Nógrád Megyei Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-14 / 86. szám

1999. április 14., szerda 5. oldal Hazai Körkép Minőség vagy központosítás a közoktatásban? Koalíciós meccs a parlamentben: 2:1 Pokorni Zoltán oktatási miniszter expozéjával megkezdődött a közoktatásról szóló törvény módosítása. A kormány nem az olcsó, hanem a képzett munkaerővel szándékozik a befek­tetők számára vonzóvá tenni hazánkat, célja a tudás alapú gazdaság és társadalom kiépítése. A miniszter hangsúlyozta: ki­fejezetten politikai kérdés az oktatásügy szerkezetének olyan átalakítása, hogy a szü­lők szociális helyzete ne hatá­rozza meg egyértelműen a gyermek életesélyeit. A nemzeti alaptanterv nem szűnik meg, viszont annak alapján kerettanterveket adnak ki. A központi szakfelügyeleti rendszert nem állítják vissza, de létrejön az Országos Köz­oktatási Értékelési és Vizsga- központ, amely szervezi és irányítja a közoktatás ellenőr­zési, mérési, értékelési és mi­nőségbiztosítási feladatait. A kormány annak tudatában ter­jesztette a parlament elé a tör­vénytervezetet, hogy az abban foglaltak megvalósítása 55 milliárd forint többletkiadást jelent a költségvetésnek. A szocialista és a szabad- demokrata képviselők egyér­telműen elutasították a javas­latot, mondván: a miniszter minden hatáskört magához von, így az ő ízlésvilága fogja megszabni, hogy mi folyik az iskolákban. A képviselők nem fogadták el Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszternek sem Vilá­gosi Gábor (SZDSZ), sem Bakonyi Tibor (MSZP) inter­pellációjára adott válaszát. Előbbi a Vasas Sportklub ál­lami tulajdonú objektumainak a miniszter által elrendelt ki­öntését, utóbbi pedig a kor­mány sportingatlanokkal kap­csolatos szándékát firtatta. A kisgazdák elutasító gesz­tusát nem hagyta válasz nélkül a Fidesz-frakció. Torgyán Jó­zsef Gráf József (MSZP) inter­pellációjára adott válaszát sem fogadta el a Ház, a húsipari cégek válságáról. S. A. Közeledik a 2000. évi államfőválasztás időpontja Aláírásgyűjtés - ismét napirenden Információink szerint éles vita várható az Országos Válasz­tási Bizottság ma esti ülésén. Az OVB-nek ezúttal arról kell döntenie, hogy a köztársasági elnök nép általi választásáról kezdeményezhető-e aláírásgyűjtés. Az ügy egyes alkotmány- jogászok szerint a Magyar Köztársaság jogrendjét feszegeti. Az elnökválasztás közeledté­vel ismét napvilágra kerülnek azok az elképzelések, amelyek felvetik: az elmúlt tíz év gya­korlatától eltérően az államfő személyéről 2000-ben nép­szavazás döntsön az Ország- gyűlés helyett. Szocialista el- képzeléáek szerint alkot­mánymódosítással el kell érni, hogy a nép választhassa meg a köztársasági elnököt. Ezzel korábban a kisgazdák is egyetértettek, ám most úgy vé­lik, a következő választások még a régi módon menjenek végbe, s csak később döntsék el, áttéijenek-e a közvetlen vá­lasztásra. A Szociáldemokrata Ifjú­sági Mozgalom a közelmúlt­ban juttatta el aláírás-kezde­ményező ívét az OVB-hez. A testület először is eldönti, hogy lehet-e a köztársasági el­nök választásának módjáról aláírásgyűjtést kezdemé­nyezni, azaz van-e jogi akadá­lya, hogy ebben a témában népszavazást tartsanak. Ezen a ponton máris megosztott a jo­gásztársadalom. Amennyiben a testület szabad utat enged, és négy hónapon keresztül gyűjt­hető az aláírás, alkotmányjo­gászok szerint kétséges, mi történik a törvény által megkí­vánt számban összegyűlő, hi­teles aláírások nyomán. A népszavazás eredménye ugyanis kötelezi az Ország- gyűlést. Az alkotmány szerint viszont a képviselők függetle­nek, szabad akaratukból dön­tenek, és a törvényhozás joga kizárólag őket illeti meg. Az Országgyűlés egyszer már elutasított egy hasonló kezdeményezést. A döntés joga most az OVB-é. (horváth) Vonatavatás. Tegnap a budapesti Nyugati pályaudvaron felavattak (újraavattak) egy 1902-ben gyártott, most felújított gőzszerelvényt. A vonat rögtön útnak is indult, és meg sem állt Lajosmizséig... fotó: feb/körmendi imre Költségvetési irányelvek A kormány a jövő héten terjeszti elő hároméves tervét Gyorsuló gazdasági növekedés, az államháztartás