogy nem ez volt az utolsó eset a megyében. A módszer egyébként a régi: elterelni az el­adó figyelmét, amíg a többiek „dolgoznak”. A Gorkij kőrútról 10 órakor érkezett a bejelentés. Az URH-s járőr rövid idő alatt odaért, de már csak azt tudta meg­állapítani, hogy az üzletbe két jól öltözött nő és egy férfi ment be, amikor rajtuk kívül csak egy-két vevő volt a boltban. Az egyik nő két almát vett a zöldségespultnál, miközben a másik a pénztár egyik dolgozóját kérte meg, hogy segít­sen neki tartósító nélküli üdítőt keresni, mert a gyereke érzékeny a tartósítószerre. A férfi időköz­ben a másik kasszánál ülő eladó­hoz fordult segítségért azzal az ürüggyel, hogy éjszakai Liberót keres. Persze mindketten segíteni szerettek volna a vevőknek, bezár­ták a kasszát és elmentek megke­resni a kért árukat. Miután mind­hárman üres kézzel (illetve a vá­sárolt két almával) távoztak, az eladók észrevették, hogy az egyik kasszánál nagy mennyiségű ciga­retta hiányzik. Nagy a valószínű­sége, hogy amíg az eladók a ve­vőkkel voltak elfoglalva, egy ne­gyedik személy ment be az üz­letbe és sétált ki a dohányáruval. Negyedórával később a járőrt hasonló okból a Kerek Nap ABC- be irányították. Az egyik eladó elmondása szerint a polcok mö­gött a földön volt két kávéskarton, ezeket az ismeretlen elkövető fel­tehetően a bejáraton keresztül vitte el. Az ügy érdekessége, hogy az egyik vevő látta is kisétálni a kávéval az illetőt, de azt hitte. hogy üzletkötő. Elmondása sze­rint a kopasz férfinak vélhetően három társa is volt az üzletben, akik lekötötték az eladók figyel­mét: Személyleírásuk: a férfi körül­belül 180 centiméter magas, barna rövid hajú, 25-30 év körüli, vé­kony testalkatú, farmert és szürke hosszított pólót viselt. Az egyik nő körülbelül 165 centiméter ma­gas, fekete haja copfban volt, arca kínai beütésű. Mustársárga inget és fekete magas sarkú papucsot viselt. A másik nő is 165 centimé­ter magas, fehér bőrű, félhosszú vörös hajú, fekete pólót és kék melegítőt viselt. A rendőrség kéri, hogy ameny- nyiben valaki érdemleges infor­mációval rendelkezik az ügy kap­csán leírt elkövetőkről, jelentkez­zen a 107-es rendőrségi telefonon, vagy bármelyik rendőrnél. Felhív­ják továbbá az üzlettulajdonosok figyelmét, hogy fokozottabban ügyeljenek az üzletben tartózko­dókra. hiszen nem tudni, hol jele­nik meg újra a lopásban rutinnal rendelkező társaság. A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Becskén is sikeres volt a Kihívás napja „Fussunk falunk határáig!” Már 0 óra 0 perctói kezdtük a pontvadászatot az előző' napon 23 órakor kezdődő, s hajnalig tartó bállal. A vidám társaság 5 órakor elindult a munkába in­dulókkal tornázni. 8.15 órakor kihirdettük, hogy „Fussunk fa­lunk határáig!” Az összegyűlt tömegben ott volt falunk apraja-nagyja, hi­szen kíváncsiak voltak a követ­kező műsorszámokra: sportbe­mutató esernyővel (általános iskola alsós tagjai); aerobicbe­mutató (általános iskola alsó és felső tagozat); óvodások körjá­tékai; Tátika; kánkán; idősek tornája. 9 órától lehetett benevezni a különböző sportjátékokra, sor­versenyekre. 13 órára vártuk községünk minden lakóját a „15 perc mozgásért - egy tál babgulyás” akciónkkal. Volt keletje az ízletesen elkészített levesnek. 14 órakor körbe ke­rékpároztuk falunkat. 14.30 órától indult a gyerekdiszkó. 