Nógrád Megyei Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-28 / 98. szám
4. oldal Gazdaság 1999. április 28., szerda PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Nógrád Megyei Munkaügyi Központ pályázatot hirdet a fogyatékos és a megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációs foglalkoztatásának elősegítését, megtartását szolgáló beruházások támogatására, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló, többször módosított, 1991. évi IV. törvény 19. paragrafus (1.), valamint a módosított 6/19%. (VII.16.) MüM rendelet 19. paragrafus, 20. paragrafusa alapján. A pályázat célja: A fogyatékos és a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának elősegítése, munkavállalási esélyeinek növelése, a már dolgozók munkahelyének megőrzése. Pályázatot nyújthat be: Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, illetve magánszemély és annak jogi személyiséggel nem rendelkező társasága. A támogatás forrása: A Munkaerő-piaci Alap megyére decentralizált rehabilitációs alaprésze. A támogatás igénybe vehető azon megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához: a. / akinél a munkaképesség - csökkenés mértéke - az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének igazolása szerint - legalább a 40%-ot eléri, b. l aki munkaképesség-csökkenésének mértékéről az a./ pontban meghatározott igazolással nem rendelkezik, de - foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely szakvéleménye alapján - megállapítható, hogy munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkentek. Támogatás nyújtható: A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő beruházáshoz, felújításhoz, illetve tárgyi eszköz bővítéséhez, amely a. / normál üzemi körülmények között létesít rehabilitációs foglalkoztatáshoz munkahelyet, vagy a már meglévő ilyen munkahelyek korszerűsítését, fejlesztését, bővítését célozza, vagy b. l külön jogszabály szerint meghatározott védett munkahely létesítésére, célszervezet, szociális foglalkoztató létrehozására, fejlesztésére, bővítésére irányul, c. / a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő eszközök beszerzését, fejlesztését, korszerűsítését biztosítja. Támogatható az a pályázó:- aki vállalja a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását az 1991. évi IV. tv. (Fit.) 58. paragrafus 5. a. pontja szerinti jogviszony keretében a teljes létszámfelvételt követő 3 évig, illetve fennálló foglalkoztatás esetén a pályázat benyújtási határideje?! követő 3 évig a továbbfoglalkoztatást fenntartja,- aki a foglalkoztatást minimum napi 4 órában vállalja,- aki nem áll felszámolás vagy csődeljárás alatt,- aki rendelkezik a bejegyzést igazoló cégbírósági végzéssel, vagy egyéni vállalkozói igazolvánnyal, vagy egyéni vállalkozói tevékenység végzésére jogosító egyéb dokumentummal, vagy a megalakulásról szóló közgyűlési határozattal,- akinek nincs a pályázat benyújtását megelőző 30 napnál régebbi befizetési hátraléka az APEH, APEH Járulékigazgatósága, az Egészségbiztosítási Pénztár, valamint a VÁM és Pénzügyőrség felé,- akinek a Munkaerő-piaci Alappal szemben nincs lejárt tartozása,- aki vállalja, hogy a beruházás legkésőbb 2000. március 31-éig befejeződik,- aki vállalja a többletlétszám felvételét legkésőbb 2000. április 01-jéig,- aki vállalja, hogy a munkahelyeket Nógrád megyében hozza létre,- aki nyilatkozik arról, hogy 1999. évben mely más megyei munkaügyi központokhoz adott be pályázatot a decentralizált rehabilitációs alaprészből nyújtható támogatásra,- aki a pályázat benyújtását követően kezdi meg a beruházását.- Rendelkezik legalább a vállalt beruházás nettó értékének 20%-át kitevő saját forrással, és a beruházás áfa-tartalmának forrásával. (Áfa visszaigénylésére nem jogosult szervezet esetén rendelkezik a vállalt beruházás áfa-jának forrásával.)