egyenlegé­nek javulása és az infláció további csökkenése jellemzi a kor­mány által tegnap elfogadott, s a következő három év költség- vetéseit megalapozó irányelveket. A gazdasági növekedés ütemét a 2000. évre 4-5 százalékra, 2001-re 5 százalékra és 2002-re 5,5-6 százalékra irányozza elő a kabinet a külgazdasági folya­matok és a makrogazdasági fo­lyamatok figyelembevételével - jelentette be Járai Zsigmond pénzügyminiszter a kormány tegnapi ülése után. Az infláció mértékének to­vábbi csökkenését várják a pénzügyi szakemberek. Ezek szerint a ráta 2000-ben 6-7 szá­zalék körül alakulna, majd a kormányzati ciklus végén 3,5­4,5 százalékot tenne ki. Az elképzelések szerint to­vább kell folytatni az államház­tartás reformját, ezen belül is elsősorban az alrendszerek megújítását, különös tekintettel az egészségügyre, az oktatásra és az intézményi rendszerre. Já­rai Zsigmond elmondta: jövőre úgynevezett feladatalapú költ­ségvetés készül, amelynek ki­dolgozása során megvizsgálják valamennyi intézmény műkö­dését, s majd csak ez után dön­tenek az állami támogatások mértékéről. A kormányülésen szóba ke­rült a feketegazdaság vissza­szorítása révén elérhető bevé­teli többlet is, azonban a muta­tók számításánál ezt nem vette figyelembe a Pénzügyminiszté­rium. Az így befolyó többletet egyébként a tárca további adó- csökkentésre fordítaná. Az adók mérséklését ettől függet­lenül is tervezi a kabinet, ugyanis szeretné elérni, hogy a magánszférában maradó pénz mozdítsa előre a gazdaságot, ne pedig az állami beruházások. A költségvetés irányelveit a jövő héten terjesztik a parlament elé. (sts) A légópincék többsége ma üzlethelyiségként funkcionál Ellenőrizték a szirénákat A szakértők véleménye szerint a koszovói válság ellenére a ma­gyarországi közállapotokat sem katonai fenyegetés, sem terro­ristacselekmények nem veszélyeztetik, ezért eddig konkrét lé­pések megtételét nem látták szükségesnek - jelentette ki Oro- vecz István, a Polgári Védelem (PV) országos parancsnoka. A Polgári Védelem elsődleges feladata a lakosság és az anyagi javak védelmezésével kapcso­latos stratégiai intézkedések életbe léptetése - tudtuk meg Orovecz Istvántól. Folyamatos kapcsolatban állnak és együtt­működnek a többi védelmi szervvel, tehát a honvédséggel és a Határőrséggel. Esetleges katasztrófahelyzet vagy válság esetén eddig is mindent megtet­tek és a jövőben is mindent meg fognak tenni a polgárok vé­delme és menekítése érdekében - szögezte le a parancsnok. A koszovói válsággal összefüg­gésben álló fenyegetőzésekről tudnak, ám mivel ezek komoly­ságát egyelőre semmi sem erő­sítette meg, nem látják szüksé­gét különleges intézkedések­nek. Az ilyenkor alkalmazandó tervek azonban naprakészek, és ha kell, képesek azonnal alkal­mazni őket. A Polgári Védelem eddig csupán a légvédelmi szirénákat ellenőrizte, bár a tervek szerint a közeljövőben a riasztásra használatos szirénarendszert felváltja egy hangüzenetek to­vábbítására is alkalmas elekt­romos hálózat. Ami az óvóhelyeket illeti, a PV országos parancsnoksága nem látta szükségesnek, hogy felszabadítsák az eredetileg légópincének berendezett föld alatti helyiségeket, amelyek ma különböző üzletekként funk­cionálnak. Ha katonai támadás fenyegetné az országot, ezeket a pincéket 24 órán belül vissza lehetne állítani eredeti állapo­tukba, és át lehetne adni a pol­gári védelemnek. Erre azonban egyelőre nincs szükség - véli a parancsnok. Orovecz Istvántól megtudtuk azt is, hogy egy esetleges táma­dás esetén első lépésként az úgynevezett távolságvédelemre kerülne sor, ami annyit jelen­tene, hogy a veszélyeztetett te­rületekről megkísérelnék kite­lepíteni a lakosságot, (h. gy.) Hírek röviden Visszaélések az OEP-nél? Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár infor­matikai stratégiát dolgoz ki az idei évre, és beve­zette az elektronikus iktatási rendszert - mondta kedden Jánosi Ferenc informatikai főigazgató­helyettes az Állami Számvevőszék jelentésének ismertetőjében. A jelentés szerint az informatikát korábban visszásságok tömege, vezetői szaksze­rűtlenség, némely esetben visszaélés jellemezte. Szociáldemokrata Charta A szocialista párt elnöksége kedden megvitatta azt a Szociáldemokrata Charta címet viselő anyagot, amely a 2000-ben elfogadandó új párt­program kidolgozásához rögzít alapelveket az MSZP előtt álló feladatokról. Romló egyenleg Az idegenforgalom egyenlege január-februárban 88 millió dollár volt, ami 3,3 százalékos csökke­nést jelent az előző év azonos időszakához képest- közölte a Magyar Turizmus (MT) Rt. Az év első két hónapjában a turizmusból származó de­vizabevétel 249 millió dollár volt, a devizakiadá­sok pedig 161 millió dollárt tettek ki. A vizsgált időszakban a külföldi látogatók száma 3,121 mil­lió volt, ami 16,8 százalékos emelkedést jelent. Tavaszi pedagógiai napok Érték és minőség az oktatásban és a gyermekvé­delemben a mottója a második alkalommal im­már három helyszínen, Budapesten, Szegeden és Debrecenben április 19. és 23. között megrende­zésre kerülő Tavaszi pedagógiai napoknak. Szúnyoginvázió várható Szúnyoginvázió fenyegeti a Tisza és a Bodrog, valamint a mellékfolyók árterületei mentén élő települések lakóit és a nyári idegenforgalmat. A térség önkormányzati vezetői ezért levélben kér­tek segítséget Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztertől. Az árvíz után a szúnyoglárvák milliárdjai vannak kikelőfélben. A Szonda Ipsos márciusi felmérése a pártok népszerűségéről Fidesz-MSZP: változó arányok Olasz vizsgálat Valószínűleg a környékbeli lokálok és más vállalkozá­sok zsarolásával foglalko­zott az a magyar férfi, akivel együtt hétfőn Tahitótfalun megölték Nazzareno Sforna 40 éves olasz állampolgárt is - jelentette az ANSA olasz hírügynökség. Az alvilági leszámolás olasz áldozata bejegyzett foglalkozására nézve „fuva­rozó” volt. Noha egy ideje már Magyarországon, Ta­másiban élt, fenntartotta la­kását az Umbria tartomány­ban lévő Bettonában (Peru­gia közelében) is. A peru- giai rendőrség az olasz ál­dozat hazai környezetében próbálja tisztázni, hogy mi­lyen kapcsolat fűzhette a ta- hitótfalui védelmipénz-zsa- roló bandához. M árciusban esett a Fi- desz-MPP országos népszerűsége a megkérdezet­tek körében, eközben az MSZP iránti rokonszenv vál­tozatlan maradt. így a két párt megítélésében mutat­kozó különbség minimálisra csökkent: a Fidesz előnye or­szágosan - a budapesti ará­nyokat is figyelembe véve - mindössze 2 százalék. A keleti országrészben a Fidesz 28 százalékot, az MSZP 23 szá­zalékot ért el, vagyis a kor­mánypárt 5 százalékkal vezet a szocialisták előtt. A Független Kisgazdapárt a ke­leti megyékben 6 százalékon, a Szabad Demokraták Szövet­sége 2 százalékon, a MIÉP és az MDF 1-1 százalékon áll. A biztos szavazók körében Kelet-Magyarországon a Fi- desz-MPP helyzete jobb, az Szocialista Párté valamivel rosz­szabb az országosnál. Ebben a térségben a vezető kormánypárt támogatottsága 7 százalékkal nőtt (jelenleg 48 százalék), az MSZP változatlanul 36 százalé­kos támogatottságot élvez. Eb­ben a körben az SZDSZ három- százalékos, az MDF és a MIÉP egy-egy százaléknyi szavazatra számíthat. A keleti megyékben most is a MIÉP a legellenszen­vesebb párt. Minden hatodik megkérdezett válaszolta, hogy erre a pártra semmiképpen sem szavazna, de hasonlóan magas a Független Kisgazdapárt ellen- szenvindexe is (15 százalék). A választási győzelemmel kapcsolatos értékelésekben meglehetősen jól tükröződik ez az összkép. A megkérdezett ke­let-magyarországiak 35 száza­léka szerint a Fidesz, 28 száza­léka szerint az MSZP nyerné meg a parlamenti választást, amennyiben azt most tartanák. Ferenczy Europress A kérdezés ideje: 1999. már­cius 16-29. A kérdezés módja: személyes, kérdőíves felmérés. Az alapsokaság minden fel­nőtt, állandó kelet-magyaror­szági lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. A minta: 443 fő. A minta és az alap­sokaság a nem, az életkor és a lakóhely típusa szempontjából azonosnak tekinthető. Ha most vasárnap lennének a választások, ön melyik pártra szavazna? Fidesz­IV1PP □ keleti országrész ■ az ország egésze FKGP SZDSZ 1999. március egyéb párt 35 bizony­talan, nem szavazna

Next

/
Thumbnails
Contents