16.30 órától megismételtük a délelőtt bemutatott műsorszá­mokat, hogy a dolgozó szülők gyönyörködhessenek gyerme­keikben. Ezután a lányok-asz- szonyok, nősek-nőtlenek és roma kisebbség-falusi fiatalok focija következett. Természete­sen a versengések ez idő alatt is folytatódtak. Este 21 órakor a tábortűznél adtuk át a legspor- tosabbaknak járó díjakat. A szalonnasütés alatt kipi­hentük magunkat, így új erőre kapva jártuk a táncot éjfélig. Mindenkinek, aki részt vett, vagy valamivel hozzájárult a nap sikeréhez nagyon köszön­jük, hiszen segített abban, hogy legyőztük a sorsolás útján min­ket kihívó Zselickislak lakóit. A Kihívás napja becskei rendezősége Vidáman sportolt, szórakozott a község apraja-nagyja Válasz Kamarás József boldogságról kifejtett, figyelemre méltó gondolataira „Aranykor” az irodalomban van Kamarás Józsefnek a jó múltkor a Hírlapban a bol­dogságról szóló cikke felkel­tette az érdeklődésemet. Az alábbiakban néhány gondo­lattal reagálok rá. Most, amikor háború van, robbantások és más erőszakos cselekedetek veszélyeztetik az emberek boldogságát, valóban előtérbe kerülhet ez a téma. A fogalom tartalmát meghatá­rozni nem is olyan egyszerű dolog. Bizonyos, hogy egészen mást jelent a boldogság a gyermekét éppen megszült édesanyának, mint mondjuk egy szerelmes kisdiáknak vagy éppen egy öreg nyugdíjasnak. A szadista tömeggyilkosnak is mást jelent. De másképp érzi át a boldogságot egy karthauzi szerzetes vagy a menekülttá­borban szorgoskodó vöröske­resztes nővér is. Kamarás József felvetette: volt-e az ember boldog va­laha? Volt-e igazán boldog korszaka az emberiségnek? Mivel az egyéneknek és a tár­sadalom csoportjainak külön­böző, sokszor ellentétes a bol­dogságigénye, ezért egyeteme­sen boldog korszaka nem na­gyon lehetett az emberiségnek, habár az ókor irodalmi hagya­tékában szerepel az „arany­kor”, amelyben minden jó és szép volt, de hát ez csak iroda­lom. Csodálkoztam, hogy Kama­rás úr; miután „tudományos könyvekben” lapozgatott, a bibliai teremtésmondában ta­lált választ a kérdésre. A bol­dogság problémája mindig hús-vér emberek problémája volt és maradt. Adám és Éva - szerintem - a legendák világa, tehát az édenkert kora fikció, nem igazán része az emberi történelemnek. A XX. század végén, de már jóval korábban is, egy sor tudományág (geo­lógia, földrajz, biológia, régé­szet, fizika és főleg az antropo­lógia) egészen más ered­ményre jutott az első ember megjelenésével kapcsolatban. A tudományos intézetek és múzeumok az evolúciós bizo­nyítékok tonnáit őrzik szerte a világon, csak meg kell nézni őket vagy talán elolvasni a publikációkat. Kamarás József gondolatéb­resztő cikkében szó van többek között arról, hogy az isteni gondviselés beépített az em­berbe egy „csodálatos szerke­zetet”, amely megsúgja, mit kell tennie. Ezt nem kell ta­nulni senkinek, ez szükség ese­tén jelzi, mi a teendő. Mindez szép és jó dolog. Csak azt nem tüdőm, miért nem jelzett a szerkezet, amikor a zsidók mil­liói felett kinyitották a gázcsa­pot, vagy amikor a fegyvere­sek megtöltötték a boszniai és koszovói tömegsírokat halot­takkal vagy amikor kioldják a bombákat Jugoszlávia fölött? Kamarás Józsefnek teljesen igaza van: mindenkinek a jót kellene gyakorolnia és nem a rosszat. Ha így lenne, sokkal több lenne a boldog ember, mint amennyi valójában van. De hogyan? Bonyolult és tö­rékeny portéka a boldogság, bármennyire vágyunk is utána, sokszor elérhetetlen. Mint Pe­tőfi mondja: „A bánat? Egy nagy óceán, S az öröm? Az óceán kis gyöngye. Talán Mire fölhozom, össze is tö­röm. ” Lendvai Ferenc Jobbágyi Terjedjen el a Szomszédok Egymásért Mozgalom Összefogást a biztonságért Salgótarján Megyei Jogú Város Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Bizottságának egyik fontos munkacsoportja tárgyalt a minap. Ha meg­gondoljuk, hogy a megye- székhelyen nem csitul a bű­nözés, sőt időközönként so­rozatban következnek be a betörések, gépkocsifeltöré­sek, akkor a rendőrség mel­lett bizony fontos szerepe van a város biztonságáért munkacsoportnak. Ezért is vitatták meg a meg­beszélés résztvevői, hogy mit kívánnak tenni az ilyen típusú bűncselekmények megelőzése, az elkövetők felderítése érde­kében. Hogyan és milyen esz­közökkel akarják segíteni el­sősorban a bűnmegelőzési te­vékenységet. Mindezt egy cse­lekvési programban is lefektet­ték, de ki is jelentették, hogy