- Rendelkezik anyagi biztosítékkal az igényelt támogatás fedezetéhez. Fedezetként ingatlan, vagy már meglévő gép, berendezés, jármű fogadható el. A fedezet mértéke gép, berendezés, jármű felajánlása esetén a támogatási összeg 150%-a (csak a pályázó saját tulajdonát képező gép, berendezés, jármű fogadható el fedezetként), ingatlan felajánlása esetén a támogatási összeg 100%-a. A zálogszerződés megkötése során felmerülő költségeket a támogatott viseli.- Aki vállalja, hogy a megvalósított beruházást a megvalósítást követő 3 évig nem idegeníti el, és 3 évig a beruházási célnak megfelelően használja. Támogatás formája: Vissza nem térítendő támogatás. Támogatás mértéke: A vállalt nettó beruházási költségösszeg max. 80%-a, áfa-visszaigénylésre nem jogosult szervezet esetén max. 100%-a, de a. / munkahelyteremtés esetén 1 fő munkahelyének megteremtéséhez max. 1 millió forint, b. / munkahelymegőrzés esetén 1 fő munkahelyének megőrzéséhez max. 500 000 Ft. Előnyben részesül az a pályázó, aki: 1. az előírtnál nagyobb, támogatáson kívüli forrásbiztosítást vállal, 2. nagyobb létszámban vállalja a 40%, vagy e fölötti mértékben megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását, illetve továbbfoglalkoztatását, 3. foglalkoztatás bővítését vállalja, 4. munkanélküliek foglalkoztatását vállalja, 5. vállalja a beruházás, létszám-foglalkoztatás 1999. évben történő megvalósítását, 6. a mindenkor érvényben lévő minimálbértől magasabb személyi alapbérrel vállalja a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását. A pályázatokat a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ szolgáltatási osztályán, humánpolitikai osztályán (Salgótarján, Alkotmány út 11.) és városi kirendeltségein igényelhető "ÚTMUTATÓ" alapján, az abban szereplő mellékletek becsatolásával kell elkészíteni. Pályázatbenyújtási határidő: 1999. május 31. A pályázatokat a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ szolgáltatási osztályára kell 4 példányban benyújtani. A pályázatok elbírálására a benyújtás végső határidejétől számított 60 napon belül kerül sor. Határidőn túl benyújtott pályázatok esetében a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ az államigazgatási eljárást megszünteti. Ha a pályázat nem az "Útmutató” alapján készül el, nincs felszerelve az "Útmutató"-ban kért összes melléklettel, illetve hiányos, egyszeri hiánypótlásra biztosítunk lehetőséget. Ha ennek a pályázó nem tesz eleget, a pályázat érdemi bírálat nélkül elutasításra kerül. A szerződésszegés jogkövetkezményei: * A támogatás elnyerése esetén, ha a támogatási megállapodásban foglaltak megszegésre kerülnek, a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ a felhasznált támogatást a visszakövetelés időpontjában hatályos jogszabályok alapján visszaköveteli. A támogatásról a Nógrád Megyei Munkaügyi Tanács rehabilitációs szakbizottságának javaslatát figyelembe véve a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ igazgatója dönt. s Nógrád Megyei Munkaügyi Központ 3 Magyar Államkincstár. A központi költségvetés bruttó adóssága 1999. március végén az előzetes adatok alapján 6475 milliárd forint volt, amely az előző év végéhez viszonyítva 5 százalékos nominális növekedést jelent. Az adatokat a Magyar Államkincstár Államadósság Kezelő Központja (ÁKK) tette közzé kedden. Több vállalkozás. Mintegy hét és fél ezerrel nőtt a működő gazdasági szervezetek száma márciusban februárhoz képest, számuk 819 108-ra emelkedett - közölte kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A változás a társas és egyéni vállalkozásokat egyaránt érintette. Info ’99. Az infokommunikációs ágazat további fejlődése érdekében a kormány megkezdte az informatikát és a távközlést is magában foglaló egységes törvény előkészítését - mondta kedden Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter az Info ’99 kiállítás megnyitóján. A BNV területén megrendezett kiállítás április 27-től 30-ig tart nyitva. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 380,07 Japán jen (100) 197,40 Svájci frank 156,22 USA-dollár 235,66 Euró 250,62 Átváltási arányok: 1 euró = 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. Földforgalom Kis hír egy napilap 11. oldalának jobb sarkában: „Az EU ragaszkodik a föld szabad forgalmához. ” A mondat idézet Nicolaus van der Pas-nak, az Európai Bizottság bővítési ügyekért felelős főbiztosának április 24-én Varsóban tett nyilatkozatából. A főbiztos kijelentette, hogy a csatlakozásra váró országok egyikében sem lehet szó arról, hogy az Unió kibővítése után tartósan fennmaradjanak a korlátozások. Tartósan - feltehetően ez a legfontosabb üzenet a főbiztos mondandójából. Ez azt jelenti ugyanis, hogy átmenetileg, rövid időszakra lehet ugyan halasztást kérni, de hosszabb távon azé lesz a föld az Unió területén mindenütt, aki hajlandó és képes megvásárolni azt. Csakis a tőkeerős, piaci szemléletű vásárló jelenthet garanciát arra, hogy eladható, versenyképes termékeket tud előállítani, amelyek más működőtőke-befektetésekkel azonos nagyságrendű nyereséget hoznak, s kockázatuk sem haladja meg az ipari, építőipari vagy kereskedelmi-szolgáltatási befektetésekét. A vállalkozó természetesen gazdaságos birtoknagyságok megszerzésére törekszik, ami ma Nyugat-Európában legalább 50 hektár, ha csak nem valamilyen igen keresett termék rendkívül intenzív műveléséről van szó. A gond az, hogy a mai Magyarországon nagyon alacsonyak a földárak, mert sok a művelésre nem vállalkozó tulajdonos, s úgy tűnik, kevesen látnak fantáziát abban, hogy tőkéjüket és energiájukat a mezőgazdaságba és a mezőgazdasági feldolgozóiparba fektessék. Az olcsó telekárak a földet, mint hitelfedezetet is leértékelik. így aztán még az üzleti képzelettel megáldott - vagy talán megvert? - gazda sem képes fejleszteni. A külföldi tulajdonlás kizárására történt jogi intézkedések gyakorlati sikere kétséges az idézett nyilatkozat fényében, a hazai földárak pedig mindaddig alacsonyan maradnak, amíg nem változik meg a kereslet és kínálat viszonya. Hozzá kell persze tenni, hogy paradox módon a magyar föld éppen így jelent vonzerőt a külföldiek számára. Lehet-e olyan, közgazdaságilag is védhető, a hazai fogyasztónak, mezőgazdasági és élelmiszer-ipari szakembernek megfelelő formát kitalálni, amely a reális és a tényleges földárak közötti különbséget hazai földtulajdonosoknak juttatná, még mielőtt ez a külföldi kereslet árfelhajtó hatására következne be? A tilalmak ugyanis, ha nem jártaik együtt a hazai mezőgazdasági vállalkozások tevékenységének élénkülésével, nem használnak sem a földet eladni kívánó magyar gazdának, sem a feldolgozónak, sem a fogyasztónak, sem az exportnak. Végül pedig, ha tetszik, ha nem, a tilalmakat is fel kell oldani, de addig is évekkel visszavetve a mezőgazdaság modernizálásának folyamatát. Az agrárpolitikának azonban nem szükségszerűen az államtól kell kiindulnia. Termény- és termékközpontú, „kis” agrár- politikákat exportvállalkozások, külföldi importőrök, az élelmiszeripar, áruházi láncok is elindíthatnának. Mindegy, kinek a fejéből pattan ki az isteni szikra, csak pattanjon ki végre! Különben csak stagnálás lehet e gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból annyira fontos ágazat sorsa. Bácskai Tamás Közhasznú társaság vállalja át a minisztériumtól a pályázatok elbírálását Készül a kisvállalkozói törvény A kisvállalkozói törvény tervezetét szerdán első olvasatban tárgyalja a