Nógrád Megyei Hírlap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-08 / 56. szám
I 2. oldal SALGÓTARJÁN Megyei Körkép 1999. március 8., hétfő Társadalmi munkában építették a rendőrök a közösségi termet Cél az eredmények további javítása Sikeres évet tudhat maga mögött a bátonyterenyei rendőrkapitányság: tavaly 928 bűnügyi tárgyú feljelentés érkezett, amely az előző évhez viszonyítva csökkenést mutat. A kapitányság működési területén az utóbbi években sikerült lassítani a bűncselekmények számának növekedését, amely figyelemre méltó eredmény akkor, ha tudjuk: 1995-ben Bátonyte- renye és térsége volt a megye bünügyileg legfertőzöttebb területe. A bűnügyi nyomozás eredményessége 57,5 százalékról 61,8 százalékra, a felderítési eredményesség 46,9 százalékról 56,1 százalékra emelkedett.-Tavaly is létszámgondokkal küszködtünk - mondja Juhász István alezredes, Bátonytere- nye rendőrkapitánya. - Kevés a járőri állomány, a feladatokat pedig el kell végezni. Volt olyan időszakunk, amikor csak egy járőrpárunk dolgozott: a szakközépiskola ugyanis nem ad kellő felkészítést a speciális feladatok elvégzéséhez, ezért szaktanfolyamokat kell végezni a rendőröknek. Másik nagy gondot jelentett a rengeteg túlóra, amelyeket szabadnapban kellett kiadni. Sikerült azonban úgy szervezni, hogy tavaly mindenki ki tudta venni a szabadságát is, úgyhogy az idén „tiszta lappal” indultunk. És akkor még nem szóltunk a betegségről: egy-két kollégánk tartósan betegállományba került, őket is helyettesíteni kellett. Nyomasztó a lerobbant gépkocsipark: van olyan járművünk, amely már kétszer is lefutotta a megengedett kilométert. Ennek ellenére a közelmúltban megtartott ORFK- ellenőrzés jó színvonalúnak ítélte a kapitányság munkáját, bár a létszámproblémát első helyen emelték ki. Hasonlóan jónak ítélte munkánkat az önkormányzat, az idén is 400 ezer forinttal támogatják a Bá- tonyterenye és Környéke Közbiztonságáért Alapítvány munkáját.- A korábbi években sok gond volt a mátraverebélyi közbiztonsággal. Mi a helyzet most?- Örömmel mondhatom, hogy Mátraverebélyben csökkent a helyben lakók sérelmére elkövetett bűncselekmények száma. Ugyanakkor azt tapasztaltuk, hogy a bűnözők figyelik, kik érkeznek a faluba — áruszállító gépkocsik, idegenek -, s a nyitva hagyott autókból pillanatok alatt meglovasítják az értékeket. Jelentősen segítette a csökkenést az is, hogy körzeti megbízottja van a falunak, aki tavaly szaktanfolyamra járt, időnként az URH-s járőr is besegített, szóval érezhető a rendőri jelenlét. Rendszeresek a fogadónapok, mint ahogyan rendszeresen jelen vagyunk a szentkúti búcsúkon is. Tavaly például egyetlen esetben történt a búcsún zsebtolvajlás, amelynek a tettesét fülön is csíptük.- A sok teendő ellátása mellett mégis jutott energia és idő társadalmi munkára is.-így van, tavaly eddig még nem látott bővítésen ment át kapitányságunk: társadalmi munkában, a közbiztonsági alapítvány támogatásával sikerült felépíteni egy 120 négyzetméteres közösségi termet, ahol kulturált körülmények között tarthatjuk oktatásainkat, értekezleteinket. Itt pihenhetnek a járőrök, sportolhatnak a kapitányság dolgozói. Ennek köszönhetően a főépületben felszabadult egy nagy terem, amelyet a főkapitányság anyagi támogatásával átalakítottunk egy nyugati színvonalú nyomozói körletté. Az alapítvány támogatásával szereltük fel a köz- rendvédelmi szolgálat URH-s gépkocsiját többféle fényképezőgéppel, reflektoros lámpákkal, a bűnügyi munkához elengedhetetlenül szükséges technikai eszközökkel.- Milyen célokat tűztek ki maguk elé az idén?- Szeretnénk továbbvinni a bűnmegelőzési programot, illetve kibővíteni az áldozatvédelemmel, amelynek segítésére szerepel terveink között egy áldozatvédelmi iroda létrehozása is. Meg kell tartani a tavalyi eredményeket, sőt ha lehet, még egy kicsit javítani is szeretnénk rajta. Kapitányságunk állománya életkorát tekintve a legfiatalabb a megye kapitányságai közül, de most már jól összekovácsoló- dott ez a kis csapat. Létszám- emelésre nem nagyon számítunk az idén sem, a nyugdíjba yonulók helyett várjuk a szak- középiskolából kikerülőket. A személyi állomány hangulata az elmúlt években javult, annak ellenére, hogy a béremelés „felemásra” sikeredett: a köz- alkalmazottak hangulata fizetésemelésük elmaradása miatt nem kielégítő. Ezen sajnos változtatni nem áll módunkban, ezért gyakoribbá tettük az állománnyal való foglalkozást, beszélgetést. A kollégák munkáját el kell ismemi,'tavaly az alapítvány segítségével 52 esetben történt jutalmazás. Ezt szeretnénk megtartani az idén is, ha kell, akár alapítványi pénzből is. Kapitányságunkon a megyében egyedülálló pont- rendszert vezettünk be, amely ösztönzi a rendőröket a munkára: olyan intézkedésekért kaphatók pluszpontok, amelyek növelik az állampolgárok biztonságérzetét. Az egyéni mutatókat havonta értékelik az osztályvezetők, negyedévenként pedig jutalomban részesülnek a legjobbak. Javítani szeretnénk a lakásbetörések felderítési eredményességén, ugyanakkor nagyobb propagandát kell szentelni a riasztóközpontra való csatlakozásra. Legmeggyőzőbb példa talán, hogy amióta Mátraverebélyben az önkormányzat intézményeibe beszerelték a riasztókat, azóta nem volt egy betörés sem. Az alapítvány segítségével tovább finanszírozzuk a DADA- oktatást, a közlekedési és a bűnmegelőzési vetélkedőket szülők és gyerekek számára egyaránt. Hegedűs Erzsébet Szécsényben megszűnik a hajléktalanok átmeneti szállása Nem lesz kevesebb ápolt Szécsényben a képviselő- testület a közelmúltban tartott ülésén döntött a szociális létesítmények további sorsáról. Mi a helyzet jelenleg a szociális létesítmények körül? A városban jelenleg két épületben működik az idősek ápolóotthona. A Rákóczi úton lévő otthonban huszonkét, a Kossuth utcai épületben két személy részére biztosítanak gondozását. Az utóbbi helyen van a hajléktalanok átmeneti szállása, amit jelenleg ugyancsak két személy vesz igénybe. Ugyanitt működik az öregek napközi otthona, ahol két-három fő jelenik meg. Az alkalmazottak létszáma tizenkilenc fő. Közülük hárman házi gondozási feladatokat látnak el. A városban egyébként huszonöt olyan személy van, aki házi betegápolásra szorul. Az ad hoc bizottság, amely a város intézményeinek racionálisabb működtetésének lehetőségeit vizsgálja, javasolta a testületnek, hogy a Kossuth Lajos utcai épület jelenlegi formában történő működését számolják fel. A javaslat heves vitát váltott ki a képviselők körében. Őze János kifejtette, hogy nem ért egyet a javaslattal. Pintér Sándor az idősekkel való kitolásnak nevezte az elképzelést. Máté Csaba polgármester elmondta, hogy egyáltalán nem az otthon megszüntetéséről és nem a bennlakók létszámának a csökkentéséről van szó. Mindössze arról, hogy gazdaságosabb, ha egy helyen üzemel az otthon. Jelenleg ugyanis a Kossuth Lajos utcában két bennlakó miatt kell az éjszakai ügyeletet fenntartani, a három műszakot megszervezni. Reznicsek László alpolgármester azt a véleményét fejtette ki, hogy ha a Kossuth utcai épület eladásra kerül, annak összegét a Rákóczi úti épület bővítésére lehet fordítani. Borik Albert javaslatai között szerepelt a szóban forgó épület szociális célokra történő vállalkozásba adása. A vita során elhangzott az is, hogy a felvételnél a szé- csényieket kell előnyben részesíteni, hiszen a városnak évente több mint 300 ezer forintjában van egy bennlakó. Végül a testület nyolc igen, négy nem, továbbá egy tartózkodás mellett úgy foglalt állást, hogy Szécsény városban megszüntetik a hajléktalanok átmeneti szállását. Az öregek napközi otthona pedig a Rákóczi úti épület társalgójába költözik be. Jelenleg a Kossuth Lajos utcai épületben lévő bennlakókat - ha a másik épületben megüresedés lesz - átköltöztetik. Ami pedig az épületet illeti, idősek ápolóotthona céljára, vállalkozásba adják. Ha nem lesz jelentkező, az épületet eladják, a pénzből a Rákóczi úti otthont fogják majd bővíteni. Szenográdi Ferenc A plébániatemplom karnagya Varga János - Hatvanéves és fél évszázada kántorizál - A mester csak annyit mondott: így képzeltem Messze földön híres hangversenyek Balassagyarmaton Messze földön híresek a balassagyarmati plébániatemplomban megtartott hangversenyek, amelyeken gyakran igazán neves énekesek és hangszeres művészek is fellépnek a közönség nem kis örömére. A szervező, Varga János kántor, a Szent Felicián kórus karnagya még a rendszerváltás előtt indította be a már hagyománnyá vált templomi koncertsorozatokat. Munkájának ezen sikeres és látványos részei, amelyek a mindennapok szakmai alázattal művelt kántori munkájára épülnek. Szinte hihetetlen, hogy az idén a hatvanadik évét betöltő Varga János már ötven éve kántorizál. Mesébe illő, hogy a tíz évet még be sem töltő terényi Jancsi gyereket plébánosa, Gyurkó Gábor az orgona mellé ültette 1949. február 3-án. Igaz, az előzményekhez tartozik, hogy a jó pap észrevette a fiúban lévő tehetséget, akaratot, és tanította vele a muzsikát. Arra talán ő sem gondolt, hogy az orgonával ismerkedő fiút hamarosan feladat elé állítani kényszerül. Az történt, hogy az 1949. évi rákosista hatalomváltás az oktatásban is éreztette hatását. A helyi kántortanító, Ritly Ignác is választás elé lett állítva, vagy kántorizál, vagy tanít. Élni kellett, a tanítót egy kicsit jobban fizették, így maradt váratlanul kántor nélkül a falu. A pap által a helyébe ültetett Jancsi fiú gyenge kis szopránhangja ugyan majd elveszett a templomban, de akkor nem volt más. A gyakorlás teszi mesterré az embert, tartotta a mondást Gyurkó Gábor plébános, aki maga is univerzális ember hírében állt. Papként megvolt a matematika-fizika tanári diplomája és kitűnő muzsikus volt. így a terényi templom mechanikus orgonáján ta- nítgathatta a zene ismeretére és szeretetére a kis falusi fiút, akinek aztán Kmetty Kálmán és Papp Győző jó muzsikusokként további zenei ismereteket adtak át. A serdülő Varga János nemcsak a templom áhítatában nőtt fel. Az, hogy nagyapja testőrkapitány volt, akkoriban nem számított jó ajánlólevélnek. A kuláknak minősített családnak szinte mindenét elvitték és a János fiúnak sokszor csak a plébános jóvoltából jutott zsíros kenyér. A kántorképző elvégzése után Varga János gyermekkora színhelyére, Terénybe és Szandára került vissza 1956-ban, hogy szolgálja az egyházat. Korengedménnyel állhatott munkába, és még ma is, ha Szandán jár, kis- kántomak szólítják az öregek. Első sikerét a szandai bányászkórussal érte el, akiket még ma is úgy minősít, hogy gyönyörűen énekeltek. A szép fekvésű Rimócra 1961-ben került 22 évesen kántornak. Hamarosan egy