Nógrád Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-14 / 111. szám
6. oldal Mozaik 1999. május 14., péntek Nógrádban a magyar átlagnál kevesebb az öngyilkos Reményvesztettek, önpusztítók Magyarország már évtizedek óta élen jár az öngyilkossági világstatisztikában, Nógrád megyében viszont az országos átlagtól alacsonyabb az öngyilkossági arányszám. Az öngyilkosságok aránya a halálozásokon belül növekvő tendenciát mutat, annak ellenére is, hogy az öngyilkosságok számszerű csökkenése általános jelenség. Az öngyilkosságok alakulását, hátterét befolyásoló tényezők igencsak összetettek: az „elkövetés” az esetek túlnyomó többségében számos társadalmi, környezeti és egyéni tényező együttes hatására következik be. Alábbi elemzésünk a Központi Statisztikai Hivatal adatai és Szekeres Istvánné tanulmánya (Területi Statisztika 1998/3. szám) nyomán született. Hazánkban az öngyilkosságok számának és gyakoriságának alakulása az utóbbi száz évben több szakaszra osztható. A .jelenséget” 1935-ig folyamatos, de lassú növekedés jellemezte, 1935-ben százezer lakosra csaknem 31 öngyilkosság jutott. Ezt követően 1954-ig csökkenés figyelhető meg. Az ’50-es évek közepétől újból emelkedett az öngyilkosságok száma, amely 1983-ban tetőzött, akkor 100 ezer lakosra csaknem 40 eset jutott. Nem véletlenül kerültünk a világ élvonalába. 1984-től ismét pozitív irányú elmozdulás (volt) tapasztalható. Területi különbségek A hazai öngyilkossági viszonyokra mindig is jellemzőek voltak a területi differenciák. Az öngyilkossági hajlam az ország déli, délkeleti régiójában általában a legmagasabb, de nem sokkal kedvezőbb a helyzet az észak-alföldi régió megyéiben sem. Napjainkban legkevesebb öngyilkosság a nyugat-dunántúli régió megyéiben jut 100 ezer lakosra, de Nógrád megye is azon megyék tartozik, ahol viszonylag alacsony az öngyilkossági arányszám. Nógrád megyében 1970-ben 23,1, 1980-ban 25,3 öngyilkosság jutott 100 ezer lakosra, ennek ellenére a megyék rangsorában elfoglalt helyezésünk javult, hiszen 1970-ben még 4, 1980-ban már csak két megye mutatója volt jobb a Nógrád megyeinél. A népességhez mért mutató értékei jóval kedvezőbbek voltak az országos átlagoknál, és ez a megállapítás az 1980-1990 közötti időszakban is helytálló. Az öngyilkosságok aránya a halálozásokon belül is emelkedő, illetve hullámzó tendenciát jelez: amíg 1950-ben 1000 halálozásból még alig több, mint 19 következett be öngyilkosság miatt, addig 1979-ben ez a szám már közel állt a 35- höz. Az 1980-as évekre a mérséklődés volt a jellemző és 1990-re 30, 1996-ra 24-re csökkent az 1000 halálozásra jutó öngyilkosságok száma. A javulás kapcsolatba hozható mindenekelőtt azzal, növekedett a segélytelefonok, illetve a magányosoknak szervezett rendezvények száma. Fontos tényező lehet az a körülmény is, hogy a civil, karitatív szervezetek és az egyházak mind gyakrabban és hatékonyabban segítik a lelki egyensúlyukat vesztő embereket. Az öngyilkosságok elkövetését számos környezeti, demográfiai (nem, kor, családi állapot), egyéni tényező és ezek együttes hatása motiválja. Országos vizsgálatok tapasztalatai szerint az öngyilkosságoknak nem közvetlen kiváltó oka ugyan az alkoholizmus, de kísérőjelenségként mégis nagy szerepe van a tragédiák kibontakozásában. Tíz éve tényezőként kell számba venni a munkanélküliséget, valamint az idült betegségek terjedését is. Több a férfi Országosan megfigyelt jelenség -és Nógrádban sincs ez másként-, hogy az önpusztító hajlam a nemek viszonylatában a férfiak körében erőteljesebb. Szociológiai kutatások igazolják, hogy ebben bizonyosan szerepet játszik a családi tradíciókon és a genetikai öröklődésen túl az a tény, hogy a férfiak körében nagyobb az alkoholtól, illetve egyéb „szerek”-től való függőség. Emellett a munkahely elvesztése, a kilátástalan- ság érzése is ezt a folyamatot erősíti. Országosan az utóbbi 6 év átlagában az öngyilkosságok mintegy 74 %-át (több mint 16 ezer esetet) a férfiak követték el, a nők részesedése alig volt több 25 %-nál. Nógrád megyében ennél is szembeötlőbb a különbség az önpusztító férfiak .javára”, hiszen az előbbi arányszámok 83, illetve 17 % körüliek. Mindez azt jelenti, hogy a férfiak öngyilkossági gyakorisága többszörösen fölülmúlja a nőkét. Ez a különbség 1996-ban országosan háromszoros, Nógrádban pedig négyszeres volt. Amíg 1996- ban 100 ezer férfi közül 52 vetett véget saját kezével életének és ugyanilyen körből 17 nő, addig megyénkben 39 férfi és 10 nő. Az öngyilkosok korcsoportonkénti összetételét tekintve az 1990-es években új, figyelemreméltó fejleménynek számít a középkorúak reményvesztett- sége. 1996-ban országosan a halállal végződő esetek közül a 15-39 évesek aránya 21 % körül alakult, a 60 éveseké és idősebbeké meghaladta a 37 %-ot, miközben a 40 és 59 év közöttiek - tehát középkorúak - hányada 42 %-hoz(!) közel álló volt. 1990-ben még majdnem ugyanannyi volt a 60 éves és idősebb, mint a 40 és 59 év közötti áldozat. Az öngyilkossági „üzenetek” persze generációnként eltérőek, mint ahogy különbözőek a tett okai is. A fiatalabbak talán azért vetnek véget önkezűleg életüknek, mert még nem alakult ki konfliktustűrő és -kezelő képességük, az idősek között pedig akkor gyakoribb a végzetes elhatározás, ha magukra maradnak és úgy érzik, hogy már nincs szükség rájuk, képességeik hanyatlása gyötri őket. De a kiforrott és leépülés jegyeit nem mutató személyiséggel rendelkezőek közül is sokan képesek maguk ellen fordulni: lelki instabilitásuk ilyenkor arra figyelmeztet, hogy egyre többen küzdenek egzisztenciális, mentális problémákkal. Az öngyilkosság következtében meghaltak családi állapot szerinti összetétele is változott az elmúlt években. 1990 óta mérsékelten emelkedett a nőtlenek és a hajadonok aránya. Az özvegyek száma alapvetően nem változott, arányuk viszont kis mértékben nőtt (csaknem 23 %). Az elváltak részesedése 13,4 %-ra, a házasoké pedig 47,1 %-ra csökkent. Nógrád megyében, bár csökkent az öngyilkos házasok aránya, 1996-ban mégis magasabb volt az országosnál, csaknem 53 %-ot tett ki. Kedvező ugyanakkor, hogy mérséklődött azon nőknek és hajadonoknak az aránya, akik öngyilkosságot követnek el: az országos átlagnak (16,8 %) csak alig több mint fele a részesedésük. Az özvegyek aránya 6 év alatt lényegében nem változott, az elváltaké ugyanakkor megduplá- zódott(!), 1996-ban megközelítette a 21 %-ot, az említett országos 13,4 %-kal szemben. Mit hoz a jövő? Az öngyilkosságok elkövetésének különböző módjai ismertek és „gyakoroltak”. Hosszabb időszak adatai igazolják, hogy az elkövetés eszközéül legtöbben az önakasztást választják. A gyakorisági sorrendben a gyógyszermérgezés, valamint a magas helyről történő leugrás következik, de nem elhanyagolható a szándékos vízbeful- ladásos esetek hányada sem. Ez a sorrend nemcsak országosan, de megyei szinten is jellemző, sőt az alapvető tendenciákat tekintve - amelyek szerint az akasztásos esetek aránya növekvő, a gyógyszermérgezéseké csökkenő- szintén egyezőség mutatkozik. Nógrádban 1996-ban az öngyilkosok csaknem 72 %-a (38 személy) önakasztás, míg 13 %-a (7 fő) gyógyszermérgezés áldozata lett. Magyarországon az 1990-es években évente 3000-4000 ember ölte meg magát, szakértői becslések szerint azonban körülbelül tízszer ennyien élik túl öngyilkossági kísérletüket. Ezek a számok önmagukban is riasztóak, de tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy az öngyilkosságok problematikájának kezelésére hazánkban nincs kiépített rendszer. Változást - csak hosszabb távon - az életkörülmények és az életminőség javulása, a jövőbe vetett hit erősödése hozhat. B. O. Világcsúcsépület Egy japán cég által vezetett konzorcium Tajvanon építi fel a világ legmagasabb épületét, az 508 méter magas, 101 emeletes pénzügyi központot. A világ jelenlegi legmagasabb épülete a malajziai fővárost szimbolizáló Pet- ronas toronyépület, amely 452 méterre magasodik Kuala Lumpur felett, nem számítva az épület tetején lévő antennákat. A toronyépületek közti vetélkedésből nemrégiben kihullott Ausztrália, ahol törölték az 560 méteres melboumi épület felépítésére vonatkozó tervet. így az 593 millió dolláros költségvetésből felépülő tajvani torony pályázhat most az elsőségre. Tajvan, akárcsak Japán, gyakori földrengéseknek van kitéve, ám a Kumagai japán építőipari csoport tapasztalatokat szerzett az erős földmozgásnak is ellenálló felhőkarcolók építésében. A tajpeji kormányzat kedvező hiteleivel támogatott építkezést júniusban kezdik el és 2002 októberben fejezik be. Barátságpark A Torino melletti Collegnóban, Kossuth Lajos itáliai száműzetésének helyszínén avattak a közelmúltban magyar-olasz barátságparkot. A Kossuth- szobornak is helyet adó park avatásán a helyi közjogi méltóságokon túl jelen volt Sólyom Gábor milánói főkonzul és Col- legno magyar testvérvárosának, Sárospataknak az alpolgármestere, Bárány István is. Fotódokumentációs kiállítást is nyitottak az észak-olasz városban az 1848-49-es szabadságharcról. és Önnek egy remek ajánlatot! egy egyedülálló lehefdseget ad Önnek. Mezőgazdasági felhasználások: Most kedvezményes telepítési díjjal és meleghazak, baromfikeltetők, gázárról kapcsolódhat be a magas terményszárítók fűtése, üzemeltetése fűtóertekű MÓL PB-GAZ-t használók Vállalkozások, szállodák, panziók, egyre nepesebb táborába. ettermek, pékségek, cukrászdák. sörfőzdék energiaellatasa Kérjük, jelezze igényét telefonon PB-gáz üzemű targoncák tartályos 1 999. május 3 1 -ig, hogy kedvezme- gazellatasa nyes ajánlatunkat On is megkapja! Sokat adunk arra, hogy mielőbb meg- A MÓL tartályos PB-gaz-elláto rendelőink között köszönthessük, rendszerével megoldható a fűtés- es höenergia-szolgaltafás vezetékes gaz nélkül! MÓL PB-GÁZ információ (1) 209-0044 mmmm 4 3 =T£ 2323 MÁJUSI EXTRA NYEREMÉNY • • Olvassa és Óné lehet az új Beetle.
