Nógrád Megyei Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-30–05-01-02 / 100. szám
8. oldal Mozaik 1999. április 30., péntek Aforizmák, bölcsességek, gondolatok Mikszáth Kálmántól „Az én jeles mondatom” E címmel Mikszáth Kálmán aforizmáinak, bölcsességeinek, gondolatainak gyűjteményét jelentette meg immár másodszor, lényegesen bővített kiadásban a - nevéhez méltón - a megye kulturális hagyományait éltető horpácsi Mikszáth Kiadó. A kötet anyagát - miként az első kiadásét - most is Praznovszky Mihály válogatta. A könyvben és a borítón látható illusztrációk Mikszáth Kálmán Az én kortársaim című, 1904-ben kiadott kötetéből valók. Aki azt gondolná, „csupán” irodalmi csemegéről van szó, a könyvecskét olvasgatva hamarosan rájön, Mikszáth Kálmán soha nem volt olyan időszerű, mint napjainkban. Úgy vélhetnénk, jeles gondolatait éppen most vetette papírra, amikor bizony a kelletténél is jobban érezni például azt, hogy: „A lelkek olcsók, de a kufárok drágák”. Talán ezért olyan kellemetlenül nagy a drágaság manapság. Praznovszky Mihály, a kötet anyagának összeállítója nyolc fejezetre osztotta az aforizmák gyűjteményét: „A lelkek olcsók, de a kufárok drágák”, „Nincsenek többé hazugságok”, „. . . a frázisok nemzete vagyunk”, „Aki egyszer mandátumhoz jutott...” "Patró- nus kellett mindenkinek... ”, „Az én anyám a föld... ”, a szerelem halandó valami”, „Nehéz magyar írónak lenni! ” E rövid idézetekből is kiderül, Mikszáth egészen kivételes korszerűsége, ami valószínűleg abból a tragikomikus helyzetből következik, amelyben élünk, és amiről már-már azt hittük, sohase térhet vissza. De lám, visz- szatért, ismét mikszáthi korban élünk. Talán csak a humánumból, a humorba ágyazott bölcsességből van kevesebb a mi hétköznapjainkban. Az „Áki egyszer mandátumhoz jutott...” című fejezetben Illusztráció Mikszáth Kálmán „Az én kortársaim” című, 190Jt-ben kiadott kötetéből olvasható: „A politikát ez a két dolog teszi: a szag és a szagolás. Aki se nem szagos, se szagolni nem tud, az menjen innen a pokolba - mert minden ezen alapszik. ” Nincs tehát semmi csodálkozni való azon, hogy oly sokan igyekeznek távol tartani magukat a politikától. Sajnos, ez a politikáról nem mondható el, a legszemélyesebb szférákba is igyekszik befurakodni és e törekvésében nem ismer semmiféle gátlást. Ezért van az - mondja Mikszáth hogy: „Mi is beszélünk a demokráciáról, mondjuk azt is, hogy hiszünk benne, hogy létezik - de nem látjuk. ” Bizakodni azonban lehet okunk, legalábbis akkor, ha hiszünk az írónak, aki szerint: „A szegénység aztán jó tanító a demokráciára. ” Miután pedig a szegénység belátható időn túl is maradandónak látszik - a szociális charta fontos pontjait nem véletlenül nem írtuk alá -, jó tanítónkra ezután is bizton számíthatunk. Másra valószínűleg egyre kevésbé. Persze a stréber más: „A stréber pedig csak kapaszkodik, de nem nevet. A strébernek csu- és nyitott marka. ” Óvakodjunk azoktól, akik nem tudnak nevetni. Sokba kerülnek nekünk. - mér kott szája van Eljött a Walpurgis-éj Különleges április utolsó éjszakája Németország nagy részén, de mindenekelőtt a Harz-hegy- ség vidékén. Dyenkor minden égtájról összejönnek ördögök, boszorkányok és más szörnyek, hogy varázslatos táncaikkal és ráolvasással elűzzék a tél szellemeit. Pontban éjfélkor azután jajgatva eltűnnek, hogy átadják a terepet Május Királynőjének. A Walpurgis-éj körüli babonák egészen a kereszténység felvételéig nyúlnak vissza, amikor az új vallás konfrontálódott a germán pogánysággal. Azok az asszonyok, akik orvosságokat készítettek, betegeket gyógyítottak, írni és olvasni tudtak, egészen a korai középkorig nagy tiszteletben álltak a germán törzseknél. A nőknek ez a kivételezett helyzete azonban ellentétben állott azzal a keresztény tanítással, hogy a nők tartoznak magukat alávetni a férfiaknak. Különféle tilalmak és rágalmak talaján nőttek ki a boszorkányok köré fonódó babonák. A boszorkányüldözés idővel véget ért, a babonák fennmaradtak. A Harz-hegység legmagasabb pontja, az 1142 méter magas Brocken ma is kedvelt színhelye a boszorkányszombatoknak. Se szeri, se száma azoknak, akik fáradságot nem kímélve megmásszák a csúcsot, hogy tanúi legyenek az ördögök, boszorkányok és más szörnyek összejövetelének. Goethe, aki a Faustban leírta a boszorkányok zabolátlan tombolását, igencsak népszerűsítette ezzel a Walpurgis- éjt. Nemkülönben Mendelssohn 1832-ben komponált gyönyörű kantátája, az Első Walpurgis-éj. A Brockenen megemlékeznek a nagy költő születésének 250. évfordulójáról az idei Goethe-évben. Legkevesebb 20 ezer embert várnak a Thale melletti mezőre is, ahol a monda szerint a boszorkányok táncukat lejtik minden évben, Wal- purgis éjjelén... Jelentés a hegyről Pacsirtaszó az esőben Vártunk, tavaszi permeteg, Várt a cseresznyebimbó-rengeteg. Vártak a kankalinos oldalak, S ti drága cseppek, .én is vártalak. Áprily Lajos Napok óta ázik a kert. A nárciszok, tulipánok elnehezült virágai roskadoznak a rájuk ülepedő vízcseppek terhétől, s a virágágyást szegélyező lila kankalincsokrok is leverve várják a melengetve felszántó napsugarakat. Úgy látszik, az erős szárú szamóca leveleinek kifejezetten kedvez az esős április, feltűnő eréllyel növekszenek. Dús rojtokban függenek szárukon a ribizli- bokrok virágfürtjei is. A borult, fagymentes éjszakáknak köszönhetően megmaradtak a diófa hajtásai, s virágpompában díszlenek a cseresznye-, meggy- és szilvafák. Hiányzik azonban körülöttük a méhek zümmögése, így megpor- zásukra, termékenyülésükre nem sok az esély. A gumicsizma alatt tocsog a kert átázott gyepszőnyege. Rossz idő azonban nincs, csak lusta turista. Erdőjáró barátunk bölcs mondásával biztatjuk magunkat, amikor a napok óta szünet nélkül tartó esőben elindulunk a Medves- fennsíkra. Nincs mire várnunk, hiszen a nap mint nap reményt ébresztő időjárási előrejelzések ellenére szakad, zuhog, csendesülve szitál, szemerkél, majd ismét elered az áztató tavaszi eső. A kert felett kezdődő bükkel elegyes öreg tölgyerdő dús aljnövényzete napok alatt előtört az ázott avar alól. Még virágzik a salátaboglárka is, javában kéklenek az ibolyák, de már szerteszét bókol- nak a nadálytő vajszínű virágai, tömegesen nyílik a szagosmüge és az erdei szamóca. Az ösvényre ráhajlanak a zsenge bodzahajtások, s nedves terhükkel az óriás bükkök dúsan kizöldült ágkarjai is. A máskor ezüstszürke törzsüket most feketére áztatta a le- csorgó eső. A tölgyek még lombtalanok, rügyeik csak most kezdenek kipattanni. Az élet nem áll meg az átázott erdőben sem, madárdal hangzik mindenfelől. A biológiai parancs nem tűr halasztást a párkeresésben, fészekrakásban, költésben és a fiókanevelésben sem. Mire a rovarok felszaporodnak, a fiókáknak is „fogadókésznek” kell lenniük. Most legszorgalmaso fa- bak talán az egyébként igen óvatos seregélyek, melyek évek óta itt költenek az elhagyott harkályodúkban. A Rónai-lapos tisztásához mint mindig, most is óvatosan közelítünk, de így is észrevett és elugrik előlünk az őz, mely a zsenge füvön legelészett. Az erdőből kiérve kitágul a látóhatár. Az elvékonyodó felhők alatt idelátszik a párafoszlá- nyos Szilváskő és a Mátra- bérc is, aztán a Gortva-völgy felől újabb felhőrajok nyargalnak felénk. Látszik, ahogy hömpölyögnek a bokrok, fűszálak között, aztán elnyelnek bennünket. Elmosódnak körvonalaink, eltompul a hangunk. Majd hirtelen ismét kivilágosodik, s amerre csak járunk, Medves-szerte zeng felettünk a pacsirtadal. Fancsik János Jó megfejtés, szerencsés nyertes Elmúlt heti rejtvényünk meg- tát. Ezerforintos vásárlási utal- A mai rejtvény megfejtését fejtése: Valahol a közelben le- ványt nyert: Pacsuta Jánosné május 6-ig lehet beküldeni hét a férjem, mert érzem az illa- Ipolyvece, Hunyadi u. 1. sz. szerkesztőségünk címére. Templomaink története Középkori szentéllyel - PILINY t 1902-ben teljesen átépítették és tornyot is kapott A Szécsénytől északkeletre fekvő helység neve szláv eredetű (Pelyn, Pelin) Nevezetes honfoglaláskori lelőhelyként tartják számon a történetírók. A Zách-nem- zetség ősi birtoka, melyet Róbert Károly az Ákos nembeli Cselen fia, Sándor fia Jánosnak adományozott. 1449-ben a Pelényieké, majd a török időkben a szé- csényi szandzsák birtoka, 43 adóköteles házzal. 1569- ben csak 13 portáját jegyzik. Két évvel később Wat- tay Pál a földesura, 1770-től ismét a Wattayak és a Kubi- nyiak birtokolják. 1715-ben 8 magyar, 1720-ban ezek mellé még 5 szlovák háztartását írták össze. Az 1713-as Canonica Vi- sitatio szerint egy középkori templom maradványai és egy 1698-ban - szükségmegoldásként fából ácsolt - templom állt a faluban. Egy későbbi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint 1745- ben alapjaiból újat emeltek, amelyet 1902-ben - a mai formája is ezt mutatja - teljesen átépítettek, tornyot is ekkor kapott, a 182 négyzetméter alapterületű épület. Kétszakaszos homlokzati tornyán egy félköríves és egy ovális, két oldalán egy- egy négyszögletes ablak van. A szentély - mint sok hasonló templomnál is látható - a nyolcszög három szakaszával zárja a gótikusé?) alapokon nyugvó épület végét; itt is kétoldali szentélyablakok egészítik ki a külsőleg új bejárati ajtót és az ablakokat. Szentélye középkori, hajója - 1745-től barokk. A templombelső is a század elején megújított képet nyújtja, a korábbi feljegyzésekben szereplő, állatalakos, XVIII. sz. elején festett famennyezet az átépítéskor mehetett tönkre. Gótikus harangján a felirat „Réx glóriáé weni cum pace” ismétlődő, alatta „agnus dei.” A harang koronáját 1926-ban lefűrészelték. Ä templom titulusa Mindenszentek. Az egykori Wattay-kúria - mely később a Prónay- családé lett, 1770-80 között épült, ám 1945-ben lebontották. A Kubinyi- (Nyáry) kúriát pedig átalakítás után kultúrházként használták. A pilinyi lelkészség szervezése 1947-ben kezdődött, egy évvel később még exposituraként működik, majd 1949-től önálló lelkészségi címet kapott. Ezektől az esztendőktől Bus József, Oláh Tóth Antal, dr. Miskolczy Kálmán, dr. Korompai Lajos voltak a lelkészei; 1976-tól megüresedett a lelkészség, átmenetileg a ságújfalui plébános, Gruber Géza esperes járt Pi- linybe misézni. Két évvel később Tóth Ferenc endre- falvai plébános gondjaira bízta a püspökség. Ma is Endrefalva filiája, dr. Faragó Artúr plébános végzi Pilinyben is a papi feladatokat. A mintegy 600 katolikus hívő, anyakönyvi adatai részben az 1958-ban épült lelkészlak anyakönyveiben, részben Endrefal- ván találhatóak. Sokan emlékeznek még az évekig Pilinyben élt Tó'zsér kántortanító úrra, aki megbecsülése jeléül harmóniumot is kapott. D.F.