mindez csak annyit ér, ameny- nyit teljesítenek belőle. Ennek a cselekvési prog­ramnak a fő vonása, hogy mindenkit számba vesz, aki a bűnmegelőzésben segíteni akar. A különféle szervezetek, embercsoportok, egyének mel­lett természetesen szeretnék ha a városban működő médiumok a lehetőségeiknek megfele­lően, de az ügy fontosságához mérten támogatnák a város la­kosságának biztonságát szol­gáló tevékenységet. Különö­sen fontosnak tartják a SZEM (Szomszédok Egymásért Mozgalom) ismertetését, elter­jedésének segítését. Elhatározták, hogy a nyári szabadságolások előtt elkészí­tenek olyan propagandaanya­gokat, plakátokat, amelyek a legfontosabb teendőkre és óvin­tézkedésekre hívják fel az em­berek figyelmét. P. A. Lappangó népbetegség - Egyszer már leküzdöttük Ismét támad a tbc A romló gazdaság, az elsze­gényedés, a hiányos táplálko­zás, az alacsony életszínvonal ismét kedvez a tbc terjedésé­nek. Az ötvenes évek közepé­től bevezetett tömeges szűrő- vizsgálatok, a kötelező védő­oltások eredményeként a múlt évtized közepéig zuha­násszerűen csökkent a friss megbetegedések száma. (A halálozások száma is vissza­szorult). Az erről szóló orvosi statisztikák is kiállták a nem­zetközi összehasonlítás pró­báját. A rendszerváltás azon­ban lerombolta a bravúros eredményeket.- Százezer lakosból évente negyvenketten betegszenek meg, a szomszédos Romániá­ban 110 a járványügyi mutató. A betegek 80 százaléka ered­ményesen gyógyítható - az első évben - ám 8-10 százalé­kuk kilátásai igen rosszak. A legfertőzöttebb régiók: Békés, Szabolcs-Szatmár-Be- reg, Pest, Borsod, Hajdú-Bihar megye, valamint a főváros pesti oldala, - tudtuk meg Pa- taky Géza főorvostól, az or­szágos Korányi tbc és pulmo- nológiai intézet diagnosztikai osztályáról. G. Sándor, a viharsarki Bé­késcsabáról érkezett, a MÁV- kórházban kezelik.-Az utóbbi időben romlott a látásom. Mindenféle csíkok és pókhálók jelentek meg előttem. Háziorvosom ered­ménytelenül kezelt, majd beu­talt a kórházba. Itt derült ki, hogy mi okozza a látási zava­rokat. Mióta gyógyítanak, ja­vult a látásom is. Nálunk, ott­hon akad egy pár gümőkóros, ismerem őket. A Magyar Tüdőgyógyász Társaság a közelmúltban egy külön programot dolgozott ki, melynek keretében a friss tbc-s betegeket a szociális munká­sok, a védőnőkkel karöltve ku­tatják fel - az utcákon, tere­ken... A fertőzés legveszélye­sebb hordozói a hajléktalanok és az aluljárók sötét, nyirkos kövén kuporgó koldusok. Saj­nálatos, de tény, a fertőzöttek zöme hajléktalan vagy alkoho­lista. Ők ráadásul nem is min­dig működnek együtt orvosa­ikkal gyógyulásuk, s a tovább- fertőzés meggátlása érdeké­ben... A balassagyarmati tüdő­gondozó intézet folyosójának falán a 30-40 évvel ezelőtt el­helyezett plakátok ismét aktuá­lisak! A tbc leküzdhető, az állam sokat költ erre a célra. A tbc-s tehén teje is fertőz, ezért a há­zitej árusításával foglalkozó egyéneket - az állatot is, az ál­tala adott tejet is - fokozott el­lenőrzésnek kell(ene) alávetni!- A járások megszűnte után „kicsúsztak a betegek az orvo­sok kezéből, az akkori tanács­elnökök is még személyes ügyüknek tekintették a népbe­tegség visszaszorítását, a tü­dőgondozó működtetését. A Korányi Sándor Országos Pulmonológiai Intézet munka­társai sokat segítettek mód­szertani szempontból a gyar­matiaknak. A fejlődés nagy­mértékben nekik is köszön­hető. Országos viszonylatban Nógrád megye balassagyar­mati térsége közepes helyen áll. Örvendetes tény, hogy tbc- s gyermek nincs a járás terüle­tén. A határok „szabad” átjárha­tósága, a háború közelsége, a hiányos táplálkozás, az egyre „kézzelfoghatóbb” elszegé­nyedés a megyei betegségi mutatók tükrében is érzékel­hető - mondta el lapunknak dr. Zeke Lajos, a balassagyarmati tüdőgondozó intézet főorvosa. H. Danyi Irén

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents