Nógrád Megyei Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-07 / 80. szám

||píijSi|íííS!j;gl$¥:|í;gi!SÍ®::S^ NŐK VILÁGA^«wd»,'*,eK' 7. oldal 1999. április 7. szerda 1999. április 7. szerda Keresetekben nem csökken a különbség a férfiak és a nők között „A népesség kiemelt rétege” (2.) Egy nagy család Németországban, a Stutt­gart melletti Gomaringen- ben él egy tizenhét tagú csa­lád: apa, anya, kilenc fiú és hat lány. A 45 éves Esther Grauer 15 éves volt, amikor megismerte a templomi kó­rusban férjét, Eberhardot, aki most 64 esztendős. A 19 év korkülönbség soha nem okozott gondot, igazolja ezt a mindmáig tartó szerelem 15 gyümölcse is. A legkisebb és a legidősebb gyermek kö­zött van vagy húsz év különb­ség, és népesíti a családot már három unoka is. Az anya elmondta, hogy ő is nagycsaládból származik, neki tíz nővére volt(!). Úgy érzi, nincs szebb dolog az életben, mint ez a nagy-nagy fészekmeleg, ennyi gyerek­kel. Ha a család libasorba áll, az alakzat hossza meghaladja az öt métert. Nincs az a fel­vonó és nincs az a személy­autó, amibe ez a népes família egyszerre beleférne. De nem csak a család nagysága szo­katlan: az örökölt tizenegy szobás családi házban nincs televízió, nincs magnó, nincs számítógép. Van viszont há­zimuzsika (a családnak saját fúvószenekara van), van be­szélgetés, nevetgélés, családi élet. Van nyolc hálószoba és három mellékhelyiség. És van sok türelem, megértés, szere­tet. Meg konyhakert, amiben éppoly gondos szervezés, munkamegosztás uralkodik, mint az egész háztartásban. Tizenkét gyerek lakik még a házban, a többi fióka már ki­repült a fészekből. Van mit tenni egész nap. De tíz óra felé, amikor minden gyerek lefeküdt, a házaspár még be­szélget egy kicsit. Nem so­káig, mert fél hatkor csörög a vekker és a nagycsalád új napja megkezdődik. Hasonló címmel színvonalas tanulmány látott napvilágot a Terü­leti Statisztika című szaklap 1998. évi 3. számában, Szűcs Lász- lóné tollából. A szerző - a teljesség igénye nélkül - az 1990-es évek mélyreható társadalmi-gazdasági változásai közepette vizsgálja „a népesség kiemelt rétegének”, a nőknek a helyzetét. A téma ösz- szetettsége miatt csak egyes kiragadott területeken: demográfia, képzettség, gazdasági aktivitás és keresetek tekintetében vázolja fel a kiugró pozitív, illetve negatív irányú változásokat. Üzletasszonyok és háztartásuk A SEED Kisvállalkozás-fej­lesztési Alapítvány eddig már számos induló és már termelő cégnek nyújtott értékes veze­tési, vállalatműködtetési se­gítséget. Különösen sokat tet­tek a vállalkozó nőkért, a fia­talokért és a kisebb, családi gazdasági egységekért - mondotta lapunknak dr. Laczkó Zsuzsa, az alapítvány vezető munkatársa.- Alapítványunk egyik ki­tüntetett „célcsoportját” a vál­lalkozó nők alkotják, mert az üzletasszonyok különleges, más rétegekéhez nem hasonlít­ható gondokkal küszködnek- hangsúlyozta dr. Laczkó Zsu­zsa. - Szeretném aláhúzni: a vállalkozó hölgyek nagy része, különösen a kisebb jövedelmű önfoglalkoztatók, továbbra is egymaguk vezetik a háztartást s családjukról is gondoskodnak. Ezt égy országos felmérés ada­tai is alátámasztják: cégük be­indítása után a vállalkozó nők 60 százaléka ugyanannyi részt vállal, vagy kényszerül vállalni a családi feladatokból, mint mi­előtt belefogott volna a vállal­kozásba. Dr. Laczkó Zsuzsa szerint azért is szükséges odafigyelni a kisvállalkozásokra, mert a ha­zai munkaerőpiacon semmivel sem pótolható funkciót töltenek be, kivált ami a munkanélküli­ség csökkentésében betöltött szerepüket illeti. Az országban működő cégek 97 százaléka 11 főt, vagy annál kevesebbet fog­lalkoztat. A kisvállalkozások életben tartásához, féllendítéséhez mi­előbb szükség volna egy olyan hatékony támogatási program kidolgozására és bevezetésére, amely kamatengedményekkel vagy más módon megkönnyí­tené a tőkéhez jutás feltételeit. Ez természetesen egyaránt vo­natkozna a nők és a férfiak által vezetett kisvállalkozásokra - szögezte le dr. Laczkó Zsuzsa. A nők hagyományos szerepköre - alárendeltség a házastársi kap­csolatokban, gyermeknevelés, munkavégzés a háztartásban - csak lassan alakul át és változik még napjainkban is. A fejlődés megalapozásához szükség volt a nemek közötti képzettségbeli kü­lönbségek mérséldődésére is. Az 1996-os mikrocenzus adatai sze­rint a nemek közötti képzettség­beli különbség a középiskolai végzettségűek tekintetében kie­gyenlítődött, sőt- az 1990. évi adatokkal szemben - már a nők javára billenti a mérleget. A nők 26,9 százaléka, a férfiaknak pe­dig 25,6 százaléka volt legalább középiskolai végzettségű 1996. évben. A felsőfokú végzettségűek arányában is látványos a fejlődés, bár itt a nőkre jellemző mutató­szám még nem éri el a férfiakét az azonos nemű népességen be­lül. Nógrád megyében a 25 éves és idősebb népességből az 1980- as népszámláláskor a férfiaknak 5,4, a nőknek pedig 2,9 százaléka volt felsőfokú végzettségű, ezek az arányszámok 1996-ra 8,2, il­letve 6,8 százalékra változtak. Az elért fejlődés ellenére az észak­magyarországi régióban me­gyénk adatai a legkedvezőtle­nebbek, és ebben az a legszomo­rúbb, hogy sem Heves, sem Bor­Egyszerű vérvizsgálat segítségé­vel izraeli kutatóknak sikerült igen korai stádiumban kimutat­niuk a rosszindulatú sejtburján­zást, így jóval korábban felfe- dezhetővé válik a daganat Egy izraeli kutatónak a jeru- zsálemi Héber egyetemről két, a sod-Abaúj-Zemplén megye nincs a „top”-on, mindössze a közép­mezőnyben helyezkedik el. .A piacgazdasági viszonyokra való áttérés viszonyai közepette 1990 után a munkahelyek töme­gesen gzűntek meg, a munkanél­küliség rohamosan kiteijedt, a munkanélküliségi ráta a ’90-es évek első harmadában már a „csúcsra járt”. Jelentősen csök­kentek a reálbérek, csökkent az életszínvonal, romlottak az élet- körülmények. Ebben az általános magyarországi helyzetben Nóg­rád megyében a nők gazdasági aktivitása a férfiakénál kisebb mértékben csökkent. Az aktív keresők aránya a női képességen belül az 1980. évi 38,6 százalék­ról 1996-ra 25,6 százalékra, tehát 13 százalékponttal esett vissza. Ezzel szemben a férfiak gazda­sági aktivitását jellemző arány­szám 53,3 százalékról 33,4 szá­zalékra, közel 20 százalékponttal csökkent. Nemek szerint változó az országos átlaghoz való lema­radás is: a nők gazdasági aktivi­tást jelző mutatószáma 1996-ban 3,5 százalékkal maradt el attól, a férfiak esetében pedig 6,3 száza­lékpontos a negatív eltérés. A ré­giók közötti fejlettségi különbsé­get, ebből következően a munka- nélküliség negatív hatását tükrö­zik a régiónkénti aktivitási muta­tumorsejtek jelenlétével össze­függő fehérje kimutatásával sike­rült a daganatsejtek megjelené­sére következtetni. E fehéijék koncentrációja a vérben a ráksej­tek jelenlétét mutatja. A két fehér­jét Aigor Zusman professzor a fe­lesége által kifejlesztett új, gála­tok. Az észak-magyarországi ré­gión belül Nógrád megye a kö­zépső helyen áll a nők gazdasági aktivitását tekintve, s Borsod- Abaúj Zemplén megyével együtt a munkanélküliségi rátát illetően a megyék közötti rangsorban évek óta az első helyen osztozik. Az eddigiekből kitűnt, hogy a képzettségben, gazdasági aktivi­tásban fokozatosan közelednek egymáshoz a férfiak és nők, ugyanez nem mondható el a ke­resetekről. Ez utóbbi okai is összetettek, de alapvetően két fő ok jelölhető meg: az egyik az, hogy a gyer­mekszülés, gyermeknevelés mi­att a nők előmeneteli lehetőségei korlátozottabbak, mint a férfiaké, a másik a képzettségbeli különb­ség, amely nagyrészt a fizikai foglalkozásúak esetében érhető tetten. (Aztán „létezik” még az úgynevezett előítéletből fakadó „következmény” - hogy ilyen árnyaltan fogalmazzunk.) A nők havi bruttó átlagkeresete a megyében megfigyelt gazda­sági vállalkozásoknál 1996-ban 22 658 Ft volt, 20 százalékkal - több mint 8600 forinttal - ma­radt el a férfiakétól. A szellemi foglalkozásúak körében az elté­rés nagyobb: a férfiak átlagkere­sete közel 26 ezer Ft-tal haladta meg a nőkét. Nem tapasztalhatunk nagymér­tékű változást, ha az 1992-es kere­setek nemek szerinti alakulását az 1996-os helyzettel hasonlítjuk ösz- sze, mivel 1992-ben a nők havi bruttó átlagkeresete a férfiakénak 76.5 százaléka, 1996-ban pedig 79.6 százaléka volt. A nők kereseti elmaradása tartós. (baráthi) lapú üvegszálas membránnal kü­lönítette el. (Az első klinikát egy­másfél év múlva Jeruzsálemben nyitják meg.) A vizsgálatot eddig mintegy ötszáz betegnél alkal­mazták. A teszt ára egyelőre 150 dollár körül van, de a felfedezők szerint ez az ár csökkenni fog. Új rákteszt, igen korai stádiumban Furcsa divat - A bul­gáriai Várnában mutatták be ezt a ruhát, amit - bármilyen különös - a bal­káni háború ihletett. A furcsa „vadhajtás” egy Nikolaj Todorov nevű ter­vező szüleménye. „Japán kakasok” Hölgyek öröme (is) a Távol-Keletről Japánban nemrégiben megkezdték a kórházak­ban és a gyógyszertárak­ban a Viagra, szigorúan orvosi rendelvényre tör­ténő eladását. A pirulánként, átszámítva mintegy 1800-2000 fo­rintba kerülő potencianö­velő gyógyszer forgalmazá­sáról a japán egészségügyi hatóságok rendkívül gyor­san, alig fél évig tartó elem­zés után döntöttek, részben azért, hogy visszaszorítsák a Viagra feketepiaci árusítá­sát, a különféle gyógyszer- vegyészeti csalásokat és az ebből fakadó, esetleges mérgezéseket. A gyártó amerikai cég és a forgalmazók egyaránt arra intik a japán férfiakat: le­gyenek körültekintőek a pi­rula szedésénél, az ugyanis szívgyógyszerek egyidejű alkalmazása esetén halált is okozó, hirtelen vérnyomás- esést idézhet elő. Minden héten vidáman indulhat a reggel! Mert öt napon át négy órán keresztül, három műsorvezetővel kétségtelenül csak egy rádióműsor kíséri útjára - Danubius Cappuccino, a Tripla Reggeli. És ráébredni sohasem késő, hiszen minden hétköznap reggel belekóstolhat. A 80-as és a 90-es évek legjobb zenéi (6:00-10:00), Ébresztés (6:00-7:30), Kulturális besúgó (8:00-8:30), Horrorszkóp (7:30-8:00), Híres Ember (9:15-9:45), Álljunk meg egy magyarán szólva (7:15-7:45). Szimplán ennyi. Duplán megéri! Triplán szervírozzák: Jakupcsek Gabriella, Búza Sándor és Gundel Takács Gábor. Engedje, hogy felcsavarják a bioritmusát! DANUBIUS CAPPUCCINO R 1 P L A Ébredni sok mindenre lehet. Zavarba ejtő találkozás 'Találkoztam egy ápolónővel. Tizenkét órás műszak után, jL sápadtan, fáradtan ballagott hazafelé, őszebb, mint amikor utoljára láttam, s ebben nem a kora a ludas, ő kitar­tott az egészségügy, a kórháza mellett, ezért tanult, gyako­rolt, bizonyított, aztán beállt a teljesítményfaló munkakör­ben, akkor még három műszakban foglalkoztatottak nem népes sorába. ő az a munkaerő, amely maga a megtestesült megbízha­tóság. Éjszakázott, ágytálazott, reggelit osztott, cipekedett, mosolygott. Család, gyerekek mellett sokszor csak annyi fel­frissülésre volt módja, amennyit reggel, a ropogósra vasalt tiszta köpeny tukmált rá. Fiatalon bírt, tűrt, hajtott. Az évek észrevétlen futottak el mellette, de az évtizedeknek ez már nem sikerült. Kivették az erejét, ellopták a fiatalsá­gát, s talán elkoptatták a szépségét is annak, amit hivatásá­nak tekintett. Mégsem fontolgatta, hogy hűtlen legyen, megmaradt a betegágy mellett. „ Csak ” a könyökízülete mondta fel a szolgálatot, lábai visszeressége is adott már munkát a sebészeknek, s kipihen- hetetlen fáradtság kínozza a megszokhatatlan műszakváltá­sok miatt. Éjszaka felriad, mert a hold fényét napsütésnek véli, s szédelegve kipattan az ágyból. Az újbóli elalvás ritkán sikerül, ezért aztán nem erőlteti, felkel mosni vagy vasalni. A fizetése a mostani csekélyke (öt­hat százaléknál nem több) emeléssel eléri(!) a harmincezret, s ez az összeg „már" ötezerrel több mint a húszéves kez­dőké, (akikre alapozzon, ha mer a munkaadó vagy napjaink egészségügye). Háborgó igazságérzetével mit sem kezdhet, mert nem en­gedheti meg magának, hogy utcára tegyék. Elnézem a (bele)fáradtság arcára vésődő nyomait, s be­leképzelem magam az őrá szoruló, nyűgös beteg szerepébe. Akit ő mosdat, fésül, öltöztet, akinek teát hoz, amelyhez ta­lán két kedves szót sem felejt el „szervírozni. ” S akit első­sorban ő biztat. Zavarba ejtő egy találkozás ez! (mj)

Next

/
Thumbnails
Contents