nyolcvantagú kórust szervezett, akikkel Kodály miséjét is bemutatták Esztergomban és a mester csak annyit mondott: így képzeltem! Fesztiváldíjas népi passiójukat filmre vették. A rimóci templomi koncerteken sok neves előadóművész szerepelt, köztük Gergely Ferenc orgonaművész és Kern István hegedűművész. Közben karnagyképzőt végzett, ahol neves tanárok, mint Bárdos, Werner, Rajeczky készítették fel a továbbiakra. Növendékekkel is foglalkozott és a mai napig 30 okleveles kántort nevelt fel az egyháznak. A hatvanas évekre jellemzően tevékenységét nem nézték jó szemmel és a fiatalság megmételyezése címén hétszer „élvezhette” a rendőrség vendégszeretetét. A balassagyarmati egyház- község kántor-kamagyi állását pályázat megnyerése után 1969. április 1-jén nyerte el. Az azóta eltelt harminc esztendő Varga János kántor életének további aktiv es sikeres korszakát jelenti a mai napig. A mindennapok áldozatos, embert próbáló kántori munkája mellett jutott energiája nagyobb feladatokra is. A püspöki kar engedélyével és barátai, Gergely Ferenc, Kovács Endre, Kolozs István orgonaművészek segítségével templomi hangversenyeket szervezett. Az eddigi 105 koncert sikerét nemcsak a telt ház jelezte, hanem az is, hogy a nagy művészekre épített műsor szereplői is szívesen jönnek Balassagyarmatra. Szerepelt itt a fenti művészeken kívül Simándy József, Sass Szilvia, Pitty Katalin és fellépett az Operaház gyermekkórusa. Gyakran megfordult Gyarmaton Lehotka Gábor orgonaművész, de járt itt Varnus Xavér és egy dél-koreai kántor, Jaan Hee is megszólaltatta a felújított orgonát. Varga János kántor által felvállalt missziós munkát sokan segítik. De voltak idők Gyarmaton, amikor a „helyi nagyok”, ahogy ő nevezi, mindent elkövettek, hogy fékezzék munkáját. Azokban az időkben 11 feljelentés fémjelezte tevékenységét. Ezeket fájdalmasan emlegeti. A várostól 10 ezer forint támogatást kapott az ingyen koncertekre, erre csak ennyi jutott. A változások, a polgárosodásra tervezett világ a gyarmati kántor számára is új lehetőségeket hozott. A Szent Felicián kórussal nemcsak a szertartásokat, miséket teszik szebbé, hanem rendszeres résztvevői a rangos templomi hangversenyeknek, bel- és külföldön egyaránt fölléptek már. Kórusában jól megférnek egymás mellett a város különböző foglalkozású polgárai, mint például Merczel Miklós órásmester és Kovalcsik András tanár. Köztük énekelnek még a város nagy öregjei, a 90 éves Kamarás József és barátja, Mogyorósi János, valamint a régi kórustagok, Lengyel Ottó és családja, Markó Vilmosáé és társaik, akik hittel, hűséggel és szeretettel végzik a kórusmunkát. Varga János balassagyarmati kántor és karnagy 50 éve még kisfiúként szólaltatta meg az orgonát és azóta végzi ezt a felvállalt missziós munkáját. A még előtte álló időről ő maga így vall:- Remélem, hogy Isten segítségével még szerezhetek élményeket és szolgálhatom az egyházamat. Életemben, mint sok mások, én is többször elkeseredtem, de Isten mindig megsegít. A nehéz napokban elolvastam újra és újra azt a versikét, amit Chesterton vetett papírra és én átírtam. Ennek a versnek a címét adnám életem történetének:„A szamár monológja’’: Ó, ti lovak, kik lenéztek engem, szürke szamarat, Ti zabot esztek, szénát és jókat. Nékem a gazdám ád száraz kórókat, Ti fényes szőrű paripák és mének. Ne higgyétek, hogy azért szomorúan élek, En álltam az úton álltam én kábán, Es bevittem Jézust Jeruzsálembe, Akkor virágvasárnapján.” Szabó Endre Varga János, a balassagyarmati plébániatemplom kántor-karnagya
