Nógrád Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-03 / 101. szám

í o 4. — 11 \­■■■ Kevés bíró, kevés helyen sokat dolgozik ... Talárok és talányok Bíróság = porosodó akták + túlterhelt bírák + enyhe bün­tetések. A képlet - amely többé-kevésbé hű tükre a törvénykezés utóbbi tíz évé­nek, sebességének és színvo­nalának - lassan Nógrádban is átdolgozásra szorul. A me­gyei bíróság illetékességi te­rületén az elmúlt héten még hat, e cikk megjelenésének napján azonban már csak négy bíró hiányzik ahhoz, hogy hosszú idő után végre teljes legyen az állomány, vagyis az engedélyezett ötven helyen ötvenen dolgozzanak. Továbbra is várnak azonban Balassagyarmaton két, Salgó- taijánban pedig egy polgári ügyszakos bírót, s a megye- székhelyen megürült egy bün- tetős státusz is. Ugyanakkor az utánpótlás - a jelek szerint - hosszú távon is biztosított, mégpedig kilenc (illetve hétfő­től már csak hét) titkár, kilenc fogalmazó és hat, a megyei bí­rósággal tanulmányi szerződést kötött joghallgató révén. Az egyetlen, kardinálisnak tekinthető kérdés ezek után már csak az, hogy az éveken belül feltöltődő állomány mégis hol fog dolgozni - a Ba­lassagyarmati Városi Bírósá­gon például már most tucatnyi bírónak kell(ene) osztozni há­rom, tárgyalóteremnek alkal­matlan tárgyalótermen. Az egyetlen járható út, ha mind­annyian átköltöznek a Köztár­saság téri épületbe, s mint dr. Halász Zsolt, a Nógrád Megyei Bíróság elnöke a pén­teki sajtótájékoztatón utalt rá, erre - negyvenöt év után - van is esély: a szakképző középis­kola ugyanis húszmillió forint ellenében leadta épületszámyát - most a felújítás következik. (Folytatás a 3. oldalon) Reumatológusok tanácskoztak Salgótarjánban Derékfájás, műtét, megelőzés Gerincbetegség, derékfájás a mai középgeneráció és a fiata­labb korosztály gyakori egészségügyi problémája. Ezt a betegségcsoportot és a gyó­gyítás módjait állította kö­zéppontba a Magyar Reuma­tológusok Egyesülete Észak­kelet-magyarországi Szekció­jának április 30-ai, pénteki, továbbképzés-jellegű konfe­renciája. A tanácskozást a salgótar­jáni Népjóléti Képzési Köz­pontban rendezték meg. A gerincbetegnek, valamint magának a betegségnek az elfogadtatása, operáció vagy más gyógymód? Mely ese­tekben, s mikor legcélsze­rűbb a műtéti beavatkozás? Végül, de nem utolsósorban: megelőzés sportolással, már gyermekkorban. Ezek a szakág mai, visszatérő, min­denképpen legizgalmasabb kérdései és feladatai, ezekre épültek az összejövetelen délelőtt és délután elhang­zott előadások. A rendez­vényt számos cég, intéz­mény támogatta. Szerencsés számok Ötöslottó 14, 20, 45, 57, 72. Jokerszám: 057108. Hatoslottó 3, 7, 14, 19, 20, 44. A pótszám: 33. Munka és érdekvédelem - A közgyűlés elnöke és alelnöke együtt ünnepelt a helyiekkel Májusünnep - Faluavatás Nagykeresztúron jén eredménnyel zárult a pol­gári kezdeményezés. A puszta községgé lépett elő, ezzel Nóg­rád településeinek száma im­már 127-re emelkedett. Az el­nök végül elismerését fejezte ki az új település lakosságának, az önjogúság kivívásáért, s azt kí­vánta nekik, sáfárkodjanak jól az önállósággal. Becsó Zsoltot a közgyűlés alelnöke, Betz József - a kis­gazdapárt megyei elnöke - kö­vette a pulpituson, aki Torgyán József földművelésügyi és vi­dékfejlesztési minisztert - aki március 18-án szentesítette a nagykeresztúri avatásra való jövetelét - képviselte, s a tárca első embere jókívánságait is tolmácsolta. Az alelnök és a la­kosság erős akaratát, s összefo­gását hangsúlyozta, amely ki­vívta az újat, azaz egy község létrejöttét. Nem ünneprontási szándékkal, de megjegyezte, hogy az árvizes ősz, s az ettől nem mentes tavasz a magával hozott belvizekkel, a határaink­nál dúló háború, a falu munká­ját feltételezhetően nehezíteni fogja. Ezért végül egy jó (Folytatás a 3. oldalon) Jubileumhoz érkezett a Salgótarjáni Tavaszi Tárlat - A közönség igényli a kiállítást Kultúrtörténetet teremtettek Nógrád megyében, ezzel együtt Salgótarjánban, az el­múlt negyed évszázadban a városi kultúra megteremtése ügyében nagyon sokan vállal­tak történelmi szerepet. Ennek egyik bizonyítéka a még élő tavaszi tárlat, amely 25 éves jubileumához érkezett. Nagyszerű, hogy töretlen fo­lyamattá vált - fogalmazott tár­latmegnyitójában Kerekes László, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának fő­osztályvezető-helyettese, mi­után Horváth István múzeum­igazgató és Sarló Béla a salgó­tarjáni önkormányzat alpol­gármestere köszöntötte a kiál­lító alkotókat és a műpártoló közönséget. A minisztérium képviselője beszédében a rendezők - Salgó­tarján megyei jogú város, a Jó­zsef Attila Művelődési Köz­pont és a tárlatnak otthont adó Nógrádi Történeti Múzeum - azon erényét hangsúlyozta, amelyet a kiállítás-rendezéshez szükséges anyagi fedezet előte­remtéséért tettek. Amiből több­nyire van, ha valakik akarják, hogy legyen. Legalább ekkora fontosságot tulajdonított a kö­zönségigénynek, a nem fáradó (Folytatás a 2. oldalon) A gazdag tartalmú, változatos műfajú kiállítás részlete Vendégek és helybeliek a „születésnapon”. Ez a nap a falu nagy ünnepe volt Az újjászületés örömteli nehézsége­iről szólt az evangélikus tiszteletes a szombati faluavatást megelőző ökumenikus istentiszteleten, amely­nek befejezéseként a katolikus és evangélilois papok megáldották a Kis-Zagyva völgye aprócska hely­ségben összegyűlteket. Nagykeresztúr - eddig csak puszta, egyéb lakott heiy, végül Luciáivá település része - községgé nyilvánítása napján Becsó Zsolt, Nógrád Megye Közgyűlésének elnöke, országgyűlési képvi­selő mondott ünnepi beszédet. Méltatta az önállóságra törekvő polgárok akaratát, amely tíz év után sem lanyhult, s május else­Megyés püspök Nézsán, bensőséges találkozás a hívekkel, közös ebéd Templomáldás, bérmálkozással Keszthelyi Ferenc (balról harmadik) asztali áldást mond Bensőséges faluünnepet tartot­tak vasárnap Nézsán, ahol a délelőtti szentmisén - amelyet Keszthelyi Ferenc megyés püspök celebrált - a helyiek, valamint Keszeg és Alsópe­tény fiataljai, összesen tizen­egy lány és ugyanennyi fiú bérmálkozott. A szertartás után a nézsaiak (csaknem a falu valamennyi lakója, a mi­ni stránsokkal az élen) együtt vonultak a szépen feldíszített kultúrházba. Ötszáz szemé­lyes teríték várta az érkező­ket, az ebéd előtt asztali ál­dást mondott a megyés püs­pök. Kora délután az édesanyá­kat köszöntötték az óvodá­sok, általános iskolások, fel­lépett a Szent Jakab Kórus és a piliscsévi szlovák nemzeti­ségi kórus. Tizenhat órakor játékos, családi versenyek kezdődtek, a tartalmas ünnepi programot az esti tábortűz zárta. Zenei tagozatos iskolák kórusainak találkozója Szécsényben Örömmel és szívből szólt a dal Múlt hétvégén Szécsényben rendezték meg a zenei tagozatos iskolák nyolcadik megyei kórustalálkozóját. Szécsény Város Oktatási, Mű­velődési és Ifjúsági Bizottsága elnöke köszöntötte a vendégeket. Ezután elsőként az öt évvel ezelőtt alakult szécsényi városi gyermekkar lépett a közönség elé. A Várkonyi Balázsné és Lévárdi Beáta által vezetett kórus méltán vívta ki a kö­zönség elismerését. Megnyerő volt a bátonyterenyei Erkel Ferenc Általá­nos és Alapfokú Művészeti Iskola kiskórusa, amely már többször fel­lépett az ország különböző települé­sein. A csoportot Busnóné Nagy Piroska és Nagyné Koszta Zsu­zsanna vezényelte. Kedves volt Lelkó Ildikó vezényletével a balas­sagyarmati Kiss Árpád Általános Iskola kiskórusa. Előadásukon érezni lehetett, hogy örömmel éne­kelnek. Szívből szólt a daluk a sal­gótarjáni Kodály Zoltán Általános Iskolából érkezett gyermekeknek. A csoportot Velcsikné Tamás Zsu­zsanna vezényelte. Nagyobb társaik a felső tagozatosokból alakult kart Karácsonyáé Ka­posi Ida dirigálásával most is bizo­nyították, hogy nem véletlenül kap­tak több európai országból meghí­vást. Jó volt a bátonyterenyei művé­szeti iskola haladó kórusának elő­adása, amelyet Busnóné Nagy Pi­roska és Nagyné Koszta Zsu­zsanna vezényelt. A felső tago­zatosokból alakult balassagyarmati Kiss Árpád is­kola kórusa Lelkó Ildikó és Csábi István dirigálásával kivívta a közönség és a társak szakmai el­ismerését. A kómsok vezetőinek megyénk­ben élő képzőművészek által fel­ajánlott egyik alkotását Csuka László, a Szécsényi Művelődési és Művészetoktatási Központ igazga­tója adta át. A balassagyarmatiak a szécsényi keramikus, Fodor Ist­vánná kisplasztikáját és Bakos Ferenc szécsényi grafikus alko­tását vették át. A bátonytere- nyeiek Gyarmati Csaba ma- gyargéci festő és Csikász István balassagyarmati képzőművész alko­tásait kapták. A salgótaijániak a ba­lassagyarmati Bacsúr Sándor festményét és Fodor Istvánná kisplasztikáját vihették haza. A szécsényiek a balassagyarmati Nagy Márta festőművész szép képével lettek gazdagabbak.

Next

/
Thumbnails
Contents