Nógrád Megyei Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-15 / 87. szám

6. oldal Mozaik 1999. április 15., csütörtök Napi átlagban közel négy órát töltünk a tévéképernyő előtt Európa-rekorder magyarok A tévé képernyője előtt eltöl­tött időt tekintve 1998. „Eu- rópa-bajnokai” a magyarok lettek, akik napi átlagban összesen közel négy órát - pontosan: 236 percet - nézték a televíziós műsorokat - ál­lítja a Médiamétrie-Eurodata átfogó jelentése, amelyet Cannes-ban, a tévéprogra­mok 36. nemzetközi vásárán tettek közzé. A szoros európai rangsorban a magyarokat a török, görög és olasz nézők követik, sorrend­ben napi 235, 219 és 216 perc­nyi tévézéssel. Ezzel az érdek­lődéssel az „öreg földrész” ko­moly vetélytársa lett a „világ­bajnok” mexikóiaknak, akik a felmérések szerint átlagosan négy és egynegyed órát tölte­nek naponta a képernyő előtt. Az amerikai földrészen őket az USA polgárai követik napi 238 perccel. Ázsiában a japánok legszen­vedélyesebb televíziózok, napi 252 perccel, míg a nyugat-eu­rópaiak ennél visszafogottab­bak: a legmagasabb átlagot a németek és a franciák jelentik napi 196, illetve 195 perccel. Tavaly egyébként a világ há­romnegyed részén jelentősen megemelkedett a tévé előtt töl­tött idő aránya, elsősorban a labdarúgó-világbajnokság köz­vetítéseinek köszönhetően. A műsorok nézettségét ellenőrző nemzeti intézményekkel közö­sen készített Eurodata-elemzés szerint a világban a legnézet­tebb műsorok bő felét a fran­ciaországi foci-vb - s annak is döntő mérkőzése - adta. A mű­sorok a meghatározóak, s nem annyira a „tévéellátottság” - ál­lítja a jelentés, arra hivatkozva, hogy nincs érdemi különbség az átlagos „egykészülékes” csa­ládok tévénézési szokásai és például az amerikai - három vagy akár több készülékkel el­látott - háztartások között. A legkedveltebb-legnézettebb műsorok között első helyen vál­tozatlanul a híradók, s a közön­séget közvetlenül érintő infor­mációs műsorok szerepelnek, va­lamint a „nagy eseményekről” szóló tudósítások, így az Oscar- díjak átadása, vagy földrészen­ként a hasonló ünnepi-elegáns és látványos események. Változat­lanul „biztos nézőcsalogatónak” számítanak a sztárokat felvonul­tató hollywoodi mozi és a meg­annyi sorozat, nemritkán akár ér­tékes művészfilmek több részre felszabdalt-elnyújtott televíziós változata is. 235 éve halt meg Madame de Pompadour - A király őszintén megsiratta Megítélése igen ellentmondásos 235 évvel ezelőtt, 1764. április 15-én halt meg Madame de Pompadour, XV. Lajos francia király egykori kedvese, későbbi befolyásos barátja, az egyik leghíresebb királyi szerető. A leg­nagyobb királyi kegy halálakor érte őt: a királyi palotában hunyhatta le örökre szemét, ott, ahol erre a királyi család tag­jain kívül senki halandónak nem volt joga. 1721. december 29-én született kétes hírű, ám jómódú szülők gyermekeként Párizsban. Anyja a város legszebb asszonya hírében állt, amit boldogulása érdekében nem mulasztott el kihasználni. Lánya, Jeanne-Antoinette Pois­son körültekintő nevelésben ré­szesült. Szépsége, műveltsége, ka­rakteres stílusa, valamint kapcso­latai révén megnyíltak előtte a tár­sadalmi élet legfontosabb színte­rei, a szalonok. 1741-ben házassá­got kötött Charles Guillaume Lenormand d’Etioles-\a\, akihez a fáma szerint elsősorban a férfi nemesi címe vonzotta. Párizshoz közeli kastélyukban válogatott tár­saság időzött, többek között Fon- tenelle, Montesquieu és haláláig közeli barátja, az akkor már euró­pai hírű Voltaire. Ő azonban en­nél többre vágyott. A legenda sze­rint egy jósnő már kilencéves ko­rában azt jövendölte neki, hogy egyszer a király szeretője lesz. Valahányszor XV. Lajos az Etioles-hez közeli erdőben va­dászgatott, rendszeresen feltűnt egy nyitott hintó, benne egy szép fiatalasszonnyal, aki után az ural­kodó hamarosan érdeklődni kez­dett. A király először 1745-ben vitte Versailles-ba a férjétől akkor már különváltan élő későbbi Ma­dame Pompadourt. Pompadour tudta, hogy a tartós sikerhez szép­sége önmagában nem elegendő. A király megbecsülésén felül meg akarta nyerni a királyné, Mária Leszczynska és az udvar pártfo­gását is. XV. Lajos gyakran látogatta a királyi palota második emeletén lakó kedvesét. Ha minisztereivel tárgyalt, közben rejteklépcsőn is lejuthatott szeretőjéhez. Ilyenkor a miniszterek kénytelenek voltak megvárni őt, hogy fenntartsák a látszatot: mindvégig az ország ügyeivel volt elfoglalva az ural­kodó. Közben Madame Pompadour mind nagyobb befolyásra tett szert az udvarnál. 1752-től már a király gálaasztalánál is ott állott a széke, 1756-ban pedig udvarhölggyé ne­vezték ki. A márkinő leköltözött a föld­szintre, intim kapcsolata megszűnt a királlyal, az uralkodó barátja lett. Befolyása azonban nem csökkent, és továbbra is maitresse déclarée (bejelentett szerető) maradt. Saját dolgozószobájában rendszeresen találkozott miniszterekkel és a ki­rállyal. Beleszólása volt a külpoli­tikába, és nem kis szerepet játszott az európai diplomácia nagy fordu­lataiban. Madame Pompadour: óriási összegeket költött építkezésekre, ruhákra, ékszerekre, szerencsejá­tékra. Fontosnak tartotta azonban a művészetek és a tudományos élet pártolását is. Rokonszenvezett a felvilágosodással, olyan embe­reket támogatott, mint Montes­quieu és Rousseau, Voltaire pe­dig az ő közbenjárásával emel­kedhetett a halhatatlanok közé. Megítélése a kortársak és az utókor szemében is meglehetősen ellentmondásos. Kétségtelen, hogy „Őfelsége, az Alsószoknya” - ahogy II. Frigyes porosz király nevezte - rendkívüli asszony volt. A király közeli és megbecsült ba­rátja maradt egészen 1764. április 15-én bekövetkezett haláláig, s XV. Lajos őszintén megsiratta őt. Kidobta volna, ha nem tetszik annyira a feleségnek Cook kapitány gyümölcstála Huszonhat éven át egy brit há­zaspár televíziós készülékének tetején állott az a gyümölcsko­sár, amelyet James Cook kapi­tány, a világhírű angol tenge­rész és felfedező (1728-1779) hozott magával Hawaiiról. A Daily Mail jelentése szerint az értékes darabot egy becsüs is­merte fel, aki azért kereste fel a házaspárt, hogy néhány ezüst­jüket felértékelje. A becsüs vé­letlenül pillantotta meg a gyümölcstálat, amelynek mai értéke legkevesebb 30 680 eu- róra tehető. Az Uffculme-ban élő tulajdonos elmondta a lap tudósítójának, hogy ő már ré- ges régen kidobta volna a tálat, ha az nem tetszett volna any- nyira a feleségének... Az álmok palára válnak... V* Illegálisan eladott bálnahús - Kibúvók a jogszabályokban Nyomozás génkóddal Amerikai tudósok DNS-vizsgá­lattal bizonyították be, hogy a Japánban értékesítésre kerülő bálnahús részben veszélyezte­tett fajtákból származik. Ja­pán a múltban rendre vissza­utasította ezt a vádat. A nemzetközi szerződések nagyrészt betiltják a bálnavadásza­tot és szabályozzák a veszélyezte­tett fajták húsából készülő termé­kek forgalmazását, de nem tiltják a „tudományos célból” elejtett bál­nák húsának értékesítését. A kör­nyezetvédők szerint a legújabb genetikai eredmény azt mutatja, hogy a bálnák védelmére vonat­kozó jelenlegi törvényes rendelke­zések nem elegendőek. Sok kibúvó van a mostani sza­bályozásban - állapította meg Frank Cipriano, annak a Har- vardon készített tanulmánynak a társszerzője, amelyet a Nature című tudományos folyóirat leg­frissebb számában tettek közzé. A géntechnológia alkalmazása elő­segítheti, hogy ne juthasson illegá­lisan bálnahús a kereskedelmi pia­cokra - idézte a tanulmányt az AP amerikai hírügynökség tudomá­nyos szakírója. A Harvard Egyetem biológusai Oszakában forgalomba hozott bálnahúson végeztek DNS-vizsgá­latot és első ízben jutottak el ere­detéhez, egy ritka kékuszonyú hibrid bálnapéldányhoz, amelyet Izland partjai mentén öltek meg. Sajátos az, hogy a vadászat egyébként legális volt, mert az iz­landi hajó tudományos kutatási engedéllyel rendelkezett. Ilyen esetben a húst is el lehet adni, a nemzetközi bálnabizottság azon­ban a helyi piacokat ajánlja. Ez a bizottság 1986-ban betil­totta az üzleti jellegű bálnahalásza­tot, Japán és más országok viszont tudományos halászat címén to­vábbra is évente mintegy ezer bál­nát ejthetnek el. A halászati enge­dély azonban csak olyan bálnafaj­tákra vonatkozik, amelyeknek lét­száma kielégítő. A Harvard kutatói 1993-ban vettek bálnahúsmintát sushi étter­mekből és szupermarkethűtőkből Japánban és Dél-Koreában. Ezek között volt az Oszakában forga­lomba hozott hús, amely a ritka hibrid bálnafajtából származott. Izland egyébként nem írta alá azt az ENSZ-megállapodást, amely megtiltja a veszélyeztetett állatfa­jokból származó termékek keres­kedelmét. Ezért importálhatta leg­álisan Japán a hibrid kékuszonyú bálna húsát, jóllehet nagyon ritka állatfajról van szó.- Minden lépés technikailag legális volt, ha nem is felelt meg a törvény szellemének - állapította meg Cipriano. RÁOÍO Ébredni sok mindenre lehet. Minden héten vidáman indulhat a reggel! Mert ö* napon át négy órán keresztül, három műsorvezetővel kétségtelenül csak egy rádióműsor kíséri útjára - Danubius Cappuccino, a Tripla Reggeli. És ráébredni sohasem késő, hiszen minden hétköznap reggef belekóstolhat. A 80-as és a 90-es évek legjobb zenéi (6:00-10:00), Ébresztés (6:00-7:30), Kulturális besúgó (8:00-8:30), Horrorszkóp (7:30-8:00), Híres Ember (9:15-9:45), Álljunk meg egy magyarán szólva (7:15-7:45). Szimplán ennyi. Duplán megéri! Triplán szervírozzák: Jakupcsek Gabriella, Búza Sándor és Gundel Takács Gábor. Engedje, hogy felcsavarják a bioritmusát! DANUBIUS CAPPUCCINO

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents