Nógrád Megyei Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-17-18 / 89. szám

8. oldal Mozaik 1999. április 17., szombat Katona Miklós: Csingtau 1914. - Könyv az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészetéről Egy fregatt hadnagy emlékei mentet CSINGTAU 1 «4 Bármennyire is hihetetlen, még nem járt Fiúméban, mégis, minden egyes sora azokat az osztrák-magyar monarchiabeli időket eleveníti meg, mikor Európa hatodik legjelentősebb ha­ditengerészeti erejének a K. und K. flottáját tartották. Katona Miklós ugyan csak „édesvízi” hajós volt, a napokban megjelen­tetett kötetével ismét a sós tengeri levegőt, s történelmünknek egy romantikus korszakát idézi meg. Ha nem is tankönyvként, de minden bizonnyal kiegészítő olvasmányként kell számon tartsuk Katona Miklós (a Nóg- rád Megye Közgyűlése sajtóre­ferense) napokban megjelent regényét. A szerző első kötetét annak a témának szentelte, amelyről vajmi keveset tudunk. Mi még csodálkozunk Horthy ellentengemagyi rangján, az, meg már-már feledésbe is me­rül, hogy egykor jelentős ten­gerparti kijárattal rendelkezett a császár őfensége, s általa a Ma­gyar Királyság is. Fiume és a kikötő nevét csak egy-egy ka­tonanóta, vagy népdal őrzi. Igaz, szemszögünkből némi ak­tualitást ad a helynek, hogy a koszovói háború kirobbanása előtt miniszterelnökünk ígéretet £<&•. .......ww.vjftfc-.'iiw . . ... - • tett arra vonatkozóan, hogy Magyarország részt vesz a Fi­umei kikötő korszerűsítési munkálataiban. Katona Miklós regénye, a Csingtau 1914. valójában egy visszaemlékezés, a hadifogsá­got megjárt Frölich Oszkár fre­gatt hadnagy (a történet­ben Gál Imre néven sze­repel) életének egy meg­határozó szakaszát öleli fel. Visszaemlékezés, amely a világháborúban (az elsőt még nem szá­mozták, nem gondolták ennyire ostobának az emberiséget - sic!) a német gyarmatbiroda­lom védelmében Kína egyik tengerparti váro­sánál, Csingtaunál ját­szódik. Megismertet az ott állomásozó magyar hajóval, legénységével, a „végvár” kapitulációjá­val, s ennek kapcsán Kína és Japán történel­mének egy szeletével is. Regénytől szokatlan módon forrásjegyzéket is közöl a szerző, mondván a leírtak bi­zonyára fölkeltik majd az ol­vasó további érdeklődését, s ő fogódzót ad, nem csupán ön­magát hitelesíti. Talán iskolásán ír a monar­chiáról, s ez leginkább a bu­dapesti részeknél zavaró, azt ugyanis ismerhetjük. Ám an­nál figyelemre méltóbbak a tengerészetre vonatkozó anyagok, amelyeket hadtörté­nészi alapossággal gyűjtött össze Katona Miklós. Áz ifjú tengerésztisztek, sorhajókapi­tányok polgári családok le­ányzóival szövődő szerelmei, a harcban való helytállásuk, a tiszti becsület súlya ugyanúgy megjelenik itt is, mint első kö­tetében, amely az „Isten aka­ratából” címet viseli. Sőt, ké­szül az újabb folytatás, az Ad­ria és Sárga-tenger után már a Duna lesz a helyszín, a hadi­hajón szolgálatot teljesítők története majd a második vi­lágháború idején folytatódik. Tarnóczi L. Körösi Csorna Sándor-emlékház Április 11-én Csomakőrö­sön megnyitottak Körösi Csorna Sándor emlékházát - tájékoztatta pénteken