Nógrád Megyei Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-02 / 77. szám
Luigina De Santis a nyugdíjas-szakszervezetek tevékenységéről Emberek között emberként élni Az olasz nyugdíjasok szakszervezete, CGIL szakszervezeti szövetséghez tartozó SPI titkára, Luigina De Santis a közelmúltban Magyarországon járt. Részt vett azon a nemzetközi konferencián, amelyet az MSZOSZ nyugdíjasválasztmánya szervezett Balatonfüreden. Az Európában élő, köztük az olasz nyugdíjasok helyzetéről, a szakszervezetek lehetőségeiről tartott előadást.- Milyen támogatottságot élvez Olaszországban az önök szakszervezete?- Olaszországban több szakszervezeti konföderáció van, de mintegy 5,5 millió tag a szakszervezeti szövetségünkhöz tartozik. A nyugdíjasaink száma megközelíti a 2,9 milliót. A CGIL történetében most először fordul elő, hogy a tagok több mint fele nyugdíjas. Népszerű szakszervezet- Mit tesz a szakszervezet, hogy ilyen népszerű az idős emberek körében ?- Mindenekelőtt arra figyelünk, hogy a nyugdíjak ne veszítsenek vásárlóértékükből, nyugdíjasaink ne szegényedjenek el az évek múlásával. Arra törekszünk, hogy a társadalom- biztosításban, az egészség- ügyi ellátásban, a szociális gondozásban, tehát azokban a legjelentősebb kérdésekben, amelyek a nyugdíjasok életkörülményeit érintik, ne szülessenek döntések á szakszervezetek, véleménye nélkül. Ezért folyamatos párbeszédet tartunk fenn a kormánnyal, a nagy társadalombiztosítási szervezetekkel. Természetesen így is megtörténik, hogy a nyugdíjasokról nélkülünk döntenek. Azonban megvannak az eszközeink, hogy ki- kényszerítsük részvételünket ezeken a tárgyalásokon. Hasonló kapcsolatot tartunk a helyi, a tartományi és a városi önkormányzatokkal, társadalombiztosítási szervezetekkel. Ügyelünk arra, hogy terveikben, költségvetésükben megjelenjenek a nyugdíjasokat segítő intézkedések. Többek között arra is, hogy a lakosságot ellátó 228 területi egészségügyi intézményben, a kilencven kórházban mindenki megkapja a szükséges ellátást. Hiszen a magánbiztosítás költséges, azt a nyugdíjasok jelentős része nem tudja megfizetni. Vállalkozó öregek De sok más, a mindennapjaikat érintő gondjukkal-ba- jukkal is hozzánk fordulnak. Kérésükre szakemberek megvizsgálják, hogy helyesen állapították-e meg nyugellátásukat. A nyugdíjasok egy része munkát vállal, dolgozik. Ugyanakkor ők azok, akik már meglehetősen nehezen tudják követni a felgyorsult technikai átalakulást, mert népi készültek fél rá; rriért közöttük sok az .alulképzett ember. Ezért azt szorgalmazzuk, ahol erre szükség van teremtsenek lehetőséget, a vállalkozó idős emberek továbbképzésére. — Ön a nyugdíjasok nemzetközi szervezetének a FERPA- nak is képviselője. Milyen kérdésekről esik szó a közelgő májusi kongresszusukon?- A kongresszus része annak a munkafolyamatnak, amelynek célja olyan Európa kialakítása, ahol békében, megértésben él együtt a nemzedékek közössége. Ugyanis azt tapasztalom, hogy több országban is próbálják elhitetni a fiatalokkal, az idős emberek eltartása veszi el tőlük a jobb életlehetőségeket. Ezért támogatom, hogy a kongresszus megerősítse: valamennyi tagországban egységes elvek alapján rendezzék a minimálbéreket és nyugdíjakat, értéküket mindenkor garantálják. Minden embernek joga legyen arra, hogy emberi körülmények között, emberként élhessen. A kormányok mellett ebben maguknak az embereknek is segíteniük kell. Talán nem túlságosan nagy dolog, mégis figyelmet érdemel az a mozgalom, amelyet Olaszország egyetemi városaiban indítottunk. Az egyetemista fiatalok és az idős emberek megpróbálnak együtt élni, segíteni egymásnak a hétköznapokban. Azért, hogy sohasem legyenek egyedül.-Milyen kapcsolatot tart a tagországok nyugdíjasz- szervezeteivel a nemzetközi szövetség ? Társadalmi megbecsülés-Támogatjuk kezdeményezéseiket, amelyek a nyugdíjasok társadalmi megbecsülését, életkörülményeik javítását szolgálják. Azt gondolom, hogy az olyan közös tanácskozások, mint amilyen a magyar és olasz nyugdíjas-szakszervezetek képviselőivel létrejött, igen hasznosak. De a velencei tartományunk nyugdíjasszakszervezete a magyar mellett még másik öt ország érdekképviseletével is kapcsolatot keres az év végéig. Mindezt azzal a szándékkal teszi, hogy megbeszéljék a társadalombiztosítási ellátás rendszerének hasznosítható tapasztalatait.- Ezt a célt szolgálja az április 15-i nemzetközi akciónap is, amelyet a FERPA szervez?- Igen. Azt szeretnénk, hogy valamennyi európai ország fővárosában megmozduljanak, hallassák hangjukat a nyugdíjasok. S az akciót figyelmeztetésnek is szánjuk, hogy Európa társadalmaiban még mindig sok a demokratikus, a szociális jogokból kirekesztett, az élet perifériáján, a szegénységben élő idős ember. Azt gondolom, hogy a kormányok, az érdekvédelmi szervezetek közös dolga, hogy belátható időn belül változzon, jobbra forduljon helyzetük. Egység és kapcsolatok- Úgy hírlik, hogy a Nyugdíjasok Európai Szövetsége titkárának jelölték. Ha megválasztják, változtat valamit a szervezet munkájának eddigi gyakorlatán ?- Azt hiszem, erre nincs igazán szükség. Hiszen az elmúlt években a szövetségben kialakultak a folyamatos munka módszerei, szer- vezeti keretei. Természetesen azért még igen sokat kell tenni, hogy tevékenységének hatása egyre erőteljesebben érvényesüljön valamennyi tagországban. Mert az egységesülő Európának része a nyugdíjasok társadalma is. S én azt tartom, hogy az egység megteremtésében az emberi kapcsolatok erősítése éppen olyan fontos, mint az unió bővítése újabb és újabb országokkal. V. G. Utazás, kedvezmény, változások A 65. életévüket be nem töltött nyugdíjasok - miként a 65 évnél idősebbek - részére április 1-jétől a személyi igazolvány szolgál az utazási kedvezményre jogosultság igazolására. Elsősorban költségtakarékossági és adminisztrációcsökkentési okok tették szükségessé a rendeletet, amely szerint április 1-jétől a 65. életévüket be nem töltött nyugdíjasok részére feleslegessé válik a nyugdíjfolyósító szerv által kiállított úgynevezett nyugdíjas utazási utalvány. Az egészségét mindenki csak maga tudja megvédeni Mérsékelni a tempót A 35/1999 (II. 26.) kormány- rendelet alapján 1999. március 1-jétől a 65 év alatti saját jogú nyugellátásban, munkaképtelenségi járadékban, növelt összegű öregségi járadékban részesülők évente 16 alkalommal 50 százalékos kedvezményű menetjegy, majd ennek felhasználása után további két darab 90 százalékos kedvezményű menetjegy igénybevételére jogosultak. A nyugdíjas választhat, hogy két 50 százalékos utazási lehetőség összevonásával egy 90 százalékos kedvezményt is igénybe vegyen. A kedvezmény kombinált - vasúton és autóbuszon történő - utazás esetén is igénybe vehető az utazás megkezdését követő nap 24. órájáig. A 65 éven felüli állampolgárokat - mintegy másfél millió személyt - megillető ingyenes utazási jogosultság kiterjed a vasúti másodosztályú és a távolsági autóbuszközlekedésre, a BKV-HÉV vonalaira, továbbá a helyi közlekedésre. Az intézkedés hatására a díjmentes utazás vasúti másodosztályra szóló jogosultsága mellett megszűnik a vasúti első osztályú helyekre vonatkozó 90 százalékos kedvezménnyel történő különbözeti jegyváltás lehetősége. Annak a 65 éven felüli nyugdíjasnak, aki tehát a jövőben a vasúti első osztályú kocsiban kíván utazni, a második és első osztályú kocsik közötti jegyár különbözetét már teljes áron kell megfizetnie. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium tájékoztatása szerint továbbra is érvényben marad a 65 éven felüliek ingyenes utazási kedvezménye. A 65 évnél fiatalabb nyugdíjasoknak a nyugdíjfolyósító igazgatóság március 31-ig küldi ki a nyugdíjasok utazási utalványát, amely évente 16 alkalommal 50 százalékos kedvezményű menetjegy és 2 darab 90 százalékos menetjegy felhasználására jogosítja fel a tulajdonosát. A 65 évnél idősebb nyugdíjasoknak a nyugdíjfolyósító már nem küldi ki az utazási utalványt. Ez az intézkedés azt jelenti, hogy utalvány hiányában megszűnik az utazási kedvezmények házastársak közötti megosztása, illetve az utalvány felhasználásával 1. vasúti kocsiosztályon történő kedvezményes utazás lehetősége. Ez a lehetőség már csak a 65. év alatti nyugdíjasok számára marad meg a továbbiakban.- Nem dolgoztak annyit, mint a magyar, lengyel vagy cseh szakmunkások. Minőségben is voltunk olyan jók, mint ők, pedig a németek jóval kevesebbet dolgoztak. A napi nyolc órai munkaidőből jó, ha öt és fél, hat órát töltöttek termeléssel. Minket pedig nyolc órában úgy hajtottak, mint az állatokat, nem beszélve a túlórázásról. Akkoriban fiammal együtt Nyugat-Berlinben dolgoztunk, egy kórház légtechnikai berendezését szereltük. A német szakmunkás havi százötvenöt órai munkáért 3—4 ezer márkát vett fel, nekünk pedig 230-240 óra után 2300-zal kellett megelégednünk. Egy budapesti kft. megbízásából dolgoztunk. Ők jártak jól, mert lenyúlták pénzünket - emlékezik kesernyés hangon akkori kiszolgáltatottságukra id. Ónodi Pál, balassagyarmati rokkantnyugdíjas, a helyi IPOSZ tagja, aki fél évet, fia, Pál pedig kilenc hónapot bírt ki. A rokkantnyugdíjas a megyei épületszerelő vállalatnál kezdte, víz-, fűtés- és gázszerelő-tanulóként. Hogyan történt?- Egyik szomszédunk ott dolgozott, egy-két dologban segítettem neki. Előbb megtetszett ...a szakma, később p edig megkedveltem. Én magam döntöttem, hogy csöves leszek. így neveztek bennünket akkoriban. Első igazgatóm Klein József volt. A szakmát Hollósi Páltól tanultam, ő volt a mesterem, mint fiatal segéd sokat tanultam Podmaniczki Páltól és Tóth Istvántól. A szakmai tudását tudatosan bővíteni kívánó ifjú szakember pályája a volt NÁÉV-nél folytatódott, ahonnan önkényes kilépés bejegyzéssel jött vissza Balassagyarmatra, ahol a tsz építővállalkozáshoz került csoportvezetőnek. Vezető szerelőként az akkor jelentős beruházáson a dimitrov- pusztai sertéskombinát építésénél mutatta be sokoldalú szakmai tudását. A két építőipari szövetkezet egyesítésekor otthagyta a céget. A helyi kórház szakipari részlegéhez szegődött karbantartó lakatosnak. Akkor már a sok munkától nagyon fájt a lába és a gerince. Itt nem volt annyi lótás- futás, le-fel szaladgálás a létrán, a pincében. Nyugod- tabban dolgoztam. Ittlétem alatt egy év után magasabb szakképzettség megszerzése érdekében továbbtanultam. Felvettek a Váci István Szakközépiskolába mint épületgépész-jelöltet. Előtte magánszorgalomból az esti gimnáziumi tagozaton leérettségiztem. Az épületgépé- szi érettségi bizonyítvány megszerzése után egy évig még tanultam, végül megszereztem a technikusi oklevelet. A kórházban töltött éveket követően az egész megyét átfogó kéményseprővállalatnál művezetőként bizonyította tudását. A dré- gelypalánki szörpüzem építésénél tanúságot tett arról, hogy a beépítésre kerülő magasabb technológiához ért, ugyanakkor jól ellátja a kazánrevizori feladatot is.- Nagyon nagy kihívás volt számomra, de elmondhatom, hogy sikerült. Később újból váltottam. Elsősorban a magasabb jövedelem miatt 1990-ben a fiammal együtt kiváltottuk kü- lön-külön az iparengedélyt. A tervezés nagy részét én, a kivitelezést pedig a fiam, Pál végezte, aki a volt NÁÉV- nél szerezte meg a szakma alapvető fortélyait. Németországi kiruccanásunkról már szóltam. Korábbi betegségem, amit annak idején nem vettem komolyan (gerincbántalom, nyaki sérv, valamint érszűkület) erőteljesen kiújult, betegen jöttem haza. Fizikai munkára alkalmatlan voltam. Az én példám is bizonyítja, hogy az egészségét csak saját maga tudja megvédeni az ember. Szerettem a munkámat, bármit megcsináltam. Másodmagammal könnyedén emelgettem az egy-másfél, sőt kétmázsás munkadarabokat. A betegségemre utaló korábbi jelzésekre egyáltalán nem figyeltem. Harminc-negyven éves koromban szedtem össze őket, amikor a tempót mérsékelni kellett volna. Milyen jó, hogy elsajátítottam az épületszerelői szaktudást, azt bizonyító képzettséget. 1994-ben rokkantnyugdíjasként hagyta abba az aktív munkát.- Gerinc- és nyaki sérvem kizárja, hogy fizikai munkát végezzek. Nyugdíjkiegészítésként elvétve műszaki rajzokat készítettem. Egyre kevesebbet, mert igény ugyan lenne rá, csak hát, pénz nincs. Naponta két-három órát kertészkedik, hogy lekösse szabad idejének egy részét, annyit mozog, amennyit betegsége megenged. A többszörös kiváló dolgozó, törzsgárdatag, külföldi jutalomüdülésekben is részesült id. Ónodi Pál a jövővel kapcsolatban a következőket mondja:- Mindig is optimista ember voltam, természetesen most is az vagyok. Biztos vagyok benne, hogy tíz éven belül nagyon lényeges változások lesznek nálunk is, jelentősen javul majd az életszínvonal. Meg kell érni. V. K. Hetvenkét év az ifjú hölgy javára Korkülönbség nem akadály A szerelem nem ismer korhatárt. A solingeni anyakönyvi hivatalban egy 90 éves vőlegény és 18 éves menyasszonya mondta ki a boldogító igent. „Az utóbbi 50 évben biztosan nem fordult elő hasonló eset” - mondta az anyakönyvvezető. A férj egykor önálló kisiparos volt, s menyasszonyát betegápolónőként ismerte meg. Az ifjú pár a házasságkötés után is külön lakásban kíván lakni - mondta el még az anyakönyvvezető. Kattant a bilincs - Idős rabló, kerékpárral A rendőrség kihallgatja azt a férfit, aki nemrég megpróbálta kirabolni az apaji postahivatalt, de rajtaveszett - ismertette a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság. Elmondta: a vizsgálat eddigi megállapítása szerint B. Sándor 65 éves helyi lakos pénzzavarba került, s ezért elhatározta kirámolja a helyi posta- hivatal kasszáját. Fehér harisnyát húzott a fejére, s egy pisztollyal felszerelve lépett a helyiségbe. A pult mögött ülő hölgytől követelte a trezorban lévő 730 ezer forint átadását. A bátor postás, P. Gáspámé azonban nem ijedt meg a fenyegetéstől, vonakodott teljesíteni a parancsot. Időközben betoppant egy ügyfél, mire a rabló elmenekült, biciklire pattant, s a közeli erdő felé elhajtott. A ráckevei rendőrök a riasztásra hamarosan a helyszínre érkeztek, „forrónyomon” követték a tettest az erdő felé. Ott az árokban megtalálták az eldobott kerékpárt, majd a közelben egy fa mögött lapulva B. Sándor is kézre került. így a rablási kísérlet után alig 50 perccel bilincs kattant az érett korú férfi csuklóján.
