Nógrád Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-15-16 / 112. szám

8. oldal Gazdaság - Industria 1999. május 15., szombat Energiakonferencia. A megújuló energiaforrások alkalmazásával lehetővé vá­lik, hogy a mezőgazdaság jelentős energiafelhasználó­ból energiatermelő legyen - hangsúlyozta Szabadi Béla, a Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára pénte­ken az Industria szakvásá­ron megrendezett energeti­kai konferencián. Reálbérek. Az idén az első negyedévben a reálkerese­tek 3,1 százalékkal növe­kedtek a tavalyi első ne­gyedévhez képest - közölte a Központi Statisztikai Hi­vatal. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó át­lagkeresete 16,7 százalék­kal, a nettó bérek 12,9 szá­zalékkal voltak magasabbak a múlt év első három hónap­jának átlagánál. BUX. A Budapesti Érték­tőzsde részvényindexe, a BUX 6344,12 ponton fe­jezte be a pénteki tőzsdena­pot, ami 0,11 százalékkal magasabb előző napi záróér­tékénél. A pesszimista kez­dést követően folyamatosan emelkedő részvényárak és közepes forgalom jelle­mezte a kereskedést. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 378,85 Japán jen (100) 191,63 Svájci frank 156,17 USA-dollár 234,48 Euró 250,14 Átváltási arányok: 1 euró = 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. A miniszter az őstermelők számára önkéntes kamarai tagságot javasol Többet kell költeni az agráriumra A jövő évi költségvetésben nagyságrendekkel több pénzt kell kapnia az agrárgazdaságnak. A mezőgazdaság már nem elé­gedhet meg alamizsnával - hangsúlyozta Torgyán József pén­teken a Magyar Agrárkamara és a Gazdakörök és Gazdaszö­vetkezetek Országos Szövetsége által rendezett agrárfórumon. A földművelésügyi és vidékfej­lesztési miniszter szerint a szö­vetkezetekre változatlanul szükség van a mezőgazdaság­ban, de a hátrányban lévő csa­ládi gazdaságokat és ősterme­lőket jobban kell támogatni. Bejelentette: a szaktárca olyan törvénymódosításon dolgozik, amely úgy biztosítja a kívülálló tulajdonosok számára üzletré­szük megváltását, hogy az ne veszélyeztesse a szövetkezetek működőképességét. Ennek anyagi feltételeit állami finan­szírozási konstrukciókkal - ga­rantált hitelekkel - lehetne megoldani. Torgyán József a családi gazdaságoknak és az ős­termelőknek önkéntes agrár- kamarai tagságot javasol, a vál­lalkozók számára ugyanakkor továbbra is kötelező maradna a tagság. Csikai Miklós, a Magyar Ag­rárkamara elnöke szerint a fej­lett országokhoz képest jelentős mértékű a magyar mezőgazda­ság technológiai lemaradása, ezért a költségvetési források­nak a felét a beruházások tá­mogatására kellene fordítani. Haladéktalanul meg kell hir­detni a kormány új szövetke­ze tpolitikáj át, amely a családi gazdaságokat segítő szövetke­zés programja lenne - emelte ki a fórumon Farkas Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke. A fide- szes politikus szerint a már működő szövetkezeteket to­vább kell fejleszteni, az új tí­pusú - beszerző-értékesítő-fel- dolgozó - szövetkezetek meg­alakulását pedig az eddiginél jobban kell támogatni. Farkas szerint a Nemzeti Földalap lét­rehozása nélkül nem lehet ki­alakítani racionális üzemi föld- használati rendszert. Az alapból történő termőföld értékesítést adómentessé kellene tenni. U. G. A jogbizonytalanság egyszerre riasztja és vonzza a külföldi vállalkozókat Kenőpénz nélkül nincs üzlet Magyarországon átlagosan a vállalatok egyharmada, míg a kisvállalkozások fele véli úgy, hogy a jogbizonytalanság a leg­nagyobb gátja fejlődésének - mondta Papanek Gábor, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója pénteken a Center von International Private Enterprise (CIPE) budapesti vitáján. Az ügyvezető igazgató a GKI felmérését ismertetve el­mondta, hogy az általuk meg­kérdezett vállalatok 80 százalé­kának okozott gondot az utóbbi 2-3 évben a késedelmes fizetés. A kutató úgy vélte, hogy a ma­gyarországi infláció mellett ki­fejezetten jó üzlet nem fizetni, mert a bírósági procedúra olyan hosszú, hogy eközben jelentős haszonra tehet szert az adós. A vállalatok ebből fakadó veszteségei átlagosan elérik az éves költségek 18 százalékát. A feketepiac léte szintén nagy károkat okoz, ami átlago­san az éves költségek 15 száza­lékát teszi ki. Papanek Gábor szerint a magyar jogrendszer bonyolult és olyan gyorsan vál­tozik, hogy akik alkalmaznák, sem értik. Hozzátette: a mene­dzserek 80 százaléka beval­lotta, hogy adót csal és kíván­ságra akár módszereket is tu­dott ajánlani. Az ügyvezető igazgató kifejtette, hogy Ma­gyarországon szemrebbenés nélkül sértik meg a jogokat, ami abból is következik, hogy a társadalom nagyon lezser. A vitában Csillag István, a Pénzügykutató Rt. igazgatója elmondta, hogy a jogsértések kivédésére Magyarországon kölcsönös önvédelmi szövetsé­gek alakulnak, amelyek tájé­koztatják egymást a korrupciós veszélyről. Arról is szólt, hogy kutatóintézetük szintén végzett egy hasonló felmérést, ennek során a cégek azt közölték: kor­rupciós tarifák alakultak ki, s le kell fizetniük az ügyintézőt azért, hogy üzletet köthessenek. A gazdasági jogban járatos ügyvéd elmondta, hogy több külföldi ügyfele kifejezetten azért akar nálunk üzletelni, mert itt jogbizonytalanság van. Igaz, másokat ez visszariaszt a Magyarországon való megjele­néstől. Ipar: Nyugat- és Közép-Dunántúl felzárkózik A központi régió vezet A Gazdasági Minisztérium jelentést tett közzé a főbb regionális folyamatok tava­lyi alakulásáról. A jelentés megállapítja, hogy az 1998- as évre a gazdaság élénk növekedése volt a jellemző. Az ipari termelés 13 száza­lékkal múlta felül az előző évit. A régiók közül Nyugat- és Közép-Dunántúl térségé­ben jelentős (39, illetve 19 százalékos) volt az ipar növe­kedése. A megyék közül Fejér és Győr-Moson-Sopron me­gyében tapasztalható a legna­gyobb (24, illetve 64 százalé­kos) növekedés. A központi régió szerepe a termelésben és az összes értékesítésben, valamint a belföldi eladások­ban meghatározó volt. Az ipar termelésbővülését alapvetően az export dinami­kus, közel 29 százalékos nö­vekedése alapozta meg. A belföldi eladások 3 százalék­kal emelkedtek. A két leg­eredményesebb régió jelen­tős, 42 és 60 százalékos nö­vekedést ért el, míg a köz­ponti térségnek 2 százalékkal csökkent a külpiaci értékesí­tése az előző évihez képest. Az 50 személynél többet foglalkoztató ipari szerveze­tek adatai szerint a dunántúli térségekben és Észak-Alföl- dön növekedett a termelés, il­letve a bel- és külföldi értéke­sítés. A megyék többsége is hasonló eredményt ért el, ki­véve Csongrád, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy megyéket. K. T. A TÍZ FŐ FELETTI IPARI VÁLLALKOZÁSOK TERMELÉSE FOLYÓ ÁRON ( MILLIÓ FT) 1. Régió: Közép-Magyarország (Budapest, Pest megye) 2. Régió: Észak-Magyarország (Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves megye) 3. Régió: Észak-Alföld (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) 4. Régió: Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye) 5. Régió: Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye) 6. Régió: Közép-Dunántúl (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye) 7. Régió: Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna megye) ^W»Ap^ Nagyszabású technológia-fejlesztés és környezetvédelem a SAC Rt.