a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának (VET) sajtószolgálata az MTI bukaresti irodáját. Az emlékházat a keleti nyelvek világhírű kutatójá­nak 215. születésnapja al­kalmából szervezett Körösi Csorna Sándor-napok ’99 rendezvénysorozat kereté­ben adták át. Az épületet Csiha Kálmán nagyváradi katolikus püspök áldotta meg, megnyitóbeszédet mondott Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsé­gének elnökhelyettese. Az emlékházat a tudós eredeti szülőházának feltéte­lezett helyén építtette a Kö­rösi Csorna Sándor Közmű­velődési Egyesület, amely az emlékházhoz és az ott ké­szülő emlékmúzeumhoz az. egész világot átfogó tégla- jegyakciót kezdeményezett. Rembrandt-művek aprópénzért Néhány guldenert jutott magyar pénzben számolva többmilliós összeget érő Rembrandt-rézkarcokhoz egy holland asszony a kö­zelmúltban - jelentette csü­törtökön a De Telegraaf című holland napilap. Az utrechti hölgy egy ócs­kapiacon vásárolt könyvben, egy borítékban bukkant a karcokra, amelyek közül ket­tőt alighanem maga a halha­tatlan németalföldi festő ké­szített, egy harmadikat pedig valamelyik tanítványa. Külö­nösnek találta a borítékban lelt szerzeményt, és elvitte egy hilversumi szakértőhöz. Ott derült ki, hogy alighanem a XVII. század elején élt, vi­lághírű mester eredeti művei­ről van szó. A hölgy nem kívánja meg­tartani a kincset érő alkotáso­kat. Hivatalos árfolyamon a Rembrandt-művek darabjáért majdnem 6 millió forintot (50 ezer holland forintot) kaphat, és a tanítvány művének ér­téke is 10 ezer gulden körül jár - írja a lap a szakértő köz­lése alapján. Jelentés a hegyről Zöldbe borult a táj Cseresznyevirág bomlik a hegyen, tenger szirom, ideleng jószaguk. Az egyik ág ring: rajta részegen szól egy bókoló kakukk. Áprily Lajos Az elmúlt héten csaknem egy­évi hallgatás után újra megszó­lalt a kakukk. Az esőre hajló, hűvös-borongós vasárnap dél­utánján éppen elő-előbujkált a nap a tavaszi felhőgomolya- gok közül, megvillantotta a bükkerdő frissen bomló zöld leveleit, amikor a felerősödő madárdal közé szinte észrevét­lenül keveredett a völgy túlol­daláról idehangzó, régen hal­lott kakukkszó. Most már rohamosan zöldül az erdő, a bokrok lombja jól rejti az elkészült madárfészke­ket, a nyáron aljnövényzet nélküli bükkösök barna avarját az odvas keltike telepeinek tarka foltjai, a szélfű, a bükk- sás és a szagos müge zöld sző­nyege színezi, a tölgyesekben ibolya kéklik, boglárkák sár­gállnak. Dobolnak, kopácsol- nak a harkályok, énekelnek a poszáták, füzikék, s időnként hangosan rikolt a zöld küllő, a magasban ölyvek és hollók kergetőznek. A források bő vízzel buzognak, a patakok hangosan csobognak, s a bá­nyató víztükre is magasabban áll a megszokottnál a sziklafa­lak katlanában. A tavasz ki­bomlásának varázslatosan szép látványába azonban lép- ten-nyomon elszomorító „színfoltok” is keverednek. Itt van például ez a bányató, a medvesi kőbányászat egyik legértékesebb ránk maradt em­léke, mely ékesen bizonyítja (bizonyíthatná), hogy az em­beri tevékenység tájroncsoló nagy sebeit hogyan lehet eltüntetni, sőt az utókor javára fordítani. A mély bányaud­varban felfakadó víztömeg, melyet annak idején állandó szivattyúzással kellett eltávolítani, a kőbányászat megszűnte óta tengerszemhez hasonlatos tóvá alakult a mere­dek sziklafalak között. Szemet- lelket gyönyörködtető környe­zetben tárulnak elő a Medves- fennsík bazaltrétegei a hatal­mas falakon. Igazi turisztikai látványosság, egyedülállóan szép kiránduló környezet, geo­lógiai bemutatóhely lehetne, ha csak egy kicsit is vigyáznánk rá. Ha - az akár jó szándékú­nak is tekinthető - pecázók nem feszegetnék ki giliszta­szedés céljából a környezetbe szépen beépült szikladarabo­kat, ha nem dobálnák el a hely­színen konzerves dobozaikat, ha az ide látogatók a tavat nem szemétgyűjtőnek tekintenék, az éjszakai orgiák kedvelői fia­tal fákat kicsavargatva, alkoho­los üvegjeiket a sziklafalakhoz vagdosva nem itt dühöngenék ki magukat elcsúfítva a kör­nyezetet, elijesztve a jó szán­dékú kirándulókat. Ha nem il­lúzióromboló kosz-uszadék szegélyezné az egyébként kris­tálytiszta víztükröt. Az alkalmi tűzrakóhely kö­rüli legfeltűnőbb szemetet ösz- szeszedve, némi rendet te­remtve a közeli Csörgő-forrás felé folytatjuk utunkat. Bősé­gesen ömlik vize egy kamyi vastagságú, újonnan belehe­lyezett acélcsőből. Úgy látszik, azért járnak még jó szándékú turisták is errefelé. Fancsik János Jó megfejtés, szerencsés nyertes Elmúlt heti rejtvényünk meg- kötélért. Ezerforintos vásárlási mai rejtvény megfejtését április fejtése: Azt ajánlom tarts ki, utalványt nyert: Papp Katalin 22-ig lehet beküldeni szerkesz- amíg elmegyek egy darab Endrefalva, Csurgó u. 51. sz. A tőségünk címére. NAfUHA A TEREM­TETT. NEM NATO. TERME-* S2ET A VICC ar nyomdai GYORS­SAJTÓ OROSZ VÁROS TÖRD AJ OLASZ 9PERA­ENE­KESNÖ ATYA­FIAK" MAGAD AZ USA SZAB­VÁNYA c: fai m V V V V V V TÖBB­SZINTES > DÉL­TlROf.1 OLASZ VÁROS > AMPER CSOKOR ELEME > Bt LANKA: CEYLON > OSZTRÁK lÉ HZ. ÍL A DAL­BAN LYUKAS 1 > V A TÁVO­LABBI L —It DUPLÁN: ÉDES­SÉG > ASZ7Á­C1UM NEM MÉRGE­ZŐ > y ZAJBAN ALLl JOG­TUDÓS. TANA« > v MEZŐ­GAZDA­SÁGI MUNKÁT - - " TESTÉ­VEL VED! > V v RANG­JELZŐ ELŐTAG A SIEMENS MÁSIK RÖV.-E ELSŐ osztá­lyú SVÁJCI FESTŐ, PAUL VÁLTOTT EVEZŐ­LAPÁT > A POÉN 2. RÉS2E IDEs xsssa >R ROMÁN ZENE­SZERZŐ VOLT > TOVÁBB­MEGY ALMA­? VIET­NAMI *fOLD­OJEV > OIL OF KQZM. LUTg~ cjyw ... > V NULLA ARANY JgTOVAC íőffc CIKK­MÁRKA > KÉNY­SZERT­> V V 11 > LITER FINN Ótó, JUHAN1 > FLEM1 ... DA~ GO VER l GERMÁN töflzs VOLT ÚTI h ..~v EZÜST $£N£ l HITTE” KÍNAI TIA VOLT > . " 0 V MOTOR «ÉSZÉI > JÓD > Síi. > V HOGY MIK ...1 SPANYOL FESTŐ V, £13 Fi AU MOV RENDE­TARSA > V KORB$­VtPITES > ...V '1 É PÍTÉST ELKEZD TŰZBEN SERÜL > y JONES; AM.—t szíUkíö, Zűftíto KEDVE­SÉT ALA­KÍTOTTA > TŰNŐ > ....v­KIEJTVE AM.-S mó > OXIGÉN OLASZ POLITI­KUS V. > ... ES SALAAM r AZONOS 0 6 TQK ELŐTAG; FÜL— > V ÉNE­KESNŐ j SVÁJCI SÍZŐNÖ > IPSO > T" ZÉRÓ > AZOK A SZEMÉ­LYEK VAS­DARAB? > FÉL KARDI PAIOMA A KÖZE­LEBBI A TÖRŐK FŐ­VÁROS * i V VtS VITÁLIS SIÉVfLÖ > v ­.. . v V r1 HÚSEVŐ ÁLLA­TOK > 7 Templomaink története A hívek összefogásával - ENDREFALVA Egykori birtokosa neve alapján a „falu” hozzátoldá- sával lett a ma használatos helységnév (Endrefalwa, Enderfalwa, Villandre = Villa Andree) ismertté. A Salgótarjántól nyugatra fekvő helység a Zách nem­zetség ősi birtoka, 1332-ben Ákos nembeli Cselen fia Sándor fia Jánosnak ado­mányozza Róbert Károly. Még 1348 előtt vásárjogot is ka­pott. 1548-tól Pelinyi Bálint és Bakóczay Ferenc a földesura, másfél évtizeddel később már a töröké: 31 adóköteles házával a szécsényi szandzsákhoz tartozik. Egy pestisjárvány következtében csaknem az egész falu lakossága kipusztult 1709-11 között. 1715- ben három magyar, két szlovák, 1720-ban tíz magyar háztartását írták össze. A XVin-XIX. században a Wattayak és a Kubinyiak a föl­desurak. Feltehetőleg a névadó Endre földbirtokos már 1332-ben is­merhette az itt állott egykori templomot, amely a török idők­ben elpusztult. Az 1705-ös esz­tendő egy újabb templom meg­építéséhez kapcsolódik, ennek az egyházlátogatási feljegyzések szerint boltozott szentélye volt - szintén a Canonica Visitatio sze­rint - 1761-ben felújították. El­képzelhető, hogy bővíteni is akarták, de a hívek befogadására alkalmatlannak találták, és ké­sőbb lebontották. A középkori eredetű, az 1332-37-es pápai tizedjegyzék- ben is szereplő - „Goda vicear- chidyaconus de Villandre... Nog- radiensis” - és a Pázmány-össze- írásban a nógrádi főesperesség- hez tartozó „Endre-Falva” plébá­niája 1901-ben kapta ma is álló, 250 négyzetméter alapterületű templomát. Kisboldogasszony- kor, szeptember 8-án van a bú­csúnapja. Mocsáry és Bo- rovszky feljegyzései alapján egyik harangja régi, felirata alap­ján „Fudit Josephus Homung Pestini 1842.” A templom külsőleg 1976-ban kapott egy lényeges tatarozást. Kisebb-nagyobb javítások azóta is történtek kívül is és a belső téren is: orgonáját két esztendeje újították fel. Legutóbb pedig a falu lakosai társadalmi munká­ban szépítették meg a templom és a plébánia körüli terepet, va­lamint a világháború hősi halotta­inak állított emlékmű környékét. A plébániaház eredetileg 1789-ben épült, az idők folya­mán romossá vált épület helyébe 1962-ben emeltek újat. Ánya- könyvi adatok 1747-től követhe­tők folyamatosan a főként katoli­kusok lakta falu plé­bániáján. Jelenleg dr. Fa­ragó Artur Endre­falva plébánosa, aki -mint elődei; 1872- től Boda Gábor, majd Muskovich Ágoston, Uhlárik István, Kanyó Ist­ván, Bartal Lajos, Lipp László, Árva Vince, Tóth Ferenc - Szécsényfelfalu fdia és Piliny lel­készség híveinek is a papja. Szécsényfelfalu 1548-ban Nyakazó György birtoka, majd a töröké, ké­sőbb több földesura volt. Temploma ere­detileg korai gótikus elemeket tartalma­zott, az 1755-ös Ca- nonica Visitatio sze­rint tíz évvel koráb­ban ezt építették át, a régi sok elemét fel­használva. Az 1800-as évek ele­jén már a templom körüli temető­ről és a fa haranglábról is említést tesz az egyházlátogatási jegyző­könyv. A Szent János apostol tiszteletére felszentelt templom­hoz 1818-ban építettek barokkos tornyot. Alapterülete 168 négy­zetméter, itt és Piliny Mindszen­tek templomában vasár- és ün­nepnap van szentmise. D. F. f" A község 1901-ben kapta ma is álló templomát

Next

/
Thumbnails
Contents