Nógrád Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-03 / 101. szám
í o 4. — 11 \■■■ Kevés bíró, kevés helyen sokat dolgozik ... Talárok és talányok Bíróság = porosodó akták + túlterhelt bírák + enyhe büntetések. A képlet - amely többé-kevésbé hű tükre a törvénykezés utóbbi tíz évének, sebességének és színvonalának - lassan Nógrádban is átdolgozásra szorul. A megyei bíróság illetékességi területén az elmúlt héten még hat, e cikk megjelenésének napján azonban már csak négy bíró hiányzik ahhoz, hogy hosszú idő után végre teljes legyen az állomány, vagyis az engedélyezett ötven helyen ötvenen dolgozzanak. Továbbra is várnak azonban Balassagyarmaton két, Salgó- taijánban pedig egy polgári ügyszakos bírót, s a megye- székhelyen megürült egy bün- tetős státusz is. Ugyanakkor az utánpótlás - a jelek szerint - hosszú távon is biztosított, mégpedig kilenc (illetve hétfőtől már csak hét) titkár, kilenc fogalmazó és hat, a megyei bírósággal tanulmányi szerződést kötött joghallgató révén. Az egyetlen, kardinálisnak tekinthető kérdés ezek után már csak az, hogy az éveken belül feltöltődő állomány mégis hol fog dolgozni - a Balassagyarmati Városi Bíróságon például már most tucatnyi bírónak kell(ene) osztozni három, tárgyalóteremnek alkalmatlan tárgyalótermen. Az egyetlen járható út, ha mindannyian átköltöznek a Köztársaság téri épületbe, s mint dr. Halász Zsolt, a Nógrád Megyei Bíróság elnöke a pénteki sajtótájékoztatón utalt rá, erre - negyvenöt év után - van is esély: a szakképző középiskola ugyanis húszmillió forint ellenében leadta épületszámyát - most a felújítás következik. (Folytatás a 3. oldalon) Reumatológusok tanácskoztak Salgótarjánban Derékfájás, műtét, megelőzés Gerincbetegség, derékfájás a mai középgeneráció és a fiatalabb korosztály gyakori egészségügyi problémája. Ezt a betegségcsoportot és a gyógyítás módjait állította középpontba a Magyar Reumatológusok Egyesülete Északkelet-magyarországi Szekciójának április 30-ai, pénteki, továbbképzés-jellegű konferenciája. A tanácskozást a salgótarjáni Népjóléti Képzési Központban rendezték meg. A gerincbetegnek, valamint magának a betegségnek az elfogadtatása, operáció vagy más gyógymód? Mely esetekben, s mikor legcélszerűbb a műtéti beavatkozás? Végül, de nem utolsósorban: megelőzés sportolással, már gyermekkorban. Ezek a szakág mai, visszatérő, mindenképpen legizgalmasabb kérdései és feladatai, ezekre épültek az összejövetelen délelőtt és délután elhangzott előadások. A rendezvényt számos cég, intézmény támogatta. Szerencsés számok Ötöslottó 14, 20, 45, 57, 72. Jokerszám: 057108. Hatoslottó 3, 7, 14, 19, 20, 44. A pótszám: 33. Munka és érdekvédelem - A közgyűlés elnöke és alelnöke együtt ünnepelt a helyiekkel Májusünnep - Faluavatás Nagykeresztúron jén eredménnyel zárult a polgári kezdeményezés. A puszta községgé lépett elő, ezzel Nógrád településeinek száma immár 127-re emelkedett. Az elnök végül elismerését fejezte ki az új település lakosságának, az önjogúság kivívásáért, s azt kívánta nekik, sáfárkodjanak jól az önállósággal. Becsó Zsoltot a közgyűlés alelnöke, Betz József - a kisgazdapárt megyei elnöke - követte a pulpituson, aki Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert - aki március 18-án szentesítette a nagykeresztúri avatásra való jövetelét - képviselte, s a tárca első embere jókívánságait is tolmácsolta. Az alelnök és a lakosság erős akaratát, s összefogását hangsúlyozta, amely kivívta az újat, azaz egy község létrejöttét. Nem ünneprontási szándékkal, de megjegyezte, hogy az árvizes ősz, s az ettől nem mentes tavasz a magával hozott belvizekkel, a határainknál dúló háború, a falu munkáját feltételezhetően nehezíteni fogja. Ezért végül egy jó (Folytatás a 3. oldalon) Jubileumhoz érkezett a Salgótarjáni Tavaszi Tárlat - A közönség igényli a kiállítást Kultúrtörténetet teremtettek Nógrád megyében, ezzel együtt Salgótarjánban, az elmúlt negyed évszázadban a városi kultúra megteremtése ügyében nagyon sokan vállaltak történelmi szerepet. Ennek egyik bizonyítéka a még élő tavaszi tárlat, amely 25 éves jubileumához érkezett. Nagyszerű, hogy töretlen folyamattá vált - fogalmazott tárlatmegnyitójában Kerekes László, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezető-helyettese, miután Horváth István múzeumigazgató és Sarló Béla a salgótarjáni önkormányzat alpolgármestere köszöntötte a kiállító alkotókat és a műpártoló közönséget. A minisztérium képviselője beszédében a rendezők - Salgótarján megyei jogú város, a József Attila Művelődési Központ és a tárlatnak otthont adó Nógrádi Történeti Múzeum - azon erényét hangsúlyozta, amelyet a kiállítás-rendezéshez szükséges anyagi fedezet előteremtéséért tettek. Amiből többnyire van, ha valakik akarják, hogy legyen. Legalább ekkora fontosságot tulajdonított a közönségigénynek, a nem fáradó (Folytatás a 2. oldalon) A gazdag tartalmú, változatos műfajú kiállítás részlete Vendégek és helybeliek a „születésnapon”. Ez a nap a falu nagy ünnepe volt Az újjászületés örömteli nehézségeiről szólt az evangélikus tiszteletes a szombati faluavatást megelőző ökumenikus istentiszteleten, amelynek befejezéseként a katolikus és evangélilois papok megáldották a Kis-Zagyva völgye aprócska helységben összegyűlteket. Nagykeresztúr - eddig csak puszta, egyéb lakott heiy, végül Luciáivá település része - községgé nyilvánítása napján Becsó Zsolt, Nógrád Megye Közgyűlésének elnöke, országgyűlési képviselő mondott ünnepi beszédet. Méltatta az önállóságra törekvő polgárok akaratát, amely tíz év után sem lanyhult, s május elseMegyés püspök Nézsán, bensőséges találkozás a hívekkel, közös ebéd Templomáldás, bérmálkozással Keszthelyi Ferenc (balról harmadik) asztali áldást mond Bensőséges faluünnepet tartottak vasárnap Nézsán, ahol a délelőtti szentmisén - amelyet Keszthelyi Ferenc megyés püspök celebrált - a helyiek, valamint Keszeg és Alsópetény fiataljai, összesen tizenegy lány és ugyanennyi fiú bérmálkozott. A szertartás után a nézsaiak (csaknem a falu valamennyi lakója, a mini stránsokkal az élen) együtt vonultak a szépen feldíszített kultúrházba. Ötszáz személyes teríték várta az érkezőket, az ebéd előtt asztali áldást mondott a megyés püspök. Kora délután az édesanyákat köszöntötték az óvodások, általános iskolások, fellépett a Szent Jakab Kórus és a piliscsévi szlovák nemzetiségi kórus. Tizenhat órakor játékos, családi versenyek kezdődtek, a tartalmas ünnepi programot az esti tábortűz zárta. Zenei tagozatos iskolák kórusainak találkozója Szécsényben Örömmel és szívből szólt a dal Múlt hétvégén Szécsényben rendezték meg a zenei tagozatos iskolák nyolcadik megyei kórustalálkozóját. Szécsény Város Oktatási, Művelődési és Ifjúsági Bizottsága elnöke köszöntötte a vendégeket. Ezután elsőként az öt évvel ezelőtt alakult szécsényi városi gyermekkar lépett a közönség elé. A Várkonyi Balázsné és Lévárdi Beáta által vezetett kórus méltán vívta ki a közönség elismerését. Megnyerő volt a bátonyterenyei Erkel Ferenc Általános és Alapfokú Művészeti Iskola kiskórusa, amely már többször fellépett az ország különböző településein. A csoportot Busnóné Nagy Piroska és Nagyné Koszta Zsuzsanna vezényelte. Kedves volt Lelkó Ildikó vezényletével a balassagyarmati Kiss Árpád Általános Iskola kiskórusa. Előadásukon érezni lehetett, hogy örömmel énekelnek. Szívből szólt a daluk a salgótarjáni Kodály Zoltán Általános Iskolából érkezett gyermekeknek. A csoportot Velcsikné Tamás Zsuzsanna vezényelte. Nagyobb társaik a felső tagozatosokból alakult kart Karácsonyáé Kaposi Ida dirigálásával most is bizonyították, hogy nem véletlenül kaptak több európai országból meghívást. Jó volt a bátonyterenyei művészeti iskola haladó kórusának előadása, amelyet Busnóné Nagy Piroska és Nagyné Koszta Zsuzsanna vezényelt. A felső tagozatosokból alakult balassagyarmati Kiss Árpád iskola kórusa Lelkó Ildikó és Csábi István dirigálásával kivívta a közönség és a társak szakmai elismerését. A kómsok vezetőinek megyénkben élő képzőművészek által felajánlott egyik alkotását Csuka László, a Szécsényi Művelődési és Művészetoktatási Központ igazgatója adta át. A balassagyarmatiak a szécsényi keramikus, Fodor Istvánná kisplasztikáját és Bakos Ferenc szécsényi grafikus alkotását vették át. A bátonytere- nyeiek Gyarmati Csaba ma- gyargéci festő és Csikász István balassagyarmati képzőművész alkotásait kapták. A salgótaijániak a balassagyarmati Bacsúr Sándor festményét és Fodor Istvánná kisplasztikáját vihették haza. A szécsényiek a balassagyarmati Nagy Márta festőművész szép képével lettek gazdagabbak.