-nél Fejlődési pályára állt az acélgyár Nincs Industria kiállítás acél­gyár nélkül! A Salgótarjáni Acélárugyár Rt. ugyan tavaly érte el legnagyobb sikerét a be­ruházási javak szokásos sereg­szemléjén, amikor is vásári nagydíjjal jutalmazták Lafil termék-családját, ám idén is hozott újdonságot a partnerek­kel való találkozás. Minderről Hopka László, a SAC Rt. vezérigazgatója tájékoz­tatott. Mint elmondta, a gyár a stratégiai váltás éveiben legfonto­sabb célkitűzésének azt tekinti, hogy új piaci szegmenseket sze­rezzen meg, ehhez pedig más és jobb minőségű termékek gyártá­sára, értékesítésére van szükség. A hagyományos acélipari termékek körében ugyanis egyre élesebb a konkurenciaharc, ebben is a leg­nagyobb vetélytársak Keletről szállítanak, rendre gyengébb mi­nőségben, s jóval olcsóbban. A megújuló termékstruktúra egyik legjelentősebb képviselője a Lafil-család, amely idén a Palóc­ország kiállításon a Nógrád Me­gyei Területfejlesztési Tanács dí­ját nyerte el. Az újdonságok kö­zött említette a vezérigazgató a vékonyszál huzalgyártást, amelyet speciális vevőknek szállítanak, magas minőségi követelmények­nek megfelelve. Tavalyi fejlesztés eredménye a rozettázott horgany­zott huzal, ami nem más, mint az eddig 80-100 kg-os tekercsekben kiszállított áru egytonnás válto­zata. A felhasználónál lényegesen lecsökken a keletkező hulladék mennyisége. Hatása azonnal érző­dött: a felhasználók lekötötték a termelés teljes kapacitását, s idén már elkerülhetetlen lett a bővítés. Ezt a sikert díjazta a Magyar In­novációs Alapítvány is egy elis­merő oklevéllel. Igényes felhasz­nálókat elégít ki a fényes huzal, amelyet a különböző bevonatok - nikkel, króm - révén felületi hi­bamentességgel szállítjuk. A SAC Rt. a lépésváltással egy időben hangsúlyt helyezett a kör­nyezetvédelem fejlesztésére, il­letve a gyártási költségek csök­kentésére. A különböző fémter­mékek felületi kezelésével kelet­kező páclé hamarosan a múlté, hi­szen egy vegyianyag-mentes technológiát (mechanikus revétle- nítést) kívánnak meghonosítani. A folyamat zárt ciklusú, még az így keletkezett hulladékot is haszno­sítják, kohókban. A Lafil már így készül, köszönhetően a gyári szakemberek által kiválasztott módszernek. Ma már a légszeny- nyezés és az élővíz terhelés szem­pontjából a gyár megfelel a kör­nyezetvédelmi normáknak, hiszen az elmúlt években nem kevés pénzt fordítottak erre a célra. Csak az idei keret 40 millió Ft. A fejlesztés másik nagy iránya a kovácsolt termék-előállítás gyár­tás-technológiájának korszerűsí­tése. A múlt év végén sikerült fel­venniük a kapcsolatot egy olyan német céggel, amely a SAC Rt. je­lenlegi kovácsoltvas termelésének a hatszorosát értékesíti, s ennek a nagyobbik felét telepítené át kü­lönböző üzemekből az acélgyár­hoz. -A gépparkunk alkalmas a kooperációs megállapodás teljesí­téséhez- mondja-, de két gon­dunk van. A lista sok új gyárt­mányt tartalmaz, s ezek beveze­tése hosszadalmas (tervezés, szer­szám gyártás, mintadarab legyár­tás, tesztelés), csak ezután lehet szó a valódi megrendelésről. Ez az előkészítés most zajlik, de hiány­zik a folyamatból egy minőségbe­vizsgáló műszercsoport és egy korszerű szerszámmegmunkáló gép. Idei legnagyobb beruházá­sunk ezt pótolja, mintegy 75 mil­lió Ft-ért. A fejlesztés kiteljed minden pi­acképes termékkörre: szállítópá­lyákra, huzaltermékekre, s a cső­profilra. -Az utóbbi tudatosítása azért is fontos, mert épp’ az In­dustrien kopogtatott egy régi meg­rendelőnk, s azt kérdezte: igaz-e, hogy megszüntettük a csőgyár­tást? Az történt, hogy az üzemet Bátonyterenyéről a központba te­lepítettük, de a konkurencia már ezt röpítette világgá. A vásár ne­künk nagyon hasznos, remélem több szerződés előkészítésére is sor kerülhet - fejezte be a ve­zérigazgató. PR Tizenegy országban és itthon is növeli eladásait az olasz cég Duplázásra készül a Silco-Inox Hat évvel ezelőtt azzal a szándékkal hozta létre ma­gyarországi üzemét az Ac- ciai Speciali Térni olasz acél­ipari csoport, hogy kielégítse a hazai rozsdamentesacél­igényeket, s betörjön a kelet- közép-európai piacra. Sike­reikre felfigyelt az iparág, s ma már jól cseng az Indust­ria kiállításon a Silco-Inox Kft. neve.- Azért esett Magyaror­szágra a választás, mert a be­fektetés itt kecsegtetett a leg­jobb eredménnyel - mondta el érdeklődésünkre a 100 száza­lékban olasz tulajdonban lévő társaság képviselője. - Az anyacég jól prognosztizálta a magyarországi lehetőségeket, amit mutat, hogy 1995-ben még mindössze 6 ezer tonna lemezt dolgoztunk fel, idén pedig szeretnénk elérni a 9 ezer tonnát. Bátonyterenyén, az üzem telephelyén jelenleg mintegy harminc embernek, ezáltal ennyi családnak nyújt biztos megélhetést a Silco-Inox. Az elmúlt időszakban a dolgozói létszám ugyan nem emelke­dett számottevően, mindössze hat fővel, hiszen az alkalma­zott magas színvonalú techno­lógia minimális kiszolgáló személyzetet igényel. Figyelembe véve, hogy ez egy igen drága termék, az egy főre jutó termelési érték meg­lehetősen magas. Mindemel­lett a rozsdamentes acél egyre keresettebb mind a magyar, mind a külpiacokon. Az alap­anyag az anyacégtől, Temiből érkezik, Bátonyterenyén pedig precíz gépekkel leszélezik, méretre vágják, igény esetén csiszolják, fóliázzák, s félkész termékként értékesítik. A bel­földi és külföldi értékesítés volumene nagyjából meg­egyezik, s a kezdetektől meg­duplázódott. A Silco-Inox legnagyobb vevői közé tartozik a Hajdú­sági Iparművek Rt., a pápai Elekthermax, s újabban a sal­gótarjáni SVT-Wamsler Rt., valamint számos viszontel­adóval állnak kapcsolatban. A környező országok közül leg­nagyobb vásárlójuk Lengyel- ország, Szlovákia, Csehor­szág, Oroszország és Bulgária, ám összességében 11 ország­gal kereskednek. A rozsdamentes acél ma már nélkülözhetetlen a kor­szerű konyhatechnikában. Evőeszközök, mosogatók, tűzhely borítások, élelmiszer- ipari tartályok éppúgy készül­nek belőle, mint autóipari al­katrészek. A szabadverseny ezen a te­rületen is egyre élesebben je­lentkezik, amit jól mutat, hogy az Industrián is találkozhattak vetélytársakkal, szép szám­ban. A jelenlét persze sokat számít, s az is, hogy csak a Silci-Inox rendelkezik ebben a profilban magyarországi szervizközponttal. Ennek tud­ható be, hogy a fejlődésük tö­retlen, s néhány éven belül szeretnék megduplázni a ter­melésüket. A cég filozófiájában elsőd­leges szempont a minőség fo­lyamatos, egyenletes biztosí­tása, valamint a pontos szállí­tás. A Silco-Inox egyébként rendelkezik az ISO 9002-es minőségbiztosítási tanúsít­vánnyal. Az üzemben nagy gondot fordítanak a tiszta­ságra, a selejtmentes terme­lésre. Vegyszert nem használ­nak, ennélfogva a Silco-Inox abszolút környezetbarát gyár­tóbázis.- Jó kapcsolatot ápolunk Bátonyterenye önkormányza­tával - mondta végezetül a képviselő. - Közösen keres­sük a módját újabb befektetési lehetőségeknek, s az sem ti­tok, hogy a termelés újabb fel­futása esetén további tucatnyi embernek tudunk munkát biz­tosítani. PR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents