Nógrád Megyei Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-06 / 79. szám

2. oldal SALGÓTARJÁN H m BALASSAGYARMAT Megyei Körkép pásztó 1999. április 6., kedd Kóródi Mária elégedett, de ezzel nincs egyedül... - Bizottsági állásfoglalás mint jogforrás - Ki bénítja a parlamentet? Diagnózis döntés után: munka, rend nélkül Az Alkotmánybíróság döntött, a nyilatkozatháború azon­ban folytatódik: az Országgyűlés ülésezési rendjével kapcso­latos, egy hete kihirdetett határozattal szinte minden párt elégedett - mert mindenki talált benne valamit, ami állítólag jó neki. Az elégedettek közül is talán a legelégedettebb maga az indítványozó, dr. Kóródi Mária, az SZDSZ képviselője, az önkormányzati és rendészeti bizottság alelnöke, aki a párt Nógrád megyei küldöttgyűlése előtt nyilatkozott az előzményekről - és a várható folytatásról. — Magáról az indítványról elég keveset hallottunk - csak azt tudtuk, hogy az új munka­rendet kifogásolta.-Két kérdésem volt: az egyik, hogy a parlament működésének rendjét ki ha­tározhatja meg és milyen feltételek mellett, illetve, hogy a házszabály rendelke­zései egyértelműek-e e te­kintetben. Kértem, hogy ha nem egyértelmű a szabályo­zás, az AB kötelezze az Or­szággyűlést, hogy tegye azzá. A másik kérdésem az volt, hogy az új ülésezési rend összhangban van-e azokkal a törvényi rendelke­zésekkel, amelyek az Or­szággyűlés feladatainak ellá­tására különböző határidő­ket szabnak meg.- A határozat szerint „az Or­szággyűlés mulasztásban meg­nyilvánuló alkotmányellenes­séget valósított meg azáltal, hogy a házszabályban hiányo­san szabályozta a parlamenti rendes ülésszakokon belüli ülé­sezési rendet. ” Mit szól hozzá? — Elégedett vagyok, s nem csak ezért. Az AB határo­zata azt is rögzíti: az Or­Lokálpatriótának vallja magát - Tősgyökeres palotási Megszolgálja a bizalmat Komoly tervei vannak Palo­tás lokálpatrióta polgármes­terének. Az elmúlt évi önkormányzati választásokat követően Szabó Mihály került a polgármesteri székbe. A 43 éves, megválasz­tása előtt a községben éveken át műszaki előadóként dolgozó polgármesterrel hivatalában be­szélgettünk.- Kérjük, mutatkozzon be az olvasóknak!- Tősgyökeres palotási va­gyok és lokálpatriótának vallom Szabó Mihály polgármester magam. A helyi általános iskola elvégzése után Salgótarjánban, a Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola magasépítő szakán érettségiztem 1975-ben. Később megszereztem az épí- tész-szaktechnikusi minősítést is. Első munkahelyem Petőfibá- nyán, a Mátraaljai Szénbányák vegyesüzeme volt. Innen kerül­tem 1977-ben a Palotási Községi Közös Tanácshoz műszaki elő­adói munkakörbe, elsőfokú épí­tésügyi hatósági jogkört gyako­rolva a környező településeket is ellátva. Két gyermekem van, egy tízéves kislány és egy tizenöt éves fiú. Közben sportoltam is, éveken át játszottam a helyi, ak­kor még megyei első osztályú labdarúgócsapatban. Később sportvezetőként dolgoztam, je­lenleg az NB Il-es csapat szak­osztályvezetője vagyok.-Mi motiválta, hogy indul­jon a polgármesteri tisztért ?- Eredetileg nem szerepelt a terveim között, de végül is nem tudtam nemet mondani a lakos­ság több és egyre nagyobb számú megkeresésére. Ebből kiindulva már vonzott a feladat, hogy mit tudok tenni a község fejlődése érdekében. A válasz­táson három jelölt közül nekem szavazott bizalmat a település lakossága. A polgármesteri cí­mért való indulást azért meg­nehezítette, hogy egy kollégá­val kellett harcba szállni, végül is tizenhárom éven át együtt dolgoztunk.-Megválasztása óta milyen feladatokat oldottak meg?- Három feladat volt, ami em­lítést érdemel: az óvodaépület részleges felújítása, a művelő­dési ház és könyvtár tetőszigete­lésének javítása, a közvilágítás korszerűsítése az energiamegta­karítás terhére, amely összessé­gében 5,3 millió forintba kerül. Ebből eddig 1,2 millió forintot fizettünk ki, a különbözetet tíz év alatt rendezzük a bemházásból adódó villamosenergia-megtaka- rításból. A tisztesség úgy kí­vánja, hogy megjegyezzem, ez a három munka az előző testület által elfogadott döntés végrehaj­tása volt.-Milyen a kapcsolat a la­kossággal?-A választások óta három lakossági fórumot tartottunk, kikértük az emberek vélemé­nyét az elképzeléseink megva­lósításához. A képviselő-testü­let elhatározása alapján a na­gyobb rálátás érdekében testü­letileg végiglátogatta a telepü­lés intézményeit. Az ott dolgo­zók pozitívan értékelték ezt a kezdeményezésünket. Ugyan­csak önkormányzati határozat alapján kialakítottuk a területfe­lelősi rendszert, melynek kere­tében egy-egy képviselő felel a számára kijelölt területért.-Hivatalba lépése után ki­dolgozott egy négy évre szóló polgármesteri programot. Emeljünk ki néhányat a felada­tok közül?- Az általános feladatok kö­zött legfontosabb a szennyvíz- elvezetési rendszer megvalósí­tása, a munkahelyteremtő vál­lalkozások támogatása, a tele­pülésfejlesztés terén pedig fa­luház, falumúzeum kialakítása és a község valamennyi utcájá­nak pormentesítése. Közterü­let-fenntartás és köztisztaság vonatkozásában közparkok, játszóterek kialakítása, a meg­lévők fejlesztése, az illegális szemétlerakók végleges fel­számolása a cél. Közbiztonság terén az állandó rendőri (kmb). jelenlét biztosítása, az önkéntes tűzoltóegyesület megszerve­zése, a mezőőri szolgálat létre­hozása szerepel a teendők kö­zött. Az oktatás elősegítésére egy tornaterem megépítési le­hetőségét gondoljuk át. Nagyon fontos feladat az iskolában a számítástechnikai és a nyelvok­tatás feltételeinek megterem­tése - fejezte be mondandóját Szabó Mihály polgármester. Kerekes Lajos szággyűlés működési szabá­lyait és tárgyalási rendjét a képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott ház­szabályban állapítja meg. Ugyanakkor a munkarendet meghatározó jelenlegi sza­bályozás lehetővé teszi az ülésezési rend egyszerű többséggel történő meghatá­rozását, noha az maga is a működési, tárgyalási rendre vonatkozó alapvető szabá­lyok közé tartozik, tehát csak kétharmados szavazat- többséggel módosítható. Harmadszor: megállapí­tották, hogy a házszabályt - ami országgyűlési határozat -, ügyrendi vagy házbizott­sági „állásfoglalással” nem lehet megkerülni, arról nem is beszélve, hogy egy ilyen állásfoglalásnak semmiféle jogi kötőereje nincs, mivel nem jogszabály, s - szem­ben az országgyűlési határo­zattal - az állami irányítás egyéb jogi eszközei közé sem tartozik.- Volt azonban az indítvány­nak olyan része is, amit az al­kotmánybírák elutasítottak: ön azt írta, hogy a házszabály nem tartalmaz garanciákat arra nézve, hogy a rendes üléssza­kokon belül össze lehessen hívni rendkívüli ülést, illetve „érvényesüljenek az interpellá­ció, a kérdés és a népszavazás alkotmányos jogintézményei ”. Ezt a véleményt a testület nem osztotta.- Azzal azonban, hogy ki­mondták az erre vonatkozó ga­ranciák meglétét, eloszlatták az aggályaimat. Azt is sikerként könyvelhetjük el, hogy a hatá­rozatba bekerült: az alaptör­vény lehetővé teszi a rendkívüli ülés összehívását a rendes ülés­szak alatt is. Ez azért fontos, mert az Országgyűlés alkotmá­nyügyi bizottsága korábban egy ezzel ellentétes tartalmú állás- foglalást hozott <az ülésszak, az ülés és az ülésnap nem szino­nim kifejezések: az első' magá­ban foglalja a két utóbbit, tehát egy adott ülésszak áll ülések­ből, azokon belül pedig ülésna­pokból).- A döntés legfontosabb üzenete: nem a többség - úgy értem, nem a kormánytöbbség - uralja a parlamentet. ‘Itt kompromisszumokat kell kötni.- Örömével nincs egyedül. Az MSZP - érthető' módon - szintén elégedett, ám hasonlóan nyilatkozott például a MIEP és a Fidesz-MPP képviselője is.- A MIEP nem szavazta meg az ülésrendet, így a reak­ció érthető. A Fidesz mostani megnyilvánulása viszont a már ismert médiastratégia ré­sze: akárki, akármit mond, az csak őket igazolja. A parla­ment tekintélyéért felelős házelnök nem engedhet meg magának olyan csúsztatáso­kat, hogy a jelenlegi három­hetenkénti ülésezés a döntés szerint alkotmányos. Az Al­kotmánybíróság ugyanis nem ezt mondta ki, hanem azt, hogy egy ilyen megoldás is alkotmányos lehet, ha komp­romisszum eredményeként, kétharmados többséggel ve­zetik bé.- Felmerült, hogy az ellenzék akár hetente is rendkívüli ülé­sek összehívását kezdeményez­heti - válaszként, kormánypárti oldalról pedig az, hogy ez az obstrukció új formája lehet.- Mi elsősorban a rendes ülésekre építünk, de ha más­képp nem megy, akkor való­ban a fenti módszerrel kell él­nünk, de azt nem szeretnénk. Ami a felvetés másik részét il­leti: az obstrukció, tudtommal, a parlament munkájának lassí­tását, megbénítását jelenti - mi dolgozni akarunk. S. J. F. life -­Tamási Aron: Abel Aifei- , ss A w«.; ,Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne! A Postabank-lakáshitelekkel otthon terem! Legyen szó építkezésről, lakásvásárlásról vagy lakásfelújításról - otthon vagyunk a finanszírozásban. A kölesön törlesztéséhez az állami támogatás valamennyi formája - köztük az adókedvezmény is - igénybe vehető. További információért érdeklődjön a Hitelinfo ingyen hívható telefonszámán, illetve a Postabank fiókjaiban! HITELINFO: 06-80-200-345 POSTABANK-LAKÁSHITELEK Hogy legyen otthon!

Next

/
Thumbnails
Contents