Nógrád Megyei Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-12 / 84. szám
2. oldal Megyei Körkép 1999. április 12., hétfő Salgótarján, Kővár út 1. (KÖJÁL után.) Tel.: 32/314-371 MEZŐGAZDASÁGI KISGÉPEK, TARTOZÉKAIK, SZERSZÁMOK, SZERSZÁMNYELEK. TERMÉNYDARÁLÓK, NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK, GYOMIRTÓK, MŰTRÁGYÁK, GAZDASÁGI ÉS KONYHAKERTI VETŐMAGVAK, VIRÁGMAGOK, MEZŐGAZDASÁGI FÓLIÁK, FÓLIAVÁZCSÖVEK, KENDERKÖTELEK, ZSINEGEK, LÁNCOK, VIRÁGCSEREPEK, BILINCSEK, ÉPÜLET-TOLÓZÁRAK, LAKATOK, LOCSOLÓ-BERENDEZÉSEK, CIPÉSZANYAGOK, TALPAK, SAROKVÉDŐK ÉS MÉG EZER MÁS! Tíz éve vette birtokba salgótarjáni mezőgazdasági boltját Török László #• Öröm a kiskert, ha időt számiak rá Kihasználva a jó időt, sok száz salgótarjáni és város környéki kiskerttulajdonos szorgoskodik ezekben a napokban saját kis oázisában. Alig akad közülük, aki ne ismerné Török László mezőgazdasági boltját, a KÖJÁL (ma ÁNTSZ) mellett. Tíz éve nyitott be ide először, élete legszebb élményei kötődnek ide, ma mégis csak egy-két napon ugrik be a pult mögé.- Pár éve vettem egy felújításra szoruló családi házat, az köti le az időm nagy részét. Másrészt pedig - nagy örömömre - családunk fiataljai megszerették ezt a szakmát, átvették a bolt üzemeltetését - ami e szakmában meglehetősen ritka -, ezért ma már kevesebbet tartózkodom itt. Török László a feleségével vette bérbe a boltot 1988. novemberében. S bár kereskedelmi és anyagellátási vezetőként dolgozott korábbi munkahelyén, a mezőgazdaság, a kertészet egyáltalán nem állt tőle távol. Édesapja Törley gróf kertésze volt, ott laktak az uradalomban. Csak később költöztek be a fővárosba, s onnan kerültek Nógrád megyébe.- Apám szerelmese volt a kertnek - mondja -, s ez valahol a génekben tovább öröklődött. Lányaim, Andrea és Tünde, valamint a két Gábor vejem mind szeretik ezt a szakmát, s persze a feleségem sem szakított a boltunkkal. Valamennyien megszerezték a szükséges szakvizsgákat, Tünde pedig most jár pénzügyi iskolába. Az ő férje, Tóth Gábor a szakácsmesterséget cserélte fel a szatócsboltra, Andrea férje, Molnár Gábor pedig a futballpá- lyát. Ma már pillanatok alatt eligazodnak a tömérdek áru között, sőt, tanácsot adnak, milyen vegyszer hozza meg a kívánt hatást.- Igazából a Pécskő-barac- kosban tanultam ki a kertészet fortélyait - mondja a családfő amikor vettünk ott egy kis hobbykertet. Olyan széppé varázsoltuk, hogy aki később megvette, egy pillanat alatt beleszeretett. Ez az időszak segített abban, hogy megismerjem a kertet művelők igényeit, s ennek alapján töltöttem fel a polcokat. Napjainkban egy szezont hétmilliós készlettel indítunk. A vállalkozás egy egész család jövőjét alapozta meg, vagy ahogy Török űr hangsúlyozta: biztosította a tisztességes megélhetést, de nem a meggazdagodást. Valaha még Hatvan mellől is ide jártak a parasztok szerszámért, kisgépekért, ám idő közben megjelentek a vetélytár- sak is. Ma Salgótarjánt és környékét tekintik potenciális piacuknak, noha szép számmal érkeznek szlovákok is.-Kisgépeket Jószerével már csak ők visznek - mutat északra -, mivel nálunk még mindig olcsóbb. Egyfajta több lábon állásként ma már minden olyan kellék megtalálható nálunk, amire egy földműveléssel, kertészettel foglalkozó gazdának szüksége van akár a ház körül is: kapupánttól a zsinegekig, gumicsizmától a fóliáig. A szállítók versengenek a kegyeinkért, s helybe hozzák a portékát. Egyedül az acélgyárral nem tudtunk eljutni idáig, pedig tíz évig dolgoztam ott...- Mostanság az ültetéshez kapcsolódó forgalom a jellemző - érkezik meg Tóth Gábor. - Túl hosszú volt a tél, így aztán sokan kihasználják a hirtelen jött jó időt.-Valaha sokkal többen termeltek a kiskertjükben - veszi át a szót Török úr -, ám a közbiztonság romlásával arányban lecsökkent a számuk. Érdekes, hogy egy „somlyónyi”, „pécskő- nyi” kiskerttulajdonos nem képes fenntartani egy kerülőt, vagy egy vagyonőrt! Megérkezik Tünde is, lassan itt a nyitás pillanata. Látom, Török úr is készülődik, ezért arra voltam kíváncsi, ki lett az új „főnök”.- Nincs főnök - jelenti ki a kisebbik leány -, ami számunkra elfogadott dolog: mindenki mindent csinál, kis túlzással. Csak a szállítók nem értik, amikor azt mondjuk nekik: bárki! Érkeznek az első vásárlók, Gábor már épp’ kiszolgál valakit. Mint mondja, az emberek többsége nem olvassa el a vegyszerek figyelmeztetéseit, a múltkor is bedagadt valakinek a feje permetezés után.- Pedig a kertészet tudomány, nagyon sok ismeret kell hozzá - jegyzi meg a fiatalember. - Sajnos, annyi időnk nincs, hogy mindenkit kioktassunk a pult mögött, bár az természetes, hogy a legújabb termékekről szívesen adunk felvilágosítást. Csak annak öröm a kiskert, aki időt szán rá! (németh) Bor Sándor: Szeretnénk megelőzni a különféle támadásokat Összefogás a posták biztonságáért A Magyar Posta Rt. Budapest-vidéki Igazgatósága és a Nógrád Megyei Rendőr-fokapitányság együttműködési megállapodást írt alá a postai szállítmányok és a postások nagyobb biztonsága érdekében. Az együttműködésről kérdeztük Bor Sándor igazgatót.-Az igazgatóság területén, illetve Nógrád megyében fenyeget ett-e a postai tevékenység?- Az igazgatóságunkhoz tartozó megyékben - Pest, Fejér, Komárom-Esztergom és Nógrád - 1997-ben több mint húsz betörés, valamint csaknem ötven rablás történt a postahivatalok, illetve postások ellen. A védelmi, technikai fejlesztések és a rendőri munka hatására tavaly a rablások több mint a felére csökkentek, a betörések sajnos, szinten maradtak.- Mi jellemezte ezeket a bűn- cselekményeket ?- Jelentősen csökkent a kézbesítők elleni támadások száma, viszont az anyagi veszteség meghaladja az 1997. évit. A bűnözők nyolc esetben semmit sem tudtak elvinni magukkal, ámde néhány esetben nagy összegű károkat okoztak.- Milyen kapcsolataik voltak eddig a rendó'rséggel, s mi tette szükségessé a megállapodásnak a megkötését?- Kapcsolatainknak jó hagyományai vannak. Örömmel mondom el, hogy igazgatóságunk területén a nógrádi rendőrök a legeredményesebbek a bűnügyek felderítésében. A jövőben azonban a biztonság további erősítésére lesz szükség. Ez azt jelenti, hogy nem kezelnünk kell a megtörtént eseteket, hanem ezeket meg kell előzni. Számítunk a bűnmegelőzési szakemberek tanácsaira, a rendőijárőrök, körzeti megbízottak figyelmesebb ellenőrzéseire. A hazai készpénzállomány kilencven százaléka a postán keresztül áramlik, s nekünk ezt a pénzt garantálni kell, ami számunkra roppant felelősséget jelent. Ezért szükséges az együttműködést gazdagítani a jövőben.-A rendőrségtől nem lehet mindent elvárni. Mit tesz a posta igazgatósága?- A posta az idén is százmilliót költ országos szinten biztonsági berendezésekre. Emellett több milliárd értékű jelentős fejlesztések megoldása folyik, hiszen mi is készülünk az Éurópai Unióba, hogy mire eljön a belépés ideje a megkívánt korszerű postákat tudjuk működtetni. Túl kell lépnünk a postabejárat fölött megszólaló riasztó dudán, amire egyébként sem figyelt senki. Olyan technikát kell alkalmazni, amely meghatározott pontokon ad jelzést, vagyis a csendes riasztás módszerét bevezetni. Örömmel mondom azt is, hogy az idei év végére csaknem százszázalékos lesz a postahivataloknak a felügyeleti központra történő riasztási bekötése. Ugyanakkor a postai alkalmazottaknak biztonságtechnikai ismereteket kell tanulniuk és vizsgát tenni, mert a legjobb technika sem lehet hatásos a fegyelmezett, hideg fejjel cselekvő tudatos ember nélkül.-A pénzre éhes bűnözők ellen mit vár a lakosságtól?- Valóban, a pénz, amit postára adnak az nem a miénk. Ezért nagyon fontosnak tartom, hogy az állampolgárok is jobban figyeljenek és segítsenek. Hiszen a pénzes postás esetében a legjobb védelem maga az állampolgár. Van már erre példa, amikor Pest megyében állampolgárok fogták el a postás támadóját és átadták az érkező rendőröknek. Különösen arra figyeljenek amikor a legveszélyeztetettebbek a posták, a déli órákban, amikor kicsi a forgalom. Igyekszünk ebbe az összefogásba bevonni a polgárőröket is. Bízunk benne, hogy az összefogás tovább javítja esélyeinket a bűnözőkkel szemben. Pádár András A felvásárlók a kicsikkel nem állnak szóba - Rossz minőség ígérkezik Idén kevés a kenyémekvaló Megyénk mezőgazdasági termelői úgy várták a jó idő bekö- szöntét, mint a Messiást. Érthető, mert a múlt őszi tartós esőzés jelentősen visszavetette nem csak a vetést, hanem a talaj-előkészítő munkálatokat is. Mi újság a határban, milyen termés várható? Kérdésünkre néhány falugazdász válaszolt.- Cered, Zabar és Szilaspogony községek földjein a magángazdák az ősszel el vagy csak részben elvégzett talajmunkákon dolgoznak. Segítségemmel csaknem minden termelő több helyről ugyan, de beszerezte a szükséges vetőmagot - kezdte tájékoztatóját Saródi Péter a 4- es körzet falugazdásza. - A tavaszi árpa vetését a termelők maguk mögött tudják. Ez 50 hektár. A zabvetéshez szükséges fémzárolt vetőmagot is megszerezték. Ebből az árunövényből 50-60 hektáron termelnek, napraforgóból 15 hektárt terveztek. Bámán négy-öt, Mátraszelén két-három magángazdálkodó van. Az őszi búza vetéshez szükséges fémzárolt vetőmagot nem szerezték be. Az utóbbi községben a kalászost a triticale képviseli. Kiss István, a 13-as körzet falugazdásza egy hete vette át területét.- Kinek milyen gépe, felszerelése van, azzal műveli földjét - mondja. - A tavaszi árpa már a magágyban van. Március vége, április eleje óta folyik a burgonyaültetés. Ami az őszi búza vetését illeti, a nagyon csapadékos időjárás miatt igen gyenge, a tervezettnek csupán az ötven százaléka. Azoknak a gazdáknak jó a vetésük, akik tavaly szeptemberben tették a földbe az idei kenyér- nekvalót. Egyébként pénzhiány miatt ötven százalékuk sem tudja elvégezni a jobb hozamot elősegítő fejtrágyázást. Sújtja őket a földalapú támogatáshoz jutás szigorú feltételrendszere. A határ egyértelműen jelzi, hogy az idén nem lesznek búzaértékesítési gondok. A gazdák bajait tovább növelik, hogy a felvásárló szervek csak 20, illetve 50 hektár feletti gabonaterületre kötnek szerződést. Körzetemben sok az ősszel elmaradt talajmunka. A búzavetés területe egyharmada a korábbinak, s az is gyenge. Az idén sok terület marad parlagon. A bekövetkezett hőség pedig akadályozza a friss talajmunkát. Előreláthatólag a gazdák száz hektáron nem tudnak gazdaságosan termelhető árunövényt előállítani vagy kifutottak a vetési időből. A kiesett kalászosok helyett a tavalyinál nagyobb lesz a napraforgó területe, ami után támogatást nem kapnak a gazdák. Kukoricával is nagyobb területet vetnek be, mint tavaly. Az én körzetemben is ugyanaz a helyzet, mint másutt, hogy a kis gabonatermelőkkel nem állnak szóba a felvásárlók. V. K. „Gazdaetető” A Temcsak az orosz piaci válság, a szerbiai helyzet, ly az őszi esőzések, a tavaszi árvizek súlyosbítják az agrárgazdaság amúgy is válságos helyzetét, hanem a szakminisztérium kapkodása is. A kisgazda agrár- és pártvezetés mezőgazdasági stratégia híján, az improvizáció stratégiáját veti be. A „vidékfejlesztés” nagy mágusainak döntéshozó mechanizmusa a rögtönzésekre épül, mindemellett fennen hirdetik: az EU-konform szövetkezetek kialakításán buzgólkodnak. Miközben elképzeléseit ismerve, sérülni látszanak a szövetkezési alapelvek, szaporodni a nad- rágszíjparcellák. Zavaros a támogatási rendszer, s homályban a piacvédelem vagy például a piacra jutás. A legnagyobb magyar gazda meg egyre ontja sziporkázó ötleteit a pillanat hevében. Az ár- és belvíz kapcsán például több olyan elgondolása került felszínre, amelyeken nemcsak az iskolázott agrár- szakemberek, de még azok is derülnek, akik azt gondolják, zacskóban termelődik a tej, a pékségekben a kenyémekvaló. A vetési szezonra is víz borította termőföldek kapcsán ugyanis úgy szólt a Torgyán-féle javallat: erdősítsenek. Szürkeállománya később a sok-sok, kis magyar népi halastavacska ötletét vetette ki, mert arra nem gondolt, a kis népi halacskákat meg a csapadékhiány vetné partra késeibb. De növénytermesztésben is gondolkodik a tárca első embere. „Megoldotta" a földművesek előreláthatóan nagy terméskiesését, amely a honos szemesfélék el nem vethetősé- géből adódik. A vidékiekért aggódó most arra biztatja a belvizes területek gazdáit, hogy a felszáradást követően vessenek pohánkát. Még jő, hogy be nem dói neki senki. Mert félő, a pohánka a gazdák nyakán maradna. Egyrészt mert hiába a jelenlegi viszonylag jó ár, az csökkenne a termelés tömegessé válásával. Az értékesítési gondokról meg kár is szót ejteni a jelenlegi piacra jutási feltételek mellett, de legfőbb azért, mert a pohánka: madáreledel. Jakubovics EZ ITT A KINCSTÁR HELYE! Vásároljon állampapírt közvetlenül a Kibo csátótól, a Magyar Államkincstár Fiókjai ban teljes körű állami garancia mellett. Szolgáltatásaink: • Állampapír jegyzés, visszaváltás (Kincstári Takarékkötvény, Kamatozó Kincstárjegy) • Másodpiaci forgalmazás korábbi kibocsátású állampapírok vétele és eladása (Magyar Államkötvény, Diszkont Kincstárjegy) • Újrabefektetési lehetőség (időkiesés és kamatveszteség nélkül) • Vételkor és eladáskor átutalás folyószámláról, folyószámlára Magyar Államkincstár Nógrád Megyei Fiók 3100 Salgótarján, Rákóczi út 15. Telefon: (32) 410-722 (pénztári órák: hétfőtől-péntekig 08-13 óráig)
