Nógrád Megyei Hírlap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-24 / 69. szám

1999. március 24., szerda Hirdetés - Gazdaság 5. oldal A kamarák frissen kapott jogosítványaikat féltik Kötelező - nem kötelező A kézműveskamara meg­döbbentőnek és jogilag is kétségesnek véli, az agrár-, valamint a kereskedelmi és iparkamara egyelőre nem akarja kommentálni a köte­lező gazdasági kamarai tag­ság tervezett eltörlését. Kaszás Mária, a Magyar Kézműves Kamara főtitkára szerint különös, hogy a kabi­net a kötelező tagság meg­szüntetése mellett tette le a voksot, holott a Gazdasági Minisztérium nemrég elké­szült, a kamarai tevékenység hatékonyságát vizsgáló elő- teijesztésében ellenkező ér­telműjavaslat szerepel. A GM a kézműveskamara által is véleményezett anyag­ban kifejti: a kötelező tagság eltörlésével együttjáró bevé­telcsökkenés miatt a kamarák aligha tudnák maradéktalanul ellátni közfeladataikat, s a szankciók is értelmüket vesz­tenék. A főtitkár asszony el­mondta: noha kétségtelenül jól hangzó érv, hogy a „ha­talmaskodó” kamarák jelen­tős összegeket húznak ki a vállalkozók zsebéből, valójá­ban nem eszik olyan forrón a kását. A kézműveskamara 158 ezer regisztrált tagja pél­dául egyénenként évente átla­gosan 5000 forintos tagdíjat fizet be. Ha hozzátesszük, hogy a kezdő vállalkozókat csak évi 3000 forint terheli, s ennek is a fele költségként el­számolható, akkor könnyen belátható, hogy a mesterkép­zéshez vagy a vállalkozói en­gedélyek kiadásának lebonyo­lításához a kamarának min­den forintra szüksége van. A kötelező tagság meg­szüntetése azt is jelentené, folytatta az érvek sorát Ka­szás Mária, hogy a kamara nem vonhatná vissza a tisz­tességtelen, ám „körön kívül” került vállalkozók engedé­lyét, ami a feketegazdaság izmosodását eredményezné. Beszélgetőpartnerünk úgy tudja, hogy a kormány a jö­vőben egy, legfeljebb két ka­marával számol, de nem tisz­tázott, hogy ebben az esetben mi lesz például az általuk fel­halmozott vagyon sorsa. Dunai Péter, a több mint 400 ezer tagot számláló Ma­gyar Kereskedelmi és Ipar­kamara főtitkára nem kívánta kommentálni a képviselői in­dítvány nyomán született kormányelhatározást. Mint mondta, elnökségük e hét vé­gén foglal állást az ügyben, de véleményüket csak az Igaz­ságügyi Minisztériumban áp­rilis elejéig kidolgozott rész­letes előterjesztés ismereté­ben fejtik majd ki. Megje­gyezte: kíváncsian várják, hogy állami feladataik ellátá­sához milyen anyagi segítsé­get ígér majd a tervezet. Hasonló véleményt tett közzé az agrárkamara is. Mé­száros Gyula főtitkár úgy fo­galmazott, hogy a kabinetnek a kötelező tagság megszünte­tése előtt két kérdést kellene megválaszolnia. Az egyik, hogy vajon ha a kamarák to­vábbra is ellátnának közfela­datokat, akkor azokat a költ­ségvetés finanszírozza-e? A másik: ha e feladatok ellátása sérülne a kamaráknál, akkor az ismét az állam szerepvál­lalásának növekedését je- lenti-e? Takács Mariann Meghúzzák a lélekharangot? Fiikor Balázs a szakszervezeti érdekvédelemről és a bányászszolidaritásról A Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségé­nek képviselői tanácskoztak a közelmúltban Balatonfüreden. Céljuk az volt, hogy összehangolják a bányamunkások, a bá­nyásznyugdíjasok érdekeinek védelmét és kialakítsák a munka leghatékonyabb módszereit. A tanácskozás egyik nógrádi résztvevője Fiikor Balázs volt, a salgótarjáni bányásznyugdíja­sok szakszervezeti alapszervezetének titkára, Nógrád megyei bizottságának megbízott elnöke.-Miért vált egyszerre szüksé­gessé az érdekvédelmi munka fel­erősítése? Amit eddig tett a szak- szervezet, kevésnek találták a bá­nyamunkások, a nyugdíjasok?-A szakszervezet folyamato­san tette a dolgát eddig is, ám az elmúlt három-négy évben az energiaipar, a bányák privatizá­ciója új helyzetet teremtett. Az emberek élethelyzete bizonytala­nabb, ők maguk kiszolgáltatot­tabbak lettek. Korábban mintegy négyezer megawattos erőmű épí­téséről szólt a kormány, amely később ezernyolcszázra fogyat­kozott. Ám ennek megépítésére sincs semmi garancia. Ugyanis az ezredfordulón meghúzzák a lé­lekharangot a mélyművelésű bá­nyák fölött. Bezárják valameny- nyit. Nehéz helyzetben- Nógrádban most sincs egyetlen mélyművelésű bánya sem.- Ez igaz. Mint ahogy az is, ha Borsodban mindössze kilencven, Budapesten pedig száz megawat­tos, nem szénnel, hanem gázzal működő erőművet építenek és Ti- szapalkonya, - ahol most a szék­völgyi szenet hasznosítják -, átáll gázra, akkor a nógrádi külszíni fejtésnek is vége. Borsodban pe­dig nem kevesebb, mint négy és fél ezer bányász munkahelyét szünteti meg az- intézkedés. El­vesznek azok a szociális juttatá­sok is, amelyeket a bányászok a szakszervezettel együtt vívtak ki. így többek között a hűségjuta­lom, a korkedvezményes nyug­díj, a szanatóriumi gyógykezelés lehetőségei. S talán az idén utol­jára kapják meg a szénjárandóság értékét, a 18 600 forintot.- Ezekben a kérdésekben kor­mányszinten hozzák az intézkedé­seket. Mit tehet itt még a szak- szervezet?- A szakszervezet valóban ne­héz helyzetben van. Kezdemé­nyezéseit a kormány nem méltá­nyolta, mostanáig beszélővi­szonyban sem volt az érdekvé­delmi szervezetekkel. Úgy tűnt, hogy a nemzetközi szakszerve­zeti szövetségek elítélő megnyi­latkozásai, a hazai tiltakozó ak­ciók talán jobb belátásra bírják a döntéshozókat. Ám a közeli na­pokban lezajlott tárgyalásokon többször is kész helyzet elé pró­bálták állítani a szakszervezete­ket. Olyan érdekegyeztetést aján­lanak, amely nem jelent mást, mint jóváhagyni a kormányzati döntéseket. Ezért az érdekvé­delmi szervezeteknek, a bányá­szoknak is határozottabb lépést kell tenniük. Tiltakozó gyűlés-Milyen lépésről lehet szó? Az utcára viszik az embereket?-Országos tiltakozó gyűlésre készülünk. Március 26-án, pén­teken Kazincbarcikán ott lesznek az ország valamennyi bányáinak képviselői. Tiltakozunk a mun­kahelyek bezárása, a szociális vívmányok felszámolása ellen. Kifejezzük szolidaritásunkat a borsodi bányászokkal, akik a bá­nyák bezárásával munka nélkül maradnak. Követeljük a nyugdí­jak, így a bányásznyugdíjak reál­értékének megőrzését. A résztve­vők között ott lesznek a nógrádi bányák egykori munkásai, a nyugdíjasok is. „Erőnk véges”-A hatalom mindenütt az erős, egységes érdekvédelmi szerveze­tekre „figyel”. Ilyennek tartja a bányászok szakszervezetét?- Olyan folyamatosan erősödő szövetségnek látom, amelynek egysége, ereje a területi szerveze­tekben van. Ezért a legfontosabb dolgunk a szervezettség erősí­tése, a szakszervezeti tagok élet- körülményeinek javítása. Ezt tesszük itt Nógrádban is, ahol a mozgalom egyik meghatározó ereje a háromezres taglétszámú bányásznyugdíjasok szakszerve­zete. Igyekszünk enyhíteni a leg­szegényebbek mindennapi gond­jait. Rendszeressé tettük a ked­vezményes szénakciókat, ame­lyek több ezer forint megtakarí­tást jelentenek a nyugdíjasoknak. Bár egyre nehezebb a dolgunk, de jó néhány rászoruló kisnyugdí­jas kapott rendkívüli járadékeme­lést közreműködésünkkel. A bányászok alapítványa ugyancsak a kisnyugdíjasokat, a bányászözvegyeket segíti. Erőnk azonban véges. Ezért az együtt­működést szorgalmazzuk, erősít­jük a helyi önkormányzatokkal, a civilszervezetekkel. Salgótarján­ban, Bátonyterenyén és Kazáron jónak tartjuk a közös munkát.- így minősítik ezt a szakszer­vezeti tagok is?-Ezekben a napokban feje­ződtek be a taggyűlések a megye tíz alapszervezetében. Mindenütt méltányolták erőfeszítéseinket, hiszen az érdekvédelmi munka lényegesen nehezebb körülmé­nyek között folyik, mint a ko­rábbi években. Ez abban is meg­nyilvánult, hogy a Karancs völ­gyében több mint százzal, Kazá­ron és Salgótarjánban hatvannal nőtt a szakszervezeti tagok száma egy év alatt. Olyanok is közénk álltak, akik nem a bányánál dol­goztak, más területről mentek nyugállományba. Folytatódó akciók- A taggyűléseken azt is elmond­ták, hogy a szervezeti életet fo­lyamatosan korszerűsíteni szük­séges. Hozzáigazítani a változó körülményekhez, a tagok igénye­ihez. Gondoskodnunk kell a ve­zetés utánpótlásáról, rendszeres képzéséről. Találkozunk és fo­lyamatosan tanácskozunk az alapszervezeti titkárokkal, hiszen ők juttatják el az információkat a tagokhoz, szervezik, irányítják az alapszervezetek munkáját. Fon­tos, hogy tájékozottak, felkészül­tek legyenek. A következő he­tekben rendezzük a megyei bi­zottság vezetését is. Ugyanis Ko­vács László, aki a bányászbizott­ság elnöke volt, a Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszer­vezeti Szövetsége nyugdíjasvá­lasztmányának elnöke és . az MSZOSZ-ben működő választ­mány alelnöke lett. Előkészítjük T* soron követ­kező programjainkat, amelyek az idősek nemzetközi évével, a kö­zelgő május elsejével és a ha­gyományos szeptemberi bá­nyászünneppel kapcsolatosak. S folytatjuk azokat az akciókat is, amelyek az emberek mindennap­jait teszik talán egy kicsit köny- nyebbé. V. G. Kamattámogatás vállalkozásoknak A Gazdasági Minisztérium pályázatot hirdet a már működő, fejlődőképes mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztéseihez kapcsolódó kamattámogatásra. Ä tárca ezzel a vállalkozások versenyképességét, valamint a beszállítói kapcsolatok bővítését szolgáló beruházásokat kívánja előmozdítani. Kamattámogatásra az a leg­alább egy éve működő vállal­kozás pályázhat, amelynek az előző évben nettó bevétele 4000 millió forint alatt volt, vagy mérlegfőösszege legfel­jebb 2700 millió forint és a fog­lalkoztatottak átlaglétszáma nem haladta meg a 250-et. A támogatás olyan hazai be­ruházásokhoz igényelhető, me­lyek a gyártási technológia kor­szerűsítését, a kapacitás bővíté­sét szolgálják. A kiírók feltételül szabják, hogy az 50 millió forint feletti beruházások esetén a költségek 30 százalékát, az 50 millió fo­rint alatti beruházásoknál a költségek 10 százalékát gépek, berendezések beszerzésére kell fordítani. A négy évre igényel­hető kamattámogatás célonként változó. Azok a vállalkozások, amelyek-^valamelyik