Nógrád Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-22-23-24 / 118. szám
2. oldal SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép |j^ PÁSZTÓ 1999. május 22., szombat Az ezredvég utolsó balassagyarmati érettségiző diákjai a pénzes szakmák felé orientálódnak Biztos anyagi háttér - Családalapítás (felelősséggel) Balassagyarmaton is az érettségizők hangjától zajos a város. Egy-egy jól sikerült vizsga után kis csoportokban sétálnak az utcákon, szinte vibrál körülöttük a levegő. A maturánsok ugyan vizsgalázban égnek, ám a nagybetűs élet nem biztos, hogy tárt karokkal öleli majd keblére - legalábbis nem mindannyiukat - az iskolapadból kikerülvén. No, de lássuk csak, mi is foglalkoztatja leginkább az ezredvég utolsó érettségizőit?! És vajon milyen tervekkel, gondolatokkal hagyták el iskolájukat 5, 24 évvel ezelőtt a végzős diákok? Molnár Gábor, a Balassi Bálint Gimnázium maturánsa vidám, divatos és magabiztos. Balassagyarmaton él szüleivel és testvérével.- A Kandó Kálmán Műszaki Főiskola menedzser szakára jelentkeztem. Az érettségin túl a felvételi vizsga eredményessége foglalkoztat legjobban. A felvételi tárgyak szerencsére az „erősségeim”, így minden bizonnyal megfelelek a felvételi követelményeknek is. Molnár Gábor Baráz Judit- Ti vagytok az évezred utolsó érettségiző diákjai. Milyen trendek szerint választotok pályát, szakmát, hivatást?- A menedzser szak és a jogi kar igen divatos és „felkapott” területek. A pénz fontos és meghatározó tényező jelen korunkban, így aztán leginkább a pénzes szakmák köré orientálódnak diáktársaim és persze jómagam is. Szabadúszóként majdan könnyebb az érvényesülés, a munkalehetőség is.-Mi a kedvenc időtöltésed, kedvtelésed?- A Kábel SE kézilabdacsapatában játszom, a rendszeres sportolás is része az életemnek. Erőt, kitartást és nem utolsósorban szellemi frissességet nyújt. Baráz Judit 5 évvel ezelőtt lépett ki a balassagyarmati Szent-Györgyi Albert Szakközépiskola kapuján, friss érettségi bizonyítvánnyal a kezében.- Érettségi után katonai főiskolára jelentkeztem, - nem vettek fel - életem első nagy csalódását éltem át. Egészséges optimizmusom lévén hirtelen érdeklődéssel a számítógépes világ felé fordultam. A Bánki Donát Műszaki Főiskolán „landoltam”, informatikamenedzser szakon, sok-sok tanulás eredményeként szerve- zőmémöki diplomát szereztem, marketinggel foglalkozom. Mindig vonzottak az új kihívások, a még meg nem hódított területek. Örülök, hogy a véletlen éppen erre a területre „sodort”.- Milyen terveket szövögetsz mostanában? Kosik Roland-A párválasztáson már túl vagyok, s remélem, hogy 2-3 éven belül - szülői segítséggel - saját lakáshoz juthatunk.-Kedvenc időtöltés, szórakozás? Csallóné Majoros Erzsébet-Hobbim a horgászás. Az Ipoly parton nagy a csend, olykor még „különlegesebb” hal is fönnakad a hálón. Kedvelem a virágokat. Igazi felfrissülés számomra a kertészkedés. A szivárvány minden színében pompázó virágok látványa mindent kárpótol. Ismerőseimet gyakran meglepem egy-egy szárazvirágkompozícióval. Ha tehetjük moziba, színházba is járunk barátommal. A 30 ezer forintos babakocsiárak mellett azonban családalapításra még csak nem is gondolhatunk. Pár év múlva - megalapozott anyagi háttérrel - talán vállalhatjuk a család- alapítást. Ez azonban még tömött