Nógrád Megyei Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-26 / 96. szám

«Üt ‘MjlSé 2. oldal Migi —yS SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép PÁSZTÓ 1999. április 26., hétfő Nógrád megye 127 önkormányzatából nyolcvan működtet gyermekjóléti szolgálatot Sok a gond, tűzoltómunka folyik Nógrád megye 127 települési önkormányzata közül 80 ren­delkezik gyermekjóléti szolgálattal. Létrehozásukról az 1997-ben született gyermekvédelmi törvény rendelkezik, s ugyancsak attól az évtől, pontosabban november 1-jétől kö­telezte az önkormányzatokat ezek működtetésére. A megye 47 településén követnek el mulasztásos törvénysértést az önkormányzatok. Információnk szerint ez az arány megfe­lel az országos átlagnak. Legtöbbjük anyagi gondokra hi­vatkozva indokolja a másfél éves késlekedést. Érvelésük némileg sántít, ha tudjuk: sok településnek sikerült összefog­nia, társulás formájában megszervezni családvédelmi és gyer­mekjóléti szolgálatát. Pedig munka van bőven, csak győznék, a megkérdezettek szavaiból ez is kiderül, s az is, hogy jelenleg tüneti kezelés folyik, „tűzoltómunkát” végeznek. Előléptetések, jutalmak A rendőrség napja alkalmából a belügyminiszter az Év rendőre miniszteri díjat ado­mányozott Gáli János Károly törzszászlósnak (Balassa­gyarmat), dicséretben és juta­lomban részesítette Orosz Ist­ván őrnagyot. A rendőrség munkájának kiemelkedő segí­téséért dicséretben és juta­lomban részesítette dr. Czifra József közlekedési ügyészt. Az Országos Rendőr-főka­pitányság vezetőjének dicsé­retét és jutalmát kapta Halász László főtörzszászlós. Előlépett soron kívül rendőr alezredessé Grexa György, Bize Gyula, Tóth László és Makra Imre őrnagy, századossá Berki Béla főhad­nagy. Főhadnaggyá léptették elő Szabó Vilmos és Panykó György hadnagyot. Az Országos Rendőr-főka­pitányság bűnügyi főigazga­tója dicséretben és jutalom­ban részesítette Ponyi Béla őrnagyot és Szekeresné Ver­mes Katalin alezredest. A Nógrád Megyei Rendőr­főkapitányság vezetője soron kívül rendőr főtörzszászlóssá Kecskés Ferencné és Túr da Albert törzszászlóst, törzs- zászlóssá Szabó Lajos és Me­zei Sándor zászlóst léptette elő. Kábeltévés ügyekben nyomoz a rendőrség Ki sem épült, már rongálják Szabolcsiné Csábi Margit, a megyei területi gyámhivatal gyermekvédelmi szakreferensét kérdeztük: milyen céllal alakul­tak meg, vagy kellett volna megalakulniuk a szolgálatok­nak? Segítség a családoknak- Egyre több gonddal küszköd­nek a családok, ezernyi prob­léma terepe lehet a család, s válhatnak ezek megszenvedő- jévé a gyerekek is. Célunk és feladatunk, hogy segítsünk a családoknak, figyeljünk a gye­rekekre. A településen dolgozó kollégánk figyel, s ha tud, segít, vagy éppen tanácsot ad: hogyan lehet logopédushoz, gyermek­pszichológushoz, családsegí­tőbe, nevelési tanácsadóban vagy éppen gyermek idegszak­rendelésre eljutni, ha ezek va­lamelyikére van szükség. Na­gyon sok családban a szülők tá­jékozatlanok, gondok, problé­mák esetén tanácstalanok, tehát már most van mit tenni és lesz bőven a jövőben is ezeknek a szolgálatoknak. A lelki, szak­mai támogatás mellett anyagi segítséget is kaphatnak a rászo­ruló családok munkatársaink­tól, vagy inkább általuk. Jel­szavunk: a gyermek maradjon a családjával! Ezért dolgozunk a gyermekjóléti szolgálatok munkatársaival. Van olyan ön- kormányzat amely egyetlen megbízásos kollégát - pedagó­gust, védőnőt - foglalkoztat, s akadnak olyan városok is, pél­dául Salgótarján, Bátonytere- nye, ahol négyen-öten dolgoz­nak. A legjobban kiépült háló­zat Szécsény környékén műkö­dik, nagy még a lemaradás Bá- tonyterenye környéki települé­seken és Rétság körzetében. Biztató eredmények Legutóbb, ha megkésve is, a Cserhát völgyének kistelepülé­sein ez év március 1-jétől hoz­tak létre gyermekjóléti szolgá­latot. Cserhátszentiván, Alsó-, Felsőtold, Kutasó és Garáb fog­lalkoztat megbízásban egy vé­dőnőt. Társasházi formában, tavaly nyártól eredményesen működik Magyargéc, Karancs- ság, Kishartyán, Nógrádme- gyer, Ságújfalu, Szalmatercs községek közös családsegítő és gyermekjóléti szolgálata. Cservenák Zsuzsa, Magyar­géc jegyzője szerint ez az idő elég volt arra, hogy a hat falu lakossága megismerje a szolgá­lat munkatársait, akik jó kap­csolatot, együttműködést alakí­tottak ki az oktatási intézmé­nyekkel, védőnőkkel, házior­vosi szolgálattal, a rendőrség körzeti megbízottaival.- A családsegítés és a gyer­mekjóléti szolgálat mind a hat községben új, korábban nem ismert segítő tevékenységet, „többletet” hozott a szociális el­látórendszerbe. Biztató ered­ményeink vannak: a problémás családokkal való foglalkozás­ban, az iskolában mérséklődött az igazolatlan hiányzások száma, az arra rászoruló gyere­kek folyamatos napközbeni el­látásában, a veszélyeztetett és többszörösen hátrányos helyze­tűek sorsának figyelemmel kí­sérésében. Gondoskodó szolgálat A szolgálat 3 munkatársa ré­szére korszerű, jól felszerelt - másfél millió forint népjóléti minisztériumi pályázaton nyert pénzből készült - iroda áll rendelkezésre Magyargéc- ben. További 1,6 milliós köz­ponti támogatás biztosítja az intézmény 8 havi működését. Jobbágyiban 1998 májusá­tól működik a gyermekjóléti szolgálat, a szakfeladatokat - pedagógus és védőnő - ketten látják el részmunkaidőben - tudjuk meg Miczkiné Pintér Anna családgondozótól. - A község lakóinak közel 30 szá­zaléka hátrányos helyzetű csa­lád, sokan élnek segélyből. Felvilágosítást adunk szá­mukra az őket megillető támo­gatásokról, segítséget nyúj­tunk kérelmeik előterjesztésé­ben, hivatalos ügyeik intézé­sében. A családok nehéz sorsa rányomja bélyegét gyermekeik helyzetére is - mondja a szak­ember. - Sok tanuló küzd tanu­lási nehézséggel, magatartás- zavarral. Próbálunk a családok számára életmódbeli, életveze­tési tanácsokat adni, ismerete­ket nyújtani. Gond, hogy a pásztói nevelési tanácsadó in­tézetbe nem minden szülő akarja elvinni gyermekét. Kí­vánatos lenne helyben egy pszichológus és fejlesztő pe­dagógus alkalmazása rész- munkaidőben. Mickiné Pintér Edittől meg­tudjuk, tizenegy olyan gyer­mekről is gondoskodik a szol­gálat, akik valamilyen bűncse­lekményben vettek részt. Balassagyarmaton tavaly augusztustól működik gyer­mekjóléti szolgálat, két csa­ládgondozóval és egy szociális asszisztenssel. Kajdy Lászlóné az egyik családgondozó. „Alapsejtek”- A törvényben előírtakból saj­nos, csak részfeladatokat tud­tunk eddig vállalni. A kommu­nikációs jelzőrendszert - csa­lád, gyermek, oktatási, egész­ségügyi, ifjúság- és családvé­delmi szervezetek közötti pár­beszédet - sikerült kiépíteni. Ezzel megteremtettük a család- gondozás alapjait, ismétlem, alapjait. Az érintett szülőkkel jó az együttműködésünk. Első felméréseink alapján 100 olyan család él Balassagyarmaton, akik segítségre szorulnak, ezekben az „alapsejtekben” 180 veszélyeztetett, nehéz sorsú gyermek él. Számuk csak nö­vekedhet, hiszen folyamatosan érkeznek jelzések hozzánk. Bőven van feladatunk, de tu­dom: jelenleg csak tűzoltó- munkára futja. Sz. Gy. S. A Telestar-Kábelkom Kft. szak- irányításával jó ütemben folyik Salgótarjánban a korszerű, csil­lagpontos rendszerű kábelteleví­ziós hálózat kiépítése. A munká­latokat azonban már kellemetlen események is kísérik. Április 16-a és 20-a között is­meretlen tettesek az Ybl Miklós úton olyan kábelt rongáltak meg, amely nem egy, hanem a hozzá kapcsolódó minden televízió-ké­szülék vételét károsan befolyá­solta. Ugyanezen időpontban ugyanezen az úton egy másik házban valaki kinyitotta azt a szekrényt, amely a csillagpontos rendszer elosztóját tartalmazza. A szekrényben lévő HBO szűrők kábelét elvágta és azokat eltulaj­donította. Néhány napja pedig a Pécskő út 12. számú épület C lépcsőházának pincéjében isme­retlen tettes megrongálta a csil­lagpontos rendszerű kábelt, le­vágva abból egy darabot. A történtekről kértünk véle­ményt Butkai Ottótól, a Telestár­Kábelkom Kft. salgótaijáni ki­rendeltség-vezetőjétől.- Sajnálattal tapasztaltuk ezeket a rongálásokat - mondta a kiren­deltség-vezető - amelyeknek első­sorban nem a konkrét anyagi ér­téke nagy. Sokkal nagyobb az az erkölcsi és közösségi kár, amit ez­zel a vandál magatartással elkövet­nek egyesek. Jelen esetben olyan kábelt sértettek meg, amellyel több lakó televíziózását zavarták meg, illetve tették átmenetileg lehetet­lenné. Egyébként is bármely pont­ján nyúlnak a rendszerhez illetékte­lenül, kárt okozhatnak. Bizonyos esetekben nemcsak károkozás tör­ténik, hanem szomszédos és szer­zői jogsértés is bekövetkezik, s ez büntetőjogi felelősségre vonással járhat. Az említett esetekben meg­tettük a rendőrségi feljelentést, s ha kiderül, kik a károkozók, érvénye­sítjük a kárigényünket. A városi rendőrkapitányság bűnügyi osztálya rongálás vétség alapos gyanúja miatt indított nyo­mozást ismeretlen tettes ellen. P. Eleteket véd a szabályos közlekedés Megindult a gépkocsik, motorok áradata, várható, hogy nö­vekszik a balesetek száma is. A baleset-megelőzési bizottsá­gok felvilágosító szóval, a rendőrök azonban szigorú ellenőr­zésekkel és hatásos technikai eszközökkel akarják kikény­szeríteni a járművezetők szabálykövető magatartását.- A tavasz érkeztével mind több gépkocsivezető és moto­ros hozza ki garázsából jár­művét. Mit tanácsol nekik?- Elsőként célszerű lenne a jármű átvizsgálása. Megnézetni a jármű általános üzembiztonságát, a fékek, a világítás állapotát, kü­lönös figyelemmel a féklám­pákra. S ami nagyon lényeges, a gumik állapota! Sokan szándéko­san, vagy szándéktalanul megsér­tik a közlekedési szabályokat, amiből balesetek keletkeznek. Az első negyedévben valamelyest emelkedett a balesetek száma és súlyossági foka.- Mik a leggyakoribb okai a közlekedési baleseteknek?- Hosszú évek óta első helyen a gyorshajtás szerepel. Elsősor­ban nem abszolút, hanem többsé­gében relatív sebességtúllépésről van szó. Az utóbbi az a sebesség, amellyel a baleset bekövetkezett, mert nem az út-, a forgalmi, időjá­rási és látási viszonyokhoz igazo­dott. A KRESZ ugyanis ki­mondja, hogy olyan sebességet kell választani, amely az adott út-, forgalmi, időjárási és látási viszo­nyoknak megfelel. Ez az, amit a közlekedő állampolgár nem vesz figyelembe. Az összes többi bal­eseti ok megoszlik, de ki kell emelni a szabálytalan kanyaro­dást. S itt is a balra kanyarodás je­lent leginkább problémát, akár lámpás irányítással, a telezőiddel, akár az útvonalról balra nagy ív­ben történik a kanyarodás. Á ve­zető ugyanis a manőver közben elfelejt meggyőződni arról, hogy az ő járműve előzésébe belekez­dett-e már valaki, vagy nem veszi figyelembe a szembe jövő for­galmat. Ilyen baleseti ok a sza­bálytalan előzés, amikor a jármű vezetője nem méri fel kellőkép­pen a lehetőségeit és az előzés öt feltétele közül valamelyiket ki­hagyja, ami a manőver befejezé­séhez szükséges. Meg kell még említenem az elsőbbségi jog meg nem adását, ami nem agresszivi­tásból ered, hanem inkább abból, hogy rosszul mérik fel a távolsá­got, azt gondolva, hogy még be­férnek. S végül nem hagyhatom ki a figyelmetlenséget, azt a klasszikus okot, amire azt mond­ják, elbambul, elalszik a vezető.- Sok a gyorshajtó. Milyen eszközökkel ellenőrzik őket?- Öt sebességmérő készülék­kel rendelkezünk. Ebből 2-2 mű­ködik a balassagyarmati és a sal­gótarjáni kapitányság közleke­désrendészeti osztályán, egy pe­dig itt van nálunk, a főkapitány­ságon. A kapitánysági berendezé­sek közül három radarelven mű­ködik. Az egyik csaknem ne­gyedszázados szerkezet, de megbízható a működése. Lassan már az ötödik autót „fogyasztja”. Ez a készülék csak az elhaladó gépkocsikat méri. Egy másik ha­sonló elven működő készülék en­nél többet tud. Több sávban is és mindkét irányban arra képes, hogy az elhaladó forgalmat mérje és rögzítse. A készülék fényképet készít és ezért villan. S ekkor a gépkocsivezető számíthat rá, hogy valamelyik irányban meg­fogják a rendőrök.- Ha nincs fogórendőr ho­gyan bizonyítják a szabálysér­tést?- Két berendezésünk a mozgás közben elkövetett szabálysértések rögzítésére is alkalmas. Ha beáll a gyorshajtó mögé, rögzíti annak a sebességét, amely előtte túllépi a megengedett határt. Rögzíti a zá­róvonal átlépését, a szabálytalan előzést, tilos jelzésen áthaladását, szabálytalan kanyarodását, s minden, mozgás közben elköve­tett szabálysértését. A Fáma Laser készülékünk a nevéből adódóan lézerrel működik. Ez a három lá­bon álló szerkezetünk már ezer méteren távolabbról képes rögzí­teni a sebességtúllépést, amit vi­deoszalagon rögzít. Ennél bizo­nyításképpen visszajátsszuk a felvételt. A videotachográfunk ugyancsak a mozgás közben el­követett szabálysértések kiszűré­sét segíti. A járműben elöl, hátul videokamera és sebességmérő be­rendezés van.- Milyen elvek alapján szankcionálja a gyorshajtót a rendőr?- Jelentős sebességtúllépésnek minősül lakott területen belül a megengedett sebesség felével, la­kott területen kívül a megengedett sebesség egyharmadával növelt sebesség. Eszerint 50 km megen­gedett sebességnél kb. 75 kilomé­ter alatt a rendőr figyelmeztet, il­letve helyszínen bírságol. Efelett feljelentést tesz, melyet a lakó­hely szerinti szabálysértési ható­ság szankcionál.-Sokak szerint kicselezhe­tek a mérőkészülékek. Például CD-lemezzel.- Ha valaki kitesz egy CD-le­mezt a visszapillantó tükör alá, az nem előz meg semmit. A mérő- készülék éppen a visszaverődés alapján mér, amiben ez a fényes eszköz csak segít. Pádár Az első hónap nagyon rossz volt, szinte szenvedett a csöndtől Nehéz az önálló gazdálkodás Egész életében arra vágyott a 20 éves Rácz Kinga, hogy saját otthona legyen. Az élet nem kímélte sosem, hiszen hároméves kora óta inté­zetben élt: Felsőpetény, Horpács, majd Bátonyterenye következett 1990-ben. 1996-ban költöztek át az intézetből a Határ útra egy családi házba a lakóotthonos program keretében. Két nővére, bátyja, szintén intézetben nevelkedett, húga nevelőszülőkhöz került. Szüleivel nem tartotta a kapcsolatot, édesapja 1990-ben meghalt. Anyjával egyszer találkozott, de mint mondja, az is sok volt: idegennek érezte, képtelen volt arra, hogy anyunak szólítsa. Mióta testvérei felnőttek, velük is ritkábban találkozik: az egyiket erre, a másikat arra vetette az élet. Megállapodni nem tudnak, lehet, hogy nem is igazán akarnak. Kinga azonban többet akart: azt szerette volna, ha saját kis otthona lehetne. A nagy álom tavaly valóra vált: decemberben végre saját lakást vá­sárolhatott Bátonyterenyén. Egy szoba, konyha, fürdőszoba egy emeletes ház negyedik szintjén. Tisztaság, egyszerűség mindenütt, semmiben nem különbözik az át­lagember otthonától. A szobában a kiragasztott poszterek jelzik, hogy fiatal ember birodalma. Nehezen, akadozva kezd el beszélni arról, hogyan is lett lakástulajdonos.- A családi pótlékot külön számlán gyűjtik a lakóotthonban - mondja Rácz Kinga. - A nagyko­rúság elérése után lekötik tartós be­tétre és addig, amíg ott élünk, gyű­lik a pénz. 1997-ben végeztem a helyi szakmunkásképzőben varró­nőként, de akkor valahogy nagyon elegem volt a varrásból, ezért az Eglonál kezdtem el dolgozni, szer­ződéssel. Csináltam mindent, amit kellett: faanyagot csiszoltam, anyagot pakoltam. Miután lejárt a szerződésem, két hétig voltam munkanélküli, az egyik taijáni var­rodánál sikerült elhelyezkednem. Hogy lakást tudtam venni, nagy­mértékben köszönhetem Hegyi_ Sándomé gyermekfelügyelőnek, akit csak anyucinak szólítunk.-Kingát 1993 óta ismerem- veszi át a szót Hegyi Sándomé. - Mindig feltalálta magát, szívesen vett részt minden munkában. Már tanuló korában is takarított, kony­hai munkát vállalt, hogy egy kis pénzhez jusson. Soha nem volt csavargó típus. Komolyabb, mint a hasonló korú fiatalok, keményen küzd azért, hogy amit eltervezett, véghez is vigye. Időnként persze vele is előfordult, hogy lazábban vette a dolgokat, de egy-két fi­gyelmeztető mondat, visszatérí­tette. Mindig igyekeztünk partner­nek tekinteni a gyerekeket, tudato­sítani bennük a „kinti” élet nehéz­ségeit.-Tavaly aztán összegyűlt a pénzem, elindultunk Licskó Kar­csi bácsival lakásnézőbe - emlé­kezik vissza Kinga. - Több lakást is megnéztünk, volt köztük olyan is, amely még önkormányzati la­kás volt. Aztán, amikor Karcsi bá­csi kérte az eladóktól a papírokat, azok visszavonultak. Ilyen előz­mények után esett a választás erre a lakótelepi lakásra, amely 700 ezer forintba került. Karácsonykor már itt laktam, de szenteste visz- szamentem az otthonba. Ott töltöt­tem a szilvesztert is. Az első hó­napban szinte szenvedtem a csöndtől: hozzá voltam szokva a nyüzsgéshez, ahhoz, hogy mindig volt körülöttem valaki. Furcsa volt egyedül lefeküdni, de már meg­szoktam.-Kik segítettek a költözkö­désben ?- A családi ház felnőttjei, a gye­rekek, Licskó Károly, a gyermek- védelmi központ lakásotthon-veze­tője. Segített a Máltai Szeretetszol­gálat is, Bezovics Lajos saját maga hozta el az ajándékokat. Kaptam tőlük egy ágyat, egy paplant, két párnát, két garnitúra ágyneműhu­zatot, egy plédet és egy élelmiszer­csomagot. Az „alapok” már meg­vannak, erre lehet építkezni. Sike­rült elég jó viszonyt kialakítanom a szomszédokkal, különösen az első emeleten lakó Erzsiké nénivel.- Milyen az önálló élet?- Nehéz a gazdálkodás, meg kell tanulni, hogyan osszam be a pénzt, hogy elég legyen a követ­kező fizetésig. Klári néni még most is sokat segít, figyelmeztet, hogy ne feledkezzek el a számlák­ról, mert ha összegyűlnek, annál nehezebb lesz kifizetni. A napi be­osztásom olyan, mint bármelyik dolgozó emberé: elmosogatok, ta­karítok, hétvégén mosás, főzés. Már süteménnyel is megleptem Klári néniéket. Emlékezetes marad az első karácsonyfám: kicsit ugyan „kopasz” volt, kevés dísz volt rajta. Igazi meglepetés volt, amikor ha­zaérkezve a fa alatt finom ételeket, zserbót találtam, amit Klári néni készített a születésnapomra.-Az önálló lakás után mit szeretne a legjobban?- Szeretném megállni a helyem az új munkahelyemen. Szeretném azt is, hogy majd egyszer legyen egy normális férjem, szép csalá­dom. Amikor fiatalabb voltam, azt mondogattam, hogy legalább öt gyereket szeretnék. Most, hogy sa­ját bőrömön tapasztalom, milyen nehéz az önállóság, azt mondom: két gyereket szeretnék, akiket be­csülettel fogok felnevelni. H. E.

Next

/
Thumbnails
Contents