Vállalkozásfejlesztési Tanács, s a gazdasági tárca még ebben a félévben az Országgyűlés elé terjeszti a jogszabályt - mondta kedden Fónagy János, a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára. Fónagy János elmondta, hogy beérkeztek a tárcáktól azok a javaslatok, amelyek alapján elkészülhet a kis- és középvállalkozás-fejlesztési stratégia végrehajtási feladatterve. A mikrohitelekről szólva kifejtette: nem kívánnak változtatni a hitelek felhasználásának és szétosztásának gyakorlatán. A kisvállalkozói törvény a tervek szerint pontosan körülhatárolja a vállalkozás fogalmát, törvényi szinten rögzíti a vállalkozásfejlesztési célelőirányzat létrehozását, illetve újrafogalmazza a Vállalkozásfejlesztési Tanács feladatkörét. Az államtitkár beszámolt a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványt (MVA) érintő változásokról, amelyekről nemrégiben döntöttek az alapítók. Eszerint hamarosan létrejön egy, az MVA és a minisztérium tulajdonában álló közhasznú társaság az alapítvány pénzügyi programjainak és szolgáltatói tevékenységének működtetésére. Ez része annak a folyamatnak, amelynek során a vállalkozásfejlesztéssel összefüggő tevékenységek nagy részét „kiviszik” a minisztériumból. Az államtitkár közölte: várhatóan három héten belül elkészül az összesítés arról, hogy a tárcák különböző jogcímeken tavaly mennyit fordítottak vállalkozásfejlesztésre. A beszállítói programról szólva kifejtette: az idén közvetlenül 4-500 millió forintnyi támogatás áll rendelkezésre, ám számos más pályázatnál is elsőbbséget élveznek a beszállítók. A tárca tervezi új iparágak, a könnyűipar, illetve a K + F szektor bevonását a programba. A potenciális beszállítók felkészülésének elősegítésére - várhatóan május végétől - internetes beszállítói akadémiát indítanak. A termőföld tulajdoni és használati viszonyainak rendezése a legfontosabb Agrártörvénykezési menetrend A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumra háruló feladatok intenzív törvénykezési munkát tesznek szükségessé. Az agrártárca tájékoztatása szerint a jogalkotás egy része a kormányprogramban vállaltakhoz kapcsolódik, míg a többi az európai uniós jogharmonizációt szolgálja. A minisztérium vezetői kiemelt feladatként kezelik a földtulajdoni és földhasználati viszonyok rendezését. A termőföld- törvény módosításának legfontosabb célja az, hogy létrehozza a földhasználati nyilvántartást, amely egyfelől hatásos védelmet jelent, majd az illegális földtulajdonszerzés, az úgynevezett „zsebszerződések” ellen, másfelől alapját képezi a föld- használathoz kötött támogatások igénybevételének. Szorosan összefügg ezzel a témakörrel a részarány-tulajdonú földek kiadását felgyorsító törvényjavaslat elkészítése is annak érdekében, hogy a tulajdonosok mielőbb hozzájuthassanak földjükhöz. Ugyancsak a szaktárca ez évi törvénykezési „étlapján” szerepel az általános birtokrendezésről és az ehhez szorosan kapcsolódó, a nemzeti földvagyont közös felügyelet alá helyező Nemzeti Földalap létrehozásáról szóló jogszabálytervezetek előterjesztése. A minisztérium elképzelése szerint még az idén benyújtják a Parlamentnek a halászatról és horgászatról, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló jogszabályok módosítására vonatkozó javaslatukat is. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium jogharmonizációval kapcsolatos feladatai között kiemelt helyen szerepel az új növényvédelmi és az általános mezőgazdasági összeírásról szóló koncepció elkészítése, továbbá az agrárpiaci rendtartás módosítása. A jogharmonizációnak fontos részét képezi az élelmiszer-előállítással, az élelmiszerhigiéniával valamint a növény- és állat-egészségügyi irányelvek átvételével kapcsolatos törvény-előkészítő munka is. Újvári Gizella