pénztárca mellett is komoly felelősség! Kosik Roland a Balassi Bálint Gimnáziumból indult hat évvel ezelőtt, akinek „jövőképét” a Széchenyi István Főiskola gazdálkodási szakának elvégzése jelentette, s határozta meg. őt is a felvételi vizsga foglalkoztatta leginkább azokban a „történelmi pillanatokban”. Jelenleg közgazdászként dolgozik. Újabb és újabb terveket „kovácsol”, s ezen célok megvalósítása, a folytonos megújulás adja élete értelmét. Szomorúan veszi tudomásul, hogy évfolyamtársai - különösen a budapestiek -, anyagilag nagyobb megbecsülésnek örvendhetnek. Nógrád megyében alacsonyak a munkabérek, s e mellett a fiatalok önálló lakáshoz jutásának lehetősége igen csekély. A családalapítást időben nagyon távoli helyre teszi. Csalióné Majoros Erzsébet, a Szántó Kovács János Szak- középiskolából indult - 24 évvel ezelőtt - merész tervvel a tarsolyában. Merész volt, mert egészségügyi iskolából az esztergomi tanítóképzőbe jelentkezett! Tanárai bizony, bosz- szankodtak is miatta.- Csakis és kizárólag kicsi gyerekekkel akartam foglalkozni. Már akkor tudtam, éreztem, hogy tanítónőként az írásolvasás „művészetére”, a versek, az irodalom szeretetére nevelhetem, oktathatom a jövő embereit. Tanítványaimat saját gyermekeimként szeretem. Boldog ember vagyok, mert álmaim maradéktalanul megvalósultak, munkámat szívvel- lélekkel végzem ma is. Felelősségtudatunk már 24 évvel ezelőtt is volt, ám az élet egy nagy tanítómester. A piciny „emberpalántákban” elhelyezett szikra, felnőttkorban egy- szercsak lángra lobban, s mindaddig lobog, míg az évek során „begyűjtött” tapasztalat, s tudás gerjeszti (egyre nagyobbra). Csordás Henrik, Marosvölgyi Brigitta és Hellenpack Tamás 2. osztályos tanulók - akik egyébként Nógrádkövesden élnek szüleikkel - a harmadik évezred elején érettségiznek, ők lesznek - remélhetőleg - az új kor hajnalán az elsők között végző szakács, külkeres és bankár szakemberek. H. Danyi Irén Csordás Henrik, Marosvölgyi Brigitta, Hellenpach Tamás Sikerült kiállításokkal betelepíteni az épületet Különdíjat kapott a Pásztói Múzeum Ebben az évben immár harmadik alkalommal választották meg az év múzeumát. Ezt a kitüntető címet általában azoknak ítélik, akik az előző évben kiemelkedő szakmai munkát végeztek. Az idei év fődíjasai a jászberényi Jász Múzeum és a kiskunhalasi Thorma János Múzeum voltak. Amint azt dr. Hír Jánostól, a Pásztói Múzeum igazgatójától megtudtuk, a díjakat a múzeumok majálisán, május 15-én, szombaton nyújtották át ünnepélyes külsőségek közepette. Itt vehette át a Pásztói Múzeum a Kulturális Örökség Minisztériumának 200 ezer forintos különdíját. Ezzel az elismeréssel a bíráló bizottság azt az intenzív munkát honorálta, amely az intézményben az utóbbi két év folyamán zajlott. A múzeum 1997 szeptemberében vette át a pásztói ciszterci rendház épületét a városi könyvtártól. Még abban az évben berendezték a „Cso- hány Kálmán emlékére” című állandó képzőművészeti kiállítást és a ciszterci rend történetét bemutató tárlatot. 1998-at új lendülettel kezdték, felépítették az ..Évmilliók üzenete Nógrádban” című állandó kiállítást, és a „Képek Pásztó történetéből” helytörténeti kiállítást. Mindez külső pályázati támogatásokkal valósulhatott meg. A legfontosabb támogatók között található a Nemzeti Kulturális Alap, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Soros Alapítvány. Az intézmény vezetője és beosztottai természetesen ezután sem kívánnak a babéijaikon ülni: e pillanatban épp’ az oskolamester házának meszelésével vannak elfoglalva, melyet közösen, igazgatói kezekkel is csinálnak.- Ugyanakkor több feladatot is terveztünk erre az évre - mondja dr. Hír János. - Ezek közül is a legfontosabb, hogy az állandó megyei természettudományi kiállításról egy többnyelvű ismertető kiadványt- úgynevezett katalógust - adhassunk ki. Egy ilyen kis könyvecske hasznos abból a szempontból, hogy a látogató - kis túlzással - „hazaviheti” a kiállítást. A többnyelvű szöveg pedig külföldi látogatóinkat tájékoztatja, de remélhetőleg hasznos olvasmány lesz diákok, biológia- és földrajztanárok számára is.- Az előző két évben lényegében sikerült kiállításokkal betelepíteni az épületet. Néhány kisebb szabad falfelület azonban még mindig maradt, például a lépcsőházban. Ha a közeljövőben még szerencsések leszünk néhány pályázati támogatás elnyerésében, akkor szeretnénk a nógrádi táj ma élő természeti értékeit - például a növényeket is- bemutatni időszaki jellegű fotókiállítások keretében. Égető problémánk, hogy a nagyközönség még mindig nem igazán tud rólunk. Költséges reklámkampányokról természetesen szó sem lehet, ezt nem engedhetjük meg magunknak, de országos folyóiratokhoz írt cikkekkel és az idegenforgalmi szervekkel való intenzívebb kapcsolattartással fokozatosan javíthatunk intézményünk ismertségén. Hegedűs Címzetes bírák, szűk keretben Mindjárt az első nekifutásra valamennyi nógrádi jelöltből címzetes megyei bíró lett - igaz, ez azzal is járt, hogy újabb címeket - ebben a megyében - az Országos Igazságszolgáltatási Tanács már csak akkor oszt, ha a most címzetessé vált bírák valamelyike távozik a helyi bíróságról. Hat év, helyi bíróságon eltöltött szolgálati idő és kiváló munka volt a feltétele annak, hogy a büntető és polgári kollégiumok által jelölt és a megyei elnök által javasolt bírák viselhessék a címet és felvehessék a húsz százalékkal megemelt fizetést. Ami a keretet illeti: megyénként az engedélyezett létszám tíz százaléka volt a kiindulási alap, Nógrádban tehát annak ellenére, hogy pillanatnyilag ötven helyett csak negyvenhatan dolgoznak, maximum öten lehettek címzetes bírák. Ők öten: dr. Muzsnayné dr. Luby Zsuzsanna, a Salgótarjáni Munkaügyi Bíróság elnöke, dr. Molnár Mária, aki ugyanott bíró, dr. Krajnák Tibor, a Salgótarjáni Városi Bíróság elnökhelyettese, dr. Ablonczy László szintén salgótarjáni büntetőbíró, továbbá dr. Hegedűs János, a Pásztói Városi Bíróság büntető ügyszakos elnöke. Kiváló munkájáért tanácsosi címet kapott négy bírósági dolgozó is: Kurisné Tőke Piroska, a megyei bíróság gazdasági hivatalának vezetőhelyettese, Laczó Józsejhé, a Nógrád Megyei Bíróság és Halaj Józsejhé, a Balassagyarmati Városi Bíróság Kezelő Irodájának vezetője, valamint Szűcs Istvánné, salgótarjáni elnöki irodavezető. Nem történt helikopter-baleset Téves volt a riasztás Száguldó rendőrautók szirénázásától, mentők és tűzoltókocsik vijjogásától volt hangos szerdán Rétság. Futótűzként terjedt a szörnyű hír: a kettes út mentén, valahol a diósjenői elágazás tájékán lezuhant egy mezőgazdasági helikopter. Pillanatok alatt értesült róla mindenki a nyugati megyeszélen. Izzottak a telefonvonalak, s megjelent a helyszínen a szenzációéhes tv, rádió és jó néhány újság fotósa is. Mindenki a balesethez igyekezett volna, ám itt volt az első bökkenő, nem találták meg a szerencsétlenül járt gépet. Helikopter is érkezett, hogy segítsen felderíteni a bajba jutott társa hollétét, ám mindhiába. Miután tűvé tették a feltételezett helyszín minden négyzetméterét, abbahagyták a keresést. A feladat immár az volt, hogy ki kell deríteni, hogy honnan származik a bejelentés. A telefon- vonalak lenyomozása után derült ki a személye - állítólag egy kínai származású állampolgár - ki jóhiszeműenjárt el, hiszen azt észlelte, hogy egy domb mögött eltűnt & gépmadár és abban a pillanatban sűrű fekete füstfelhő gomoly- gott fel az ég felé. Nem gondolhatta, hogy véletlen egybeesés csupán, hiszen a domb mögött valaki — eléggé el nem ítélhető módon - autógumikat égetett. Ebből származtak a fekete fellegek. Az észlelő köte- lességszerűen jelezte a vélt tragédiát és ezután beindult a gépezet. A dolog érdekessége, hogy rádión az érintett helikopter is vette a riasztást és ő is elindult a „társa”, jobban mondva önmaga keresésére. Mostanra megnyugodhatnak a kedélyek, nem csupán azért, mert nem történt meg a baj, hanem azért is, mert meggyőződhettünk róla, hogy szükség esetén minden érdekelt azonnal riasztható és tudja, hogy mi a dolga. V. J. Hétfő: abszurd dráma Különóra a Kohászban A salgótarjáni Kohász Művelődési Központ színháztermében május 31-én, hétfőn 18 órakor mutatja be Eugene Ionesco Különóra című abszurd drámáját a megyeszékhelyi M.E.R.T. Színházi Közösség. A bemutatásra kerülő méltán híres műben a szerző a hatalomvágy rejtett mechanizmusát, valamint meglehetősen riasztó kórképét egy magánóra paródiájában vázolja föl. A Különóra Eugene Ionesco életművének egyik legjelentősebb darabja, melyet a színházi közösség Skoda Róbert rendezésében visz színre. A szerepekben a tanár: Csá- nyi Tibor, a diáklány: Milák Melinda, a szobalány: Kemer Edit. Hangverseny Salgótarján - A megyeszékhelyi kamarazenekari egyesület 1999. május 25-én este fél 7 órakor hangversenyt rendez a zeneiskola hangversenytermében, a salgótarjáni ifjúsági kamarazenekar részvételével. A műsorban Corelli-, Csajkovszkij-, Krcek-, Haydn-művek csendülnek fel. A belépés ingyenes. Eredményesen pályáztak Szalmatercsen - Pénz a diákok nyári kirándulására Önkormányzat a helyi cigányságért Első ízben alakult cigány kisebbségi önkormányzat Szalmatercsen. Fennállásuk rövid ideje alatt sikerült hathatós együttműködést kialakítania a települési önkormányzattal. Együttmunkálkodásuk eredménye a polgárőrség felállítása, az idősek napközijének működtetése, valamint a jelesebb ünnepi események megrendezése. A települési testület irodát is biztosított a kisebbségieknek, amelyet önerőből, társadalmi munkában állítottak helyre azok. A cigányság érdekképviselői működésük alatt, két pályázaton vettek részt eredménnyel, minek következtében kedvező árú vetőmagvakkal látták el a helybeli rászorulókat. A másik pályázaton nyert 100 ezer forintból pedig a karancsságiak- kal közösen fenntartott általános iskola diákjai - akiknek 75 százaléka cigány származású - részesülnek, miután a nyert pénzt, nyári kirándulásukra utalták a szalmatercsiek.
