Nógrád Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-27 / 121. szám

4. oldal Gazdaság 1999. május 27., csütörtök Nincs változás. Hatályát veszti május 31-én a mező- gazdasági és élelmiszeripari termékek egyszerűsített pá­lyázati rendszerű exporttá­mogatásáról szóló rendelet - közölte az FVM. A jelen­legi szabályozáshoz képest az új exporttámogatási ren­delet eljárási rendje nem változik alapvetően. Új alap. Az Európai Fej­lesztési és Újjáépítési Bank az Európai Unióval közösen 125 millió eurós alapot hoz létre az önkormányzatok re­gionális együttműködésé­nek, a kis- és közepes vál­lalkozásoknak a fejleszté­sére - jelentette be Németh Miklós, a bank alelnöke. Új partnerek. Újabb auszt­rál, ukrán, lett, lengyel, szlovén és svájci partnerek­kel építette ki kapcsolatait a Westel 900. így előfizetői 57 ország 106 hálózatán ke­resztül telefonálhatnak. Növekedés. Jelentősen, 75 százalékkal növelte lakás­takarékpénztári szerződése­inek számát a Fundamenta Magyar-Német Lakás-taka­rékpénztár Rt. idén, az első negyedévben a tavalyi év hasonló időszakához képest. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 380,40 Japán jen (100) 194,49 Svájci frank 157,37 USA-dollár 237,20 Euró 251,05 Átváltási arányok: 1 euró = 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. Politika lett a sertéshús árából A feldolgozók a kiskereskedelmi átadási minimálárát is bevezetnék Kormányzati beavatkozást sürget a Magyar Húsiparosok Szö­vetsége (Hússzövetség) a kritikussá vált piaci helyzet megoldá­sára - summázta a szövetség közgyűlésének véleményét a szer­dai tanácskozás után Jankó Ferenc, a Hússzövetség elnöke. Az érdekképviseleti szervezet által kidolgozott és az FVM- hez eljuttatott javaslat lényege, hogy a június 1-től életbe lépő 193 forintos minimális felvá­sárlási ár mellett - ennél keve­sebbet nem fizethetnek a fel­dolgozók a termelőnek - a tárca állapítson meg egy kiskereske­delmi átadási minimumárat is, amennyiért viszont a kereske­dők kötelesek átvenni a feldol­gozóktól a sertéshúst. Ez utób­biak szerint a kiskereskedelmi átadási árnak minimum az átla­gos átvételi minimümár duplá­jának kellene lennie. Ez azt je­lentené, hogy a húsipar a fél sertéseket kilónként 440 forin­tért adná a kiskereskedőknek. Jankó Ferenc elmondta: a földművelésügyi miniszter által meghirdetett rendelet szerint június elsejétől a legalacso­nyabb, „P” minőségi osztályú sertés átvételi ára kilogram­monként 193, a legjobb, „E” minőségű pedig 235 forint. Ez a jelenlegi árakon számolva 30 százalékos nettó átadásiár-nö- vekedést jelent a kereskede­lemben. Kedvező döntés esetén az élő állatokra érvényes felvá­sárlási árakat a belföldi átadási áraknál az ipar kompenzálni tudja. Az exportpiacok megtartásá­nak érdekében a húsipari szö­vetség és a terméktanács kérte az exporttámogatások emelését is. Ennek lényege, hogy a má­jus végéig érvényben lévő tá­mogatási rendszer továbbra is érvényben maradna. Ez összes­ségében kilogrammonként 160 forintos támogatást jelentene az exportőröknek. Amennyiben számukra kedvező döntés szü­letik, akkor a termelők kilo­grammonként nyolc forintot fi­zetnének be a Vágóállat és Hús Terméktanács intervenciós kasszájába. Ebből a pénzből fi­nanszíroznák a kiviteli többlet- költségek jelentős hányadát. A Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztériumban szerdán délután hatpárti egyez­tetés kezdődött a sertéshús át­adási minimumáráról, illetve a húsipar által tett javaslatokról. A zárt körű megbeszélést Torgyán József földművelés- ügyi miniszter kezdeményezte, mivel számos érdekvédelmi szervezet ennek bevezetésétől reméli a sertéshúspiaci válság megoldását. A pártok képviselői arról tárgyalnak, lehet-e olyan törvé­nyi szabályozást alkotni, amelynek alapján a húsfeldol­gozó üzemek felvásárlási árai­hoz szabnák azt az árat, ame­lyet a kiskereskedők a feldol­gozóknak fizetnek a húsért. Újvári Mit várhatunk a Mielőtt