termelő nagyvállalattól szándéknyilat­kozattal rendelkeznek arról, hogy a beszállított terméket vagy szolgáltatást a fejlesztést követően tartósan megvásá­rolja, minden évben 10 száza­lékkal magasabb támogatásban részesülhetnek. Új kifejezéssel is megismer­kedhetünk a kiírásban. Integrá­tori tevékenységet az a vállal­kozás folytat, amelyik a saját termékét más vállalkozásoktól vásárolt termékekkel össze­építve juttatja el a nagyvállalat­hoz. Az integrátorok évente to­vábbi 10 százalék kamattámo­gatásban részesülhetnek csak­úgy, mint a legsúlyosabb hely­zetben lévő megyék pályázói. A pályázat lebonyolítását 35 fővárosi és vidéki hitelintézet végzi. Csak azok a vállalkozá­sok jelentkezzenek, amelyek e hitelintézetek valamelyikétől hitelígérvénnyel vagy kölcsön­szerződéssel rendelkeznek. A pályázatokat 12 példány­ban a Gazdasági Minisztérium kisvállalkozási főosztályának lehet 1999. december 10-ig megküldeni. (FEB) Pannon GSM: öt év alatt négyszázötvenezer előfizető Tovább bővül a mobilpiac Az öt évvel ezelőtt alapított Pannon GSM Távközlési Rt. napjainkig 450 ezer előfize­tőre tett szert, s az idén már nyereségesen működik - mondta Björn J. Flakstadt, a társaság vezérigazgatója kedden Budapesten sajtótá­jékoztatón. A vezérigazgató elmondta, hogy tavaly rendkívüli mér­tékben megnőtt az előfizetőik száma, s azt remélik, pár hó­napon belül már félmillió ügyfele lesz a társaságnak. A Pannon GSM tavaly 1997-hez képest 92 százalékkal több, 63,213 milliárd forint árbevé­telt ért el, miközben az adózás előtti eredménye 165 száza­lékkal romlott, s így 854,9 millió forint veszteséggel zárta az évet. A vezérigazgató közölte: a veszteséget azért szenvedte el a társaság, mert gyorsan terjeszkedett a pia­con, s az új előfizetők meg­szerzése nagy költségekkel járt. Hozzátette: már nem az ár­bevétel növelése a társaság elsődleges célja, hanem az, hogy nyereséges legyen. A tervek szerint az idén a Pan­non GSM 9 milliárd forint nyereséget ér el. Björn J. Flakstadt kifejtette: a társaság számára hátrányos, hogy a magyar kormány az európai tarifákhoz képest igen magas összekapcsolási díjakat állapít meg. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a közlekedési, hírközlési és vízügyi tárca beváltja ígéretét, s az európai szinthez igazítja az összekap­csolási díjakat. A vezérigazgató úgy vélte, hogy a piacon hamarosan megjelenő harmadik, DCS 1800-as szolgáltató révén to­vább bővül az egyébként is óriási fejlődés előtt álló mo­bilpiac, s ez minden szereplő számára előnyös lesz. Kérdésekre válaszolva a vezérigazgató elmondta: Ma­gyarországon az európai át­lagnál nagyobb a mobiltele­fonokkal való visszaélések és csalások száma. Közölte azt is, hogy tavaly a Pannon GSM új előfizetőinek 30 %-a morzsolódott le, s az összes előfizető mintegy 10 %-a nem fizeti ki rendben a számláját. Hová parancsolja? Kényelmes és megbízható szolgáltatás, folyamatos és biztonságos gázellátás bármely vállalkozás, üzem vagy háztartás számára. Ezek jellemzik a BP Gas tevékenységét, immár több évtizede a nemzetközi, három éve a hazai piacon. A BP Gas a tartályos pébé-gáz telepítését az ország egész területén biztosítja. Ahová Ön parancsolja. Vevőszolgálati telefonszám: 06 1 455 6673

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents