Nógrád Megyei Hírlap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-10 / 58. szám
2. oldal SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép PÁSZTÓ 1999. március 10., szerda Pásztói diákok és tanárok utaznak a szatmárnémeti középiskola ünnepségére Újraélesztett kapcsolat A pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola negyven diákja és öt tanára utazik március 14-re és 15-re Szatmárnémetibe a helyi Kölcsey Ferenc Elméleti Lyceum március 15-i ünnepségére. Ez az első alkalom, hogy az iskola tanárai, diákjai határon túli ünnepségen vesznek részt, megtekintik a Petőfi- verseny döntőjét: szándékaik szerint az első állomás a folyamatos kapcsolat felvételében. 1996 nyarán már volt egy közös „Nagy honfoglalás” túra, amikor a szatmárnémeti diákokkal közösen bejárták szinte az egész TiszánMátraverebélyből Bátonyterenyére .. Elvándorló tanulók Nem kizárólag a demográfiai hullámvölgy okán csökken több vidéki iskola tanulólétszáma. Közrejátszik a folyamatban a szabad iskolaválasztás lehetősége, amellyel sok gyerek nem is annyira azért él, mert másutt tetszetősebb az iskola vagy mert rátermettebbek a pedagógusok. A lakóhelyi iskolától sokakat a tanulói összetétel sodortat tova. Közismert, hogy azokon a településeken, ahol a cigánylakosság aránya eléri a negyven százalékot, gyerekeik tekintetében ez már mintegy húsz százalékkal többet jelent. Nógrádmegyer, Tar, Nagy- bárkány vagy Mátraverebély iskoláiban a cigánytanulók jelenléte összességében negyven százalék. Ennél is magasabb viszont az alsó tagozatokban, mint Nagybárkány és Mátraverebély esetében. Utóbbi általános iskolájában ez az arány már nyolcvan százalékra rúg. Mindkét helyen - mint másutt is - tapasztalható, hogy az utóbbi években elindult a falusi gyerekek „elvándorlása”. Nagybárkányból Pásztora, nem ritkán a megye- székhelyre, Mátraverebélyből Bátonyterenyére, miután ott gimnazista is lehet az általános iskolás. Félreértés ne essék, az odébbál lóknak nem az ott maradó osztálytársaik etnikumi hovatartozásával gyűlik meg a bajuk. A probléma inkább az, hogy egy nagy létszámú osztályközösségben a tehetséges gyerek hátrányban van a tanulásban való előbbrejutás terén, még akkor is, ha a pedagógus differenciáltan foglalkozik a tehetségesebbekkel, illetve a lassabban fejlődőkkel. Megoldás lehetne persze az úgynevezett csoportbontás, az viszont a fenntartók apadó apanázsa miatt, kivitelezhetetlen manapság. Azt sem tudják még a legtöbb helyen, csak gyanítják, veszélyben a rászorulók korrepetálása, a jobbakkal való tanórán kívüli foglalkozás s ez is ^anyagiak híján. J. K. J túlt s eljutottak Ópusztaszerig. A kapcsolat újraélesztését a diákok kezdeményezték az 1997-ben elhunyt dr. Katona Sándor földrajz-biológia szakos tanár emlékére, akinek nagy szerepe volt a nagy túra megszervezésében. Az utazást a magyarországi Rákóczi Szövetség támogatja. Tájjellegű szemle Kutyaszépségek a „kifutón” Tájjellegű kiállítást és te- nyészszemlét szervez március 21-re, vasárnapra a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének (MEOE) balassagyarmati szervezete. Mint azt Csaba Tamástól, az ebtenyésztők balassagyarmati elnökétől megtudtuk, ez alkalommal az őrző-védők, a szánhúzók, a társasági kutyák és az agarak tenyészszemlé- jére kerül sor. A tájjellegű versenyben díjazzák Balassagyarmat szépét és a Palócföld szépét is. A fődíjak között színes televízió, mikrohullámú sütő, kávéfőző szerepel, de minden egyes kategóriagyőztes kutya gazdája kap valamilyen ajándéktárgyat. Nevezni a verseny helyszínén, a Vizy Zsigmond úti sporttelepen lehet. A program reggel kilenc órakor kezdődik, s - mint ahogy a tavalyi országos kutyaszemle is bizonyította a Palóc ligetben, vagy a nemrég megtartott kutyásbál is -, minden bizonnyal nem csupán kutyatulajdonosokat vonzza majd e rendezvény. A villanykapcsolót lecsapták, a közhasznú munkást kicsapják? Szakemberek kizárták az áramütést Lehet veszélyes üzem egy iskola is, ha a gyerek olyasmivel virgonckodik, amivel nem kellene. Az egyik megyeszékhelyi peremkerületi iskola hetedikese, heccből, vagy egyéb indíttatásból, fejével pöccentette le a villanykapcsolót. Ennek azonban nem csak az lett a következménye, hogy az így leoldott biztosíték áramtalanította az iskolát, hanem az a valószínűsített tény is, hogy a kamaszfiút áramütés érte. Bár a gyerek a március 1-jei balesetet követően tudomásunk szerint 4-én már iskolába mehetett - az ügy nem záródott le. A Nógrád Megyei Hírlap a sajnálatos eset egyik felnőtt érintettjétől értesült a történtekről. Mint megtudtuk, az iskolavezetés sajátosan akarja .jutalmazni” azt a személyt, aki a gyereket a kórházig kísérte. Ennek neve nem más, mint az elbocsátás. Inkább a kórház Csizmadia Gizella - aki közhasznú munkásként szociális munkásként és pedagógiai asszisztensként áll az iskola alkalmazásában - az órát tartó (amelyen a baleset megtörtént) igazgatóhelyettestől kapott tájékoztatást a történtekről. A tanár egyben kérte, vigye a forgáchi gyermekrendelőbe. A hölgy, a gondjára bízott gyerekkel buszra szállt. A helyfoglalást követően azonban a gyerek szédülést, fejfájást panaszolt, égető fájdalomról, jobb kézi zsibbadásról beszélt, ujjai merevségétől, s a combjában érzett görcsöktől riadtan. Állapota rosszabbodásától tartva, kísérője úgy döntött, nem Forgáchra viszi a diákot, hanem inkább leszáll- nak a megyeházánál, ahonnan mentőt hívhat. Meg is tette, s a mentősök azonnali vizsgálatba kezdtek, amelyet a kórházba való megérkezést követően, a kórházi szakemberek kontrolláltak, majd a sérültet megfigyelésre felvették. A kísérő, feladata végeztével visszament a munkahelyére, ahol az igazgatónő felelősségre vonása várta. Ennek oka az volt, hogy miért szegte meg a gyereket rábízó igazgatóhelyettes utasítását. Miután tájékoztatta a kérdő- revonót, az illető nagyfokú fegyelemsértésnek könyvelte el tettét, ami azt vonja maga után, hogy eltávolítja az intézményből. A diák jobban van Holott - mondta Csizmadia Gizella - ő pusztán a gyermek érdekeit szem előtt tartva cselekedett másként, mint amivel megbízták. Zsolnai Györgyné, az iskolaigazgató-nő mást mond a fiút érő baleset utáni történésekről, de legelőször a diákot említi, aki hál' Istennek már jobban van. 4-én - a szülők tájékoztatása alapján - már újra iskolába ment. Az igazgató asszonytól egyébként megtudtuk azt is, a szülőket felháborítja, hogy fiuk ügye kapcsán meghurcolják iskolája nevét. Az iskolavezető a baleset napján nem éíétt,égésiért másért beszélgetett el vele, miután megnyugodott,' hogy >as tanulót jó kezekben hagyta kísérője. Ezzel kapcsolatban az volt a megjegyzése, miért nem állította meg a buszt, hogy a vezető orvosi segítséget hívjon. Az alkalmazott megfeddé- sére azért került sor az iskola- vezető szerint, mivel munkavégzésével kapcsolatban, többszöri kifogások merültek fel, többszöri figyelmeztetések ellenére is. Arra kérte, gondolkodjon el, tud-e változtatni a hátralévő -március 31-ig szól a szerződés - időben ezen, s adjon választ erre délután négyig. Ezek után a dolgozó egy órakor engedély nélkül távozott. Érintésvédelem A baleset kapcsán lapunk megtudta azt is, hogy '96-ban vizsgálták az érintésvédelmet az intézményben, azt pedig, hogy eleget tesznek-e a tűzvédelmi szabályokban előírt követelményeknek, pontosan az áramütést megelőző pénteken vizsgálták. Ebben bennfoglaltatott a villanykapcsolók állapota is. Információnk szerint az elmúlt csütörtökön a városi munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség szakemberei megállapították - az iskolában való szakirányú vizsgálatot követően -, hogy az áramütés ténye kizárható. Az iskolavezetés tájékoztatójából az derült ki, hogy a tanuló orvosi vizsgálatát azért szorgalmazták, mivel a nevezetes villanykapcsolást követőem,'" féjéiVégy duzzanat ke1” letkezett,- ,vt . .. jakubovics Katalin Válasz Langár Tamásnak - Többlete van a városnak... Csak az a kérdés melyiknek? Mottó: „Az igazat mondd, ne csak a valódit” (József Attila) Langár Tamás aláírásával jegyzett Fidesz-frakcióvélemény, Salgótarján 1999. évi költségvetéséről - a politikai kiszólásoktól eltekintve - valódi elemeket tartalmaz. A mai halandzsavilágban már ez is becsülni való teljesítmény és éppen ezért őszintén sajnálom, hogy a szerző megállt a valódinál és nem mondta el az igazat. Pedig az igazság nyilvánvaló az önkormányzati költségvetések dolgában és vannak akik ki is mondják: „A települések sajátos kiéheztetési folyamat áldozataivá váltak és a helyzet 1999-re sem változott meg” - és mielőtt a mai ellenzék soraiban keresnék a szerzőt, elárulom, hogy a fentieket Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Gödöllő kormánypárti polgármestere mondta Szekszár- don a városi polgármesterek randevúján. Ugyanitt Pintér Sándor, - az önkormányzatokat is felügyelő - belügyminiszter azt a kérdést tette fel, hogy „vajon jó-e az az önkormányzati támogatási rendszer, amely megengedi, hogy a települések egy része ne tudjon kijönni éves bevételeiből?” A kérdésre nemmel válaszolva felvetette, hogy a jelenlegi rendszeren - megfelelő egyeztetés után - változtatni kellene. Tehát Langár Tamás, mielőtt azzal vádolt volna bennünket, hogy „politikai alapon túldramatizáltuk” a város költségvetését, tájékozódhatott volna az országban, de legalább a szomszédos Balassagyarmaton. Ott ugyanis a lan- gári logika alapján - kormánypárti város lévén - most örömünnepet kellene tartani és ehelyett több száz milliós hiánnyal küszködve intézményeik kényszerű átadásán gondolkodnak. A költségvetés elkészítésekor semmiféle pártpolitikai kurucko- dás nem munkált bennünk. A helyzetünk súlyos és nem „állítólagosán”, hanem valóságosan, csakúgy mint más önkormányzatoké szerte az országban, függetlenül attól, hogy ellenzéki vagy kormánypárti irányításúak. Ami Salgótaiján költségvetését illeti, a Fidesz-frakció fő ellenérve az, hogy a működési bevételek fedezik a kiadásokat, amiből szerintük az következik egyrészt, hogy a város helyzete nem rossz. Másrészt ezzel azt sugallják, hogy a 21 pontos megszorító intézkedéscsomag indokolatlan, hiszen a működésben többletünk van. Ezzel a gondolatmenettel több gond van; először is a működési kiadások már tartalmazzák a szigorító intézkedések - és nemcsak a 21 pont- hatásait, tehát ezek nélkül már nem igaz a Langár Tamás állal számított 150 milliós működési többlet. Másodszor: a működésben jelentős feszültségeket okoz, hogy a tavalyihoz képest ténylegesen több állami támogatás döntő többségét kötött felhasználásra - például tűzoltóság, gyermekvédelem, gyermek- nevelési támogatás stb. - kapja az önkormányzat. Az összes szabadon felhasználható többlet mindössze 27 millió forint és ezzel szemben áll például a kötelezően előírt 200 millió forintos pedagógus-béremelés vagy a messze infláció alatti 5 százalékos dologi kiadásnövekmény, ami 63 millió forintot jelent. Ha tehát Langár Tamás nem áll meg ott, hogy az Orbán-kormány 17,6 százalékkal növelte a működési támogatást, hanem végigszámol minden kiadásnövekedést, új kötelezettséget és szembe állítja ezzel a szabadon felhasználható pénzeket, akkor ugyanoda jut a számolásban, mint mi, vagyis: eljut a valóditól az igazig. A működési területen az egyébként kötelező feladatok ellátásában jelentős forráshiány mutatkozik amiatt, hogy e területeken még az inflációs növekedést sem kaptuk meg, illetve kaptunk olyan kötelező feladatokat, amelyekhez pénz helyett csak nyilatkozatok érkeztek. Harmadszor: egy adott város költségvetésében a működési kiadások mellett mindig szerepelnek a fejlesztési, felújítási kiadások is, hacsak nem akarja a város leírni önmagát. Ha egy önkormányzat nem képes kiadásainak minimum 8-10 %-át folyamatosan fejlesztésre, felújításra fordítani, akkor menthetetlenül leépül. Lehet tehát bűvészkedni a kiragadott működési kiadásokkal, de egyfelől ezek belső tartalmát is vizsgálni kell, másfelől egy felelős városvezetés nem mondhat le a fejlesztésekről, amelyek önrészét bizony elő kell teremteni. Salgótarjánnak tehát összességében nem többlete, hanem hiánya van és ezért kellett a helyi terheket növelni, illetve a megszorító intézkedéseket bevezetni. Természetesen a fejlesztések ügye nem elméleti, hanem gyakorlati kérdés. Ez esetben ugyanis arra kell választ adni, hogy szüksége van-e Salgótarjánnak a zagyvarónai gázberuházásra, a 21-es út elkerülő szakaszának megvalósítására, az ipari parkra. Ezeket a beruházásokat ugyanis eddig senki nem kérdőjelezte meg, még a Fidesz frakciója sem. Személy szerint is meggyőződésem, hogy ezekre a beruházásokra valós igény van és megint csak példaként említem, hogy ha lemondanánk az ipari parkról, akkor ez most konkrétan azt jelentené, hogy lemondanánk a 310 új munkahelyet létesítő Volvo-beszállítóüzem idetelepü- léséről. A Fidesz-frakció kifogásai között olvashatjuk, hogy nem kaptak megfelelő információt a megszorító intézkedések gazdasági hatásairól. Holott a testületi ülést megelőző bizottsági üléseken minden ilyen jellegű kérdésre választ kaptak a képviselők, illetve minden képviselőnek törvényadta joga, hogy tájékozódjon. Azt gondolom, hogy csak annak nem volt kellő információja, aki nem is törekedett erre, vagy inkább ezt is egy hangzatos propagandafogásnak kell tekintenünk, mint valós kifogásnak. A megszorító intézkedéscsomagból Langár Tamás kiemeli a bölcsődebezárásokat. Ha e kérdésben nemcsak a valódit mondta volna el, hanem az igazat is, akkor el kellett volna mondania, hogy a bölcsődei ellátást érintő központi normatív támogatás 1998-hoz képest 20 %-kal csökkent és így a támogatás nem éri el a bekerülési költség 20 %-át sem. Tehát itt nem másról, mint arról van szó, hogy a kormányzati politika a bölcsődei ellátás rovására a gyermekek családi nevelését helyezte előtérbe és ezt a szándékát pénzügypolitikai eszközökkel ki is kényszeríti. Lényegében ugyanez történt a sporttámogatások esetében is, ahol a sportot is magába foglaló központi támogatás több mint a felére csökkent az önkormányzati szinten. Végül, de nem utolsósorban a Fidesz módosító indítványáról szólok. Önmagában az a tény, hogy egy több mint 5 milliárdos költségvetéshez valakinek egy 16 és fél millió forintos javaslata van, bizonyítja, hogy valójában nincsen más költségvetési elképzelése, nincs alternatívája. Az említett költségvetési módosítást éppen ezért csak propagandafogásnak tartom, amiről persze el kell ismernem, hogy jól hangzik, lehet vele hangulatokat kelteni. De ez az egész köszönőviszonyban sincs a város költségvetésének alapvető problémáival. Ennek a vitának több tanulsága van - de most miután a magam részéről lezárom - csak egyet említek: Salgótaiján mindenkori képviselőinek, polgármesterének, függetlenül attól, hogy melyik párthoz tartoznak, csak egy kötelességük van: a város érdekét szolgálni. Jelen helyzetünkben ez egyet jelent azzal, hogy pártpolitikai hovatartozástól függetlenül együtt lépjünk fel az önkormányzatok központi támogatásának, anyagi lehetőségeinek növelése érdekében. És, hogy személy szerint is bizonyítsam, hogy polgármesterként várospolitikát és nem párt- politikát kívánok folytatni ünnepélyesen kijelentem: elsőként és nyilvánosan dicsérem meg a jelenlegi kormányt, amennyiben az önkormányzatok javára megváltoztatja a költségvetés támogatási rendszerét, biztosítja a kötelező önkormányzati feladatok javuló ellátását, Salgótaiján fejlődését. Puszta Béla polgármester Salgótarján Kárpátalj án j ártam „Szeretetsegély” Miután Kárpátaljáról származom, a közelmúltban odautaztam - bármilyen nehézségek, sokszoros átszállások árán is - meglátogatni és - ahogyan tőlem telik - megajándékozni testvéreimet. Az ott élők helyzete siralmas, de az emberek jószívűsége, egymás iránti segítőkészsége példamutató. Velem is megtörtént, hogy amint gyalog cipeked- tem testvérem lakásához, látván koromat, hozzámugrott egy félig magyar ember és elvette a csomagot. Önzetlenül, minden fizetség nélkül segített. De tudok mondani más példát is. Az ottani pedagógusok házról házra járnak, hogy eljuttassák a magyarországi - magánszemélyektől, civil szervezetektől és egyházaktól érkezett - élelmiszercsomagokat az időseknek, a rászorulóknak. Egy ilyen esetnek személyesen is tanúja voltam. Egy tanárnő, akinek férje festőművész „házalt” munkaideje után az adományokkal. Mindenki - akivel csak beszéltem — köszöni a magyarok segítségét, különösen az öregeknek és a gyermekeknek nyújtott sokrétű támogatást. Takács Lajosné Salgótarján
