Nógrád Megyei Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-27 / 97. szám
2. oldal SALGÓTARJÁN Megyei Körkép 1999. április 27., kedd Nagy Sándor előadása Újjáalakult az elnökség A közelmúltban újjáalakult a Magyar Közgazdasági Társaság Nógrád megyei elnöksége. Az új elnök, dr. Rozgonyi József mellett dr. Lonsták Lászlót tiszteletbeli elnöknek választották. Az elnökségi tagok névsora: Lukács Györgyné, Miklós Zoltánná, dr. Bocsó Klára, Da- rancó Károly, Tiborc F. Tamás és Nővé Zoltán (titkár). A megyei közgazdasági társaság soron következő rendezvényére április 28-án, 15 órától kerül sor a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Salgótarjáni Intézetében. Az előadó Nagy Sándor, az Országgyűlés MSZP- frakciójának vezetője. A téma: tarthatók-e az 1999-es költség- vetés számadatai? Nyitva a parkoló Pénteken megnyitották a forgalom előtt a Somoskőújfalui határátkelőn épített kamionparkolót. A 34 jármű befogadására alkalmas parkolót az elmúlt év őszén kezdték el építeni, miután a környék lakossága mind hevesebben tiltakozott a falu szűk utcáját eldugaszoló kamionsor miatt. A határhoz vezető Somoskőújfalui utca ugyanis mindössze kétsávos, s ebből az egyiket foglalták el rendre az átkelésre várakozó kamionok. A másik szűk sávon haladtak a határ felé, illetve afelől közlekedő személygépkocsik és teherautók - nem egyszer baleset- veszélyes helyzetet okozva. Új törvény, megszívlelendő tanácsokkal - Tetemes bírság is kiszabható a szabályszegőkre Nyúlólra nem kell építési engedély - ha kicsi Az elmúlt évben lépett életbe az épített környezet átalakításáról és védelméről szóló törvény, amely már egy harmincnégy éve érvényben lévő törvényt váltott fel. Mivel a törvény életbe lépése óta sokan még a korábbiak szellemében gondolkodnak, az ő szándékaik sikeres megvalósítása érdekében kértük meg Pintér Andrásnét, a salgótarjáni polgármesteri hivatal építési és vállalkozás-igazgatási osztályának irodavezető-helyettesét, hogy ismertesse az új törvénnyel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.- Egyáltalán milyen jellegű építkezési munkákhoz szükséges engedély?- Építésiengedély-köteles lényegében minden építmény megépítése, bővítése, elmozdítása, kivéve a rendeletben felsorolt kisebb építményeket, így például a kerti építményeket, - hintát, homokozót -, a három négyzetméternél kisebb állattartási épületeket, a tíz köbméternél kisebb víz- és fürdőmedencéket, a négy méternél alacsonyabb antennákat, zászlóru- dakat, a tereplépcsőket, vagy az egy méternél alacsonyabb támfalakat. Felújítás és terhei Szintén építésiengedély-köteles a meglévő épületek olyan felújítása, átalakítása, vagy korszerűsítése, amely a teherhordó szerkezetét érinti - annak szerkezetével együtt - a homlokzat jellegét megváltoztatja. Engedélyköteles fentieken kívül, illetőleg az építményben lévő önálló rendeltetési egységek számának, rendeltetésének megváltoztatásával jár még a portál, az egy négyzetméternél nagyobb felületű reklám-, cég-, vagy címtábla, kirakatszekrény, a fényreklám építése, elhelyezése. S, hogy minél teljesebb legyen a kör: építési engedélyhez kötött még a közterületen létesítendő park, sportpálya, játszótér, szobor, kerítés, a telek egy métert meghaladó szintváltozása, a felvonó, a mozgólépcső és a mozgójárda, továbbá az építmény homlokzatán a mesterséges szellőzés és égéstermék-kivezetés szerelvényeinek elhelyezése, a védetté nyilvánított vagy a műemlék- védelmi törvényben meghatározott területvédelemmel érintett területen álló építmény felületképzésének átalakítása, felújítása, színezése, a homlokzatra szerelt vezetékek létesítése. Bontás és térfogat Itt szeretném felhívni a figyelmet, hogy a bontási engedély alapján végezhető munkák köre is szélesedett. Bontási engedélyt kell kérni védett területen minden építmény bontásához, egyéb területen a 200 köbméternél nagyobb térfogatú, vagy a terepcsatlakozástól 10 méternél magasabb építményre, a lakás céljára szolgáló építményekre, a polgárvédelmi építményekre, az 1 méternél magasabb támfal lebontására, a jogszabályban meghatározott esetekben a pincékre is. Az engedély nélkül elvégzett bontás lényegében ugyanolyan jogkövetkezményekkel jár, mint az engedély nélkül elvégzett építési munka. Változó rendeltetés Az építésügyi hatóság engedélye kell még az építmények rendeltetésének megváltoztatásához, tehát ha az építményt másra akarja valaki használni, mint amire az építési és használatbavételi engedélyt megkapta. Amennyiben a rendeltetés megváltoztatása olyan építési munkával jár, ami építési engedélyhez kötött, akkor az építési engedélyezés szabályai szerint kell eljárni. Ha nincs szükség építési munkára, akkor a megváltoztatási szándékot meghatározott iratok csatolásával kell kérni. Az építésügyi hatóságnak a kötelezően előírt szakhatóságokat itt is be kell vonni az eljárásba, és a meghozott határozatról értesíteni kell a szomszédos ingatlantulajdonosokat is.-Az ön által elmondottakból kitűnik, hogy igen sok mindenre oda kell figyelni az ingatlantulajdonosoknak. Mi az, ami viszont feltétlenül ókét védi bizonyos esetekben?- A törvényben meghatározott kártalanítási szabályokra hívom fel a figyelmet. Korlátozott jogok Ha valamely településrendezési intézkedés következtében az ingatlan korábbi rendeltetését, használati módját meg kell változtatni, és ebből a tulajdonosnak kára származik, akkor kártalanítás illeti meg, melynek feltételeit és mértékét a törvény szabályozza. Ha az ingatlan rendeltetését a szabályozási terv vagy a helyi építési szabályzat valamely később megvalósuló célban határozza meg, és ez a tulajdonos építési jogait korlátozza, kérheti a kezdeményezőtől, illetve ennek hiányában a települési önkormányzattól az ingatlan megvételét.-Milyen előírás vonatkozik az elkészült építményre?- Az elkészült építményre, annak használatbavétele előtt használatbavételi engedélyt kell kérni. Ez akkor adható meg, ha az építmény, vagy építményrész rendeltetés- szerű használatra alkalmas.Ha az építmény erre nem alkalmas, vagy az építési munka következtében idegen ingatlanban állékonyságot, életet, egészséget, köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot keletkezett, az építéshatóság az építmény használatbavételét megtilthatja.- Nem esett még szó az előírások be nem tartását követő bírságokról.-Az engedélyköteles építési munkák köre igen széles, ezért javaslom, hogy az építeni szándékozók bármilyen építkezés megkezdése előtt kérjenek részletes felvilágosítást az illetékes építésügyi hatóságtól, ugyanis az építésügyi törvény ismételten bevezette az építésügyi bírságot, amelyet az 1998. január 1-jét követően szabálytalanul - engedély nélkül - megkezdett építkezések esetében az építésügyi hatóságnak ki kell szabni. Büntetés a láthatáron A bírságot megállapító rendelet célja az építési fegyelem megszigorítása volt, így a bírság a tényleges építési költség két-háromszorosát is elérheti. Az építésügyi bírság elengedésére csak egy lehetőség van, a szabálytalanul megépített építmény, építményrész lebontása. B. M. Ellentétes folyamatok: kevesebb új otthon épül, de javul az ellátottság (1.) Lakáshelyzet: évszázados épületek A lakásépítési „kedv” az állami szektorban szinte „szertefoszlott” az elmúlt két évtizedben. Az új lakások építésének csökkenése mellett - vagy inkább miatt - a lakásmegszűnések száma is mérséklődött, ami egy bizonyos idő után a lakásállomány fokozatos elöregedéséhez, állagának romlásához is vezet. Az 1990 évi népszámláláskor a lakások 6,5 százaléka még a múlt században épült, s ezek jelentős része még ma is áll(do- gál). A nagy arányú lakásépítés-csökkenés ellenére a lakásellátás mutatója az 1990-es években fokozatos javulást jelez, aminek döntő oka a népességfogyás. Alábbi írásunk a Központi Statisztikai Hivatal Nógrád Megyei Igazgatóságának időszakos információi alapján készült. 1998. január 1-jén a megyében 88 445 lakást tartottak nyilván, 3,2 százalékkal többet mint amennyit a nyolc évvel korábbi, 1990-es népszámlálás idején számba vettek. Ez a csekély növekedési mérték messze elmarad a korábbi évtizedekben tapasztalttól és megszokottól. A jelzett tendencia már az 1980- as évtized második felében jelentkezett, majd 1990-től felerősödött. A lakásépítések számának radikális csökkenése alapvetően a következő okokra vezethető vissza. Az egyik legfőbb ok az állami szervek, az ön- kormányzatok, valamint a gazdálkodó szervezetek - tehát döntően az állami szektor - lakásépítésének fokozatos visz- szaesése. A szövetkezeti szektor sem dicsekedhet, az OTP meg pláne nem, utóbbi lakásépítési tevékenysége megszűnt. Ennek következtében, míg 1980-ban a magánerőből épített lakások aránya 72,5 százalékot tett ki, addig 1990-ben már több mint 95 százalékát, 1997ben valamennyi lakást természetes személy építette. „Magad uram, ha szolgád (OTP stb.) nincs.” Az egyre inkább magánerőből megvalósuló lakásépítéseket nagymértékben korlátozta a gazdasági helyzet és a lakosság életkörülményeinek romlása. Az inflációs hatások felerősödése következtében az építési költségek, a lakásépítésre felvett hitelek, kölcsönök kamatai nagymértékben növekedtek, és ezzel a fizetőképes kereslet nem tudott lépést tartani. A felsorolt okok korántsem csak az új lakások építésére hatottak kedvezőtlenül: a lakásmegszűnések száma is jelentősen csökkent, minthogy a régi, elavult lakások helyett inkább annak javít(gat)ását, felújítását vállalták a kispénzű emberek. Míg az 1970-es években 400 lakás szűnt meg évi átlagban, addig az 1990-es években már csak 70(1). Következmény a lakásállomány fokozatos elöregedése, hosszabb távon állagának romlása, lepusztulása. Egy nagyon jellemző adat: az 1990 évi népszámláláskor számba vett lakások 6,5 százaléka, több mint 5,5 ezer lakás még a múlt században épült, s ezek jelentős része még ma is megvan, hiszen az 1990-97-es években mindössze 616 lakásmegszűnést regisztráltak. Térségenként kisebb, településenként nagyobb eltérések tapasztalhatók: a legnagyobb (közel 9 százalék) a századforduló előtt épített lakások aránya a rétsági térségben, a településeknél többnél 10 százalékot is meghaladja ez az arány (pl. Szirákon több mint 20 százalék). A cikkünkben levő táblázat adatai önmagukért beszélnek. Már az eddigi - fentiekben felsorolt - adatok egyike-má- sika is figyelemreméltó, a továbbiak pedig egyenesen meglepőek lehetnek. így a lakásellátás mutatója az 1990-es években is folyamatos javulást jelez, a lakásépítés nagyarányú visz- szaesése ellenére. Ebben jelentős szerepe van a népesség - 1980 óta tartó - fogyásának. A 100 lakásra jutó lakosok száma 1998. január 1-jén 248 fő volt, kedvezőbb az országos 251 fős átlagnál, s a megyék sorrendjében is az előkelő 5-6. helyet foglaljuk el Heves megye társaságában. (Érdemes megjegyezni: kevés olyan társadalmi-gazdasági mutatószámot találunk mostanában, amely ilyen jó pozíciót biztosít Nógrádnak.) (B. O.) (Folytatjuk) A liilúűúhumn'j 5jjjí5jj íj űsüíM 1898. január 1-én, az 1990. évi népszámlálás, illetve a továbbvezetett adatok alapján építési év városok községek megye összesen- 1899 5,6 % 5,5 % 5,6 % 1900 - 1944 15,0 % 24,0 % 19,8 % 1945 - 1959 15,9 % 24,7 % 20,6 % 1960 - 1969 17,1 % 16,7 % 16,9 % 1970 - 1979 24,4 % 14,0 % 18,8 % 1980 - 1989 18,2 % 11,3% 14,5 % 1990 - 1997 3,8 % 3,8 % 3,8 % összesen: 100,0 % 100,0 % 100,0 % Ha kedd, akkor Kiskegyed! • Tízezerért legyél a feleségem • Csillagok állóháborúja • A kismama is szeretkezhet • Egy korsó sör voltam Kiskegyed- a legolvasottabb női magazin Előfizetői forró drót Telefon: 488-5656 Fax: 488-5689 Nógrád megye képviselői megválasztották a bírósági ülnököket Döntenek a kórház-rekonstrukcióról Zárt ajtók mögött tárgyalt a Madzsar József Kórház-rendelőintézet rekonstrukciója III. üteme szakmai programjának módosításáról szerdai rendkívüli ülésén a megyei önkormányzat. Becsó Zsolt elnök ezzel kapcsolatban arról adott tájékoztatást, hogy az 1997. májusában elfogadott orvosszakmai program alapján ítélték meg az intézményfenntartó részére a címzett támogatást. Tavaly év végén a kórház vezetői a program módosításának igényével keresték meg az ön- kormányzat irányítóit. A tervezett változtatással a Belügyminisztérium és az Egészségügyi Minisztérium is egyetértett, de mivel alapterületet érint a változtatás, a belügyi tárca törvénymódosítást javasolt, erre vonatkozóan be is nyújtották az indítványt. A közgyűlésnek szerdán arról kellett döntenie, hogy az eredeti vagy a módosított orvosszakmai program szerint valósítják-e meg a rekonstrukciót, amelynek állami támogatása 3 milliárd 689 millió forint. A döntést végül a megyei önkormányzat április 29-i ülésére halasztották. Megválasztották a képviselők a bírósági ülnököket. A Nógrád Megyei Bíróság ülnökei: Antal István, Barna László, Deák György Árpádné, Dudás Péter, Horváth Tamás, Janók Elemémé, Janák Mária, Jónás György, Kovács Attila, Lantos Lászlóné, Molnár János, dr. Rózsa György, Torjay Attila (Balassagyarmat), Magyar Józsefivé (Mohora), Mészáros István (Herencsény), Tóth Sándomé (Rétság). A Nógrád Megyei Bíróság pedagógus ülnökei: dr. Balázs Jánosné, Lévai Jánosné, Nem- szilaj Katalin, Tibay András, Varga Ágnes (Balassagyarmat), Mezőfi Zoltánná, Nógrádi Béla (Salgótarján). A területi munkaügyi bíróság ülnökei: Angyal László, Ágoston Károlyné, Hakkel Rezső, Jenei Istvánná, Juhász Ferenc, Kaszás István, Liebmann János, Morovnyán Tibomé, dr. Szalánczay György (Salgótarján), Grajzelrté Tőke Zsuzsanna (Luciáivá), Gyalogh Jánosné (Karancslapujtő), dr. Gyenes Miklós, Kovács Istvánná (Bá- tonyterenye), Kiss János (Mi- zserfa), Mihályné Vincze Erika Márta (Mátraterenye), Nagy Józsefivé (Nemti), Somoskői László (Cered), Szabó Vince (Báma), Varga Tibor Ferenc (Mátramindszent), Verebélyi Istvánná (Mátraverebély). Az ülnökök megbízatása május 23-án kezdődik. Dudellai I.