előrenéznénk, vessünk egy pillantást arra, hogy mi is történt és miért? Az első negyed­évben a BUX index 6308-ról 5490-re süllyedt. Ennek először a brazíliai fizetésképtelenség fe­nyegető veszélye miatti világhangulat volt az oka, amely hozzánk is átterjedt a sok külföldi befektető révén. Néhány nap múlva Brazília stabilizáló­dott, a magyar index azonban ezúttal saját álla­pota okából, gyenge maradt. Ekkor került nyilvá­nosságra a folyó fizetési mérleghiány és a költ­ségvetési hiány növekedése. Később a délszláv háború árnyékolta be az indexet. Nagyvállalataink ugyanakkor jó eredményeket mutattak és mutatnak fel. Ennek alapján az év végére nem lenne meglepő, ha a BUX a 6600 kö­rüli szintre kapaszkodna fel, ami az év hátralévő részében 15 százalékos nyereség lehetőségét nyújtja a jókor vásárlónak és a jókor eladónak. Ezt az veszélyezteti, ha nem javulnak a nem­zetgazdasági egyensúlyt jelző, már fentebb idé­zett mutatók. Az sem közömbös, vajon a világ pénzügyi központjában, a Wall Streeten uralkodó optimizmus befektetőket csábít-e el tőlünk (is). Végül: az európai gazdasági növekedés lassu­lása, s ezzel exportkilátásaink romlása gyengí­tené vonzerőnket. Lehetőség van nemzetgazda­sági mutatóink javítására, ha takarékossági in­tézkedésekre kerül sor. A koszovói konfliktus megszüntetésére intenzív tárgyalások folynak, si­kerük hasznunkra lehet, mert a politikai kockázat megszűnése és az újjáépítésben való részvétel felértékelne bennünket. Bácskai Tamás Az egyéni vállalkozók gyakran kérnek segítséget Kis hitel - nagy garancia Az Agrár-Vállalkozási Hi­telgarancia Alapítvány az elmúlt évben 24 milliárd fo­rint agrárhitelre nyújtott garanciát. Lendületesen in­dult az idei esztendő is: má­jus közepéig 700 hitelre vál­laltak „kezességet” mintegy 6 milliárd forint értékben. Az agrárágazatban az elmúlt esztendőben folyósított 98,4 milliárd forint tőkepótló hite­lállománynak mintegy 30 százalékát az alapítvány ga­rantálta, tájékoztatta a Fe- renczy Europresst Ulrich Anikó ügyvezető igazgató. Elmondta: tavaly az alapít­vánnyal együttműködő ban­kokon és takarékszövetkeze­teken keresztül összesen 1948 esetben nyújtottak garanciát a vállalkozók számára. A ga­rantált hitel összege csaknem 24 milliárd forint volt. A szervezet segítségét leg­nagyobb számban az egyéni vállalkozók vették igénybe, őket követik a kft.-k, majd a mezőgazdasági szövetkeze­tek. Érték tekintetében a Bé­kés megyei vállalkozók, az ügyek száma szerint pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gye áll az első helyen. Idén eddig 700 hitelre vál­lalt az alapítvány garanciát 6 milliárd forintot meghaladó összegben. Ulrich Anikó ta­pasztalatai szerint a bankok gyakran kémek 80 százalékos garanciát a 10 millió forint alatti hitelekre. - ug ­A cél a kétoldalú kereskedelem fellendítése Kevesebb az orosz áru Konkrét üzleti, vételi aján­latokat, konkrét cégneveket, termékcsoportokat hoztunk azért, hogy ismét fellendül­hessen az orosz-magyar ke­reskedelem - jelentette ki Ny. I. Szvisztunov Moszkva megye külgazdasági szakér­tője tegnap a Magyar Be­fektetési és Kereskede­lemfejlesztési Kht. (ITDH) konferenciáján. Az előadó kiemelte: mind az orosz, mind a magyar fél számára szükséges lenne a Magyarországról Oroszor­szágba irányuló export első negyedévben tapasztalt csök­kenésének megállítása. Az év első három hónapjában 68 százalékkal, 291 millió dol­lárra esett vissza a kivitel. Ez a tény Szvisztunov szerint nem magyarázható az orosz gazdasági válsággal. Soós Károly Attila, az Eu­rópai Fejlesztési és Újjáépí­tési Bank tanácsadója szerint az oroszországi lehetőségek nem kedveznek a magyar vál­lalkozóknak, s ez a közeljö­vőben sem változik. Nagy probléma, hogy bizonytalan az orosz fizetőképesség. A magyar vállalkozások csak úgy juthatnak biztosan áraik, szolgáltatásaik ellenértéké­hez, ha nagyobb nyugat-euró­pai exportőrök beszállítóiként vesznek részt az oroszországi tranzakciókban. (sts) Csehországban 32,5 milliárd korona deficitre számítanak A külkereskedelem stagnálása várható A cseh vállalatok 32,5 milliárd koronás külkereskedelmi hiányt várnak az első fél évre - jelentette a cseh statiszti­kai hivatal szerdán, vállalatok körében végzett előzetes felmérését ismertetve. Tavaly az első fél évben Csehország külkereskedelmi hiánya 32,55 milliárd korona volt. Az előrejelzést a cseh export 32 százalékát, és az import 23 százalékát bonyo­lító vállalatok várakozásai alapján készítették. A vállalatok várakozása szerint a külkereskedelem első negyedévben még folyta­tódott negatív irányzata, a hi­ány növekedése meg fog állni a fél év végére - jelentette a statisztikai hivatal. Az első négy hónapban 22,06 milliárd korona volt a cseh külkereskedelmi hiány, a tavalyi első négyhavi 24,16 milliárd koronánál kevesebb. Idén az első négy hónapban 3,1 százalékkal csökkent az export, és 3,5 százalékkal szűkült az import. A statisztikai hivatal előre­jelzése szerint a mostani má­sodik negyedévben az export és az import szerény növeke­dése kiegyensúlyozza az első negyedév veszteségeit, és az első fél évre folyó áron nagy­jából a külkereskedelem stagnálása várható a tavalyi első fél évhez képest. Az ex­portban a gépipar, a jármű- gyártás és a fogyasztási cik­kek némi fellendülése vár­ható. Az importárak mintegy 3 százalékos csökkenése ugyancsak támogatni fogja a mérleget. Gyenge vegyipari termelés Csökkent a német forgalom A világméretű keresletcsök­kenés miatt a német vegyipar értékesítése 7,6 százalékkal csökkent az első negyedév­ben, a tavalyi első negyedév­hez képest - jelentette a né­met vegyipari szövetség (VCI) szerdán. A vegyipari árak, különösen az alapanyagok árai gyorsulva csök­kentek az első negyedévben. A gyenge termelés és az alacsony árak jelentős értékesítési veszte­séget okoztak - írták a szövetség elemzői. Ezenközben úgy vélték, hogy az irányzat hamarosan eléri a mélypontot, és azután megfordul. A német vegyipari gyártók el­adásai 7,6 százalékkal 45,9 milli­árd márkára csökkentek az első negyedévben. Az export 7,8 száza­lékkal 22,8 milliárd márkára esett vissza. A kivitelt főleg a japán, a brazil és a kelet-európai piac gyengesége károsította. A hazai értékesítés 7,3- százalékkal 23,1 milliárd márkára fogyatkozott. Veszteséggel zártak a japán kereskedelmi bankok Rossz hitelek tömeges leírása Japán valamennyi jelentős ke­reskedelmi bankja veszteség­gel zárta a márciussal véget ért pénzügyi évet, mivel draszti­kus lépéseket tett a behajtha­tatlan adósságállomány fel­számolására, leírta azokat, il­letve tartalékokat képzett a veszteségek fedezésére - fog­lalta össze a japán bankszövet­ség illetékese a kereskedelmi bankok e héten közzétett éves mérlegadatainak eredményét A szigetország 17 legna­gyobb kereskedelmi bankja mintegy 86 milliárd dollár ér­tékben írta le adósságait, és képzett e célra tartalékot. A-ja- pán pénzintézetek a nyolcvanas évek virágzó konjunktúrája ide­jén könnyelműen hiteleztek, a kihelyezett kölcsönök viszont behajthatatlanná váltak a de­konjunktúra éveiben. A rossz hitelek felhalmozódása a ban­kokat a kölcsönzések szigorítá­sára késztette, emiatt nehezeb­ben jutottak hitelhez a kis- és a közepes méretű vállalatok, ami tovább súlyosbította a japán gazdasági recessziót. A bank- szövetség értékelése szerint 1999-ben a bankok már sokkal kisebb összegek leírását terve­zik, és többségük tevékenysége jövedelmezővé is válhat, több év után először. Ennek feltétele persze, hogy a gazdasági fel­lendülés beinduljon és stabilizá­lódjék az ingatlanpiac. A derű­látó véleményt nem mindenki osztja, számos szakember azt hangsúlyozza, hogy a bankok még mindig mintegy 160 milli­árd dollárra tehető rossz hitellel rendelkeznek. Az 1998-as pénzügyi évben a japán nagybankok 185 millió dollár (Bank of Tokyo-Mitsu- bishi) és 6,28 milliárd dollár (Sakura Bank) közötti adózás előtti veszteségeket halmoztak fel. A 17 nagybank közül 14 vett igénybe közpénzeket pénz­ügyi helyzetének stabilizálása érdekében. Egyedülálló vízlágyítási technológiát valósítanak meg Dej táron • • Ötéves Nógrád legnagyobb vízműve Öt évvel ezelőtt, 1994. január 1-jén alapította a Nyugat- Nógrád Vízmű Kft.-t a térség 53 települése. A társaság e rövid időszak alatt is bebizonyította, hogy következetes. gazdálkodással, folyamatos műszaki fejlesztéssel képes működtetni a rábízott egymilliárdos közművagyont. A szolgáltató tulajdonosai között találjuk a Duna- menti Regionális Vízmű Rt.-t is, hiszen a térséget két meghatározó vízbázis: a Duna, illetve a dejtári kutak látják el. A nyugat-nógrádi települések, ipari létesít­mények éves szinten 2,1 millió köbméter vizet fo­gyasztanak, a megyében a legelőnyösebb átvett dunai vízáron, ami kb. 70 forint - tájékoztatott Vogel Csaba, a vízmű ügyvezető igazga­tója. Teljes körű szolgáltatás A társaság akkor vette át a rendszert, amikor még ja­vában zajlott a vízhálózat kiépítése. Kezdetben mind­össze 30 településen volt szabványos folyó víz, ráa­dásul a meglévő hálózat kora meghaladta a 15 évet, vagyis, bizonyos pontjain már épp’ megérett a re­konstrukcióra. Mindemel­lett mindössze három tele­pülésen - Romhányban, Rétságon és Balassagyar­maton - volt kiépített szennyvízhálózat. 1996-ban, a szandai rendszer beüzemelésével vált teljes körűvé a térség­ben az ivóvíz szolgáltatás, a szennyvízberuházások vi­szont csak az elmúlt évben vettek nagyobb ütemet. A lendülethez az is kellett, hogy megvalósuljon a dej­tári szennyvíztisztító, s ha­sonló építése kezdődik Horpácson, illetve Galga- gután. Az elmúlt öt évben a vízhálózat 70 százalékkal nőtt, a csatornázottság dup­lázódott a szolgáltató terü­letén. A vízfogyasztás azonban nem növekedett számotte­vően, ami azt jelzi, hogy megszűntek a jelentős fel­használók (rétsági laktanya, húsüzem stb). A kistelepü­lések fogyasztása (50-60 köbméter/év/lakás) elenyé­sző, a legtöbb vizet Balas­sagyarmat használja fel (90 köbméter/év/lakás). A Nyugat-Nógrád Vízmű Kft. - a többi vízműhöz ha­sonlóan - szembe találta magát a fizetési morál rom­lásával is. Az utóbbi két évben ugyan stagnál a cég kinnlévősége, nagyjából az árbevétel 4-6 százaléka kö­zött. A nem fizetők körében elenyésző a közület, döntő többségét balassagyarmati lakosok adják. Tavaly 15,8 millió forinttal tartoztak a vízműnek, s ebből 13 millió volt a gyarmati. A felméré­sek szerint különösen a tár­sasházakban érződik a fize­tésképtelenség. Az inflációt sem érte el Nyugat-Nógrádban - a sa­ját vízbázisnak is köszönhe­tően - 205 forint a víz elő­állítási ára, ami a legkeve­sebb a megyeben. A tavalyi termelőiár-emelés az inflá­ciót sem érte el. A társaság nyeresége is kedvezően alakult, tavaly meghaladta az ötmilliót. A szolgáltató nagy gondot fordít a köz­művek folyamatos fejlesz­tésére, az eszközei rekonst­rukciójára. Éves szinten 50-55 milliós amortizáció képződik, amelyet teljes egészében az említett cé­lokra forgatnak vissza. Holland technológiával Ma már korszerű géppark­kal rendelkeznek, tavaly cserélték le az utolsó UAZ típusú terepjáróikat. Ennek, no meg a hibaelhárítási (üzemi) központok kialakí­tásának köszönhetően a körzetükben 20 perc alatt bármely hibahelyet elérhe­tik. Dolgozói létszámuk az elmúlt időszakban 200 kö­rül stabilizálódott. Idén né- hányuk már igénybe veheti a vízmű most vásárolt üdü­lőjét, Hajdúszoboszlón. A közeljövő feladatai között említette Vogel Csaba a dejtári vízbázis víz­lágyító-beruházását, amely egyedülálló lesz az ország­ban. A kemény vizet hol­land technológia segítségé­vel teszik szabványossá, mintegy 80 millió forintos fejlesztéssel, saját beruhá­zásban. A költségek 40 szá­zalékát biztosítja a szolgál­tató, a többit a megyei ön- kormányzat, illetve a terü­letfejlesztési tanács. A víz­lágyító munkálatai várha­tóan jövőre fejeződnek be. (németh)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents